So this is James Risen. You may know him as the Pulitzer Prize-winning reporter for The New York Times. Long before anybody knew Edward Snowden's name, Risen wrote a book in which he famously exposed that the NSA was illegally wiretapping the phone calls of Americans. But it's another chapter in that book that may have an even more lasting impact. In it, he describes a catastrophic US intelligence operation in which the CIA quite literally handed over blueprints of a nuclear bomb to Iran. If that sounds crazy, go read it. It's an incredible story.
Ő itt James Risen. Talán emlékeznek rá: ő a The New York Times Pulitzer-díjas riportere. Jóval azelőtt, hogy a világ megismerte volna Edward Snowden nevét, Risen írt egy könyvet, melyben lerántotta a leplet arról, hogy az NSA illegálisan lehallgatja az amerikaiak telefonhívásait. Ám van a könyvnek egy másik fejezete, mely talán még mélyebb nyomott hagyott. Ebben egy katasztrofális amerikai hírszerző műveletről ír, amelyben a CIA gyakorlatilag átadta Iránnak egy atombomba tervrajzát. Ha őrültségnek hangzik, olvassák csak el! Hihetetlen történet!
But you know who didn't like that chapter? The US government. For nearly a decade afterwards, Risen was the subject of a US government investigation in which prosecutors demanded that he testify against one of his alleged sources. And along the way, he became the face for the US government's recent pattern of prosecuting whistleblowers and spying on journalists.
Tudják, kinek nem tetszett ez a fejezet? Az USA kormányzatának. Majd' egy évtizeddel később Risen ellen kormányzati nyomozás indult, melyben az ügyészek követelték, hogy árulja be egyik állítólagos forrását. Az eljárás nyomán ő lett az arca az amerikai kormány bejelentőket meghurcoló és újságírók után kémkedő jelenkori gyakorlatának.
You see, under the First Amendment, the press has the right to publish secret information in the public interest. But it's impossible to exercise that right if the media can't also gather that news and protect the identities of the brave men and women who get it to them. So when the government came knocking, Risen did what many brave reporters have done before him: he refused and said he'd rather go to jail. So from 2007 to 2015, Risen lived under the specter of going to federal prison.
Az 1. módosítás értelmében a sajtónak jogában áll közzétenni a közérdekű titkos információt. Ám e jog gyakorlását ellehetetleníti, ha a média nem gyűjthet adatokat, és nem védheti meg azon bátor férfiak és nők személyiségi jogait, akik eljuttatják őket hozzájuk. Tehát, mikor a kormányzat fölkereste, Risen azt tette, amit előtte már sok bátor riporter is megtett: megtagadta a kiadását, s azt mondta, inkább börtönbe vonul. Így 2007 és 2015 között Risen azzal a tudattal élt, hogy szövetségi börtönbe kerülhet,
That is, until just days before the trial, when a curious thing happened. Suddenly, after years of claiming it was vital to their case, the government dropped their demands to Risen altogether. It turns out, in the age of electronic surveillance, there are very few places reporters and sources can hide. And instead of trying and failing to have Risen testify, they could have his digital trail testify against him instead. So completely in secret and without his consent, prosecutors got Risen's phone records. They got his email records, his financial and banking information, his credit reports, even travel records with a list of flights he had taken. And it was among this information that they used to convict Jeffrey Sterling, Risen's alleged source and CIA whistleblower.
egészen pár nappal a per kezdete előttig, mikor érdekes dolog történt. Egyszer csak, miután évekig azt szajkózták, mennyire fontos az ügyben, a kormányzat ejtette a Risennel szembeni összes követelését. Mint kiderült, az elektronikus megfigyelés korában a riporterek és forrásaik igen kevés helyen bújhatnak csak el. Ezért Risen kudarcra ítélt tanúskodásra kényszerítése helyett, saját digitális lábnyomát fordítják ellene a tanúk padján. Így aztán teljes titokban és a beleegyezése nélkül az ügyészek megszerezték Risen híváslistáját. Megszerezték emailjeit, pénzügyi és banki adatait, hitelkimutatásait és még utazásainak adatait is a repülőjáratok listájával együtt. Az így szerzett információ alapján ítélték el Risen állítólagos forrását, a CIA-t bejelentő Jeffrey Sterlinget.
Sadly, this is only one case of many. President Obama ran on a promise to protect whistleblowers, and instead, his Justice Department has prosecuted more than all other administrations combined. Now, you can see how this could be a problem, especially because the government considers so much of what it does secret. Since 9/11, virtually every important story about national security has been the result of a whistleblower coming to a journalist. So we risk seeing the press unable to do their job that the First Amendment is supposed to protect because of the government's expanded ability to spy on everyone.
Sajnos, ez csupán egy a sok eset közül. Obama elnök a kampánya során a bejelentők védelmét ígérte, de elnöksége alatt az Igazságügyi Minisztérium több bejelentő ellen indított eljárást, mint összesen a korábbi kormányzatok alatt. Nem nehéz belátni, miért baj ez, különösen, mivel a kormányzat sok tevékenységét már így is titkosítja. 9/11 óta gyakorlatilag minden fontosabb nemzetbiztonsági ügy azért pattant ki, mert egy bejelentő felkeresett egy újságírót. Tehát azt kockáztatjuk, hogy a sajtó képtelen tenni a dolgát, amit az 1. módosításnak kellene védelmeznie, a kormányzat mindenkire kiterjedő kémkedésének eredményeképpen.
But just as technology has allowed the government to circumvent reporters' rights, the press can also use technology to protect their sources even better than before. And they can start from the moment they begin speaking with them, rather than on the witness stand after the fact. Communications software now exists that wasn't available when Risen was writing his book, and is much more surveillance-resistant than regular emails or phone calls. For example, one such tool is SecureDrop, an open-source whistleblower submission system that was originally created by the late Internet luminary Aaron Swartz, and is now developed at the non-profit where I work, Freedom of the Press Foundation. Instead of sending an email, you go to a news organization's website, like this one here on The Washington Post. From there, you can upload a document or send information much like you would on any other contact form. It'll then be encrypted and stored on a server that only the news organization has access to. So the government can no longer secretly demand the information, and much of the information they would demand wouldn't be available in the first place.
Ám miként a technológia segítségével a kormány megkerülte a riporterek jogait, a sajtó is felhasználhatja a technológiát forrásai a korábbinál még hathatósabb védelmére. Teheti ezt attól kezdve, hogy forrásai megszólalnak, s nem a történtek után, a tanúk padján ülve. Ma már olyan kommunikációs szoftverek léteznek, melyek Risen könyvének megírásakor még nem álltak rendelkezésre, és amik a szokványos e-maileknél és telefonhívásoknál kevésbé lenyomozhatók. Az egyik ilyen eszköz pl. a SecureDrop, mely egy nyílt forráskódú bejelentőrendszer, amit eredetileg még a néhai Aaron Schwartz internetzseni alkotott, s amit napjainkban munkahelyemen, a Freedom of the Press Foundation non-profit szervezetnél fejlesztenek. E-mail-küldés helyett menjen rá egy hírügynökség weboldalára, mint amilyen a The Washington Posté is. Itt dokumentumot tölthet fel vagy információt küldhet, a kontakt ürlapok kitöltéséhez hasonlóan. Ezt azután titkosítják, és olyan szerveren tárolják, melyre kizárólag a hírügynökség léphet be. Így a kormányzat többé nem követelheti titokban az információt, s az általuk megszerezni kívánt információ zöme amúgy sem lenne elérhető.
SecureDrop, though, is really only a small part of the puzzle for protecting press freedom in the 21st century. Unfortunately, governments all over the world are constantly developing new spying techniques that put us all at risk. And it's up to us going forward to make sure that it's not just the tech-savvy whistleblowers, like Edward Snowden, who have an avenue for exposing wrongdoing. It's just as vital that we protect the next veteran's health care whistleblower alerting us to overcrowded hospitals, or the next environmental worker sounding the alarm about Flint's dirty water, or a Wall Street insider warning us of the next financial crisis. After all, these tools weren't just built to help the brave men and women who expose crimes, but are meant to protect all of our rights under the Constitution.
Ám a SecureDrop csak egy apró példája a 21. századi sajtószabadság megóvásáért vívott küzdelemnek. Sajnos, a kormányzatok világszerte folyton egyre újabb kémtechnikákat fejlesztetnek, amivel mindannyiunkat veszélybe sodornak. A mi feladatunk, hogy folytassuk a munkát, hogy ne csak a technológiában jártas bejelentőknek, mint Edward Snowdennek, legyen lehetőségük gaztettek közzétételére. Éppoly fontos megvédenünk a veteránok egészségügyi ellátását nyújtó kórházak túlzsúfoltságát szóvá tevő bejelentőt, vagy a leendő környezetvédőt, aki Flint város szennyezett vize miatt kongatja a vészharangot, vagy a Wall Street-i bennfentest, aki közelgő pénzügyi válságra hívja föl a figyelmet. Hiszen ezek az eszközök nemcsak a bűncselekményeket felfedő, bátor férfiak és nők védelmére készültek, hanem mindannyiunk alkotmányos jogainak védelmére is.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)