When the Portuguese arrived in Latin America about 500 years ago, they obviously found this amazing tropical forest. And among all this biodiversity that they had never seen before, they found one species that caught their attention very quickly. This species, when you cut the bark, you find a very dark red resin that was very good to paint and dye fabric to make clothes. The indigenous people called this species pau brasil, and that's the reason why this land became "land of Brasil," and later on, Brazil. That's the only country in the world that has the name of a tree. So you can imagine that it's very cool to be a forester in Brazil, among other reasons.
Mikor a portugálok megérkeztek Dél-Amerika partjaira 500 évvel ezelőtt lélegzetelállító trópusi erdőre bukkantak. A sokféle még sosem látott faj közt gyorsan felfigyeltek egy bizonyos fára. Ez a faj kérgének átvágásakor sötétvörös gyantát termel. Ez kiválóan alkalmas szövetek színezésére. A bennszülöttek "pau brasil"-nak hívták. Így az országot a "brazil országának" nevezték, majd később Brazíliának. A világ egyetlen országa, mely nevét egy fáról kapta. Gondolhatják, milyen vagány Brazilíában erdésznek lenni – többek közt ezért is.
Forest products are all around us. Apart from all those products, the forest is very important for climate regulation. In Brazil, almost 70 percent of the evaporation that makes rain actually comes from the forest. Just the Amazon pumps to the atmosphere 20 billion tons of water every day. This is more than what the Amazon River, which is the largest river in the world, puts in the sea per day, which is 17 billion tons. If we had to boil water to get the same effect as evapotranspiration, we would need six months of the entire power generation capacity of the world. So it's a hell of a service for all of us.
Körülvesznek minket a trópusi erdőkből származó termékek. Ezeken kívül az esőerdő kulcsfontosságú az éghajlatszabályozásban. Brazíliában a párolgás 70%-a – ebből lesz az eső – az esőerdőből származik. Csak az Amazon 20 milliárd tonnányi vizet pumpál az atmoszférába naponta. Ez több, mint amit az Amazonas folyó, a világ legnagyobb folyója, visz az óceánba naponta. Az ugyanis 17 milliárd tonna. Ha vízforralással kellene ugyanennyi párolgást előállítanunk, a világ teljes, hat hónapnyi áramkapacitására lenne szükségünk. Szóval nem kutya szolgáltatás ez.
We have in the world about four billion hectares of forests. This is more or less China, U.S., Canada and Brazil all together, in terms of size, to have an idea. Three quarters of that is in the temperate zone, and just one quarter is in the tropics, but this one quarter, one billion hectares, holds most of the biodiversity, and very importantly, 50 percent of the living biomass, the carbon. Now, we used to have six billion hectares of forest -- 50 percent more than what we have -- 2,000 years ago. We've actually lost two billion hectares in the last 2,000 years. But in the last 100 years, we lost half of that. That was when we shifted from deforestation of temperate forests to deforestation of tropical forests.
A világon négy milliárd hektárnyi erdő van. Tehát Kína, az USA, Kanada és Brazília teljes területét lefednék. Csak összehasonlítás miatt mondom. Ezen erdők 3/4-e a mérsékelt övben van, s csak egynegyede a trópusokon, de ebben az egy negyedben található a biológiai sokféleség többsége. Valamint, s ez még fontosabb, az élő biomassza 50%-a is. A Földön 6 milliárd hektárnyi erdő volt – 50%-kal több, mint ma – 2000 évvel ezelőtt. Tehát kétezer év alatt kétmilliárd hektárnyi erdőt vesztettünk el. Ennek a felét az utóbbi száz évben. Ekkor váltottunk a mérsékelt övezeti erdők irtásáról a trópusi erdők irtására.
So think of this: In 100 years, we lost the same amount of forest in the tropics that we lost in 2,000 years in temperate forests. That's the speed of the destruction that we are having.
Gondoljanak csak bele: száz év alatt ugyanannyi erdőt vesztettünk el a trópusokon mint amennyit kétezer év alatt a mérsékelt övben. Ilyen őrületes tempóval halad előre a pusztítás.
Now, Brazil is an important piece of this puzzle. We have the second largest forest in the world, just after Russia. It means 12 percent of all the world's forests are in Brazil, most of that in the Amazon. It's the largest piece of forest we have. It's a very big, large area. You can see that you could fit many of the European countries there. We still have 80 percent of the forest cover. That's the good news. But we lost 15 percent in just 30 years. So if you go with that speed, very soon, we will loose this powerful pump that we have in the Amazon that regulates our climate.
Brazilía a kirakó fontos eleme. Nálunk van a világ második legnagyobb erdője – Oroszország után. A világ erdeinek 12%-a Brazíliában van. A többsége az Amazon-medencében. A legnagyobb erdőnk. Hatalmas területet foglal el. Sok európai ország elférne a területén. Ma még megvan az erdő 80%-a. Ez a jó hírem. De harminc év alatt 15%-át elvesztettük. Ilyen tempóval hamarosan elveszíthetjük ezt az erőteljes pumpát, mely éghajlatunkat szabályozza.
Deforestation was growing fast and accelerating at the end of the '90s and the beginning of the 2000s. (Chainsaw sound) (Sound of falling tree) Twenty-seven thousand square kilometers in one year. This is 2.7 million hectares. It's almost like half of Costa Rica every year.
Az erdőirtás üteme egyre gyorsult a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején. (Láncfűrész hangja) (Kidőlő fa hangja) 27 000 négyzetkilométer évente. Ez 2,7 millió hektár. Akkora, mint Costa Rica fele. Évente.
So at this moment -- this is 2003, 2004 -- I happened to be coming to work in the government. And together with other teammates in the National Forest Department, we were assigned a task to join a team and find out the causes of deforestation, and make a plan to combat that at a national level, involving the local governments, the civil society, business, local communities, in an effort that could tackle those causes.
Akkoriban – 2003, 2004 környékén –, éppen állami pozícióba kerültem. A Nemzeti Erdőgazdasági Minisztérium munkatársaival csatlakoztunk egy különítményhez, mely az erdőirtás okait vizsgálta, hogy országos szinten léphessünk fel ellenük, összefogva az önkormányzatokkal s a helyi lakosokkal, cégekkel és közösségekkel az erdőirtás okai ellen.
So we came up with this plan with 144 actions in different areas. Now I will go through all of them one by one -- no, just giving some examples of what we had done in the next few years. So the first thing, we set up a system with the national space agency that could actually see where deforestation is happening, almost in real time. So now in Brazil, we have this system, DETER, where every month, or every two months, we get information on where deforestation is happening so we can actually act when it's happening. And all the information is fully transparent so others can replicate that in independent systems. This allows us, among other things, to apprehend 1.4 million cubic meters of logs that were illegally taken. Part of that we saw and sell, and all the revenue becomes a fund that now funds conservation projects of local communities as an endowment fund. This also allows us to make a big operation to seize corruption and illegal activities that ended up having 700 people in prison, including a lot of public servants. Then we made the connection that areas that have been doing illegal deforestation should not get any kind of credit or finance. So we cut this through the bank system and then linked this to the end users. So supermarkets, the slaughterhouses, and so on that buy products from illegal clear-cut areas, they also can be liable for the deforestation. So making all these connections to help to push the problem down. And also we work a lot on land tenure issues. It's very important for conflicts. Fifty million hectares of protected areas were created, which is an area the size of Spain. And of those, eight million were indigenous lands.
Tervünkben 144 művelet szerepelt különböző helyeken. Most pedig elsorolom őket, egyenként – á, dehogy. Csak néhány példát említek a tevékenységünkből. Elsőként létrehoztunk egy közös rendszert a nemzeti űrkutató intézettel. Képes volt pontosan megfigyelni, hol irtják az erdőt éppen. Úgymond egyenes adásban. Brazíliában kifejlesztettünk egy rendszert, a DETER-t, ahol havonta vagy kéthavonta friss információt kapunk az erdőirtásról. hogy azon nyomban közbeléphessünk. Az összes adatunk hozzáférhető, független rendszerekbe is átvihetőek. Többek közt azt is lehetővé teszik, hogy lefoglaljuk az 1,4 millió köbméter illegálisan eltulajdonított fát. Egy részét felfűrészeltetjük és eladjuk. A bevétel egy alapba megy, amelyből helyi természetvédelmi projekteket finanszírozunk. Hatékonyan fel tudunk lépni korrupt és illegális tevékenység ellen. 700 embert tartóztattak le, köztük sok köztisztviselőt is. Ekkor úgy döntöttünk, hogy azok a területek, melyek szemet hunytak az illegális erdőirtás felett, semmilyen támogatást vagy hitelt sem kaphatnak. A bankok beleegyeztek, és értesítették az ügyfeleiket. A bevásárlóközpontok, a mészárszékek, és bárki más, aki illegális erdőirtásból származó termékeket vásárolt, felelősségre vonhatóvá vált erdőirtásért. Mindez segített a probléma leküzdésében. Munkánk fontos része a földbirtoklás kérdése. Rendkívül fontos a konfliktusok kezeléséhez. 50 millió hektár vált védett területté. Kb. Spanyolország nagyságú terület. Ebből 8 millió hektár őslakosoké volt.
Now we start to see results. So in the last 10 years, deforestation came down in Brazil 75 percent.
Ma már láthatjuk munkánk gyümölcsét. Az elmúlt évtizedben 75%-al csökkent Brazilíában az erdőirtás.
(Applause)
(Taps)
So if we compare it with the average deforestation that we had in the last decade, we saved 8.7 million hectares, which is the size of Austria. But more importantly, it avoided the emission of three billion tons of CO2 in the atmosphere. This is by far the largest contribution to reduce greenhouse gas emissions, until today, as a positive action. One may think that when you do these kinds of actions to decrease, to push down deforestation, you will have an economic impact because you will not have economic activity or something like that. But it's interesting to know that it's quite the opposite. In fact, in the period when we have the deepest decline of deforestation, the economy grew, on average, double from the previous decade, when deforestation was actually going up. So it's a good lesson for us. Maybe this is completely disconnected, as we just learned by having deforestation come down.
Ha összevetjük az átlag erdőirtással az utóbbi évtizedek során, kb. 8,7 millió hektárt mentettünk meg. Akkora terület, mint Ausztria. Még fontosabb azonban: így 3 milliárd tonnával kevesebb CO2 került az atmoszférába. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez máig ez a legjelentősebb hozzájárulás. Talán azt gondolják, hogy az erdőirtás csökkentésének gazdasági következménye lesz, mert csökken a gazdasági tevékenység, vagy valami ilyesféle. Igazából az ellenkezője igaz. Abban az időszakban, mikor leginkább csökkent az erdőirtás, a gazdaság kb. kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az előző évtizedben, mikor nőtt az erdőirtás. Tanulság ez mindannyiunknak. Talán ez nem tartozik egészen ide, mivel csak az erdőirtás csökkenése után derült ki.
Now this is all good news, and it's quite an achievement, and we obviously should be very proud about that. But it's not even close to sufficient. In fact, if you think about the deforestation in the Amazon in 2013, that was over half a million hectares, which means that every minute, an area the size of two soccer fields is being cut in the Amazon last year, just last year. If we sum up the deforestation we have in the other biomes in Brazil, we are talking about still the largest deforestation rate in the world. It's more or less like we are forest heroes, but still deforestation champions. So we can't be satisfied, not even close to satisfied. So the next step, I think, is to fight to have zero loss of forest cover in Brazil and to have that as a goal for 2020. That's our next step.
De nagyon jó hír, és remek eredmény, amire természetesen büszkék lehetünk. De sajnos közel sem elegendő. Valójában 2013-ban az amazoni erdőirtás több mint félmillió hektárra rúgott. Ez azt jelenti, hogy percenként két futballpálya nagyságú területet vágtak ki az Amazon-medencében a tavalyi év során. Ha összeadjuk Brazília összes biomján történő erdőirtást, a világ legütemesebben haladó erdőirtását kapjuk. Mintha az esőerdő hősei lennénk, de mindeközben az erdőirtás bajnokai is. Nem lehetünk tehát elégedettek, közel sem lehetünk elégedettek. A következő lépés szerintem az lesz, hogy megállítsuk az erdőtakaró eltűnését Brazíliában, mondjuk 2020-ra. Ez lesz a következő lépés.
Now I've always been interested in the relationship between climate change and forests. First, because 15 percent of greenhouse gas emissions come from deforestation, so it's a big part of the problem. But also, forests can be a big part of the solution since that's the best way we know to sink, capture and store carbon. Now, there is another relationship of climate and forests that really stuck me in 2008 and made me change my career from forests to working with climate change. I went to visit Canada, in British Columbia, together with the chiefs of the forest services of other countries that we have a kind of alliance of them, like Canada, Russia, India, China, U.S. And when we were there we learned about this pine beetle that is literally eating the forests in Canada. What we see here, those brown trees, these are really dead trees. They are standing dead trees because of the larvae of the beetle. What happens is that this beetle is controlled by the cold weather in the winter. For many years now, they don't have the sufficient cold weather to actually control the population of this beetle. And it became a disease that is really killing billions of trees. So I came back with this notion that the forest is actually one of the earliest and most affected victims of climate change.
Mindig is foglalkoztatott az összefüggés a éghajlatváltozás és az erdők közt. Először is, mert az üvegházhatást okozó gázok 15%-a az erdőirtásból származik, tehát jórészt felelős a problémáért. De az erdők a megoldás részeivé is válhatnak, mivel a szén-dioxid elnyelésének, megkötésének és tárolásának legjobb módját nyújtják. Van más összefüggés is az éghajlat és az erdők közt. 2008-ban fedeztem fel, s ennek köszönhetem, hogy pályát váltottam, s az erdő helyett az éghajlatváltozással foglalkozom. Kanadában voltam, Brit Columbiában, sok más ország erdészeteinek vezetőivel. Szövetséget alkotnak, tagjai Kanada, Oroszország, India, Kína és az USA. Ezen a találkozón hallhattunk egy fenyőbogárról, amely a szó szoros értelmében egész erdőket emészt fel Kanadában. Itt láthatják. Azok a barna fák valójában már elpusztultak. Állnak még, de a bogár lárvái miatt elpusztultak. A bogarak populációját a téli, hideg idő szabályozza. Már sok éve nem elég hideg az idő a bogarak populációinak szabályozásához. A bogárjárás fák milliárdjaival végzett. Azzal a felfedezéssel tértem haza, hogy az erdők az éghajlatváltozás egyik legelső és leginkább érintett áldozata.
So I was thinking, if I succeed in working with all my colleagues to actually help to stop deforestation, maybe we will lose the battle later on for climate change by floods, heat, fires and so on. So I decided to leave the forest service and start to work directly on climate change, find a way to think and understand the challenge, and go from there.
Úgy gondoltam, hogy ha munkatársaimmal együtműködünk, hogy valóban megállítsuk az erdőirtást, elveszthethetjük az éghajlatváltozás elleni csatát árvizek, hőség, és tűzvész miatt. Úgy döntöttem, befejezem erdészi pályám, s helyette közvetlenül az éghajlatváltozással foglalkozom. Találok módot a kihívás megértésére, s onnan lépek tovább.
Now, the challenge of climate change is pretty straightforward. The goal is very clear. We want to limit the increase of the average temperature of the planet to two degrees. There are several reasons for that. I will not get into that now. But in order to get to this limit of two degrees, which is possible for us to survive, the IPCC, the Intergovernmental Panel on Climate Change, defines that we have a budget of emissions of 1,000 billion tons of CO2 from now until the end of the century. So if we divide this by the number of years, what we have is an average budget of 11 billion tons of CO2 per year. Now what is one ton of CO2? It's more or less what one small car, running 20 kilometers a day, will emit in one year. Or it's one flight, one way, from São Paulo to Johannesburg or to London, one way. Two ways, two tons. So 11 billion tons is twice that.
Az éghajlatváltozás kihívása elég egyértelmű. A cél nyilvánvaló. Bolygónk átlagos hőmérséklet-növekedését szeretnénk két Celsius-fok alatt tartani. Sok ok van erre. Erre most nem térek ki. De hogy elérjük ezt a két Celsius-fokos célt, amellyel lehetségessé válna számunkra a túlélés, az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Munkacsoport) szerint ezer milliárd tonna CO2 kibocsátást kell beterveznünk a század végéig. Ha ezt elosztjuk az évek számával, átlagosan 11 milliárd tonna CO2 kibocsátás jut egy évre. Mennyi tehát egy tonna CO2? Kb. ennyit bocsát ki egy kis személyautó egy év alatt, ha naponta 20 km-t megy. Vagy egy repülőút, egy irányba, Sao Paulo és Johannesburg, illetve London közt. A retúr két tonna. 11 milliárd tonna kétszer ennyi.
Now the emissions today are 50 billion tons, and it's growing. It's growing and maybe it will be 61 by 2020. Now we need to go down to 10 by 2050. And while this happens, the population will grow from seven to nine billion people, the economy will grow from 60 trillion dollars in 2010 to 200 trillion dollars. And so what we need to do is to be much more efficient in a way that we can go from seven tons of carbon per capita per person, per year, into something like one. You have to choose. You take the airplane or you have a car.
A mai CO2 kibocsátás 50 milliárd tonnára rúg, és egyre növekszik. 2020-ra akár a 61 milliárd tonnát is elérheti. 2050-ig 10 milliárd tonnára kellene csökkenteni. Mindezalatt a Föld népessége 7 milliárdról tízre fog nőni. A gazdaság a 2010-es 60 billió dollárról 200 billlióra fog nőni. Sokkal hatékonyabbá kell válnunk. Az éves fejenkénti héttonnás karbonkibocsátást tehát kb. egy tonnára kell csökkentenünk. Választanunk kell. Vagy repülünk, vagy kocsit tartunk.
So the question is, can we make it? And that's the exactly the same question I got when I was developing a plan to combat deforestation. It's such a big problem, so complex. Can we really do it? I think so. Think of this: Deforestation means 60 percent of the greenhouse gas emissions in Brazil in the last decade. Now it's a little bit less than 30 percent. In the world, 60 percent is energy. So if we can tackle directly the energy, the same way we could tackle deforestation, maybe we can have a chance.
Kérdés, hogy elérhetjük-e célunkat? S persze ez ugyanaz a kérdés, mint ami az erdőirtás elleni küzdelemben foglalkoztatott. Annyira összetett, irdatlan probléma. Meg tudjuk-e oldani? Igenis meg. Gondoljanak csak bele: Az erdőirtás a Braziliában kibocsátott üvegházhatást okozó gázok 60%-ért felelős az utóbbi évtizedben. Mára ez már 30%-ra csökkent. Világszerte, az energiaszektor 60%-ban felelős. Ha közvetlenül az energiára összpontosítunk, mint annak idején az erdőirtásra, akkor talán lenne esélyünk.
So there are five things that I think we should do. First, we need to disconnect development from carbon emissions. We don't need to clear-cut all the forests to actually get more jobs and agriculture and have more economy. That's what we proved when we decreased deforestation and the economy continued to grow. Same thing could happen in the energy sector. Second, we have to move the incentives to the right place. Today, 500 billion dollars a year goes into subsidies for fossil fuels. Why don't we put a price on carbon and transfer this to the renewable energy? Third, we need to measure and make it transparent where, when and who is emitting greenhouse gases so we can have actions specifically for each one of those opportunities. Fourth, we need to leapfrog the routes of development, which means, you don't need to go to the landline telephone before you get to the mobile phones. Same way we don't need to go to fossil fuels to the one billion people who don't have access to energy before we get to the clean energy. And fifth and last, we need to share responsibility between governments, business and civil society. There is work to do for everybody, and we need to have everybody on board.
Szerintem legalább öt dolgot kellene elvégeznünk. Először is jó lenne elválasztani a fejlesztést a karbonkibocsátástól. Nem kell kiirtanunk az összes erdőt, hogy több állás legyen, több mezőgazdaság és több lehetőség. Ezt bizonyítottuk, mikor csökkentettük az erdőirtást s ennek ellenére nőtt a gazdaság. Mindez lehetséges az energiaszektorban is. Másodszor, az anyagi ösztönzők jó helyre kell, hogy kerüljenek. Ma 500 milliárd USD állami támogatásban részesülnek a fosszilis tüzelőanyagok. Legyen a karbonkibocsátásnak ára, s fordítsuk azt a megújítható energiákra. Harmadszor, mérhetővé és átláthatóvá kell tennünk, hol, mikor és ki bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, hogy mindig megfelelően közbe tudjunk avatkozni. Negyedszer, át lehet ugrani bizonyos fejlődési fokokat. Nem feltétlenül kell vezetékes telefon, mielőtt megjelenne a mobiltelefon. Ugyanígy az az egymilliárd ember, akik jelenleg nem jut energiához, rögtön a tiszta energiára építhet. Ötödjére – ez lesz az utolsó –, meg kell osztani a felelősséget a kormányok, a cégek és a civil társadalom közt. Mindenkinek lesz dolga, és mindenkinek be kell szállnia.
So to finalize, I think the future is not like a fate that you have to just go as business as usual goes. We need to have the courage to actually change the route, invest in something new, think that we can actually change the route. I think we are doing this with deforestation in Brazil, and I hope we can do it also with climate change in the world.
Befejezésképp, szerintem a jövő nem sorsszerű, s nem tehetjük a dolgunkat, mintha mi sem történt volna. Bátorságot kell vennünk az irányváltoztatáshoz, valami újba kell befektetni, hinnünk kell abban, hogy meg tudjuk változtatni utunkat. Brazíliában, az erdőirtásnál, mindez egyszer már sikerült. Remélem, ugyanez a klímaváltozásnál is valóra válhat.
Thank you.
Köszönöm figyelmüket.
(Applause)
(Taps)