I want you to take a look at this baby. What you're drawn to are her eyes and the skin you love to touch. But today I'm going to talk to you about something you can't see. What's going on up in that little brain of hers. The modern tools of neuroscience are demonstrating to us that what's going on up there is nothing short of rocket science. And what we're learning is going to shed some light on what the romantic writers and poets described as the "celestial openness" of the child's mind.
Nézzék meg ezt a kisbabát! Vonzanak minket a szemei, illetve a bőre, amit imádunk megérinteni. Ma azonban olyasvalamiről fogok beszélni, amit nem látunk -- hogy mi megy végbe az aprócska agyukban. Az idegtudomány modern eszközei megmutatják nekünk, hogy ami ott történik, az szinte már atomfizika. És amit ebből tanulunk, az valamelyest megmagyarázza azt, amit a romantikus írók és költők a gyermeki értelem "égi nyitottságának" neveztek.
What we see here is a mother in India, and she's speaking Koro, which is a newly discovered language. And she's talking to her baby. What this mother -- and the 800 people who speak Koro in the world -- understands is that, to preserve this language, they need to speak it to the babies. And therein lies a critical puzzle. Why is it that you can't preserve a language by speaking to you and I, to the adults? Well, it's got to do with your brain. What we see here is that language has a critical period for learning. The way to read this slide is to look at your age on the horizontal axis.
Amit itt látunk, az egy indiai anya, aki koro nyelven beszél, ami egy nemrég felfedezett nyelv. A gyermekéhez beszél. Amit az anya -- és a többi 800 ember a világon, aki beszéli a koro nyelvet -- megért az, hogy ahhoz, hogy a nyelv fennmaradjon, beszélniük kell a gyerekekhez. És ebben van egy kritikus talány. Miért van az, hogy nem tudunk fenntartani egy nyelvet, ha a felnőttek felé beszéljük? Nos, ennek köze van az agyhoz. Itt azt láthatjuk, hogy a nyelv tanulásának van egy kritikus szakasza. Ezt úgy kell kiolvasni, hogy megkeressük a korunkat a vízszintes tengelyen.
(Laughter)
(Nevetés)
And you'll see on the vertical your skill at acquiring a second language. The babies and children are geniuses until they turn seven, and then there's a systematic decline. After puberty, we fall off the map. No scientists dispute this curve, but laboratories all over the world are trying to figure out why it works this way.
A függőleges tengelyen pedig egy második nyelv elsajátításának készségét látjuk. A csecsemők és a gyermekek zsenik egészen hétéves korukig, azután pedig egy szisztematikus hanyatlás következik. A pubertáskor után lemegyünk a térképről. Egyetlen tudós sem vitatja ezt a görbét, de a laboratóriumokban a világ minden táján azt próbálják megfejteni, miért van ez így.
Work in my lab is focused on the first critical period in development, and that is the period in which babies try to master which sounds are used in their language. We think, by studying how the sounds are learned, we'll have a model for the rest of language, and perhaps for critical periods that may exist in childhood for social, emotional and cognitive development. So we've been studying the babies using a technique that we're using all over the world and the sounds of all languages. The baby sits on a parent's lap, and we train them to turn their heads when a sound changes -- like from "ah" to "ee." If they do so at the appropriate time, the black box lights up and a panda bear pounds a drum. A six-monther adores the task.
Az én laboromban arra fókuszálunk, hogy mi történik a fejlődés első kritikus szakaszában -- ez az a periódus, amelyben a csecsemők azt próbálják tökéletesíteni, mely hangokat használják a nyelvükben. Úgy gondoljuk, tanulmányozva a hangok elsajátítását, hogy fel fogunk tudni állítani egy modellt a nyelvekre és talán a gyermekkori kritikus periódusokra, a szociális, emocionális és kognitív fejlődésre. Tehát, a csecsemőket tanulmányozzuk egy olyan módszerrel, amit a világon mindenhol használnak, és az összes nyelv hangjaival dolgozunk. A szülője ölében ülő csecsemőt megtanítjuk, hogy forgassa el a fejét ha a hang átváltozik -- például "á"-ról "í"-re. Ha ezt jókor teszi, a fekete doboz felgyúl, és a pandamaci ráüt a dobra. Egy hat hónapos imádja ezt a feladatot.
What have we learned? Well, babies all over the world are what I like to describe as "citizens of the world." They can discriminate all the sounds of all languages, no matter what country we're testing and what language we're using, and that's remarkable because you and I can't do that. We're culture-bound listeners. We can discriminate the sounds of our own language, but not those of foreign languages. So the question arises: When do those citizens of the world turn into the language-bound listeners that we are? And the answer: before their first birthdays. What you see here is performance on that head-turn task for babies tested in Tokyo and the United States, here in Seattle, as they listened to "ra" and "la" -- sounds important to English, but not to Japanese. So at six to eight months, the babies are totally equivalent. Two months later, something incredible occurs. The babies in the United States are getting a lot better, babies in Japan are getting a lot worse, but both of those groups of babies are preparing for exactly the language that they are going to learn.
Mit tanultunk? Nos, a csecsemők az egész világon úgy nevezhetők, mint "világpolgárok". Meg tudják különböztetni az összes nyelv összes hangját, függetlenül attól, hogy milyen országban végezzük a tesztet, vagy milyen nyelvet használunk, és ez figyelemre méltó, mivel mi nem tudjuk ezt megtenni. Mi kultúrához kötött hallgatók vagyunk. Meg tudjuk különböztetni a saját nyelvünk hangjait, nem így az idegen nyelvekét. Feltevődik a kérdés: mikor válnak a világpolgárok azokká a nyelvhez kötött hallgatókká, amik mi vagyunk? A válasz: az első születésnapjuk előtt. Itt látható a fejforgatós feladatra kapott teljesítmény a tokiói és az egyesült államokbeli, seattle-i csecsemők esetén, amint a "ra" és "la" hangokat hallgatták -- melyek fontosak az angolban, a japánban viszont nem. Hattól nyolc hónapig a csecsemők teljesen azonosak. Két hónappal később valami hihetetlen dolog történik. Az egyesült államokbeli babák sokkal jobbak lesznek, míg a japán csecsemők sokkal rosszabbak, de mindkét csoport a tanulásra predesztinált nyelvre készül fel.
So the question is: What's happening during this critical two-month period? This is the critical period for sound development, but what's going on up there? So there are two things going on. The first is that the babies are listening intently to us, and they're taking statistics as they listen to us talk -- they're taking statistics. So listen to two mothers speaking motherese -- the universal language we use when we talk to kids -- first in English and then in Japanese.
A kérdés a következő: mi történik ebben a kritikus két hónapos szakaszban? Ez a hangfejlődés kritikus periódusa, de mi megy itt végbe? Két dolog történik. Az első, hogy a babák elszántan figyelnek ránk, és statisztikát készítenek a beszédünket hallgatva, egyszerű statisztikát készítenek. Hallgassunk meg két anyát gyermeknyelven beszélni -- azon az univerzális nyelven, amit a gyerekhez való beszédkor használunk -- előbb angolul, majd japánul.
(Video) Ah, I love your big blue eyes -- so pretty and nice.
(Videó) Angol anya: Ó, szeretem a nagy kék szemedet -- olyan szép és kedves.
(Japanese)
Japán anya: [japánul]
Patricia Kuhl: During the production of speech, when babies listen, what they're doing is taking statistics on the language that they hear. And those distributions grow. And what we've learned is that babies are sensitive to the statistics, and the statistics of Japanese and English are very, very different. English has a lot of Rs and Ls. The distribution shows. And the distribution of Japanese is totally different, where we see a group of intermediate sounds, which is known as the Japanese "R." So babies absorb the statistics of the language and it changes their brains; it changes them from the citizens of the world to the culture-bound listeners that we are. But we as adults are no longer absorbing those statistics. We are governed by the representations in memory that were formed early in development.
Patricia Kuhl: Beszédképzés közben, amikor a csecsemők figyelnek, statisztikát készítenek a nyelvről, amit hallanak. És ezek az eloszlások fejlődnek. És azt tanultuk, hogy a csecsemők érzékenyek a statisztikára, és a japán és angol nyelv statisztikája nagyon, de nagyon különböző. Az angolban nagyon sok R és L van. Az eloszlások ezt mutatják. A japán nyelv eloszlása viszont teljesen eltérő, itt egy közbülső hangcsoportot látunk, amit a japán R-nek nevezünk. A csecsemők felszívják a nyelv statisztikáját, és az megváltoztatja az agyukat; a világpolgárból a kultúrához kötött hallgatókká válnak, amilyenek mi vagyunk. De mi, felnőttek többé már nem szívjuk fel azokat a statisztikákat. A memóriánkban levő reprezentáció irányít minket, amely a fejlődés korai szakaszában alakult ki.
So what we're seeing here is changing our models of what the critical period is about. We're arguing from a mathematical standpoint that the learning of language material may slow down when our distributions stabilize. It's raising lots of questions about bilingual people. Bilinguals must keep two sets of statistics in mind at once and flip between them, one after the other, depending on who they're speaking to.
Tehát, amit itt látunk, az megváltoztatja modellünket a kritikus periódusról. Matematikai nézőpontból magyarázva, a nyelvtanulás lelassulhat, amikor az eloszlás stabilizálódik. Ez nagyon sok kérdést vet fel a kétnyelvű emberekkel kapcsolatosan. A kétnyelvűeknek két statisztikahalmazt kell észben tartaniuk egyszerre, és azokat váltogatják, egyiket a másik után, attól függően, hogy kihez beszélnek éppen.
So we asked ourselves, can the babies take statistics on a brand new language? And we tested this by exposing American babies who'd never heard a second language to Mandarin for the first time during the critical period. We knew that, when monolinguals were tested in Taipei and Seattle on the Mandarin sounds, they showed the same pattern. Six to eight months, they're totally equivalent. Two months later, something incredible happens. But the Taiwanese babies are getting better, not the American babies. What we did was expose American babies, during this period, to Mandarin. It was like having Mandarin relatives come and visit for a month and move into your house and talk to the babies for 12 sessions. Here's what it looked like in the laboratory.
Ezért feltettük a kérdést magunknak: képesek-e a csecsemők statisztikát készíteni egy teljesen új nyelvről? És leteszteltük ezt, kitéve az amerikai babákat, akik soha nem hallottak még egy második nyelvet, a mandarinnak a kritikus periódusban. Tudtuk, hogy egynyelvűek tesztelésekor Taipeiben, illetve Seattle-ben a mandarin nyelv hangjaira ugyanazok a minták mutatkoztak. Hattól nyolc hónapig ezek teljesen azonosak. Két hónappal később valami hihetetlen dolog történik. A tajvani babák jobbak lettek, az amerikaiak viszont nem. Ebben a periódusban az amerikai csecsemőkkel mandarin beszédet hallgattattunk. Mintha mandarin rokonaink lennének, akik eljöttek látogatóba egy hónapig, beköltöztek a házunkba, és 12 ülés alkalmával beszéltek volna a gyerekekhez. Ez így nézett ki a laboratóriumban.
(Mandarin)
(Videó) Mandarin beszélő: [mandarin]
PK: So what have we done to their little brains?
PK: Mit tettünk a kis agyukkal?
(Laughter)
(Nevetés)
We had to run a control group to make sure that coming into the laboratory didn't improve your Mandarin skills. So a group of babies came in and listened to English. And we can see from the graph that exposure to English didn't improve their Mandarin. But look at what happened to the babies exposed to Mandarin for 12 sessions. They were as good as the babies in Taiwan who'd been listening for 10 and a half months. What it demonstrated is that babies take statistics on a new language. Whatever you put in front of them, they'll take statistics on.
Csináltunk egy kontrollcsoportot is, hogy biztosak legyünk abban, hogy egyszerűen belépve a laborba nem fejlődik a mandarin nyelvtudásunk. Tehát egy csoport csecsemő angol nyelvet hallgatott. És láthatjuk a grafikonból, hogy az angol nem fejlesztette a mandarin tudásukat. De nézzük, mi történt a babákkal, akik 12 ülésben mandarint hallgattak. Ugyanolyan jók voltak, mint tajvani társaik, akik 10 és fél hónapig hallgatták ugyanazt. Ez azt bizonyította, hogy a babák statisztikát készítenek egy új nyelvről. Bármit teszünk elébük, statisztikát készítenek.
But we wondered what role the human being played in this learning exercise. So we ran another group of babies in which the kids got the same dosage, the same 12 sessions, but over a television set. And another group of babies who had just audio exposure and looked at a teddy bear on the screen. What did we do to their brains? What you see here is the audio result -- no learning whatsoever -- and the video result -- no learning whatsoever. It takes a human being for babies to take their statistics. The social brain is controlling when the babies are taking their statistics.
De kíváncsiak voltunk, milyen szerepet játszik az ember ebben a tanulási gyakorlatban. Ezért vettünk egy másik csoport csecsemőt, ahol a gyerekek ugyanazt a 12 ülésnyi adagot kapták, de egy televízión keresztül, valamint még egy csoport csecsemőt csupán auditív ingereknek kitéve, akik egy játékmackót bámultak a képernyőn. Mit csináltunk az agyukkal? Itt az auditív kísérlet eredményét látjuk -- semmilyen tanulás -- és a videokísérlet eredményét -- semmiféle tanulás. Egy emberi lény szükséges ahhoz, hogy a csecsemők elkészítsék a statisztikájukat. A szociális agy ellenőriz, amikor a babák a statisztikákat készítik.
We want to get inside the brain and see this thing happening as babies are in front of televisions, as opposed to in front of human beings. Thankfully, we have a new machine, magnetoencephalography, that allows us to do this. It looks like a hair dryer from Mars. But it's completely safe, completely noninvasive and silent. We're looking at millimeter accuracy with regard to spatial and millisecond accuracy using 306 SQUIDs -- these are superconducting quantum interference devices -- to pick up the magnetic fields that change as we do our thinking. We're the first in the world to record babies in an MEG machine while they are learning.
Be akarunk jutni az agyba, és látni megtörténni ezt a dolgot, amint a babák a televízió előtt ülnek, ellentétben azzal, amikor egy emberi lény előtt. Szerencsére van egy új gépünk, egy mágneses enkefalográf, amely ezt lehető teszi. Úgy néz ki, mint egy hajszárító a Marsról. De abszolút biztonságos, teljesen ártalmatlan és csendes. Milliméter pontossággal vizsgáljuk a térben, és milliszekundum pontossággal, 306 darab SQUID-et használva -- ezek szupravezető kvantum-interferenciás eszközök -- amik érzékelik a mágneses mezők változásait, amikor gondolkodunk. Elsőként a világon felvesszük, amint a csecsemők egy MEG gépben tanulnak.
So this is little Emma. She's a six-monther. And she's listening to various languages in the earphones that are in her ears. You can see, she can move around. We're tracking her head with little pellets in a cap, so she's free to move completely unconstrained. It's a technical tour de force. What are we seeing? We're seeing the baby brain. As the baby hears a word in her language, the auditory areas light up, and then subsequently areas surrounding it that we think are related to coherence, getting the brain coordinated with its different areas, and causality, one brain area causing another to activate.
Ő a kis Emma. Egy hat hónapos csecsemő. És ő különféle nyelveket hallgat a fülhallgatóján keresztül. Láthatják, szabadon mozoghat. Nyomon követjük a fejmozgását a sapkájában levő apró érzékelőkkel, így szabadon, minden megkötés nélkül mozoghat. Ez egy technikai bűvészmutatvány. Mi látunk? Látjuk a csecsemőagyat. Amikor a baba hall egy hangot a saját nyelvén, a hallási területek felgyúlnak, azután pedig az azokat körülvevő területek, melyek, úgy hisszük, a koherenciával vannak összefüggésben, koordinálva az agy különböző területeit, illetve a okozati viszonnyal, amikor egy agyterület egy másik terület aktiválódását okozza.
We are embarking on a grand and golden age of knowledge about child's brain development. We're going to be able to see a child's brain as they experience an emotion, as they learn to speak and read, as they solve a math problem, as they have an idea. And we're going to be able to invent brain-based interventions for children who have difficulty learning. Just as the poets and writers described, we're going to be able to see, I think, that wondrous openness, utter and complete openness, of the mind of a child. In investigating the child's brain, we're going to uncover deep truths about what it means to be human, and in the process, we may be able to help keep our own minds open to learning for our entire lives.
A megértés aranykora felé tartunk, a gyermeki agy fejlődésének megértése felé. Képesek leszünk megfigyelni a gyermekek agyát, amint megtapasztalnak egy érzést, ahogyan beszélni és olvasni tanulnak, ahogy megoldanak egy matematikai feladatot, ahogyan egy ötletük keletkezik. És képesek leszünk agyi beavatkozások kifejlesztésére a tanulási problémákkal küzdő gyermekek számára. Ahogyan a költők és írók fogalmaztak, látni fogjuk, úgy hiszem, azt a csodálatos nyitottságot, a teljes és abszolút nyitottságát a gyermeki értelemnek. A gyermeki agy tanulmányozásában felfedezünk majd mély igazságokat arról, hogy mit jelent embernek lenni, és ebben a folyamatban talán képesek leszünk nyitva tartani a tanulásra saját agyunkat is egész életünkre.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)