Illegal wildlife trade in Brazil is one of the major threats against our fauna, especially birds, and mainly to supply the pet market with thousands of animals taken from nature every month, and transported far from their origins, to be sold mainly in Rio de Janeiro and São Paulo.
Brazíliában az illegális vadkereskedelem az állatvilágunk elleni egyik legnagyobb fenyegetést jelenti, különösen a madarak esetében, és főképp a kisállatok piacának ellátása miatt állatok ezreit szakítják ki a természetből minden hónapban, és szállítják őket élőhelyüktől távolra, hogy aztán főképpen Rio de Janeiróban és Sao Paulóban adják el őket.
It is estimated that all kinds of illegal wildlife trade in Brazil withdraw from nature almost 38 million animals every year, a business worth almost two billion dollars. The police intercepts these huge cargos with live animals, intended to supply the pet market, or they seize the animals directly from the people's houses, and this is how we end up, every month, with thousands of seized animals.
Becslések szerint Brazíliában a különböző vadállatok illegális kereskedelme felelős évi csaknem 38 millió állat természetből történő kiszakításáért, ami csaknem 2 milliárd dolláros üzletet jelent. A rendőrség elkobozza ezeket az élő állatokból álló óriási szállítmányokat, amelyeket a kisállatpiac ellátására szánnak, vagy közvetlenül az emberek házában foglalják le az állatokat. És minden hónapban nálunk marad több ezernyi lefoglalt állat.
And for us to understand what happens with them, we're going to follow Brad. In the eyes of many people, after the animals are seized, they say, "Yay, justice has been served. The good guys arrived, took the cute, mistreated animals from the hands of the evil traffickers, and everyone lived happily ever after." But did they? Actually, no, and this is where many of our problems begin. Because we have to figure out what to do with all these animals.
Ahhoz, hogy megértsük, mi történik velük, Bradet fogjuk követni. Sok ember esetében úgy történik, hogy miután lefoglalják az állatokat, azt mondják: "Hé, győzött az igazság. Megjöttek a jó fiúk, kimentették a cuki kis szenvedő állatokat a gonosz csempészek karmai közül, és boldogan élnek, míg meg nem halnak." De valójában így van? Hát nem. És ez az a pont a történetben, ahol sok gondunk adódik. Mivel ki kell találnunk, hogy mit kezdjünk ezekkel az állatokkal.
In Brazil, they are usually first sent to governmental triage facilities, in which most of the cases, the conditions are as bad as with the traffickers. In 2002, these centers received 45,000 animals, of which 37,000 were birds. And the police estimates that we seize only five percent of what's being trafficked. Some lucky ones -- and among them, Brad -- go to serious rehabilitation centers after that. And in these places they are cared for. They train their flying, they learn how to recognize the food they will find in nature, and they are able to socialize with others from the same species. (Laughter)
Brazíliában először általában kormányzati menhelyekre küldik őket, ahol az esetek többségében a körülmények ugyanolyan rosszak, mint a csempészeknél. 2002-ben 45 000 állatot fogadtak be ezek a menhelyek, közöttük 37 000 madarat. És a rendőrség becslései szerint 5%-át foglaljuk le a csempészett állatoknak. Néhány szerencsés példány, köztük Brad is, komolyabb rehabilitációs központokba kerül ezután. Ezeken a helyeken gondjukat viselik. Repülni tanítják őket. Megtanítják, hogyan ismerhetik fel a természetes táplálékukat. És még társas életet is élhetnek néhány fajtársukkal. (Nevetés)
But then what? The Brazil Ornithological Society -- so now we're talking only birds -- claims that we have too little knowledge about the species in nature. Therefore, it would be too risky to release these animals, both for the released and for the natural populations. They also claim that we spend too many resources in their rehabilitation. Following this argument, they suggest that all the birds seized from non-threatened species should be euthanized. However, this would mean having killed 26,267 birds, only in the state of São Paulo, only in 2006.
És aztán mi történik? A Brazil Ornitológiai Társaság, tehát immár csak a madarakról beszélünk, azt állítja, hogy túl kevés tudással rendelkezünk a természetben található fajokról. Emiatt pedig túl kockázatos lenne szabadon engedni ezeket az állatokat, maguk az állatok és a természetes populációk szempontjából is. Azt is állítják, hogy túl sok értékes forrást pazarlunk a rehabilitációjukra. Ezen érvelésük mentén azt javasolják, hogy az összes olyan lefoglalt madarat, ami nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, egyszerűen el kellene altatni. Azonban mindez azt jelentené, hogy 26 267 madarat legyilkolunk, és az adat csakis Sao Paulo államra vonatkozik, és csakis 2006-ra.
But, some researchers, myself included -- some NGOs and some people from the Brazilian government -- believe there is an alternative. We think that if and when the animals meet certain criteria concerning their health, behavior, inferred origin and whatever we know about the natural populations, then technically responsible releases are possible, both for the well-being of the individual, and for the conservation of the species and their ecosystems, because we will be returning genes for these populations -- which could be important for them in facing environmental challenges -- and also we could be returning potential seed dispersers, predators, preys, etc.
Azonban néhány kutató, magamat is beleértve, néhány nonprofit cég és a brazil kormány némely tisztviselője hisz abban, hogy van más lehetőség. Úgy véljük, hogy ha (és amikor) az állatok megfelelnek bizonyos egészségügyi és viselkedésbeli feltételeknek, ismerjük az eredeti élőhelyüket és tudunk a természetes populációikról valamit, akkor valós lehetőségként merül fel a felelős szabadon engedés. Ez egyszerre szolgálja az állat érdekét, valamint a fajok és ökoszisztémáik megőrzésének a célját. Hiszen génállományt juttatunk vissza a populációkba, ami fontos lehet a faj számára a környezeti kihívásokkal való szembenézés során. És az is lehet, hogy a visszaengedett állatok növények magvait szórják majd szét, ragadozók vagy zsákmányállatok lesznek, stb.
All of these were released by us. On the top, the turtles are just enjoying freedom. (Laughter) On the middle, this guy nested a couple of weeks after the release. And on the bottom, my personal favorite, the little male over there, four hours after his release he was together with a wild female. So, this is not new, people have been doing this around the world. But it's still a big issue in Brazil. We believe we have performed responsible releases. We've registered released animals mating in nature and having chicks. So, these genes are indeed going back to the populations.
Itt az összes állatot mi engedtük szabadon. Felül két teknős élvezi az újra megtalált szabadságot. (Nevetés) Középen ő itt már néhány héttel a szabadon engedése után fészket rakott. És legalul van a személyes kedvencem, az a kis hím ott, négy órával a szabadon engedése után máris összeállt egy vadon élő nősténnyel. Nincs ebben semmi újdonság, világszerte csinálják az emberek. De Brazíliában ez még mindig nagy dolog. Úgy véljük, hogy felelős szabadon engedéseket végeztünk. Nyilvántartunk olyan szabadon engedett állatokat, akik a természetben párosodtak és most fiókáik vannak. Így hát ezek a gének tényleg visszakerülnek a populációkba.
However this is still a minority for the very lack of knowledge. So, I say, "Let's study more, let's shed light on this issue, let's do whatever we can." I'm devoting my career to that. And I'm here to urge each and every one of you to do whatever is in your reach: Talk to your neighbor, teach your children, make sure your pet is from a legal breeder. We need to act, and act now, before these ones are the only ones left. Thank you very much. (Applause)
Azonban ez még mindig csupán a kisebbség, mert roppant hiányos a tudásunk. Ezért azt mondom, tanuljunk többet, derítsünk fényt erre az ügyre, tegyük meg, ami a hatalmunkban áll. Én erre tettem fel a karrieremet. És azért jöttem el ide, hogy mindannyiukat arra ösztönözzem, tegyék meg, ami a hatalmukban áll, beszélgessenek el a szomszédaikkal, tanítsák gyermekeiket, bizonyosodjanak meg arról, hogy házi kedvencük legális alomból származik. Cselekednünk kell, mégpedig azonnal, még mielőtt már csak ezek maradnának a számunkra. Nagyon köszönöm. (Taps)