There's something about caves -- a shadowy opening in a limestone cliff that draws you in. As you pass through the portal between light and dark, you enter a subterranean world -- a place of perpetual gloom, of earthy smells, of hushed silence.
Van valami a barlangokban -- a sötét nyílás a mészkősziklában, ami vonzza az embert, hogy belépjen. A bejáraton át a fényből a sötétségbe jutunk, belépünk a föld alatti világba, az állandó sötétség, a föld illatának és a halálos csendnek birodalmába.
Long ago in Europe, ancient people also entered these underground worlds. As witness to their passage, they left behind mysterious engravings and paintings, like this panel of humans, triangles and zigzags from Ojo Guareña in Spain. You now walk the same path as these early artists. And in this surreal, otherworldly place, it's almost possible to imagine that you hear the muffled footfall of skin boots on soft earth, or that you see the flickering of a torch around the next bend.
Valamikor régen Európában az ősember is járt ebben a föld alatti világban. Ezt tanúsítják a ránk maradt rejtelmes sziklarajzok és bevésett jelek, mint ez a spanyol Ojo Guareñából származó emberábrázolás, háromszögek, cikcakkok. Most ugyanazt az utat járjuk be, mint ezek a korai művészek. Ezen a bizarr, túlvilági helyen szinte halljuk, ahogyan a bőrbe burkolt lábak tompán koppannak a puha talajon, látjuk a fáklya lobogó fényét a következő kanyarnál.
When I'm in a cave, I often find myself wondering what drove these people to go so deep to brave dangerous and narrow passageways to leave their mark? In this video clip, that was shot half a kilometer, or about a third of a mile, underground, in the cave of Cudon in Spain, we found a series of red paintings on a ceiling in a previously unexplored section of the cave. As we crawled forward, military-style, with the ceiling getting ever lower, we finally got to a point where the ceiling was so low that my husband and project photographer, Dylan, could no longer achieve focus on the ceiling with his DSLR camera. So while he filmed me, I kept following the trail of red paint with a single light and a point-and-shoot camera that we kept for that type of occasion. Half a kilometer underground.
Lent, a barlangban sokszor azon kapom magam, hogy eltöprengek, hogy vajon mi vonzhatta őket, hogy ilyen mélyre merészkedjenek a veszélyes és keskeny járatokban, hogy otthagyják kezük nyomát. Ezen a videón, amely fél kilométerrel a föld alatt, a spanyolországi Cudon barlangban készült, piros sziklarajzok egész sorát találtuk meg a barlang egy korábban feltáratlan részének boltozatán. Ahogyan mint a katonák kúsztunk előre az egyre alacsonyabb járatban, végül eljutottunk egy pontra, ahol a mennyezet annyira alacsony volt, hogy férjem, Dylan, aki egyben a fotósunk is, nem tudta már tükörreflexes gépét élesre állítani a mennyezeten. Így amíg ő engem fényképezett, én egyetlen fénycsóvával és az ilyen alkalmakra tartogatott kompakt géppel követtem a piros festék nyomát. Fél kilométerrel a földfelszín alatt.
Seriously. What was somebody doing down there with a torch or a stone lamp?
Komolyan. Mit csinálhatott itt valaki egy fáklyával vagy egy kőlámpával?
(Laughter)
(Nevetés)
I mean -- me, it makes sense, right?
Számomra persze van értelme, igaz?
But you know, this is the kind of question that I'm trying to answer with my research. I study some of the oldest art in the world. It was created by these early artists in Europe, between 10,000 and 40,000 years ago. And the thing is that I'm not just studying it because it's beautiful, though some of it certainly is. But what I'm interested in is the development of the modern mind, of the evolution of creativity, of imagination, of abstract thought, about what it means to be human. While all species communicate in one way or another, only we humans have really taken it to another level. Our desire and ability to share and collaborate has been a huge part of our success story. Our modern world is based on a global network of information exchange made possible, in large part, by our ability to communicate -- in particular, using graphic or written forms of communication. The thing is, though, that we've been building on the mental achievements of those that came before us for so long that it's easy to forget that certain abilities haven't already existed. It's one of the things I find most fascinating about studying our deep history. Those people didn't have the shoulders of any giants to stand on. They were the original shoulders. And while a surprising number of important inventions come out of that distant time, what I want to talk to you about today is the invention of graphic communication.
Mert, tudják, pont az ilyen kérdésekre próbálok választ kapni kutatásomban. A világ néhány legrégebbi művészeti alkotását tanulmányozom. Ezeket kb. 10-40 ezer évvel ezelőtt hozták létre Európa korai művészei. Az a helyzet, hogy nem csupán azért tanulmányozom őket, mert szépek, pedig néhányuk valóban az. Engem a modern elme kifejlődése foglalkoztat, az alkotókészség, a képzelet, az absztrakt gondolkodás létrejötte, mindaz, amitől emberek vagyunk. Minden faj kommunikál ilyen vagy olyan módon, de csak mi, emberek érünk el ebben egy másik szintet. Az együttműködés és közlés igénye és képessége fontos szerepet játszott sikertörténetünkben. Modern világunk az információcsere világméretű hálózatán alapul, és ezt valószínűleg nagyrészt kommunikációs képességünk tette lehetővé, különösen a képi vagy az írott formája. Az a helyzet, hogy miközben korai elődeink szellemi vívmányaira építünk, könnyen elfelejtjük, hogy bizonyos képességek az ő idejükben még nem léteztek. Ez az egyik oka, hogy annyira vonzónak találtam régmúltunk tanulmányozását. Azok az emberek nem óriások vállán álltak. Ők voltak a vállak. S noha meglepően sok fontos találmány származik azokból a régi időkből, én most csak egyről, a képi kommunikációról akarok beszélni.
There are three main types of communication, spoken, gestural -- so things like sign language -- and graphic communication. Spoken and gestural are by their very nature ephemeral. It requires close contact for a message to be sent and received. And after the moment of transmission, it's gone forever. Graphic communication, on the other hand, decouples that relationship. And with its invention, it became possible for the first time for a message to be transmitted and preserved beyond a single moment in place and time.
A kommunikációnak három fő fajtája van, a beszéd, a gesztusokkal történő, mint a jelbeszéd, és a képi kommunikáció. A beszéd és a gesztusok természetüknél fogva tünékenyek. Az üzenet küldése és fogadása közeli kapcsolatot feltételez, az átadást követően az információ örökre elvész. A képi kommunikáció viszont elválasztja egymástól a kapcsolat két oldalát. Ez az újítás tette lehetővé, hogy most először egy üzenet továbbadható és megőrizhető legyen, túl az adott helyen és pillanaton.
Europe is one of the first places that we start to see graphic marks regularly appearing in caves, rock shelters and even a few surviving open-air sites. But this is not the Europe we know today. This was a world dominated by towering ice sheets, three to four kilometers high, with sweeping grass plains and frozen tundra. This was the Ice Age.
Európa az egyik első olyan hely, ahol a barlangokban, sziklamenedékekben - és néha szabadtéren is - rendszeresen felbukkanó képi jeleket figyelhetünk meg. De ez az Európa más, mint ahogyan ma ismerjük. Ezt a világot a feltornyosuló jégtömbök uralták három vagy négy kilométer magasan, füves síkságokkal és megfagyott tundrával. Ez volt a jégkorszak.
Over the last century, more than 350 Ice Age rock art sites have been found across the continent, decorated with animals, abstract shapes and even the occasional human like these engraved figures from Grotta dell'Addaura in Sicily. They provide us with a rare glimpse into the creative world and imagination of these early artists.
Az elmúlt évszázadban 350-nél is több helyszínen találtak jégkorszaki alkotásokat a sziklákban, szerte a kontinensen. Ezek állatokat, absztrakt alakzatokat, esetenként embereket ábrázoltak, mint ezek a bevésett ábrák itt, a szicíliai Addaura barlangból. Kivételes betekintést nyerünk általuk ezeknek a korai művészeknek alkotói világába és képzeletébe.
Since their discovery, it's been the animals that have received the majority of the study like this black horse from Cullalvera in Spain, or this unusual purple bison from La Pasiega. But for me, it was the abstract shapes, what we call geometric signs, that drew me to study the art. The funny this is that at most sites the geometric signs far outnumber the animal and human images. But when I started on this back in 2007, there wasn't even a definitive list of how many shapes there were, nor was there a strong sense of whether the same ones appeared across space or time. Before I could even get started on my questions, my first step was to compile a database of all known geometric signs from all of the rock art sites. The problem was that while they were well documented at some sites, usually the ones with the very nice animals, there was also a large number of them where it was very vague -- there wasn't a lot of description or detail. Some of them hadn't been visited in half a century or more. These were the ones that I targeted for my field work.
Felfedezésük óta az állatok felé irányult a kutatásokban a legnagyobb figyelem, mint erre a fekete lóra is a spanyol Cullalverából, vagy erre a furcsa bíborszínű bölényre La Pasiegából. Engem azonban azok az absztrakt ábrák, a geometrikus jelek késztettek az alkotások tanulmányozására. Az az érdekes, hogy a legtöbb helyszínen ezeknek a száma jóval felülmúlja az ember- vagy állatábrázolásokét. De annak idején, 2007-ben, amikor belekezdtem, még csak egy listánk sem volt, hogy hány alakzat van egyáltalán, és fogalmunk sem, hogy vannak-e, amelyek ismétlődnek térben és időben. Mielőtt elkezdhettem volna a kérdésekkel foglalkozni, első lépésként összeállítottam egy adatbázist az összes ismert geometrikus jelről és előfordulásaikról. Az volt a gond, hogy míg bizonyos helyszínek jól dokumentáltak voltak, többnyire azok, ahol szép állatábrázolásokat is találtak, de sok esetben meglehetősen hiányos volt az anyag, kevés volt a leírás, vagy nem volt elég részletes. Némely helyszínt vagy 50 éve nem kereste fel senki. Ezeket szemeltem ki terepmunkára.
Over the course of two years, my faithful husband Dylan and I each spent over 300 hours underground, hiking, crawling and wriggling around 52 sites in France, Spain, Portugal and Sicily. And it was totally worth it. We found new, undocumented geometric signs at 75 percent of the sites we visited. This is the level of accuracy I knew I was going to need if I wanted to start answering those larger questions.
A két év alatt hűséges férjemmel, Dylannal mindketten több mint 300 órát töltöttünk a föld alatt, sziklát mászva, kúszva, csalinkázva kb. 52 helyszínen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Szicíliában. Érdemes volt. A helyszínek háromnegyedénél találtunk még nem dokumentált geometrikus jeleket. Tudtam, hogy a pontosságnak ez a szintje kell ahhoz, hogy elkezdhessek választ keresni az átfogóbb kérdésekre.
So let's get to those answers. Barring a handful of outliers, there are only 32 geometric signs. Only 32 signs across a 30,000-year time span and the entire continent of Europe. That is a very small number. Now, if these were random doodles or decorations, we would expect to see a lot more variation, but instead what we find are the same signs repeating across both space and time. Some signs start out strong, before losing popularity and vanishing, while other signs are later inventions. But 65 percent of those signs stayed in use during that entire time period -- things like lines, rectangles triangles, ovals and circles like we see here from the end of the Ice Age, at a 10,000-year-old site high in the Pyrenees Mountains. And while certain signs span thousands of kilometers, other signs had much more restricted distribution patterns, with some being limited to a single territory, like we see here with these divided rectangles that are only found in northern Spain, and which some researchers have speculated could be some sort of family or clan signs.
Nézzük hát a válaszokat. Eltekintve néhány egyedi jeltől, mindössze 32 geometrikus jelünk van. Mindössze 32 jel a 30 ezer évet átfogó időszakból és a teljes európai kontinensről. Ez nagyon kis szám. Ha ezek ötletszerű firkák vagy díszítések lennének, akkor jóval több variációra számíthatnánk, de ehelyett ugyanazokat a jeleket találtuk térben és időben ismétlődve. Némely jel erősen kezdett, majd vesztett népszerűségéből és eltűnt, míg mások későbbi fejlemények. A jelek 65 százaléka azonban a teljes időszak alatt használatban volt, mint pl. az egyenesek, téglalapok, háromszögek, ellipszisek és körök, amilyeneket itt is látunk a jégkorszak végéből, egy tízezer éves lelőhelyről a Pireneusokból. Bizonyos jelek ezer kilométeres távolságokon keresztül ismertek voltak, más jelek elterjedtsége korlátozottabb volt, közülük néhány mindössze egyetlen területen fordult elő, mint ezek a felosztott téglalapok, amiket itt látunk. Ezt csak Spanyolország északi részén találtuk meg, és ami egyes kutatók szerint valamilyen családi vagy törzsi jel lehetett.
On a side note, there is surprising degree of similarity in the earliest rock art found all the way from France and Spain to Indonesia and Australia. With many of the same signs appearing in such far-flung places, especially in that 30,000 to 40,000-year range, it's starting to seem increasingly likely that this invention actually traces back to a common point of origin in Africa. But that I'm afraid, is a subject for a future talk.
Mellesleg, meglepően hasonlók a legkorábbi sziklarajzok Francia- és Spanyolországtól Indonéziáig és Ausztráliáig. Hogy ilyen nagy számban fordultak elő ugyanazok a jelek egymástól ennyire távol, különösen 30-40 ezer évvel ezelőtt, kezdi egyre valószínűbbé tenni, hogy mindez egy közös afrikai eredetre vezethető vissza. De attól tartok, ez majd egy későbbi előadás témája lesz.
So back to the matter at hand. There could be no doubt that these signs were meaningful to their creators, like these 25,000-year-old bas-relief sculptures from La Roque de Venasque in France. We might not know what they meant, but the people of the time certainly did. The repetition of the same signs, for so long, and at so many sites tells us that the artists were making intentional choices. If we're talking about geometric shapes, with specific, culturally recognized, agreed-upon meanings, than we could very well be looking at one of the oldest systems of graphic communication in the world.
Visszatérve az eredeti témához, nem kétséges, hogy ezek a jelek jelentéssel bírtak alkotóik számára, akárcsak ezek a 25 ezer éves lapos domborművek a francia La Rouque de Venasque-ból. Talán mi nem tudjuk, mit jelentettek, de az akkori emberek bizonyára tudták. Ugyanazok a jelek hosszú időn át ismétlődtek számtalan helyszínen, ami arról tanúskodik, hogy az alkotóik szándékosan választották őket. Ha bizonyos geometriai alakzatoknak saját, megegyezésen alapuló, a közösség által ismert jelentést tulajdonítunk, akkor ezt valószínűleg úgy tekinthetjük, mint a világ egyik legősibb képi kommunikációs rendszerét.
I'm not talking about writing yet. There's just not enough characters at this point to have represented all of the words in the spoken language, something which is a requirement for a full writing system. Nor do we see the signs repeating regularly enough to suggest that they were some sort of alphabet. But what we do have are some intriguing one-offs, like this panel from La Pasiega in Spain, known as "The Inscription," with its symmetrical markings on the left, possible stylized representations of hands in the middle, and what looks a bit like a bracket on the right.
Ezt még nem nevezem írásnak. Ekkor még nincs elegendő írásjel ahhoz, hogy megjelenítse a beszélt nyelv minden szavát, ami elvárás egy teljes írásrendszer iránt. Valamiféle ábécéről sem lehet szó, mert a jelek ismétlődése nem elég szabályos ahhoz, hogy ezt gondolhatnánk. Van viszont néhány érdekes egyedi ábrázolásunk, mint "A felirat"-ként ismert, több jelből álló alkotás a spanyol La Pasiegából: a bal oldalon szimmetrikus jelek, középen talán egy stilizált kéz, a jobb oldalon pedig valami, ami leginkább egy [-re hasonlít.
The oldest systems of graphic communication in the world -- Sumerian cuneiform, Egyptian hieroglyphs, the earliest Chinese script, all emerged between 4,000 and 5,000 years ago, with each coming into existence from an earlier protosystem made up of counting marks and pictographic representations, where the meaning and the image were the same. So a picture of a bird would really have represented that animal. It's only later that we start to see these pictographs become more stylized, until they almost become unrecognizable and that we also start to see more symbols being invented to represent all those other missing words in language -- things like pronouns, adverbs, adjectives.
A világ legrégibb képi kommunikációs rendszerei -- a sumér ékírás, az egyiptomi hieroglifák és a legősibb kínai írásjelek mind 4-5000 évvel ezelőtt jelentek meg. Ezek mindegyikének egy-egy strigulákból és piktogramokból álló képi rendszer volt az őse, amelyben egy-egy ábra jelentése azonos volt a megjelenített dologgal. Tehát pl. egy madár képe valóban egy madarat jelentett. Az már később történt, hogy ezek a piktogramok kezdtek stilizáltabbá válni, szinte a teljes felismerhetetlenségig -- és a nyelv eddig nem ábrázolt szavai számára mint névmások, határozószók, melléknevek, több szimbólumot is bevezettek.
So knowing all this, it seems highly unlikely that the geometric signs from Ice Age Europe were truly abstract written characters. Instead, what's much more likely is that these early artists were also making counting marks, maybe like this row of lines from Riparo di Za Minic in Sicily, as well as creating stylized representations of things from the world around them. Could some of the signs be weaponry or housing? Or what about celestial objects like star constellations? Or maybe even rivers, mountains, trees -- landscape features, possibly like this black penniform surrounded by strange bell-shaped signs from the site of El Castillo in Spain. The term penniform means "feather-shaped" in Latin, but could this actually be a depiction of a plant or a tree? Some researchers have begun to ask these questions about certain signs at specific sites, but I believe the time has come to revisit this category as a whole. The irony in all of this, of course, is that having just carefully classified all of the signs into a single category, I have a feeling that my next step will involve breaking it back apart as different types of imagery are identified and separated off.
Mindennek ismeretében nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy azok a jégkorszaki geometrikus jelek tényleg absztrakt írott karakterek lennének. Ami viszont sokkal valószínűbb, hogy a számokra ezek a korai művészek is használtak jeleket, talán olyanokat, mint ez a vonalakból álló sor a szicíliai Riparo di Za Minicből, és az őket körülvevő világ bizonyos dolgait szintén megjelenítették valamiképp. Lehet, hogy a jelek némelyike talán fegyvert vagy hajlékot ábrázolt? Vagy olyan égi jelenségeket, mint a csillagképek? Vagy lehetnek köztük akár folyók, hegyek, fák -- a táj alkotóelemei, talán mint ez a fekete "penniform", furcsa, csengőalakú jelekkel körülvéve a spanyol El Castilloból. A "penniform" latin szó, jelentése tollforma. Lehet ez egy fa vagy növény megjelenítése? Ilyen kérdéseket tettek fel a kutatók az egyes helyszíneken talált bizonyos jelekkel kapcsolatban. Szerintem itt az ideje, hogy mint egészet tekintsük át újra ezt a témakört. A dolog iróniája, hogy miután végre gondosan kategorizáltuk ezeket a jeleket, úgy érzem, azzal kell folytassam, hogy félredobom a képek azonosítását és tipizálását.
Now don't get me wrong, the later creation of fully developed writing was an impressive feat in its own right. But it's important to remember that those early writing systems didn't come out of a vacuum. And that even 5,000 years ago, people were already building on something much older, with its origins stretching back tens of thousands of years -- to the geometric signs of Ice Age Europe and far beyond, to that point, deep in our collective history, when someone first came up with the idea of making a graphic mark, and forever changed the nature of how we communicate.
Ne értsenek félre, a későbbi teljes írásrendszer létrehozása önmagában is csodálatos teljesítmény volt. De fontos észben tartani, hogy azok a korai írásrendszerek nem a semmiből jöttek. Már akkor, 5000 évvel ezelőtt is valami meglévő, sokkal régebbi dologra támaszkodtak az akkori emberek, amely tízezernyi évekre nyúlik vissza -- a jégkorszaki Európa geometrikus jeleire, és még messzebbre, kollektív történelmünk mélyére, arra a pontra, amikor először jutott eszébe valakinek valami képi jelet hagyni, és örökre megváltoztatni a kommunikáció mikéntjét.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)