Africa is booming. Per capita incomes since the year 2000 have doubled, and this boom is impacting on everyone. Life expectancy has increased by one year every three years for the last decade. That means if an African child is born today, rather than three days ago, they will get an extra day of life at the end of their lifespan. It's that quick. And HIV infection rates are down 27 percent: 600,000 less people a year are getting HIV in sub-Saharan Africa. The battle against malaria is being won, with deaths from malaria down 27 percent, according to the latest World Bank data. And malaria nets actually are playing a role in that. This shouldn't surprise us, because actually, everybody grows. If you go back to Imperial Rome in the Year 1 A.D., there was admittedly about 1,800 years where there wasn't an awful lot of growth. But then the people that the Romans would have called Scottish barbarians, my ancestors, were actually part of the Industrial Revolution, and in the 19th century, growth began to accelerate, and you saw that get quicker and quicker, and it's been impacting everyone. It doesn't matter if this is the jungles of Singapore or the tundra of northern Finland. Everybody gets involved. It's just a matter of when the inevitable happens.
Afrika robbanás előtt áll. Az egy főre eső jövedelem 2000 óta megduplázódott, és ez a növekedés mindenkire hatással van. A várható élettartam háromévente egy évvel nőtt az elmúlt évtized során. Ez azt jelenti, hogy egy ma született afrikai gyerek, szemben egy három napos gyerekkel, egy extra napot adhat a várható élettartamához. Ennyire gyors. A HIV-fertőzés aránya 27 százalékkal csökkent, évi 600 000-rel kevesebb az új HIV-fertőzött a szub-szaharai Afrikában. A malária elleni háborúban nyerésre állunk, a malária általi halál 27 százalékkal csökkent, a Világbank legutóbbi adatai szerint. A maláriahálók ebben nagy szerepet játszanak. Ennek nem kellene meglepni minket, mert őszintén szólva, mindenki növekszik. Ha visszamegyünk a Római Birodalomhoz, i.sz. 1-be, be kell látnunk, hogy volt 1800 év, amikor nem volt iszonyú nagy növekedés. De aztán amikor az emberek, akiket a rómaiak skót barbároknak neveztek, az őseim, akik az ipari forradalom részesei voltak, és aztán a XIX. században elkezdett felgyorsulni a növekedés, láttuk, hogy egyre gyorsabb és gyorsabb lesz, és mindenkire hatással van. Nem számít, hogy a szingapúri dzsungelről vagy az Észak-Finn tundráról beszélünk. Mindenkinek köze van hozzá. Csak az a kérdés, hogy mikor történik meg az elkerülhetetlen.
Among the reasons I think it's happening right now is the quality of the leadership across Africa. I think most of us would agree that in the 1990s, the greatest politician in the world was African, but I'm meeting brilliant people across the continent the entire time, and they're doing the reforms which have transformed the economic situation for their countries.
Az okok között, amiért szerintem ez most történik meg megnevezném az afrikai vezetés minőségét. Megegyezhetünk abban, hogy a 90-es évek legnagyobb politikusa afrikai volt, de folyamatosan zseniális emberekkel találkozom az egész kontinensen, akik reformokat hajtanak végre, amik átalakították az országaik gazdasági helyzetét.
And the West is engaging with that. The West has given debt forgiveness programs which have halved sub-Saharan debt from about 70 percent of GDP down to about 40. At the same time, our debt level's gone up to 120 and we're all feeling slightly miserable as a result. Politics gets weaker when debt is high. When public sector debt is low, governments don't have to choose between investing in education and health and paying interest on that debt you owe. And it's not just the public sector which is looking so good. The private sector as well. Again, in the West, we have private sector debt of 200 percent of GDP in Spain, the U.K., and the U.S. That's an awful lot of debt. Africa, many African countries, are sitting at 10 to 30 percent of GDP. If there's any continent that can do what China has done -- China's at about 130 percent of GDP on that chart -- if anyone can do what China has done in the last 30 years, it'll be Africa in the next 30.
Ebben a Nyugat is részt vesz. A Nyugat adósságelengedési-programokat alkalmazott, amik megfelezték a szub-szahari adósságállományt, a GDP körülbelül 70 százalékáról 40-re. Ezzel egyidőben, a mi adósságszintjeink 120 százalékra nőttek és mind kicsit rosszul érezzük magunkat emiatt. A politika meggyengül ha magasak az adósságok. Amikor a közszféra adóssága kicsi, a kormányoknak nem kell választani az oktatási és egészségügyi beruházások és az adósság utáni kamatfizetés között. És nem csak a közszféra néz ki ilyen jól. A privátszféra ugyanígy. Nyugaton, ahol a privátszféra adósságállománya a GDP 200 százaléka Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban. Ez rengeteg adósság. Afrika, sok afrikai ország a GDP 10 és 30 százaléka körül mozog. Ha van olyan kontinens, ami képes arra, amire Kína -- Kína körülbelül a GDP 130 százalékánál van ezen az ábrán -- ha bárki képes arra, amire Kína az elmúlt 30 évben, akkor az Afrika a következő 30-ban.
So they've got great government finances, great private sector debt. Does anyone recognize this? In fact, they do. Foreign direct investment has poured into Africa in the last 15 years. Back in the '70s, no one touched the continent with a barge pole. And this investment is actually Western-led. We hear a lot about China, and they do lend a lot of money, but 60 percent of the FDI in the last couple of years has come from Europe, America, Australia, Canada. Ten percent's come from India. And they're investing in energy. Africa produces 10 million barrels a day of oil now. It's the same as Saudi Arabia or Russia. And they're investing in telecoms, shopping malls. And this very encouraging story, I think, is partly demographic-led. And it's not just about African demographics. I'm showing you the number of 15- to 24-year-olds in various parts of the world, and the blue line is the one I want you to focus on for a second. Ten years ago, say you're Foxconn setting up an iPhone factory, by chance. You might choose China, which is the bulk of that East Asian blue line, where there's 200 million young people, and every year until 2010 that's getting bigger. Which means you're going to have new guys knocking on the door saying, "Give us a job," and, "I don't need a big pay rise, just please give me a job." Now, that's completely changed now. This decade, we're going to see a 20- to 30-percent fall in the number of 15- to 24-year-olds in China. So where do you set up your new factory? You look at South Asia, and people are. They're looking at Pakistan and Bangladesh, and they're also looking at Africa. And they're looking at Africa because that yellow line is showing you that the number of young Africans is going to continue to get bigger decade after decade after decade out to 2050.
Szóval a kormányzati pénzügyek jólállnak, a privát hitelállomány jól áll. Felismeri ezt valaki? Igen, felismerik. Közvetlen külföldi tőkebefektetések ömlöttek Afrikába az elmúlt 15 évben. A 70-es években bottal sem piszkálta volna meg senki a kontinenst. Ezek a befektetések tulajdonképpen Nyugat-irányítottak. Sokat hallunk Kínáról, és hogy rengeteg kölcsönt adnak, de a KKT 60 százaléka az elmúlt években Európából, Amerikából, Ausztráliából, Kanadából érkezett. 10 százalék jött Indiából. És az energiaiparba fektetnek. Afrika napi 10 millió hordó olajat állít már elő. Ugyanannyit, mint Szaúd-Arábia vagy Oroszország. Telekommunikációba fektetnek és bevásárlóközpontokba. Ez azért biztató történet, azt hiszem, mert részben a demográfia okozta. Nem csak az afrikai demográfiáról van szó. A 15-24 év közöttiek számát mutatom a világ különböző részein, a kék vonal az, amire szeretném, ha figyelnének egy pillanatra. Tíz évvel ezelőtt, mondjuk Önök a Foxconn amint tegyük fel egy iPhone-gyárat építenek. Választhatják Kínát, ami a Kelet-Ázsiai kék vonal nagy részét adja, és ahol 200 milliió fiatal van, 2010-ig ez minden nap csak nő. Ami azt jelenti, hogy új emberek fognak kopogtatni az ajtón, hogy "Adj munkát," és, "Nincs szükségem fizetésemelésre, csak kérlek adj munkát." Na, ez teljesen megváltozott mára. Ebben az évtizedben 20-30 százalékos csökkenést fogunk látni a kínai 15-24 évesek számában. Szóval hol építed fel az új gyáradat? Nézzük Dél-Ázsiát, az emberek úgyis ezt teszik. Pakisztánban és Bangladesben keresgélnek, és ugyanúgy Afrikában is. Afrikára figyelnek, mert a sárga vonal, amit mutatok nektek a fiatal afrikaiak száma ami egyre nagyobb és nagyobb lesz évtizedről évtizedre egészen 2050-ig.
Now, there's a problem with lots of young people coming into any market, particularly when they're young men. A bit dangerous, sometimes. I think one of the crucial factors is how educated is that demographic? If you look at the red line here, what you're going to see is that in 1975, just nine percent of kids were in secondary school education in sub-Saharan Africa. Would you set up a factory in sub-Sahara in the mid-1970s? Nobody else did. They chose instead Turkey and Mexico to set up the textiles factories, because their education levels were 25 to 30 percent. Today, sub-Sahara is at the levels that Turkey and Mexico were at in 1975. They will get the textiles jobs that will take people out of rural poverty and put them on the road to industrialization and wealth.
Na de van egy probléma a rengeteg fiatallal akik belépnek egy piacra, különösen, ha fiatal férfiak. Kicsit veszélyes, néha. Azt hiszem az egyik sarkalatos pont az, hogy mennyire jól képzett ez a csoport? Ha megnézzük ezt a piros vonalat, azt látjuk, hogy 1975-ben a gyermekeknek csak 9 százaléka részesült középfokú oktatásban a szub-szaharai Afrikában. Felépítenének egy gyárat szub-szaharai Afrikában a 70-es évek közepén? Mások sem. Ehelyett Törökországot és Mexikót választották a textilgyáraik számára, mert az oktatási szintjük 25 és 30 százalék volt. Ma szub-szaharai Afrika azon a szinten van, ahol Törökország és Mexikó voltak 1975-ben. Ők fogják megkapni a textilmunkákat ami kiemeli az embereket a falusi szegénységből és az iparosítás és gazdagság útjára helyezi őket.
So what's Africa looking like today? This is how I look at Africa. It's a bit odd, because I'm an economist. Each little box is about a billion dollars, and you see that I pay an awful lot of attention to Nigeria sitting there in the middle. South Africa is playing a role. But when I'm thinking about the future, I'm actually most interested in Central, Western and Southern Africa. If I look at Africa by population, East Africa stands out as so much potential.
Szóval hogy néz ki ma Afrika? Én így tekintek Afrikára. Kicsit furcsa, mert közgazdász vagyok. Mindegyik kis doboz körülbelül egymilliárd dollár, és láthatják, hogy sok figyelmet fordítok a középen ülő Nigériára. Dél-Afrika is nagy szerepet játszik. De amikor a jövőre gondolok, igazából legjobban Közép, Nyugat és Dél-Afrika érdekel. Ha népesség szerint nézek Afrikára, úgy tűnik, hogy rengeteg potenciál van Kelet-Afrikában.
And I'm showing you something else with these maps. I'm showing you democracy versus autocracy. Fragile democracies is the beige color. Strong democracies are the orange color. And what you'll see here is that most Africans are now living in democracies. Why does that matter? Because what people want is what politicians try, they don't always succeed, but they try and deliver. And what you've got is a reinforcing positive circle going on. In Ghana in the elections, in December 2012, the battle between the two candidates was over education. One guy offered free secondary school education to all, not just 30 percent. The other guy had to say, I'm going to build 50 new schools. He won by a margin. So democracy is encouraging governments to invest in education. Education is helping growth and investment, and that's giving budget revenues, which is giving governments more money, which is helping growth through education. It's a positive, virtuous circle.
Valami mást mutatok Önöknek ezekkel a térképekkel. A demokrácia és az autokrácia közti különbséget mutatom. A bizonytalan demokráciák bézs színűek. Az erős demokráciák narancssárgák. És amint láthatják, a legtöbb afrikai ma demokráciában él. Ez miért fontos? Mert amit az emberek akarnak azt próbálják a politikusok, néha sikertelenül, de megpróbálják véghezvinni. És így egy önmegerősítő pozitív kör jön létre. Ghánában a választásokon, 2012 decemberében, a harc két jelölt között az oktatásról szólt. Az egyikük ingyenes középfokú oktatást kínált mindenkinek, nem csak 30 százaléknak. A másiknak azt kellett mondania, 50 új iskolát fogok építeni. Szoros versenyben nyert. Szóval a demokrácia ösztönzi a kormányokat, hogy befektessenek az oktatásba. Az oktatás segíti a növekedést és a befektetést, és költségvetési bevételeket hoz, ami a kormánynak több pénzt jelent, ami az oktatáson keresztül segíti a növekedést. Egy pozitív, jótékony kör.
But I get asked this question, and this particular question makes me quite sad: It's, "But what about corruption? How can you invest in Africa when there's corruption?" And what makes me sad about it is that this graph here is showing you that the biggest correlation with corruption is wealth. When you're poor, corruption is not your biggest priority. And the countries on the right hand side, you'll see the per capita GDP, basically every country with a per capita GDP of, say, less than 5,000 dollars, has got a corruption score of roughly, what's that, about three? Three out of 10. That's not good. Every poor country is corrupt. Every rich country is relatively uncorrupt. How do you get from poverty and corruption to wealth and less corruption? You see the middle class grow. And the way to do that is to invest, not to say I'm not investing in that continent because there's too much corruption.
De gyakran felteszik nekem a kérdést, és ez a kérdés igencsak elszomorít: "De mi van a korrupcióval? Hogy fektethetnék be Afrikában, mikor korrupt?" Az szomorít el, hogy ez az ábra megmutatja, hogy a legnagyobb korreláció a korrupció és a gazdagság között van. Ha szegény vagy, a korrupció nem az első számú prioritásod. Az országok a jobb oldalon, az egy főre eső GDP alapján láthatjuk, hogy nagyjából mindegyik országnak, ahol az egy főre eső GDP, mondjuk, kevesebb mint 5000 dollár, a korrupciós indexe nagyjából, mennyi is, három? Három a tízből. Ez nem jó. Minden szegény ország korrupt. Minden gazdag ország relatíve nem korrupt. Hogy jutunk el a szegénységből és korrupcióból a gazdagságba és kevesebb korrupcióba? Növeljük a középosztályt. Ezt úgy lehet elérni, ha befektetünk, ezzel nem ezt akarom mondani, hogy én befektetek a kontinensbe, mert egyszerűen túl korrupt.
Now, I don't want to be an apologist for corruption. I've been arrested because I refused to pay a bribe -- not in Africa, actually. But what I'm saying here is that we can make a difference and we can do that by investing.
Nem, nem akarok bocsánatot kérni a korrupcióért. Letartóztattak már azért, mert nem voltam hajlandó megvesztegetni valakit -- igazából nem is Afrikában. Azt akarom mondani, hogy mindannyian tudunk változtani, és ezt befektetéssel érhetjük el.
Now I'm going to let you in on a little not-so-secret. Economists aren't great at forecasting. Because the question really is, what happens next? And if you go back to the year 2000, what you'll find is The Economist had a very famous cover, "The Hopeless Continent," and what they'd done is they'd looked at growth in Africa over the previous 10 years -- two percent -- and they said, what's going to happen in the next 10 years? They assumed two percent, and that made it a pretty hopeless story, because population growth was two and a half. People got poorer in Africa in the 1990s. Now 2012, The Economist has a new cover, and what does that new cover show? That new cover shows, well, Africa rising, because the growth over the last 10 years has been about five and a half percent.
Elmondok Önöknek egy kis nem-is-titkot. A közgazdászok nem túl jók az előrejelzésben. Mert az igazi kérdés az, mi történik legközelebb? Ha visszamegyünk 2000-be, azt megtaláljuk a The Economist egyik különösen híres címlapját, "A reménytelen kontinens," és azt csinálták, hogy az előző tíz év afrikai növekedési adatait nézték -- két százalék -- és azt mondták, mi fog történni a következő 10 évben? Feltételezték, hogy két százalék, ami egy elég reménytelen történetté tette, mert a népességnövekedés két és fél volt. A 90-es években az afrikaiak szegényebbek lettek. Ma, 2012-ben a The Economistnak új címlapja van, és mit mutat? Az van rajta, hogy Afrika emelkedik, mert a növekedés az elmúlt 10 évben öt és fél százalék körül volt.
I would like to see if you can all now become economists, because if growth for the last 10 years has been five and a half percent, what do you think the IMF is forecasting for the next five years of growth in Africa? Very good. I think you're secretly saying to your head, probably five and a half percent. You're all economists, and I think, like most economists, wrong. No offense.
Az érdekel, hogy Önök lehetnének-e mindannyian közgazdászok, mert ha az elmúlt tíz év növekedése öt és fél százalék volt, mit gondolnak, mi az IMF előrejelzése a következő öt év növekedésére Afrikában? Nagyon jó. Gondolom titokban, gondolatban valószínűleg öt és fél százalékot mondtak. Önök mind közgazdászok, és azt hiszem, hogy mint ők, tévednek. Nem sértésnek szánom.
What I like to do is try and find the countries that are doing exactly what Africa has already done, and it means that jump from 1,800 years of nothing to whoof, suddenly shooting through the roof. India is one of those examples. This is Indian growth from 1960 to 2010. Ignore the scale on the bottom for a second. Actually, for the first 20 years, the '60s and '70s, India didn't really grow. It grew at two percent when population growth was about two and a half. If that's familiar, that's exactly what happened in sub-Sahara in the '80s and the '90s. And then something happened in 1980. Boom! India began to explode. It wasn't a "Hindu rate of growth," "democracies can't grow." Actually India could. And if I lay sub-Saharan growth on top of the Indian growth story, it's remarkably similar. Twenty years of not much growth and a trend line which is actually telling you that sub-Saharan African growth is slightly better than India. And if I then lay developing Asia on top of this, I'm saying India is 20 years ahead of Africa, I'm saying developing Asia is 10 years ahead of India, I can draw out some forecasts for the next 30 to 40 years which I think are better than the ones where you're looking backwards. And that tells me this: that Africa is going to go from a $2 trillion economy today to a $29 trillion economy by 2050. Now that's bigger than Europe and America put together in today's money. Life expectancy is going to go up by 13 years. The population's going to double from one billion to two billion, so household incomes are going to go up sevenfold in the next 35 years. And when I present this in Africa -- Nairobi, Lagos, Accra -- I get one question. "Charlie, why are you so pessimistic?"
Szeretném megpróbálni megtalálni azokat az országokat amik pontosan azt csinálják, amit Afrika tett, és ami azt jelenti, hogy 1800 év semmijéből huss, hirtelen rakétaként lőnek ki. India egy ezek közül. Ez az indiai növekedés 1960 és 2010 között. Egy pillanatra ne nézzék az alsó skálát. Tulajdonképpen az első 20 évben, a 60-as és 70-es években India nem igazán növekedett. Két százalékot nőtt amikor a népességnövekedés két és fél volt. Ha ez ismerős, az azért van, mert pontosan ugyanez történt Szub-Szaharában a 80-as és 90-es években. És aztán valami történt 1980-ban. Bumm! Elkezdődött az indiai robbanás. Nem egy "Hindu növekedés" volt, "demokráciák nem tudnak nőni." Indiának sikerült. És ha a szub-szaharai növekedést rámásolom az indiai növekedés történetére, feltűnően hasonló. Húsz év jelentéktelen növekedése és a trendvonal ami tulajdonképpen azt mondja el, hogy a szub-szaharai növekedés egy kicsivel jobb, mint az indiai. És ha erre rámásolom a fejlődő Ázsiáét, azt mondhatom, India 20 évvel jár Afrika előtt, azt mondhatom, fejlődő Ázsia 10 évvel jár India előtt, és mondhatok néhány előrejelzést a következő 30-40 évre ami azt hiszem jobb lesz, mint amikor visszatekintünk. Azt mutatja meg: Afrika a mai 2 billió dolláros gazdaságából 29 billióra fog nőni 2050-re. Ez nagyobb, mint Európa és Amerika összesen, mai árfolyamon nézve. A várható élettartam 13 évvel fog nőni. A népesség meg fog duplázódni, egy milliárdról két milliárdra, és a háztartások jövedelme hétszeresére nő a következő 35 évben. És amikor ezt a prezentációt előadom Afrikában -- Nairobiban, Lagoszban, Accra-ban -- egy kérdést kapok. "Charlie, miért vagy olyan pesszimista?"
And you know what? Actually, I think they've got a point. Am I really saying that there can be nothing learned, yes from the positives in Asia and India, but also the negatives? Perhaps Africa can avoid some of the mistakes that have been made. Surely, the technologies that we're talking about here this last week, surely some of these can perhaps help Africa grow even faster? And I think here we can play a role. Because technology does let you help. You can go and download some of the great African literature from the Internet now. No, not right now, just 30 seconds. You can go and buy some of the great tunes. My iPod's full of them. Buy African products. Go on holiday and see for yourself the change that's happening. Invest. Perhaps hire people, give them the skills that they can take back to Africa, and their companies will grow an awful lot faster than most of ours here in the West. And then you and I can help make sure that for Africa, the 21st century is their century.
És tudják mit? Azt hiszem, igazuk van. Tényleg azt mondom, hogy semmit sem tanulhatunk, nem csak az ázsiai és indiai pozitívumokból, de a negatívumokból is? Talán Afrika elkerülhet néhány hibát, amit ők elkövettek. Persze a technológiák, amikről beszélünk ezen a héten, néhány ezek közül csak segíthet Afrikának gyorsabban nőni? Azt hiszem mindannyian szerepet játszhatunk ebben. Mert a technológia segít segíteni. Hazamehetnek és letölhetik a remek afrikai irodalom néhány darabját az internetről, azonnal. Nem, nem azonnal, 30 másodperc múlva. Hazamehetnek és vehetnek néhány jó dalt. Az iPod-om tele van velük. Vegyenek afrikai termékeket. Nyaraljanak és nézzék meg maguknak a történő változást. Fektessenek be. Talán alkalmazzanak embereket, tanítsák őket amit visszavihetnek Afrikába, és a cégeik sokkal gyorsabban fognak nőni mint mi, itt Nyugaton. És aztán Önök és én segíthetünk, hogy a 21. század Afrikáé legyen.
Thank you very much.
Nagyon szépen köszönöm.
(Applause)
(Taps)