Way before the first selfie, the ancient Greeks and Romans had a myth about someone a little too obsessed with his own image. In one telling, Narcissus was a handsome guy wandering the world in search of someone to love. After rejecting a nymph named Echo, he caught a glimpse of his own reflection in a river, and fell in love with it. Unable to tear himself away, Narcissus drowned. A flower marked the spot of where he died, and we call that flower the Narcissus.
Évezredekkel a legelső szelfi előtt az ókori görög és római mitológiában volt egy történetet egy fiúról, aki túlságosan odavolt a tükörképéért. Röviden összefoglalva, Narkisszosz jóképű srác volt, a világot járta és a szerelmet kereste. Miután kikosarazta az Ekhó nevű nimfát, megpillantotta a tükörképét egy folyóban, és beleszeretett. Mivel nem bírt elszakadni tőle, Narkisszosz vízbe fúlt. Virág nőtt a parton, ahol halálát lelte, ezt a virágot hívjuk nárcisznak.
The myth captures the basic idea of narcissism, elevated and sometimes detrimental self-involvement. But it's not just a personality type that shows up in advice columns. It's actually a set of traits classified and studied by psychologists. The psychological definition of narcissism is an inflated, grandiose self-image. To varying degrees, narcissists think they're better looking, smarter, and more important than other people, and that they deserve special treatment. Psychologists recognize two forms of narcissism as a personality trait: grandiose and vulnerable narcissism. There's also narcissistic personality disorder, a more extreme form, which we'll return to shortly.
Ez a mítosz jól összefoglalja a narcizmus lényegét: túlzott és olykor kártékony mértékű érdeklődés a saját énkép iránt. De ez nem csupán egy önsegítő rovatokban feltűnő személyiségtípus. Valójában több összefüggő személyiségvonásról van szó, A pszichológia definíciója szerint a narcizmus a nagyszerű önkép. Bár vannak egyéni eltérések, a narcisztikusok szebbnek, okosabbnak, és fontosabbnak hiszik magukat másoknál, és úgy érzik, különleges elbánást érdemelnek. A pszichológusok két típusú narcizmust különböztetnek meg: a grandiózust és a sérülékenyt. Ezen felül ismerünk narcisztikus személyiségzavart, egy extrém típust, amire még visszatérünk.
Grandiose narcissism is the most familiar kind, characterized by extroversion, dominance, and attention seeking. Grandiose narcissists pursue attention and power, sometimes as politicians, celebrities, or cultural leaders. Of course, not everyone who pursues these positions of power is narcissistic. Many do it for very positive reasons, like reaching their full potential, or helping make people's lives better. But narcissistic individuals seek power for the status and attention that goes with it.
A grandiózus narcizmus az ismertebb típus, jellemző rá az extraverzió, a dominancia, és a figyelem kikövetelése. A grandiózus narcisztikus személy a figyelmet és befolyást hajszolja, ilyenek néha a politikusok, hírességek, kulturális vezetők. Persze nem mindenki narcisztikus, aki ilyen pályára lép. Sokan jobb indokokkal teszik, ilyen mondjuk az önmegvalósítás, vagy mások életének jobbá tétele. De a narcisztikus személy a hatalmat a vele járó státuszért és figyelemért hajszolja.
Meanwhile, vulnerable narcissists can be quiet and reserved. They have a strong sense of entitlement, but are easily threatened or slighted.
Másfelől a sérülékeny narcisztikusok gyakran csöndesek és visszafogottak. Érzik, hogy sokra hivatottak, de könnyű őket elbizonytalanítani.
In either case, the dark side of narcissism shows up over the long term. Narcissists tend to act selfishly, so narcissistic leaders may make risky or unethical decisions, and narcissistic partners may be dishonest or unfaithful. When their rosy view of themselves is challenged, they can become resentful and aggressive. It's like a disease where the sufferers feel pretty good, but the people around them suffer.
Mindkét esetben a narcizmus sötét oldala mutatkozik meg hosszú távon. A narcisztikusok viselkedése gyakran önző, úgyhogy az ilyen vezetők kockázatos vagy etikátlan döntéseket hoznak, és a narcisztikus partnerek hajlamosak hazugságra vagy hűtlenségre. Ha az önmagukról alkotott képüket megkérdőjelezik, morcosak és agresszívek lehetnek. Olyasmi ez, mint egy betegség, amiben a beteg jól érzi magát, de a környezete szenved.
Taken to the extreme, this behavior is classified as a psychological disorder called narcissistic personality disorder. It affects one to two percent of the population, more commonly men. It is also a diagnosis reserved for adults. Young people, especially children, can be very self-centered, but this might just be a normal part of development. The fifth edition of the American Psychiatric Association's Diagnostic and Statistical Manual describes several traits associated with narcissistic personality disorder. They include a grandiose view of oneself, problems with empathy, a sense of entitlement, and a need for admiration or attention. What makes these trait a true personality disorder is that they take over people's lives and cause significant problems. Imagine that instead of caring for your spouse or children, you used them as a source of attention or admiration. Or imagine that instead of seeking constructive feedback about your performance, you instead told everyone who tried to help you that they were wrong.
Extrém esetben a viselkedést pszichológiai zavarként diagnosztizálják, ez a narcisztikus személyiségzavar. A népesség egy-két százalékát érinti, gyakoribb a férfiak között. A diagnózist csak felnőtteknél állítják fel, a fiatalok, főleg a gyerekek gyakran foglalkoznak magukkal, de ez a normális személyiségfejlődés része. Az Amerikai Pszichológusok Szövetsége legújabb kiadású Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve számos személyiségjegyet ír le a narcisztikus személyiségről. Ilyenek a grandiózus önkép, nehézségek az empátia terén, a sokra hivatottság érzése, és az elismerésre vagy figyelemre való törekvés. Ezekből a jegyekből akkor lesz személyiségzavar, ha átveszik az irányítást, és komoly problémákat okoznak. Például ahelyett, hogy ellátnád a családodat, arra használod őket, hogy rád figyeljen, és téged csodáljon a világ. Vagy például ahelyett, hogy konstruktív kritikát kérnél a munkádban, mindenkinek, aki csak segíteni akar, azt mondod, hogy nincs igaza.
So what causes narcissism? Twin studies show a strong genetic component, although we don't know which genes are involved. But environment matters, too. Parents who put their child on a pedestal can foster grandiose narcissism. And cold, controlling parents can contribute to vulnerable narcissism.
És mi okozza a narcizmust? Ikerkísérletekkel igazolták, hogy erős a genetikai hajlam, de azt nem tudjuk, milyen gének a felelősek. Számít a környezet is. A szülők, akik piedesztálra emelik gyermeküket, a grandiózus narcizmusnak ágyaznak meg, a rideg, irányító szülők pedig a sérülékeny narcizmusnak.
Narcissism also seems to be higher in cultures that value individuality and self-promotion. In the United States, for example, narcissism as a personality trait has been rising since the 1970s, when the communal focus of the 60s gave way to the self-esteem movement and a rise in materialism. More recently, social media has multiplied the possibilities for self-promotion, though it's worth noting that there's no clear evidence that social media causes narcissism. Rather, it provides narcissists a means to seek social status and attention.
A narcizmus emellett gyakoribb az individualitást és önérvényesítést becsülő kultúrákban. Például az Egyesült Államokban a narcizmus, mint személyiségjegy az 1970-es évek óta egyre gyakoribb, miután a 60-as évek közösségi eszméjét kiszorította az önértékelési mozgalom és a fokozódó materializmus. Újabban pedig a közösségi média teremt hatványozott lehetőségeket önmagunk reklámozására, bár nincs bizonyított kapcsolat a közösségi média és a narcizmus között. Inkább lehetőséget ad egy narcisztikusnak, hogy státuszt és figyelmet kereshessen.
So can narcissists improve on those negative traits? Yes! Anything that promotes honest reflection on their own behavior and caring for others, like psychotherapy or practicing compassion towards others, can be helpful. The difficulty is it can be challenging for people with narcissistic personality disorder to keep working at self-betterment. For a narcissist, self-reflection is hard from an unflattering angle.
És tudnak a narcisztikusok javítani a negatív vonásaikon? Persze! Ami csak segíti a viselkedésükkel való őszinte szembenézést, vagy a másokról való gondoskodást, például a terápia vagy az együttérzés gyakorlása, segíthet. A nehézség inkább abban áll, hogy egy narcisztikus személyiségzavarban szenvedő embernek nehezére esik javítania önmagán. Egy narcisztikusnak az önvizsgálat nem megy jól előnytelen perspektívából.