As technology progresses, and as it advances, many of us assume that these advances make us more intelligent, make us smarter and more connected to the world. And what I'd like to argue is that that's not necessarily the case, as progress is simply a word for change, and with change you gain something, but you also lose something.
Ahogy a technológia halad. és fejlődik, sokan azt hisszük, hogy ez a fejlődés intelligensebbé tesz bennünket, okosabbá tesz bennünket, és általuk közelebb kerülünk a világhoz. Én itt most arról szeretnék beszélni, hogy ez nem feltétlenül van így, mivel a fejlődés csak egy szó a változásra, és a változással mindig jön valami új, de egyúttal valami el is veszik.
And to really illustrate this point, what I'd like to do is to show you how technology has dealt with a very simple, a very common, an everyday question. And that question is this. What time is it? What time is it? If you glance at your iPhone, it's so simple to tell the time. But, I'd like to ask you, how would you tell the time if you didn't have an iPhone? How would you tell the time, say, 600 years ago? How would you do it?
Ennek illusztrálására be szeretném mutatni, hogyan bírkózott meg a technológia egy nagyon egyszerű, közönséges, mindennapi kérdéssel. A kérdés így szól: Mennyi az idő? Mennyi az idő? Ha ránézünk az iPhone-unkra, nagyon egyszerű megválaszolni. De hadd kérdezzem meg önöktől, hogy mondanák meg az időt, ha nem lenne iPhone-juk? Hogyan mondanák meg az időt, mondjuk, 600 évvel ezelőtt? Hogyan?
Well, the way you would do it is by using a device that's called an astrolabe. So, an astrolabe is relatively unknown in today's world. But, at the time, in the 13th century, it was the gadget of the day. It was the world's first popular computer. And it was a device that, in fact, is a model of the sky. So, the different parts of the astrolabe, in this particular type, the rete corresponds to the positions of the stars. The plate corresponds to a coordinate system. And the mater has some scales and puts it all together.
Nos hát, ehhez egy bizonyos eszközt használnának, amit úgy hívnak, hogy asztrolábium. Napjainkban az asztrolábium jószerivel ismeretlen eszköz. Annak idején, azonban, a 13.században mindennapos volt. Ez volt az első népszerű számítógép a világon. És ez az eszköz valójában az égbolt modellje volt. Így az asztrolábium különböző részei, ennél a típusnál, a rete, ami a csillagok helyzetének felel meg. A tárcsa egy koordináta-rendszernek felel meg. Az egészet pedig a skálázott máter fogja össze.
If you were an educated child, you would know how to not only use the astrolabe, you would also know how to make an astrolabe. And we know this because the first treatise on the astrolabe, the first technical manual in the English language, was written by Geoffrey Chaucer. Yes, that Geoffrey Chaucer, in 1391, to his little Lewis, his 11-year-old son. And in this book, little Lewis would know the big idea.
Ha tanult gyerekek volnánk, nem csak használni tudnánk az asztrolábiumot, de azt is tudnánk, hogyan kell elkészíteni. És ezt azért tudjuk, mert az asztrolábiumról szóló első értekezést, az első angol nyelvű műszaki kézikönyvet, Geoffrey Chaucer írta. Igen, az a bizonyos Geoffrey Chaucer, 1391-ben, 11 éves fiának, a kis Lewis-nak. És ebben a könyvben támadt a kis Lewis-nak a nagy ötlete.
And the central idea that makes this computer work is this thing called stereographic projection. And basically, the concept is, how do you represent the three-dimensional image of the night sky that surrounds us onto a flat, portable, two-dimensional surface. The idea is actually relatively simple. Imagine that that Earth is at the center of the universe, and surrounding it is the sky projected onto a sphere. Each point on the surface of the sphere is mapped through the bottom pole, onto a flat surface, where it is then recorded.
Az alapötletet, amitől ez a számítógép működik úgy hívják, hogy sztereografikus projekció. Alapkoncepciója pedig az, hogy hogyan jelenítsük meg a bennünket körülvevő éjszakai égbolt háromdimenziós képét egy lapos, hordozható, kétdimenziós felületen. Az ötlet tulajdonképpen egészen egyszerű. Képzeljük el, hogy a Föld az Univerzum középpontja, amit egy gömbfelületre vetített égbolt vesz körül. A gömb felületének minden egyes pontja az alsó pálcán keresztül hozzá van rendelve egy sík felülethez, ahol rögzítődik.
So the North Star corresponds to the center of the device. The ecliptic, which is the path of the sun, moon, and planets correspond to an offset circle. The bright stars correspond to little daggers on the rete. And the altitude corresponds to the plate system. Now, the real genius of the astrolabe is not just the projection. The real genius is that it brings together two coordinate systems so they fit perfectly. There is the position of the sun, moon and planets on the movable rete. And then there is their location on the sky as seen from a certain latitude on the back plate. Okay?
Így az északi Sarkcsillag felel meg az eszköz középpontjának. Az ekliptika, ami a nap, a hold és a bolygók útvonala, megfelel egy eltolási körnek. A fényes csillagokat a rete apró tüskéi jelentik. A magasság megfelel a tárcsarendszernek. Az asztrolábium valódi zsenialitása azonban nem csupán a projekció. Az igazán zseniális az, hogy a két koordináta-rendszert úgy köti össze, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek. A nap, a hold és a bolygók pozícióját a mozgatható rete mutatja. Egy adott földrajzi szélességről látszó helyzetüket pedig a hátsó tárcsa. Érthető?
So how would you use this device? Well, let me first back up for a moment. This is an astrolabe. Pretty impressive, isn't it? And so, this astrolabe is on loan from us from the Oxford School of -- Museum of History. And you can see the different components. This is the mater, the scales on the back. This is the rete. Okay. Do you see that? That's the movable part of the sky. And in the back you can see a spider web pattern. And that spider web pattern corresponds to the local coordinates in the sky. This is a rule device. And on the back are some other devices, measuring tools and scales, to be able to make some calculations. Okay?
Hogyan használjuk hát ezt az eszközt? Nos, hadd hívjak egy kis segítséget. Ez itt egy asztrolábium. Hát nem lenyűgöző? Ez az asztrolábium egy kölcsöneszköz tőlünk, az Oxfor-i Történelmi Iskolától -- Múzeumtól. Jól láthatók a különböző alkotórészek. Ez itt a máter, skálával a hátoldalán. Ez pedig itt a rete. Jó. Látható? Ez az égbolt mozgatható része. Itt hátul pedig látható egy pókháló-alakzat. Ez a pókháló-alakzat felel meg az égbolton a helyi koordinátáknak. Ez itt az irányzék. A hátoldalon pedig további eszközöket, mérőeszközöket, és skálákat látunk, amelyek a számításokhoz szükségesek. Rendben?
You know, I've always wanted one of these. For my thesis I actually built one of these out of paper. And this one, this is a replica from a 15th-century device. And it's worth probably about three MacBook Pros. But a real one would cost about as much as my house, and the house next to it, and actually every house on the block, on both sides of the street, maybe a school thrown in, and some -- you know, a church. They are just incredibly expensive.
Mindig is szerettem volna egy ilyet. A diplomamunkámhoz készítettem egyet papírból. Ez pedig itt a kezemben 15.századi eszköz másolata. Valószínűleg kb. annyiba kerül, mint három Macbook Pro. Egy eredeti viszont kb. annyiba kerülne, mint az én házam, a szomszéd háza, és valójában a környék összes háza, az utca mindkét oldalán, esetleg egy iskolával megtoldva, és még egy -- mondjuk, templommal. Egyszóval, hihetetlenül drága eszközök.
But let me show you how to work this device. So let's go to step one. First thing that you do is you select a star in the night sky, if you're telling time at night. So, tonight, if it's clear you'll be able to see the summer triangle. And there is a bright star called Deneb. So let's select Deneb. Second, is you measure the altitude of Deneb. So, step two, I hold the device up, and then I sight its altitude there so I can see it clearly now. And then I measure its altitude. So, it's about 26 degrees. You can't see it from over there. Step three is identify the star on the front of the device. Deneb is there. I can tell. Step four is I then move the rete, move the sky, so the altitude of the star corresponds to the scale on the back. Okay, so when that happens everything lines up. I have here a model of the sky that corresponds to the real sky. Okay? So, it is, in a sense, holding a model of the universe in my hands. And then finally, I take a rule, and move the rule to a date line which then tells me the time here. Right. So, that's how the device is used. (Laughter)
De hadd mutassam meg, hogy is kell használni. Nézzük az első lépést. Az első dolog, hogy választunk egy csillagot az éjszakai égen, ha éjjel akarjuk megállapítani az időt. Ma éjszaka, ha tiszta az ég, láthatjuk a nyári háromszöget. Egyik fényes csillaga a Deneb. Válasszuk a Deneb-et. Ez után megmérjük a Deneb magasságát. Tehát a második lépés, felemelem az eszközt, és becélozom a magasságát itt hogy tisztán lássam most. Aztán megmérem a magasságát. Ez körülbelül 26 fok. Ezt önök onnan nem láthatják. A harmadik lépés a csillag azonosítása az eszköz előlapján. Itt a Deneb. Ezt most higgyék el nekem. A negyedik lépés a rete elforgatása, azaz az égbolt elforgatása úgy, hogy a csillag magassága egybeessen a hátlapon lévő skálával. Rendben, amikor ez megtörténik, minden szépen összeáll. Itt van előttem az égbolt modellje, ami megfelel a valódi égboltnak. Rendben? Mondhatjuk tehát, hogy a kezemben tartom az Univerzum modelljét. Végül pedig fogom az irányzékot, és a megfelelő dátumvonalra állítom, ami ekkor megmutatja nekem az időt. Helyes. Így használjuk tehát az eszközt. (Nevetés)
So, I know what you're thinking: "That's a lot of work, isn't it? Isn't it a ton of work to be able to tell the time?" as you glance at your iPod to just check out the time. But there is a difference between the two, because with your iPod you can tell -- or your iPhone, you can tell exactly what the time is, with precision. The way little Lewis would tell the time is by a picture of the sky. He would know where things would fit in the sky. He would not only know what time it was, he would also know where the sun would rise, and how it would move across the sky. He would know what time the sun would rise, and what time it would set. And he would know that for essentially every celestial object in the heavens.
Azt hiszem, tudom, mire gondolnak most. Ez elég sok vesződséggel jár, ugye? Így rengeteg munkába telik megtudni az időt. Miközben az iPod-ról egy pillantással leolvasható a pontos idő. Van azonban egy különbség a kettő között, mivel az iPod-dal önök -- vagy az iPod-juk, pontosan meg tudják mondani, mennyi az idő, elég nagy pontossággal. A kis Lewis viszont ezt az időt az égbolt képe alapján mondaná meg. Ő tudná azt is, hogyan helyezkednek el a dolgok az égbolton. Nem csak azt tudná, mennyi az idő, de azt is, hogy hol kel fel a nap, és hogy milyen utat jár be az égen. Tudná, hogy hánykor kel a nap és hánykor nyugszik. És ugyanezt tudná tulajdonképpen minden objektumról, ami csak van az égen.
So, in computer graphics and computer user interface design, there is a term called affordances. So, affordances are the qualities of an object that allow us to perform an action with it. And what the astrolabe does is it allows us, it affords us, to connect to the night sky, to look up into the night sky and be much more -- to see the visible and the invisible together. So, that's just one use. Incredible, there is probably 350, 400 uses. In fact, there is a text, and that has over a thousand uses of this first computer.
A számítógépes grafikában, a számítógépes felhasználói felületek tervezésében van egy fogalom, az úgynevezett "megengedések". A "megengedések" egy objektum azon jellemzői, amelyek lehetővé teszik, hogy valamire használjuk az objektumot. Az asztrolábium pedig lehetővé teszi, megengedi nekünk, hogy összekapcsolódjunk az éjszakai égbolttal, hogy felnézzünk az éjszakai égre, és még sokkal többet is -- hogy együtt érzékeljük a láthatót és a láthatatlant. És ez csak egy használati módok közül, ami hihetetlen. Valószínűleg 350, 400 használati mód létezik. Ismerünk egy leírást, ami szerint ezernél is több használati módja van ennek az első számítógépnek.
On the back there is scales and measurements for terrestrial navigation. You can survey with it. The city of Baghdad was surveyed with it. It can be used for calculating mathematical equations of all different types. And it would take a full university course to illustrate it. Astrolabes have an incredible history. They are over 2,000 years old. The concept of stereographic projection originated in 330 B.C.
A hátoldalán skálák és különböző mértékek találhatók a földi navigáció számára. Földmérésre alkalmas. Bagdad városát ezzel mérték fel. Használható különböző fajta matematikai egyenletek számítására. A teljes bemutatásához egy egész egyetemi kurzusra lenne szükség. Az asztrolábiumoknak hihetetlen történelmük van. Több mint 2000 évesek. A sztereografikus projekció gondolata i.e. 330-ra nyúlik vissza.
And the astrolabes come in many different sizes and shapes and forms. There is portable ones. There is large display ones. And I think what is common to all astrolabes is that they are beautiful works of art. There is a quality of craftsmanship and precision that is just astonishing and remarkable.
Az asztrolábiumok számos különböző méretben, alakban és formában léteznek. Vannak hordozhatók. Vannak nagyképernyősök. Azt hiszem, ami közös bennük, az az, hogy valamennyien művészi mestermunkák. A kézműves minőség és precizitás egyszerűen lenyűgöző és figyelemre méltó.
Astrolabes, like every technology, do evolve over time. So, the earliest retes, for example, were very simple and primitive. And advancing retes became cultural emblems. This is one from Oxford. And I find this one really extraordinary because the rete pattern is completely symmetrical, and it accurately maps a completely asymmetrical, or random sky. How cool is that? This is just amazing.
Az asztrolábiumok, hasonlóan más technológiákhoz, folyamatosan fejlődnek. Így például a legkorábbi reték még igen egyszerűek és primitívek voltak. Aztán a fejlettebbek már kulturális szimbólumokká váltak. Ez itt például Oxfordból való. Én ezt azért tartom igazán különlegesnek, mert a rete mintázata teljesen szimmetrikus, és pontosan leképez egy tökéletesen aszimmetrikus, vagy véletlenszerű égboltot. Ez szuper, nem? Egyszerűen lenyűgöző.
So, would little Lewis have an astrolabe? Probably not one made of brass. He would have one made out of wood, or paper. And the vast majority of this first computer was a portable device that you could keep in the back of your pocket. So, what does the astrolabe inspire? Well, I think the first thing is that it reminds us just how resourceful people were, our forebears were, years and years ago. It's just an incredible device.
De volt-e vajon a kis Lewis-nak asztrolábiuma? Rézből készült valószínűleg nem. Esetleg egy fából, vagy papírból készült eszköze lehetett. Ezeknek az első számítógépeknek a többsége hordozható eszköz volt, amit az emberek a zsebükben hordhattak. Milyen gondolatokat ébreszt bennünk az asztrolábium? Nos hát az első dolog, szerintem, hogy eszükbe juttatja, milyen találékony emberek voltak elődeink, sok-sok évvel ezelőtt. Ez egy hihetetlen eszköz.
Every technology advances. Every technology is transformed and moved by others. And what we gain with a new technology, of course, is precision and accuracy. But what we lose, I think, is an accurate -- a felt sense of the sky, a sense of context. Knowing the sky, knowing your relationship with the sky, is the center of the real answer to knowing what time it is.
Minden technológia fejlődik. Minden technológiát átalakítanak és túlhaladnak mások. Amit pedig egy új technológiától kapunk, az természetesen a precizitás és pontosság. Amit viszont elveszítünk vele, az az égbolt, azaz a környezet érzékelése, a vele való kapcsolat. Az égbolt ismerete, az égbolthoz való viszonyunk ismerete, a központja az igazi válasznak arra a kérdésre, hogy mennyi az idő.
So, it's -- I think astrolabes are just remarkable devices. And so, what can you learn from these devices? Well, primarily that there is a subtle knowledge that we can connect with the world. And astrolabes return us to this subtle sense of how things all fit together, and also how we connect to the world. Thanks very much. (Applause)
Egyszóval -- azt hiszem, az asztrolábiumok figyelemre méltó eszközök. És hogy mit tanulhatunk ezektől az eszközöktől? Nos első sorban azt, hogy van egy finom tudásanyag, ami összeköt bennünket a világgal. És az asztrolábiumok visszavezetnek bennünket ehhez, a dolgok közti összefüggések, és a világhoz való kapcsolatunk finom érzékeléséhez. Köszönöm. (Taps)