You'll be happy to know that I'll be talking not about my own tragedy, but other people's tragedy. It's a lot easier to be lighthearted about other people's tragedy than your own, and I want to keep it in the spirit of the conference.
Örömmel fogják hallani, hogy nem a saját tragédiámról fogok beszélni, hanem más emberek tragédiájáról. Sokkal könnyebb könnyeden beszélni más emberek tragédiájáról, mint a sajátunkról, és szeretnék hű maradni a konferencia szelleméhez. Ha elhiszik a média beszámolóit,
So, if you believe the media accounts, being a drug dealer in the height of the crack cocaine epidemic was a very glamorous life, in the words of Virginia Postrel. There was money, there was drugs, guns, women, you know, you name it -- jewelry, bling-bling -- it had it all.
drogkereskedőnek lenni a crack kokain epidémia tetőfokán káprázatos életforma volt, Virginia Postrel szavaival élve. Volt pénz, kábítószerek, fegyverek, nők, ami csak az eszünkbe jut -- ékszerek, bling-bling -- megvolt benne minden.
What I'm going to tell you today is that, in fact, based on 10 years of research, a unique opportunity to go inside a gang -- to see the actual books, the financial records of the gang -- that the answer turns out not to be that being in the gang was a glamorous life. But I think, more realistically, that being in a gang -- selling drugs for a gang -- is perhaps the worst job in all of America. And that's what I'd like to convince you of today.
Amit ma el fogok mesélni, hogy valójában, 10 év kutatási adatai alapján, -- egy egyedülálló lehetőségnek köszönhetően, hogy belülről vizsgáljuk meg egy banda könyvelését -- hogy valójában egy banda tagjának lenni nem volt káprázatos életforma. Szerintem, a valóságot tekintve, egy bandában lenni -- kábítószert árulni egy bandának -- talán a legrosszabb munka Amerikában. Erről szeretném meggyőzni ma Önöket.
So there are three things I want to do. First, I want to explain how and why crack cocaine had such a profound influence on inner-city gangs. Secondly, I want to tell you how somebody like me came to be able to see the inner workings of a gang -- an interesting story, I think. And then third, I want to tell you, in a very superficial way, about some of the things we found when we actually got to look at the financial records, the books, of the gang.
Három dolgot szeretnék csinálni. Először, el akarom magyarázni, hogy a crack kokain miért volt olyan nagy hatással a városi bandákra. Másodszor, el akarom mesélni, hogy hogy volt képes valaki, mint én bepillantást nyerni egy banda belső működésébe. Azt hiszem ez egy érdekes történet. Harmadszor, el akarom mesélni, nagyon felületesen, hogy mit találtunk, amikor megvizsgálhattuk a banda pénzügyi bizonylatait -- a könyveket.
So before I do that, just one warning, which is that this presentation has been rated 'R' by the Motion Picture Association of America. It contains adult themes, adult language. Given who is up on the stage, you'll be delighted to know that, in fact, there'll be no nudity --
Mielőtt belekezdenék, egy figyelmeztetés, ezt az előadást csak 18 éven felüliek nézhetik meg az Amerikai Mozgókép Alapítvány besorolása szerint. Felnőtt témákat és felnőtt nyelvezetet tartalmaz. Tekintve, hogy ki áll a színpadon, megkönnyebülést fog jelenteni, hogy nincs benne meztelenség,
(Laughter)
kivéve --
Unexpected wardrobe malfunctions aside.
(Nevetés) -- a váratlan kosztüm meghibásodásokat leszámítva.
(Laughter)
(Nevetés)
So let me start by talking about crack cocaine, and how it transformed the gang. To do that, you have to actually go back to a time before crack cocaine, in the early '80s, and look at it from the perspective of a gang leader. Being a gang leader in the inner city wasn't such a bad deal in the mid-'80s -- the early '80s, let me say.
Hadd kezdjem a crack kokainnal, és azzal, hogy hogyan szabta át a bandát. Ehhez vissza kell térnünk a crack kokain előtti időkbe, a korai '80-as évekbe, és megnézni egy bandavezér szemszögéből. Nem volt rossz dolog belvárosi bandavezérnek lenni a '80-as évek közepén. A korai '80-as években, egyesek szerint.
Now, you had a lot of power, and you got to beat people up -- you got a lot of prestige, a lot of respect. But the thing is, there was no money in it. The gang had no way to make money. You couldn't charge dues to the people in the gang, because the people in the gang didn't have any money. You couldn't really make any money selling marijuana -- marijuana's too cheap, it turns out. You can't get rich selling marijuana. You couldn't sell cocaine; cocaine's a great product -- powdered cocaine -- but you've got to know rich white people. And most of the inner-city gang members didn't know any rich white people, so couldn't sell to that market. You couldn't really do petty crime, either. Turns out, petty crime's a terrible way to make a living.
A bandavezérnek hatalma volt, és megverhetett embereket -- presztízzsel és tisztelettel járt. De nem volt benne sok pénz, rendben? A banda nem tudott hogy pénzt csinálni. És nem lehetett tagdíjat szedni a bandatagoktól, mert a tagoknak sem volt pénze. A marihuánából nem lehetett igazán pénzt csinálni. A marihuána túl olcsó, mint kiderült. A marihuána terjesztésből nem lehet meggazdagodni. Nem tudtak kokaint árulni. Tudják, a kokain egy nagyszerű termék -- por formában -- de ismerni kell hozzá gazdag, fehér embereket. És a legtöbb belvárosi bandatag nem ismert gazdag, fehér embereket -- ez a piac zárva volt előttük. Nem tudtak piti bűnözők lenni. Kiderült, a piti bűnözés nagyon rosszul keres.
Ennek eredményeképpen
As a result, as a gang leader, you had, you know, power -- it's a pretty good life -- but the thing was, in the end, you were living at home with your mother. And so it wasn't really a career. There were limits to how powerful and important you could be if you had to live at home with your mother.
a bandavezérnek volt hatalma -- egész kényelmes élet -- de mindeközben otthon lakott az anyukájánál. Tehát ez nem volt egy igazi karrier. Valami olyan volt -- behatárolja, hogy mennyire hatalmas és fontos lehet valaki, aki otthon lakik az anyukájánál.
Then along comes crack cocaine. And in the words of Malcolm Gladwell, crack cocaine was the extra-chunky version of tomato sauce for the inner city.
És akkor megjelent a crack kokain. Malcolm Gladwell szavaival élve, a crack kokain az az extra darabos spagettiszósz volt a belváros számára. (Nevetés)
(Laughter)
Because crack cocaine was an unbelievable innovation. I don't have time to talk about it today, but if you think about it, I would say that in the last 25 years, of every invention or innovation that's occurred in this country, the biggest one in terms of impact on the well-being of people who live in the inner city, was crack cocaine. And for the worse -- not for the better, but for the worse. It had a huge impact on life.
Mert a crack kokain egy elképesztő találmány volt. Ma nincs időm erről beszélni. De ha belegondolunk, azt mondanám, hogy az elmúlt 25 évben, minden találmány és újítás közül, ami az országban történt, a legnagyobb, a belváros lakóinak jólétére tett hatása tekintetében, a crack kokain volt. És rosszabbá tette -- nem jobbá, rosszabbá. Elképesztő hatása volt az életre.
So what was it about crack cocaine? It was a brilliant way of getting the brain high. Because you could smoke crack cocaine -- you can't smoke powdered cocaine -- and smoking is a much more efficient mechanism of delivering a high than snorting it. And it turned out there was this audience that didn't know it wanted crack cocaine, but when it came, it really did. And it was a perfect drug; you could buy the cocaine that went into it for a dollar, sell it for five dollars. Highly addictive -- the high was very short. So for fifteen minutes, you get this great high, and then when you come down, all you want to do is get high again.
Mi teszi a crack kokaint? Nagyszerű módja eufóriát előidézni az agyban. Mert a crack kokaint el lehet szívni -- a kokaint por formában nem lehet elszívni -- és a szívás egy sokkal hatékonnyabb mechanizmus az eufória elérésére, mint a felszippantás. És mint kiderült, volt egy közönség, aki nem tudta, hogy crack kokaint akar, de amikor megérkezett, akkor nagyon akarta. És egy tökéletes drog volt. El lehetett adni -- megvehetted a belekerülő kokaint egy dollárért, és eladtad ötért. Nagyon erős függőséget okoz -- az eufória nagyon rövid. 15 percig fantasztikus eufória. És amikor lejössz róla, csak egy dolgot akarsz, megint betépni.
It created a wonderful market. And for the people who were there running the gang, it was a great way, seemingly, to make a lot of money. At least for the people on the top.
Nagyszerű piacot teremtett. És a bandavezéreknek ránézésre ez jó módszer volt rengeteg pénzt csinálni. Legalábbis a felső vezetés számára.
So this is where we enter the picture. Not really me -- I'm really a bit player in all this. My co-author, Sudhir Venkatesh, is the main character. He was a math major in college who had a good heart, and decided he wanted to get a sociology PhD, came to the University of Chicago. Now, the three months before he came to Chicago, he had spent following the Grateful Dead. And in his own words, he "looked like a freak." He's a South Asian -- very dark-skinned South Asian. Big man, and he had hair, in his words, "down to his ass." Defied all kinds of boundaries: Was he black or white? Was he man or woman? He was really a curious sight to be seen.
Itt jövünk mi a képbe. Nem egészen én -- én nagyon kis szerepet játszom ebben. A szerzőtársam, Sudhir Venkatesh a főszereplő. Egy jószívű matematika szakos egyetemi hallgató volt, és úgy döntött, hogy szociológiából szerez PhD-t, és elment a Chicagói Egyetemre. Az azt megelőző három hónapban a Greatful Dead zenekart követte. És a saját bevallása szerint is furcsán nézett ki. Dél-ázsiai -- nagyon sötét bőrű dél-ázsiai. Nagydarab ember, és a saját szavaival "seggig ért a haja". Mindenféle besorolásnak ellenállt: Fekete volt vagy fehér? Férfi vagy nő? Igazán furán nézett ki.
So he showed up at the University of Chicago, and the famous sociologist William Julius Wilson was doing a book that involved surveying people all across Chicago. He took one look at Sudhir, who was going to go do some surveys for him, and decided he knew exactly the place to send him, which was to one of the toughest, most notorious housing projects not just in Chicago, but in the entire United States.
Szóval megejelent a Chicagói Egyetemen. És a híres szocilológus, William Julius Wilson, egy könyvön dolgozott, amihez kapcsolódóan felmérést végzett emberekről mindenfelé Chicagóban. Egy pillantást vetett Sudhirra, aki felméréseket készített neki, és rögtön tudta, hogy hová küldje -- az egyik legkeményebb, leghírhedtebb lakótelepre. Nem csak Chicagóban, hanem egész Amerikában.
So Sudhir, the suburban boy who had never really been in the inner city, dutifully took his clipboard and walked down to this housing project, gets to the first building. The first building? Well, there's nobody there. But he hears some voices up in the stairwell, so he climbs up the stairwell, comes around the corner, and finds a group of young African-American men playing dice.
Szóval Sudhir -- a kertvárosi fiú, aki igazából sosem járt a belső kerületekben -- szófogadóan fogja a füzetét, és elmegy erre a lakótelepre. Elér az első épülethez. Az első épület? Senki nincs otthon. De hangokat hall a lépcsőházban, így felmászik a lépcsőn. Befordul a sarkon -- egy csoport afro-amerikai férfit talál, akik kockáznak.
This is about 1990, peak of the crack epidemic. This is a very dangerous job, being in a gang. You don't like to be surprised. You don't like to be surprised by people who come around the corner. And the mantra was: shoot first; ask questions later. Now, Sudhir was lucky -- he was such a freak, and that clipboard probably saved his life, because they figured no other rival gang member would be coming up to shoot at them with a clipboard.
Ez 1990 körül történt, a crack epidémia tetőfokán. Nagyon veszélyes munka bandatagnak lenni -- nem szeretik, a meglepetéseket. Nem szeretik, ha meglepi őket valaki, aki előugrik a sarok mögül. És a mantra az volt, hogy előbb lőj, aztán kérdezz! Sudhir szerencsés volt. Olyan csodabogár volt -- és a füzet valószínűleg megmentette az életét, mert azt gondolták, hogy egy ellenséges bandatag nem egy füzettel a kezében jönne lelőni őket. (Nevetés)
(Laughter)
Szóval nem fogadták tárt karokkal, de azt mondták,
So his greeting was not particularly warm, but they did say, well, OK -- let's hear your questions on your survey. So -- I kid you not -- the first question on the survey that he was sent to ask was: "How do you feel about being poor and Black in America?"
rendben, hadd halljuk a kérdéseket. És nem viccelek, az első kérdés a kérdőíven az volt: "Milyen érzés szegénynek és feketének lenni Amerikában?"
(Laughter)
(Nevetés)
Makes you wonder about academics.
Az ember elgondolkozik a tudósokon.
(Laughter)
(Nevetés)
So the choice of answers were:
A lehetséges válaszok: nagyon jó, jó, rossz és nagyon rossz.
[A) Very Good B) Good C) Bad D) Very Bad]
(Laughter)
What Sudhir found out is, in fact, that the real answer was the following: [A) Very Good B) Good C) Bad D) Very Bad E) Fuck you]
Sudhir megtudta, hogy a valódi válasz a következő: [Kapd be!] (Nevetés)
(Laughter)
The survey was not, in the end, going to be what got Sudhir off the hook. He was held hostage overnight in the stairwell. There was a lot of gunfire, there were a lot of philosophical discussions he had with the gang members. By morning, the gang leader arrived, checked out Sudhir, decided he was no threat, and they let him go home. So Sudhir went home, took a shower, took a nap.
Végül nem a kérdőív mentette meg Sudhirt. Fogságban tartották a lépcsőházban aznap éjjel. Volt sok pisztolylövés, sok filozófiai eszmecserét folytatott a bandatagokkal. Reggelre megérkezett a bandavezér, megnézte Sudhirt, úgy döntött, hogy nem veszélyes, és hazaengedték. Sudhir hazament. Lezuhanyozott, aludt egyet.
And you and I, probably, faced with the situation, would think, "I guess I'm going to write my dissertation on The Grateful Dead, I've been following them for the last three months."
És Önök vagy én valószínűleg azt mondanánk ebben a helyzetben, hogy úgy tűnik, a Greatful Deadről fogom írni a disszertációmat. Követtem őket három hónapon keresztül. (Nevetés)
(Laughter)
Sudhir viszont egyenesen visszament -- elgyalogolt a lakótelepre.
Sudhir, on the other hand, got right back, walked down to the housing project, went up to the second floor, and said: "Hey, guys, I had so much fun hanging out with you last night, I wonder if I could do it again tonight." And that was the beginning of what turned out to be a beautiful relationship that involved Sudhir living in the housing project on and off for 10 years, hanging out in crack houses, going to jail with the gang members, having the windows shot out of his car, having the police break into his apartment and steal his computer disks -- you name it. But ultimately, the story has a happy ending for Sudhir, who became one of the most respected sociologists in the country. And especially for me, as I sat in my office with my Excel spreadsheet open, waiting for Sudhir to come and deliver to me the latest load of data that he would get from the gang.
Felment a második emeletre, és azt mondta: "Helló fiúk! Olyan jól éreztem magam tegnap este, hogy szeretném ma is megismételni." És ez volt a kezdete annak a szép kapcsolatnak, aminek eredményeként Sudhir 10 évig többnyire a lakótelepen lakott, crack házakban töltötte az idejét, börtönbe ment a bandatagokkal, kilőtték a kocsiablakait, a rendőrség betört a lakásába és ellopta a számítógépes lemezeit -- amit csak el tudsz képzelni. A történet végül jól végződött Sudhir számára, aki az ország egyik legelismertebb szociológusa lett. És különösen jól végződött számomra, aki ültem az irodámban az Excel táblázat előtt, arra várva, hogy Sudhir elhozza a legújabb rakás adatot, amit a bandától szerzett.
(Laughter)
It was one of the most unequal co-authoring relationships ever --
Ez volt a világ egyik legkevésbé kiegyensúlyozott társszerzői kapcsolata --
(Laughter)
(Nevetés)
But I was glad to be the beneficiary of it.
-- de örülök, hogy a haszonélvezője voltam.
So what did we find? What did we find in the gang? Well, let me say one thing: We really got access to everybody in the gang. We got an inside look at the gang, from the very bottom up to the very top. They trusted Sudhir, in ways that really no academic has ever -- or really anybody, any outsider -- has ever earned the trust of these gangs, to the point where they actually opened up what was most interesting for me -- their books, the financial records they kept. They made them available to us, and we not only could study them, but we could ask them questions about what was in them.
Szóval mit találtunk? Mit találtunk a bandában? Hadd mondjak el egy dolgot. Tényleg mindenkihez hozzáférést nyertünk a bandában. Egy bepillantást nyertünk a bandába a legaljától a legtetejéig. Megbíztak Sudhirban -- úgy, mint még egy kutatóban sem -- vagy egy bármilyen kívülállóban sem -- elnyerte a bizalmukat, olyannyira, hogy megmutatták neki, ami számomra a legérdekesebb volt, a könyveiket, a pénzügy bizonylataikat. És ezt elérhetővé tették számunkra. És nemcsak tanulmányozhattuk őket, hanem kérdéseket is feltehettünk.
So if I have to kind of summarize very quickly in the short time I have what the bottom line of what I take away from the gang is, it's that, if I had to draw a parallel between the gang and any other organization, it would be that the gang is just like McDonald's, in a lot of different respects -- the restaurant McDonald's.
Ha össze kellene foglalnom nagyon gyorsan ebben a rövid időben, hogy mi a legfontosabb amit végül megtudtunk a bandáról az az, hogyha párhuzamot kéne vonnom a banda és bármilyen más szervezet között, az a McDonald's lenne. Sok tekintetben -- olyan, mint a McDonald's étterem.
So first, in one way, which isn't maybe the most interesting way, but it's a good way to start -- is in the way it's organized, the hierarchy of the gang, the way it looks. So here's what the org chart of the gang looks like. I don't know if you know much about org charts, but if you were to assign a stripped-down and simplified McDonald's org chart, this is exactly what it would look like. It's amazing, but the top level of the gang, they actually call themselves the "Board of Directors."
Először is -- és ez talán nem a legérdekesebb szempont, de kezdetnek jó -- az a szervezeti forma -- a hierarchia, ahogy kinéz. Így néz ki egy banda szervezeti ábrája. Nem tudom, hogy ismerik-e a szervezeti ábrákat, de ha megnéznénk egy egyszerűsített, lecsupaszított McDonald's szervezeti ábrát, az pont ugyanígy nézne ki. Elképesztő, de a banda legfelsőbb szintje saját magát az "igazgatótanács"-nak hívja.
(Laughter)
(Nevetés)
And Sudhir says it's not like these guys had a very sophisticated view of what happened in American corporate life, but they had seen movies like "Wall Street," and they had learned a little bit about what it was like to be in the real world. Now, below that board of directors, you've got essentially what are regional VPs -- people who control, say, the South Side of Chicago, or the West Side of Chicago.
És Sudhir azt mondja, hogy nem arról van szó, hogy kifinomult rálátásuk lenne az amerikai vállalati életre. De láttak olyan filmeket, mint a "Wall Street", és tanultak valamit arról, hogy ez hogy néz ki a valóságban. Az igazgatótanács alatt helyezkednek el a tulajdonképpeni területi vezetők -- azok, akik mondjuk Chicago déli részét, vagy nyugati részét irányítják.
Sudhir got to know very well the guy who had the unfortunate assignment of trying to take the Iowa franchise, which, it turned out, for this black gang, was not one of the more brilliant financial endeavors they undertook.
Sudhir nagyon jól megismerte a fickót, akinek az a szerencsétlen feladat jutott, hogy próbálja meg átvenni az iowai frachise-t. (Nevetés) Ami végül nem bizonyult az egyik legsikeresebb pénzügyi befektetésnek
(Laughter)
ennek a fekete bandának.
But the thing that really makes the gang seem like McDonald's is its franchisees.
(Nevetés)
The guys who are running the local gangs -- the four-square-block by four-square-block areas -- they're just like the guys, in some sense, who are running the McDonald's. They are the entrepreneurs. They get the exclusive property rights to control the drug-selling. They get the name of the gang behind them, for merchandising and marketing. And they're the ones who basically make the profit or lose a profit, depending on how good they are at running the business.
De ami miatt egy banda igazán olyan, mint a McDonald's, az a franchise rendszer. Azok, akik a helyi érdekeltséget üzemeltetik, a helyi bandák -- a négy háztömbnyi területeket -- sok tekintetben olyanok, mint akik egy McDonald's-ot üzemeltetnek. Ők a vállalkozók. Exkluzív tulajdoni jogokat kapnak, hogy irányítsák a drogárusítást. Mögöttük áll a banda neve merchandising és marketing célokból. És ők azok, akik profitot termelnek vagy veszítenek aszerint, hogy milyen jó üzletemberek.
Now, the group I really want you to think about, though, are the ones at the bottom -- the foot soldiers. These are the teenagers, typically, who'd be standing out on the street corner, selling the drugs. Extremely dangerous work. And important to note is that almost all of the weight, all of the people in this organization are at the bottom -- just like McDonald's. So in some sense, the foot soldiers are a lot like the people who are taking your order at McDonald's, and it's not just by chance that they're like them. In fact, in these neighborhoods, they'd be the same people. So the same kids who are working in the gang were actually, at the very same time, typically working part-time at a place like McDonald's. Which already foreshadows the main result that I've talked about, about what a crappy job it was, being in the gang. Because obviously, if being in the gang were such a wonderful, lucrative job, why in the world would these guys moonlight at McDonald's?
A csoport, akire szeretném, hogy igazán gondoljanak, a legalsó szint, a sorkatonák. Ezek általában tizenévesek, akik kint állnak az utcasarkon és drogot árulnak. Nagyon veszélyes munka. És fontos észrevenni, hogy majdnem az egész súly, a legtöbb ember a szervezetben a legalján van. Pont úgy, mint a McDonald's-ban. Bizonyos értelemben a sorkatonák olyanok, mint azok, akik felveszik a rendelésed a McDonald's-ban. És nem véletlenül hasonlóak. Sőt, ezekben a városrészekben ezek ugyanazok az emberek. Ugyanazok a srácok, akik a bandában dolgoztak általában ezzel párhuzamosan részidőben olyan helyeken dolgoztak, mint a McDonald's. Ami előrevetíti a legfőbb következtetést, amiről beszéltem, hogy milyen szar munka egy bandában dolgozni. Mert nyilván ha olyan csodás és kifizetődő lenne egy bandában lenni, akkor miért hakniznának ezek a srácok a McDonald's-ban?
So what do the wages look like? You might be surprised. But based on being able to talk to them and to see their records, this is what it looks like in terms of the wages. The hourly wage the foot soldiers were earning was $3.50 an hour. It was below the minimum wage. And this is well-documented. It's easy to see by the patterns of consumption they have. It really is not fiction -- it's fact. There was very little money in the gang, especially at the bottom.
Hogy néznek ki a bérek? Lehet, hogy meg fognak lepődni. De igazi adatok alapján -- mivel tudtunk beszélni velük, és láttuk a könyvelésüket, így néznek ki a bérek. Egy sorkatona óránként 3,50 dollárt keresett. Ez a minimálbér alatt van. És ez jól dokumentált. Ez jól látható a fogyasztási szokásaik alapján. Tényleg nem kitalált -- ez tény. Nagyon kevés pénz van a bandában, főleg a legalján.
Now if you managed to rise up, say, and be that local leader, the guy who's the equivalent of the McDonald's franchisee, you'd be making 100,000 dollars a year. And that, in some ways, was the best job you could hope to get if you were growing up in one of these neighborhoods as a young black male. If you managed to rise to the very top, 200,000 or 400,000 dollars a year is what you'd hope to make. Truly, you would be a great success story.
Ha sikerült felemelkednie -- mondjuk helyi vezetővé, ami a McDonald's franchise tulajdonos megfelelője -- kb. 100.000 dollárt keres évente. És ez bizonyos tekintetben a legjobb munka, amit egy fiatal fekete férfi remélhet, aki egy ilyen kerületben nőtt fel. Ha sikerült a legmagasabbra emelkednie, akkkor kb. 200-400.000 dollár lenne a várható keresete évente. Igazi sikertöténet lenne.
And one of the sad parts of this is that, indeed, among the many other ramifications of crack cocaine is that the most talented individuals in these communities -- this is what they were striving for. They weren't trying to make it in legitimate ways, because there were no legitimate channels out. This was the best way out. And it actually was the right choice, probably, to try to make it out this way.
És az egyik szomorú része ennek, a crack kokain sok más hatása mellett, hogy a legtehetségesebb egyének ezekben a közösségekben erre törekedtek. Nem próbáltak legális úton boldogulni, mert nem voltak legális kivezető utak. Ez volt a legjobb kivezető út. És valószínűleg ez volt a jó döntés a menekülésre. Ha megnézzük ezt --
You look at this, the relationship to McDonald's breaks down here. The money looks about the same. Why is it such a bad job? Well, the reason it's such a bad job is that there's somebody shooting at you a lot of the time. So, with shooting at you, what are the death rates? We found, in our gang -- and admittedly, this was not really a standard situation; this was a time of intense violence, of a lot of gang wars, as this gang actually became quite successful. But there were costs. And so the death rate -- not to mention the rate of being arrested, sent to prison, being wounded -- the death rate in our sample was seven percent per person per year. You're in the gang for four years, you expect to die with about a 25 percent likelihood. That is about as high as you can get.
itt ér véget a hasonlat a McDonald's-al. A pénz nagyjából ugyanolyan. Miért olyan rossz munka? Nos, azért olyan rossz munka, mert a legtöbbször valaki éppen lő rád. A lövöldözés mellett milyen a halálozási ráta? Azt találtuk a mi bandánkban -- és be kell valljam, ez nem volt egy tipikus helyzet, ez egy nagyon erőszakos időszak volt -- sok bandaháború -- miközben ez a banda egész sikeressé vált. De ennek ára volt. Így a halálozási ráta -- nem beszélve a letartóztatások, börtönbüntetések és sebesülések mértékéről -- a halálozási ráta a mintánkban 7% volt fejenként, évente. Ha valaki négy évig van a bandában, kb. 25% esélye van arra, hogy meghal. Ez nem is lehetne sokkal magasabb.
So for comparison's purposes, let's think about some other walk of life you may expect might be extremely risky. Let's say that you were a murderer and you were convicted of murder, and you're sent to death row. It turns out, the death rates on death row from all causes, including execution: two percent a year.
Az összehasonlítás kedvéért nézzünk meg néhány más helyzetet, amitől azt várnánk, hogy nagyon veszélyes. Vegyünk egy gyilkost, akit elítélnek gyilkosságért, és a siralomházba küldenek. A halálozási ráta a siralomházban -- minden okból kifolyólag, ideértve a kivégzést -- évente 2%.
(Laughter)
(Nevetés)
So it's a lot safer being on death row than it is selling drugs out on the street.
Valójában sokkal biztonságosabb a siralomházban lenni, mint az utcán drogot árulni.
That gives you some pause, for those of you who believe that a death penalty's going to have an enormous deterrent effect on crime. To give you a sense of just how bad the inner city was during crack -- and I'm not really focusing on the negatives, but really, there's another story to tell you there -- if you look at the death rates just of random, young black males growing up in the inner city in the United States, the death rates during crack were about one percent. That's extremely high. And this is violent death -- it's unbelievable, in some sense.
Ez talán elgondolkoztatja azokat -- egy kissé --, akik azt hiszik, hogy a halálbüntetésnek komoly elrettentő ereje van. A miheztartás végett, hogy milyen rossz volt a belváros a crack idején -- és most nem csak a negatívumokra koncentrálok, de van itt egy másik törénet is -- ha megnézzük a halálozási rátát -- csak véletlenszerűen, fiatal fekete férfiak, akik a belső kerületekben nőnek fel az Egyesült Államokban -- a halálozási ráta a crack idején kb. 1% volt. Ez kifejezetten magas. És ez erőszakos halál -- hihetetlen, tulajdonképpen.
To put it into perspective: if you compare this to the soldiers in Iraq, for instance, right now fighting the war: 0.5 percent. So in some very literal way, the young black men who were growing up in this country were living in a war zone, very much in the sense that the soldiers over in Iraq are fighting in a war.
Hogy ezt a megfelelő megvilágításba helyezzem, ha ezt az iraki katonákhoz hasonlítjuk, például, akik most háborúban harcolnak: 0,5%. Szóval egy nagyon konkrét értelemben a fiatal fekete férfiak egy háborús zónában nőttek fel ebben az országban, ugyanabban az értelemben, mint ahogy a katonák Irakban háborúban harcolnak.
So why in the world, you might ask, would anybody be willing to stand out on a street corner selling drugs for $3.50 an hour, with a 25 percent chance of dying over the next four years? Why would they do that? And I think there are a couple answers.
Akkor hogy az ördögbe -- kérdezhetjük -- hajlandó valaki kiállni az utcasarokra drogot árulni óránként 3,50 dollárért, amikor 25% esélye van arra, hogy négy éven belül meghal? Miért csinálná ezt bárki? Azt hiszem erre két válasz van.
I think the first one is that they got fooled by history. It used to be the gang was a rite of passage; that the young people controlled the gang; that as you got older, you dropped out of the gang. So what happened was, the people who happened to be in the right place at the right time -- the people who happened to be leading the gang in the mid-to-late-'80s -- became very, very wealthy. And so the logical thing to think was that they are going to age out of the gang like everybody else has, and the next generation is going to take over and get the wealth.
Az első az, hogy palira vette őket a történelem. Valamikor egy banda tagjának lenni a férfivá válás része volt. Fiatalok irányították a bandát -- ahogy idősebbek lettek, kiestek a bandából. És az történt, hogy emberek, akik jókor voltak jó helyen -- akik éppen bandavezérek voltak a '80-as évek közepén és végén -- nagyon-nagyon gazdagok lettek. Logikus volt azt gondolni, hogy "A következő generáció -- ki fognak öregedni a bandából, mint mindenki más, átveszi a helyüket a következő generáció, és meggazdagodnak."
There are striking similarities, I think, to the Internet boom. The first set of people in Silicon Valley got very, very rich. And then all of my friends said, "Maybe I should go do that, too." And they were willing to work very cheap for stock options that never came. In some sense, that's what happened, exactly, to the set of people we were looking at. They were willing to start at the bottom, just like, say, a first-year lawyer at a law firm is willing to start at the bottom, work 80-hour weeks for not that much money, because they think they're going to make partner. But the rules changed, and they never got to make partner.
Szerintem elég szembeötlő a hasonlóság az internet boommal, nem? Az első generáció a Szilícium-völgyben borzasztóan gazdag lett. És minden barátom azt mondta: "Talán nekem is ezt kéne csinálnom." És hajlandóak voltak nagyon olcsón dolgozni részesedésért, ami sosem valósult meg. Bizonyos értelemben pontosan ez történt ezekkel az emberekkel, akiket vizsgáltunk, hogy hajlandóak voltak alul kezdeni. Pont mint egy ügyvéd egy cégnél -- egy elsőéves ügyvéd hajlandó alulról kezdeni, heti 80 órát dolgozni kevés fizetésért, mert azt reméli, hogy egyszer társ lesz. De megváltoztak a játékszabályok, és sosem lett belőlük tulajdonostárs.
Indeed, the same people who were running all of the major gangs in the late 1980s are still running the major gangs in Chicago today. They never passed on any of the wealth, So everybody got stuck at that $3.50-an-hour job, and it turned out to be a disaster.
Ugyanazok az emberek, akik bandavezérek voltak a '80-as évek végén, irányítják ma is a legnagyobb chicagói bandákat. Soha nem adták tovább a gazdagságot. Mindenki megragadt a 3,50 dolláros állásban óránként, és az eredmény katasztrofális.
The other thing the gang was very good at was marketing and trickery. And so for instance, one thing the gang would do is -- the gang leaders would have big entourages, and they'd drive fancy cars and have fancy jewelry. So what Sudhir eventually realized as he hung out with them more, is that, really, they didn't own those cars -- they just leased them, because they couldn't afford to own the fancy cars. And they didn't really have gold jewelry, they had gold-plated jewelry. It goes back to, you know, the real-real versus the fake-real.
Egy másik dolog, amiben a banda nagyon jó volt, az a marketing és a szemfényvesztés. Pl. az egyik dolog, amit a banda csinál -- tudják, a bandavezéreknek mindig nagy holdudvara van, és drága kocsikat vezetnek, és ékszereket hordanak. Sudhir arra jött rá, ahogy minél több időt töltött velük, hogy valójában nem övék volt a kocsi. Csak bérelték -- mert nem tudták megfizetni a drága autókat. És nem volt igazából arany ékszerük -- csak aranyozott. Ez visszamegy arra, tudják, az igaz-igazi és a hamis-igazi.
And really, they did all sorts of things to trick the young people into thinking what a great deal the gang was going to be. So for instance, they would give a 14-year-old kid a whole roll of bills to hold. That 14-year-old kid would say to his friends, "Hey, look at all the money I got in the gang." It wasn't his money -- until he spent it, and then he was in debt to the gang, and was sort of an indentured servant for a while. So I have a couple minutes.
És mindenfélét elkövettek, hogy elhitessék a fiatalokkal, hogy milyen nyereséges lesz a bandában lenni. Például egy 14 éves gyerek kezébe adnak egy nagy guriga pénzt. A 14 éves gyerek azt mondja: "Hmm..." Azt mondja a barátainak, hogy "Nézzétek mennyi pénzt kaptam a bandában." Nem volt az ő pénze, amíg el nem költötte. És onnantól kezdve a banda adósa volt, egyfajta rabszolga volt egy ideig. Van még pár percem.
Let me do one last thing I hadn't thought I'd have time to do, which is to talk about what we learned more generally about economics, from the study of the gang.
Még egy utolsó dolgot elmondok, amire azt hittem, hogy nem lesz időm, hogy mit tanultunk általánosságban a közgazdaságról a banda tanulmányozásából.
So, economists tend to talk in technical words. Often, our theories fail quite miserably when we over the data, but what's kind of interesting is that in this setting, it turned out that some of the economic theories that worked not so well in the real economy worked very well in the drug economy, in some sense, because it's unfettered capitalism. Here's an economic principle. This is one of the basic ideas in labor economics, called a "compensating differential." It's the idea that the increment to wages that a worker requires to leave him indifferent between performing two tasks, one which is more unpleasant than the other. Compensating differential -- it's why we think garbagemen might be paid more than people who work in parks.
A közgazdászok általában zsargonban beszélnek. Gyakran az elméleteink teljesen elvéreznek a tényeken. Az az érdekes, hogy ebben a környezetben kiderült, hogy néhány gazdasági elmélet, amik nem olyan jól működnek a valódi gazdaságban, nagyon jól működnek a droggazdaságban -- bizonyos értelemben, mert ez teljesen szabad kapitalizmus. Itt egy gazdasági alapelv. Ez a munkagazdaságtan egyik alapvető elve, amit "kiegyenlítő bérkülönbözet"-nek hívnak. Ez nagyjából a béremelkedés, amire egy munkásnak szüksége van, hogy ugyanolyan kedvvel végezzen el két feladatot -- amelyik közül az egyik kellemetlenebb, mint a másik -- ezt hívjuk "kiegyenlítő bérkülönbözet"-nek. Ezért gondoljuk azt, hogy a kukások többet kereshetnek, mint azok, akik egy parkban dolgoznak.
The words of one of the members of the gang, I think, make this clear. So it turns out -- I'm sort of getting ahead of myself -- it turns out, in the gang, when there's a war going on, they actually pay the foot soldiers twice as much money. It's exactly this concept. Because they're not willing to be at risk. And the words of a gang member capture it quite nicely, he says: "Would you stand around here when all this shit ..." -- the shooting -- "... if all this shit's going on? No, right? So if I gonna be asked to put my life on the line, then front me the cash, man." I think the gang member says it much more articulately than the economist, about what's going on.
Az egyik bandatag szavai azt hiszem ezt világossá teszik. Kiderült -- egy kicsit elszaladt velem a ló. Kiderült, hogy a bandában, amikor bandaháború van, kétszer annyit fizetnek a sorkatonáknak. Ugyanaz az elmélet. Mert nem hajlandók ennyit kozkáztatni. És a bandatag szavai ezt nagyon jól visszaadják. "Állnál itt, ennek a szarnak a közepén" -- ezalatt a lövöldözést érti "ennek a szarnak a közepén? Nem, mi? Ha azt akarod, hogy kockáztassam az életem, akkor virítsd a lóvét, haver!" Azt hiszem a bandatag sokkal kifejezőbben fogalmazza meg, hogy mi történik, mint a közgazdász.
(Laughter)
(Nevetés)
Here's another one. Economists talk about game theory, that every two-person game has a Nash equilibrium. Here's the translation you get from the gang member. They're talking about the decision of why they don't go shoot -- One thing that turns out to be a great business tactic in the gang: if you go and just shoot guns in the air in the other gang's territory -- people are afraid to go buy drugs there, they're going to come into your neighborhood.
Itt egy másik. A közgazdászok sokat beszélnek a játékelméletről -- hogy minden kétszemélyes játéknak van egy Nash-egyensúlya. Itt van ennek a fordítása a bandatagtól. A döntésről beszélnek, hogy miért nem mennek lőni -- ez nagyon jó üzleti stratégiának bizonyul a bandában, hogy csak a levegőbe lőnek a másik banda területén -- és ettől mindenki fél odamenni drogokat venni. Inkább a te területedre jönnek.
Here's what he says about why they don't do that: "If we start shooting around there, the other gang's territory, nobody, I mean, you dig it, nobody gonna step on their turf. But we gotta be careful, 'cause they can shoot around here too and then we all fucked."
De ezt mondja arról, hogy miért nem csinálják ezt. "Ha elkezdünk ott lövöldözni" -- a másik banda területén -- "senki, érted, senki nem lép a területükre. De óvatosnak kell lennünk, mert ők is lövöldözhetnek itt, és akkor mind megbaszhatjuk." (Nevetés)
(Laughter)
Teljesen ugyanaz az elv.
So that's the same concept. Then again, sometimes economists get it wrong. One thing we observed in the data is that it looked like -- the gang leader always got paid. No matter how bad it was economically, he always got himself paid.
De néha a közgazdászok tévednek. Azt vettük észre az adatokból, úgy nézett ki... A bandavezér mindig kap fizetést, rendben? Nem számít, hogy milyen rossz volt a hozam, ő mindig ki van fizetve.
We had some theories related to cash flow, and lack of access to capital markets, and things like that. Then we asked the gang member, "Why is it you always get paid and your workers don't always get paid?" His response is, "You got all these niggers below you who want your job, you dig? If you start taking losses, they see you as weak and shit." And I thought about it and said, "CEOs often pay themselves million-dollar bonuses, even when companies are losing a lot of money. And it never would really occur to an economist that this idea of 'weak and shit' could really be important."
Volt néhány elméletünk a cash flow-ról, a hozzáférés hiányáról a tőkebefektetési piacokhoz, stb. De aztán megkérdeztük a bandatagot, "Miért van az, hogy te mindig kapsz fizetést, de a munkásaid nem?" Azt válaszolta: "Ott van alattad az a sok feka, akik a te állásodat akarják, érted? Ha elkezdesz veszteséges lenni, azt hiszik gyenge vagy mint a lepkefing." És elgondolkoztam ezen, és azt mondtam: "A vezérigazgatók gyakran sok-milliós bónuszokat fizetnek maguknak, akkor is, amikor a cégnek komoly veszteségei vannak. De még egy közgazdásznak sem jutott eszébe, hogy a 'gyenge mint a lepkefing' igazán fontos lehet."
(Laughter)
De talán -- talán a "gyenge mint a lepkefing"
Maybe "weak and shit" is an important hypothesis that needs more analysis.
egy fontos hipotézis, ami több figyelmet érdemel.
Thank you very much.
Nagyon köszönöm.
(Applause)