Cramming for a test? Trying to get more done than you have time to do? Stress is a feeling we all experience when we are challenged or overwhelmed. But more than just an emotion, stress is a hardwired physical response that travels throughout your entire body. In the short term, stress can be advantageous, but when activated too often or too long, your primitive fight or flight stress response not only changes your brain but also damages many of the other organs and cells throughout your body. Your adrenal gland releases the stress hormones cortisol, epinephrine, also known as adrenaline, and norepinephrine. As these hormones travel through your blood stream, they easily reach your blood vessels and heart. Adrenaline causes your heart to beat faster and raises your blood pressure, over time causing hypertension. Cortisol can also cause the endothelium, or inner lining of blood vessels, to not function normally. Scientists now know that this is an early step in triggering the process of atherosclerosis or cholesterol plaque build up in your arteries. Together, these changes increase your chances of a heart attack or stroke. When your brain senses stress, it activates your autonomic nervous system. Through this network of nerve connections, your big brain communicates stress to your enteric, or intestinal nervous system. Besides causing butterflies in your stomach, this brain-gut connection can disturb the natural rhythmic contractions that move food through your gut, leading to irritable bowel syndrome, and can increase your gut sensitivity to acid, making you more likely to feel heartburn. Via the gut's nervous system, stress can also change the composition and function of your gut bacteria, which may affect your digestive and overall health. Speaking of digestion, does chronic stress affect your waistline? Well, yes. Cortisol can increase your appetite. It tells your body to replenish your energy stores with energy dense foods and carbs, causing you to crave comfort foods. High levels of cortisol can also cause you to put on those extra calories as visceral or deep belly fat. This type of fat doesn't just make it harder to button your pants. It is an organ that actively releases hormones and immune system chemicals called cytokines that can increase your risk of developing chronic diseases, such as heart disease and insulin resistance. Meanwhile, stress hormones affect immune cells in a variety of ways. Initially, they help prepare to fight invaders and heal after injury, but chronic stress can dampen function of some immune cells, make you more susceptible to infections, and slow the rate you heal. Want to live a long life? You may have to curb your chronic stress. That's because it has even been associated with shortened telomeres, the shoelace tip ends of chromosomes that measure a cell's age. Telomeres cap chromosomes to allow DNA to get copied every time a cell divides without damaging the cell's genetic code, and they shorten with each cell division. When telomeres become too short, a cell can no longer divide and it dies. As if all that weren't enough, chronic stress has even more ways it can sabotage your health, including acne, hair loss, sexual dysfunction, headaches, muscle tension, difficulty concentrating, fatigue, and irritability. So, what does all this mean for you? Your life will always be filled with stressful situations. But what matters to your brain and entire body is how you respond to that stress. If you can view those situations as challenges you can control and master, rather than as threats that are insurmountable, you will perform better in the short run and stay healthy in the long run.
Vizsgára magolsz? Többet próbálsz megcsinálni, mint amennyire időd van? Mind tapasztalunk stresszt, ha próbára tesznek vagy túlterhelnek. A stressz több mint egyszerű érzés: a stressz kódolt testi reakció, mely testünk minden részébe eljut. Rövid távon a stressz lehet előnyös, de ha túl gyakran vagy túl sokáig áll fenn, az egyszerű üss vagy fuss reakciónk nemcsak az agyat változtatja meg, hanem a test sok más szervét és sejtjét is károsítja. A mellékvesék stresszhormonokat szabadítanak fel: kortizolt, epinefrint, más néven adrenalint, és norepinefrint. Mivel ezek a hormonok bekerülnek a véráramba, könnyen eljutnak a véredényeinkhez és a szívünkhöz. Az adrenalintól hevesebben ver a szívünk, és megemelkedik a vérnyomásunk, ami idővel magas vérnyomáshoz vezet. A kortizol hatására a belhám, vagyis a véredények belső felülete elkezdhet nem megfelelően működni. A tudósok ma már tudják, hogy ez az első lépés, mely elindítja az érelmeszesedés folyamatát, vagyis a koleszterin lerakódását az artériákban. Mindezek együtt megnövelik a szívroham és az agyvérzés kockázatát. Mikor agyunk stresszt érzékel, működésbe lép vegetatív idegrendszerünk. Az idegkapcsolódások hálózatán keresztül a nagyagy a stresszt a bélidegrendszer felé közvetíti. A gyomrunkban érzett idegességen túl az agy-bél kapcsolat megzavarhatja a természetes ritmikus összehúzódásokat, melyek átjuttatják az ételt a beleken, ami irritábilis bél szindrómához vezethet és érzékenyebbé teheti gyomrunkat a savval szemben, így nagyobb eséllyel érzünk gyomorégést. A bélidegrendszeren keresztül a stressz a bélbaktériumok összetételét és működését is megváltoztathatja, mely hatással lehet bélrendszerünk egészségére. Ha már az emésztésnél tartunk, hatással van a krónikus stressz a derékbőségre? Nos, igen. A kortizol megnövelheti étvágyunkat. Hatására testünk újra akarja tölteni energiaraktárait energiadús ételekkel és szénhidrátokkal, ezért kívánjuk a szénhidrátdús ételeket. A magas kortizolszint miatt ezeket a plusz kalóriákat felszedjük zsigeri vagyis mélyen a hasüregben lévő zsír formájában. Ettől a zsírfajtától nem csak nehezebb lesz begombolni a nadrágunkat. Ez egy szerv, mely folyamatosan hormonokat és citokinnak nevezett immunvegyületeket szabadít fel, ami megnövelheti a krónikus betegségek, például a szívbetegség vagy az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát. Emellett a stresszhormonok sokféleképpen hatnak az immunsejtekre is. Először segítenek a sebgyógyulásban és felkészülni a támadók elleni védekezésre, de a krónikus stressz rontja néhány immunsejt működését, ami miatt fogékonyabbak leszünk a fertőzésekre és lassabban gyógyulunk. Hosszú életet szeretnél? Talán csökkentened kellene a krónikus stresszt. A stressz még a telomerek rövidülésével is összefügg: ezek a kromoszómák cipőfűzőszerű végei, melyek a sejtek korát mérik. A kromoszómákat záró telomerek lehetővé teszik, hogy a DNS minden sejtosztódáskor lemásolódjon anélkül, hogy a sejt genetikai kódja sérülne, és minden sejtosztódás után egyre rövidülnek. Ha a telomerek már túl rövidek, a sejt nem tud osztódni és elhal. Ha ez még nem lett volna elég, a krónikus stressz más módon is szabotálja egészségünket, beleértve a pattanásokat, a hajhullást, a szexuális zavarokat, a fejfájást, az izomgörcsöket, a koncentrációzavarokat, a fáradtságot és az ingerlékenységet. Tehát mit jelent mindez számunkra? Az életünk mindig tele lesz stresszes helyzetekkel. De agyunknak és testünknek az számít, hogyan reagálunk a stresszre. Ha irányításunk alá tartozó kihívásként tekintünk ezekre a helyzetekre, és nem leküzdhetetlen fenyegetésként, jobban teljesítünk rövid távon, és egészségesek maradunk hosszú távon.