I am so excited to be here. Everything in America is so much bigger than in Europe. Look at me -- I am huge!
Annyira izgatott vagyok, hogy itt lehetek. Amerikában minden sokkal nagyobb, mint Európában. Nézzenek rám - hatalmas vagyok!
(Laughter)
(Nevetés)
It's fantastic! And TED Talks -- TED Talks are where everybody has great ideas. So the question is: Where do those great ideas come from? Well, it's a little bit of debate, but it's generally reckoned that the average person -- that's me -- has about 50,000 thoughts a day. Which is a lot, until you realize that 95 percent of them are the same ones you had the day before.
Ez fantasztikus! A TED-előadások azok, ahol mindenkinek nagy ötletei vannak. A kérdés az: honnan jönnek azok a nagy ötletek? Ez egy kicsit vita tárgyát képezi, de az általánosan elfogadott, hogy az átlagos embernek - ez én vagyok - körülbelül 50.000 gondolata van naponta. Ami nagyon sok, míg rá nem jövünk, hogy 95 százalékuk ugyanaz, mint az előtte lévő napon.
(Laughter)
(Nevetés)
And a lot of mine are really boring, OK? I think things like, "Oh! I know -- I must clean the floor. Oh! I forgot to walk the dog." My most popular: "Don't eat that cookie."
És az enyémek közül sok nagyon unalmas, igaz? Olyanokra gondolok, mint "Emlékszem - fel kell mosnom a padlót. Elfelejtettem megsétáltatni a kutyát." Nálam a legnépszerűbb: "Ne edd meg azt a sütit."
(Laughter)
(Nevetés)
So, 95 percent repetition. That leaves us with just a five percent window of opportunity each day to actually think something new. And some of my new thoughts are useless. The other day I was watching some sports on television, and I was trying to decide why I just don't engage with it. Some of it I find curious. This is odd.
Szóval 95 százalék ismétlés. Ez naponta csak öt százalékot hagy más lehetőségekre, hogy valóban valami újra gondoljunk. Az új gondolataim közül néhány használhatatlan. Valamelyik nap sportközvetítéseket néztem a televízióban, és próbáltam eldönteni, egyszerűen miért nem érdekel. Néhányat érdekesnek tartok. Ez fura.
(Laughter)
(Nevetés)
Do you think it would be worth being that flexible just to be able to see your heel at that angle?
Gondolják, hogy megérné ennyire hajlékonynak lenni, csak hogy megnézhessük a sarkunkat ebből a szögből?
(Laughter)
(Nevetés)
And here's the thing: I'm never going to be able to relate to that, because I'm never going to be able to do it, OK? Well, not twice, anyway.
És itt van a lényeg: sosem lesz közöm ehhez, mert sose leszek képes ezt megcsinálni. Vagyis, kétszer biztos nem.
(Laughter)
(Nevetés)
But I'll tell you the truth. The truth is I have never been any good at sport, OK? I've reached that wonderful age when all my friends say, "Oh, I wish I was as fit as I was when I was 18." And I always feel rather smug then.
De elmondom az igazat. Igazság szerint soha semmilyen sportban nem voltam jó. Elértem a bámulatos kort, amikor a barátaim azt mondják: "Bárcsak olyan fitt lennék, mint 18 évesen." Ilyenkor mindig olyan elégedett vagyok magammal.
(Laughter)
(Nevetés)
I'm exactly as fit as I was when I --
Én pont olyan fitt vagyok, mint akkor voltam.
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
I couldn't run then. I'm certainly not going to do it now.
Nem tudtam futni. Biztos, hogy nem most fogom elkezdeni.
(Laughter)
(Nevetés)
So then I had my new idea: Why not engage people like me in sport? I think what the world needs now is the Olympics for people with zero athletic ability.
Szóval akkor lett egy új ötletem: Miért nem vonjuk be a hozzám hasonló embereket a sportba? Szerintem most a világnak szüksége van olyan olimpiára, amit sportolói képességek nélküli embereknek rendeznek.
(Laughter)
(Nevetés)
Oh, it would be so much more fun. We'd have three basic rules, OK? Obviously no drugs; no corruption, no skills.
Sokkal jobb móka lenne. Három alapszabályunk lenne: Nyilvánvalóan semmi drog, semmi korrupció, semmi képesség.
(Laughter)
(Nevetés)
It would be -- No, it's a terrible idea. And I also know why I don't engage with sport when I watch it on television. It's because probably 97 percent of it is about men running and men kicking things, men trying to look neatly packaged in Lycra. There is --
Olyan lenne - Nem, ez egy szörnyű ötlet. Tudom, miért nem érdekel a sport, amikor a tévében nézem. Talán mert 97 százaléka arról szól, hogy férfiak futnak és férfiak rugdosnak dolgokat, férfiak próbálnak jól csomagoltnak tűnni feszülős ruhában. Van egy -
(Laughter)
(Nevetés)
Not always successfully. There is --
Nem mindig sikerül nekik. Van egy -
(Laughter)
(Nevetés)
There is so little female sport on television, that a young woman watching might be forgiven for thinking, and how can I put this nicely, that the male member is the very lever you need to get yourself off the couch and onto a sports ground.
Olyan kevés a női sport a tévében, és talán megbocsátható, ha egy fiatal lány azt gondolja - hogy mondjam ezt szépen - hogy a férfi egyed a motiváció arra, hogy felkelj a kanapéról és elmenj sportolni.
(Laughter)
(Nevetés)
The inequalities in sport are breathtaking.
A sportban jelenlevő egyenlőtlenségek lélegzetelállítóak.
So this is what happens to me: I have a brand new idea, and immediately I come back to an old one. The fact is, there is not now, nor has there ever been in the whole of history, a single country in the world where women have equality with men. Not one. 196 countries, it hasn't happened in the whole of evolution.
Tehát ez történik velem: van egy új ötletem, és azonnal visszatérek egy régihez. Tény, hogy nincs, de soha nem is volt egyetlen ország sem, ahol a nők és férfiak egyenlőek lettek volna. Egyetlen sem a 196 országból. Soha nem történt meg az evolúció során.
So, here is a picture of evolution.
Itt van egy kép az evolúcióról.
(Laughter)
(Nevetés)
We women are not even in it!
Mi, nők, nem is vagyunk benne!
(Laughter)
(Nevetés)
It's a wonder men have been able to evolve quite so brilliantly. So --
Egy csoda, hogy milyen pompásan tudtak kifejlődni a férfiak. Szóval -
(Laughter)
(Nevetés)
It bugs me, and I know I should do something about it. But I'm busy, OK? I have a full-on career, I've got three kids, I've got an elderly mom. In fact, if I'm honest with you, one of the reasons I came out here is because TED Talks said I could have 15 minutes to myself, and I never have that much time --
Ez engem zavar, és tudom, hogy kellene tennem valamit. De elfoglalt vagyok, érthető? A munkám teljesen lefoglal, három gyerekem van, idősödő anya vagyok. Valójában, ha őszinte vagyok, az egyik ok, amiért ide eljöttem, mert a TED Talks azt mondta, kapok 15 percet, csak én, és soha nincs ennyi időm magamra -
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
So I'm busy. And anyway, I already had a go at changing the world. Here's the thing, OK? Everybody has inside themselves what I call an "activation button." It's the button that gets pressed when you think, "I must do something about this." It gets pressed for all sorts of reasons. Maybe you face some kind of inequality, or you've come across an injustice of some kind, sometimes an illness strikes, or you're born in some way disadvantaged, or perhaps underprivileged. So I was born gay, OK? I've always known, I don't think my family were the least bit surprised. Here is a picture of me aged four. I look cute, but inside I genuinely believed that I looked like Clint Eastwood.
Elfoglalt vagyok. És már amúgy is megpróbáltam megváltoztatni a világot. Ez a lényeg, igaz? Mindenkinek van egy "indítógombja", ahogy én hívom. Az a gomb, ami benyomódik, amikor elgondolkozunk: "Valamit tennem kell." Több okból is benyomódik. Valamilyen egyenlőtlenséggel szembesülünk, vagy valamilyen igazságtalansággal, néha egy betegség csap le, vagy hátrányos helyzetűként születünk, vagy elnyomottak vagyunk. Melegként születtem, értik? Mindig is tudtam, nem gondolom, hogy a családom kicsit is meglepődött volna. Itt egy kép rólam négy évesen. Cukinak tűnök, de őszintén hittem benne, hogy úgy nézek ki, mint Clint Eastwood.
(Laughter)
(Nevetés)
So my activation button was pressed when I had my kids -- three wonderful kids, born to my then-partner. Now here's the thing: I work on television in Britain. By the time they were born, I was already hosting my own shows and working in the public eye. I love what I do, but I love my kids more. And I didn't want them to grow up with a secret. 1994, when my son, my youngest was born, there was not, as far as I was aware, a single out, gay woman in British public life. I don't think secrets are a good thing. I think they are a cancer of the soul. So I decided to come out.
Így az én indító gombom megnyomódott, amikor a gyerekeim - három gyönyörű gyerek, akik az akkori partneremtől születtek. Szóval a történetem: a tévénél dolgoztam Britanniában. Amikor megszülettek, már saját műsoraim voltak és a közönség ismert. Szeretem, amit csinálok, de a gyerekeimet jobban szeretem. És nem akartam, hogy egy titokkal nőjenek fel. 1994-ben, amikor a fiam, a legfiatalabb, megszületett, amennyire én tudtam, nem volt még egyetlen meleg nő sem a brit közéletben. Nem gondolom, hogy a titkok jó dolgok. Szerintem a lélek rákos daganatai. Ezért eldöntöttem, hogy bevallom.
Everybody warned me that I would never work again, but I decided it was absolutely worth the risk. Well, it was hell. In Britain, we have a particularly vicious section of the right-wing press, and they went nuts. And their hatred stirred up the less stable elements of society, and we got death threats -- enough death threats that I had to take the kids into hiding, and we had to have police protection. And I promise you there were many moments in the still of the night when I was terrified by what I had done.
Mindenki figyelmeztetett, hogy soha nem dolgozhatom újra, de eldöntöttem, hogy megéri a kockázatot. Igazából pokoli nehéz volt. Britanniában van egy különösen rosszindulatú jobboldali sajtó, és elmentek a végletekig. Az utálatuk felszította a társadalom kevésbé stabil részeit, és halálos fenyegetéseket kaptunk - elég fenyegetést ahhoz, hogy a gyerekeimet el kelljen bújtatnom, és rendőri védelemre legyen szükségünk. Bevallom önöknek, sok olyan pillanat volt az éjszaka csendjében, amikor elszörnyedtem, hogy mit tettem.
Eventually the dust settled. Against all expectation I carried on working, and my kids were and continue to be absolutely fantastic. I remember when my son was six, he had a friend over to play. They were in the next room; I could hear them chatting. The friend said to my son, "What's it like having two mums?" I was a little anxious to hear, so I leant in to hear and my son said, "It's fantastic, because if one of them's sick, you've still got another one to cook for you."
Végül a felkavart por leülepedett. Az előzetes kilátások ellenére továbbra is dolgoztam, és gyermekeim továbbra is abszolút fantasztikusak voltak. Emlékszem, a fiam hat éves volt, átjött egy barátja játszani. A szomszéd szobában voltak, hallottam őket beszélgetni. Fiam barátja azt mondta: "milyen érzés, hogy két anyukád van?" Aggódtam, mit válaszol, közelebb húzódtam, ő pedig azt mondta: "Fantasztikus, mert ha egyikük beteg, még mindig ott a másik, aki főz."
(Laughter)
(Nevetés)
So my activation button for gay equality was pressed, and along with many, many others, I campaigned for years for gay rights, and in particular, the right to marry the person that I love. In the end, we succeeded. And in 2014, on the day that the law was changed, I married my wife, who I love very much, indeed.
Tehát benyomódott az indító gombom a melegek egyenjogúságáért, és sok-sok társammal együtt évekig kampányoltam a melegek jogaiért, legfőképpen a jogért, hogy azzal házasodhassunk, akit szeretünk. Végül sikerrel jártunk. 2014-ben azon a napon, amikor a törvény megváltozott, összeházasodtam a feleségemmel, akit nagyon szeretek.
(Applause)
(Taps)
We didn't do it in a quiet way -- we did it on the stage at the Royal Festival Hall in London. It was a great event. The hall seats two-and-a-half thousand people. We invited 150 family and friends, then I let it be known to the public: anybody who wanted to come and celebrate, please come and join us. It would be free to anybody who wanted to come. Two-and-half thousand people turned up.
Nem csöndben, hanem a színpadon a Royal Festival Hallban, Londonban. Hatalmas esemény volt. 2500 embernek van ott hely. 150 embert hívtunk meg, rokonokat, barátokat, majd kihirdettem, hogy jöhet bárki ünnepelni, jöjjön és csatlakozzon hozzánk. Mindenkinek ingyenes, aki el akar jönni. 2500 ember jött el.
(Applause)
(Taps)
Every kind of person you can imagine: gays, straights, rabbis, nuns, married people, black, white -- the whole of humanity was there. And I remember standing on that stage thinking, "How fantastic. Job done. Love triumphs. Law changed." And I --
Mindenféle ember, akit csak el tudnak képzelni: melegek, heterók, rabbik, apácák, házasok, feketék, fehérek - a teljes emberiség ott volt. Emlékszem, hogy a színpadon állva arra gondoltam: "Milyen fantasztikus. Munka elvégezve. A szerelem diadala. A törvény megváltoztatva." És én -
(Applause)
(Taps)
And I genuinely thought my activation days were over, OK? So every year in that same hall, I host a fantastic concert to celebrate International Women's Day. We gather the world's only all-female orchestra, we play fantastic music by forgotten or overlooked women composers, we have amazing conductors -- it's Marin Alsop there from Baltimore conducting, Petula Clark singing -- and I give a lecture on women's history. I love to gather inspirational stories from the past and pass them on. Too often, I think history's what I call the Mount Rushmore model. It looks majestic, but the women have been entirely left out of it.
Őszintén azt hittem, befejeződtek az indítós napjaim. Minden évben ugyanazon a helyszínen, egy fantasztikus koncertet szervezek a Nemzetközi Nőnap ünneplésére. Eljön hozzánk a világ egyetlen csak nőkből álló zenekara, fantasztikus zenét hallgatunk elfeledett női zeneszerzőktől, csodálatos karmestereinkkel - itt Marin Alsop vezényel a Baltimore-ból, Petula Clark énekel - és én előadást tartok a nők történelméről. Imádok inspiráló történeteket gyűjteni a múltból és továbbadni őket. Túlságosan gyakran olyan a történelem, amit én Rushmore-hegy jelenségnek hívok. Méltóságteljesnek látszik, de a nőket teljesen kihagyták belőle.
And I was giving a talk in 2015 about the suffragettes -- I'm sure you know those magnificent women who fought so hard for the right for women in Britain to vote. And their slogan was: "Deeds, not words." And boy, they succeeded, because women did indeed get the vote in 1928. So I'm giving this talk about this, and as I'm talking, what I realized is: this was not a history lecture I was giving; this was not something where the job was done. This was something where there was so much left to do. Nowhere in the world, for example, do women have equal representation in positions of power.
2015-ben egy előadást tartottam a szüfrazsettekről - biztos ismerik azokat a nagyszerű nőket, akik olyan keményen harcoltak a nők szavazati jogáért Britanniában. Ez volt a szlogenjük: "Tettek, nem szavak." És apám, sikerrel jártak, mert a nők megkapták a szavazati jogot 1928-ban. Erről szólt ez az előadásom, és közben rájöttem, hogy nem a történelemről beszélek, ez a munka még nincs befejezve. Nagyon is sok teendő maradt még. Például, a világon mindenütt a nők alulreprezentáltak a vezetésben.
OK, let's take a very quick look at the top 100 companies in the London Stock Exchange in 2016. Top 100 companies: How many women running them? Seven. OK. Seven. That's all right, I suppose. Until you realize that 17 are run by men called "John."
Vessünk egy pillantást a Londoni Értéktőzsde 2016-ban vezető 100 cégére. Top 100 cég: hánynak van női cégvezetője? Hétnek. Hét. Ez rendjén van így, feltételezem. Míg rá nem jövünk, hogy 17-et John nevű férfi vezet.
(Laughter)
(Nevetés)
There are more men called John running FTSE 100 companies --
Csak a John nevű férfiakból több vezet FTSE 100 céget -
(Laughter)
(Nevetés)
than there are women. There are 14 run by men called "Dave."
mint ahány nő van a 100-ban összesen. 14-en vannak a Dave nevű férfak.
(Laughter)
(Nevetés)
Now, I'm sure Dave and John are doing a bang-up job.
Biztos, hogy Dave és John nagyon klassz munkát végeznek.
(Laughter)
(Nevetés)
OK. Why does it matter? Well, it's that pesky business of the gender pay gap. Nowhere in the world do women earn the same as men. And that is never going to change unless we have more women at the top in the boardroom. We have plenty of laws; the Equal Pay Act in Britain was passed in 1975. Nevertheless, there are still many, many women who, from early November until the end of the year, by comparison to their male colleagues, are effectively working for free. In fact, the World Economic Forum estimates that women will finally get equal pay in ... 2133! Yay!
Miért számít ez? Ez is része a a nemek közti irritáló bérezési szakadéknak. Sehol a világon nem keresnek ugyanannyit a nők, mint a férfiak. És ez sohasem fog változni, hacsak nem teszünk több nőt a vezetőségi irodákba. Rengeteg törvényünk van, az egyenlő bérezésről szóló törvény 1975-ben került bevezetésre Britanniában. Azonban még mindig nagyon sok nő van, akik év végéig keresnek annyit, mint a hasonló munkakörben dolgozó férfi kollégáik november elejéig. A Gazdasági Világfórum becslése szerint a nők egyenlő bérezése meg fog valósulni - 2133-ban! Hurrá!
(Laughter)
(Nevetés)
That's a terrible figure. And here's the thing: the day before I came out to give my talk, the World Economic Forum revised it. So that's good, because that's a terrible -- 2133. Do you know what they revised it to? 2186.
Ez egy szörnyű kalkuláció. De most figyeljenek! Egy nappal az előadásom előtt a Gazdasági Világfórum módosított ezen. Ez jó, mert 2133 szörnyű messze van. Tudják, mire javították? 2186-ra
(Laughter)
(Nevetés)
Yeah, another 53 years, OK? We are not going to get equal pay in my grandchildren's grandchildren's lives under the current system.
Igen, még 53 év. Nem lesz egyenlő a bérezésünk az unokáim unokáinak életében a jelenlegi rendszer szerint.
And I have waited long enough. I've waited long enough in my own business. In 2016 I became the very first woman on British television to host a prime-time panel show. Isn't that great? Wonderful, I'm thrilled. But --
És már elég sokat vártam. Elég sokat vártam a saját szakmámban. 2016-ban én lettem az első nő a brit televíziózás történetében, akinek saját főműsoridős műsora van. Hát nem csodálatos? Örömmámorban úszom. De -
(Applause)
(Taps)
But 2016! The first! Television's been around for 80 years!
De 2016-ban! Az első! A televíziózás több mint 80 éve létezik.
(Laughter)
(Nevetés)
It may be television's not so important, but it's kind of symptomatic, isn't it? 2016, the UN were looking for a brand new ambassador to represent women's empowerment and gender equality, and who did they choose? Wonder Woman. Yes, they chose a cartoon, OK?
Talán a televízió annyira nem fontos, de ez mutat valamit, nem? 2016, az ENSZ vadiúj nagykövetet keres, a nők esélyegyenlősége szolgálatában. És kit választanak? Wonder Womant. Igen, egy képregényhőst.
(Laughter)
(Nevetés)
Because no woman was up to the job.
Egyetlen nő sem jelentkezett a feladatra.
The representation of women in positions of power is shockingly low. It's true in Congress, and it's certainly true in the British Parliament. In 2015, the number of men elected to the Parliament that year was greater than the total number of women who have ever been members of Parliament. And why does it matter? Here's the thing: if they're not at the table -- literally, in Britain, at that table helping to make the laws -- do not be surprised if the female perspective is overlooked.
Megdöbbentően alacsony a vezető pozíciójú nők száma. Igaz ez a Kongresszusban, és feltétlenül igaz a Brit Parlamentben. 2015-ben a Parlamentbe beszavazott férfiak száma nagyobb, mint ahány nő valaha is parlamenti képviselő volt. Miért számít ez? A lényeg: ha nincsenek a tárgyalóasztalnál, konkrétan, Britanniában ott, ahol a törvényeket alakítják - akkor ne csodálkozzunk, ha a női szempontok felett elsiklik a figyelem.
It's a great role model for young people to see a woman in charge. In 2016, Britain got its second female Prime Minister; Theresa May came to power. The day she came to power she was challenged: just do one thing. Do one thing in the first 100 days that you're in office to try and improve lives for women in Britain. And what did she do? Nothing. Nothing. Because she's much too busy cleaning up the mess the boys made. Even having a female leader, they always find something better to do than to sort out the pesky issue of inequality.
Fiataloknak jó példa, ha nőt is látnak irányítani. 2016-ban Britanniában másodszor lett női miniszterelnök: Theresa May került hatalomra. Amikor hatalomra került, feladatot kapott: csinálni valamit. Csinálni csak egyetlen dolgot is az első 100 nap alatt, tenni valamit a nőkért, javítani az életükön Britanniában. És mit tett? Semmit. Semmit. Mert túl elfoglalt azzal, hogy eltakarítsa a rendetlenséget, amit a pasik csináltak. Még ha van is egy női vezető, az is mindig talál valami fontosabbat, semmint hogy az egyenjogúság problémájával foglalkozzon.
So I keep talking about equality like it matters. Does it? Well, let's take a very quick look at the STEM industries, OK? So science, technology, engineering and mathematics. Pretty much important in every single aspect of our daily lives. There is the thickest and most incredibly well-documented glass ceiling in the STEM industries. What if the cure for cancer or the answer the global warming lies in the head of a young female scientist who fails to progress?
Az egyenjogúság kérdése tehát továbbra is napirenden van. Vessünk egy gyors pillantást a TTGM - szektorra: Tudomány, technológia, gépészet és matematika. Egészen fontos ez a mindennapi életünk minden egyes szemszögéből. Itt van a legvastagabb és hihetetlenül legjobban dokumentált üvegplafon, a TTGM- szektorban. Mi van akkor, ha a rák gyógymódja vagy a globális felmelegedés megoldása egy fiatal tudósnő fejében van, aki nem tud haladni karrierjében?
So I thought all these things, and I knew I had to do "Deeds, not words." And I spoke to my wonderful friend, brilliant journalist Catherine Mayer in Britain, and we rather foolishly -- and I suspect there was wine involved --
Ezen gondolkoztam, és tudtam, tettekre van szükség, nem szavakra. Beszéltem nagyszerű barátommal, Catherine Mayerral, aki zseniális újságíró Britanniában, és bolond módon - talán ebben a bor is közrejátszott -
(Laughter)
(Nevetés)
We decided to found a brand new political party. Because here's the critical thing: the one place women and men are absolutely equal is at the ballot box. We had no idea what we were doing, we didn't know how complicated it was to start a political party. I thought, "It can't be that difficult, men have been doing it for years."
eldöntöttük, hogy alapítunk egy teljesen új politikai pártot. Mert ezen múlik minden: az egyetlen hely, ahol nők és férfiak egyenlőek, az a szavazófülke. Fogalmunk sem volt, mit csinálunk, nem tudtuk, milyen bonyolult elindítani egy politikai pártot. Azt hittem: "Nem lehet annyira nehéz, férfiak már évek óta csinálják."
(Laughter)
(Nevetés)
So we started by calling it "The Women's Equality Party." And straightaway people said to me, "Why did you call it that?" I said, "I don't know, I just thought we'd be clear."
Azzal kezdtük, hogy nevet adtunk neki: "Női Egyenjogúság Pártja". Az emberek egyenesen azt mondták: "Miért hívod így?" Azt mondtam: "Nem tudom, gondoltam, tegyük világossá."
(Laughter)
(Nevetés)
I didn't want what we were doing to be a secret, you know? I just --
Nem akartam, hogy titok legyen, amit csinálunk, értik? Én csak -
(Laughter)
(Nevetés)
Some people said, "You can't call it that! It's much too feminist!" Ooh! Scary word! Ahh! I can't tell you how many times I've heard somebody say, "I'm not a feminist, but ..." And I always think if there's a "but" in the sentence, it can't all be roses in the garden. And then I started getting asked the hilarious question, "Are you all going to burn your bras?" Yes! Because bras are famously made of flammable material.
Néhányan azt mondták: "Nem hívhatod így! Ez túl feminista!" Ó! Ijesztő szó! Jaj! Nem is tudom elmondani, milyen sokszor hallottam valakit azt mondani: "Nem vagyok feminista, de..." Mindig arra gondolok, ha "de" van a mondatban, akkor nem lehet minden csupa rózsaszín. Akkor elkezdték kérdezni tőlem azt a nevetséges kérdést: "Mindannyian el fogjátok égetni a melltartóitokat?" Igen! Mert a melltartók köztudottan gyúlékony anyagból készülnek.
(Laughter)
(Nevetés)
That's why all women spark when they walk.
Ezért perzsel minden nő melltartóban.
(Laughter)
(Nevetés)
Here's quick history sidebar for you: no woman ever burnt her bra in the '60s. It's a story made up by a journalist. Thank goodness journalism has improved since then. So --
Itt egy gyors történelmi megjegyzés a margóra: egyetlen nő sem égette el a melltartóját a 60-as években. A történetet egy újságíró találta ki. Hála a jó égnek, hogy az újságírás fejlődött azóta. Tehát -
(Laughter)
(Nevetés)
I announced what we were going to do in a broadcast interview, and straightaway, the emails started coming. First hundreds, then thousands and thousands, from every age group: from the very young to women in their '90s, to hundreds of wonderful men. People wrote and said, "Please, can I help? Please, can I visit you at party headquarters?" We didn't have a headquarters -- we didn't have a party! We didn't have anything. All we had was a wonderful, tight group of fabulous friends trying to answer emails pretty much 24-7 in our pajamas.
Bejelentettem egy interjúban, hogy mit fogunk csinálni, és azonnal elkezdtek jönni az emailek. Először több száz, majd ezer és ezer, mindenféle korcsoportból: a legfiatalabbtól a 90 éves nőkig, férfiaktól is, százszámra. Kérdezték: "Kérem, tudok segíteni? Kérem, meglátogathatom önt a párt központjában?" Nem volt központunk - nem volt pártunk! Nem volt semmink. Csak egy csodálatos, szoros baráti körünk volt, akik megpróbáltak válaszolni otthonról az emailekre, 7/24 rendszerben.
We were all busy. Many of us had careers, many of us had children, but we did what women do, and we shared the work. And almost instantly, we agreed on certain fundamental things. First thing: we want to be the only political party in the world whose main aim was to no longer need to exist. That's a fantastic idea. We wanted to be the only political party with no particular political leaning. We wanted people from the left, from the right, from the middle, every age group. Because the whole point was to work with a simple agenda: let's get equality in every aspect of our lives, and when we're finished, let's go home and get the other chores done.
Mindannyian elfoglaltak voltunk. Sokan dolgoztunk, volt gyerekünk, de tettük, amit a nők tesznek, és elosztottuk a munkát. Szinte azonnal megegyeztünk néhány alapvető dologban. Először: olyan politikai párt akarunk lenni - egyetlenként a világon - amelynek fő célja az, hogy ne legyen többet szükség rá. Ez egy fantasztikus ötlet. Az egyetlen politikai párt akartunk lenni, aminek nincs különösebb irányultsága. Akartunk embereket balról, jobbról, középről, minden korcsoportból. Mert egyetlen célunk volt: legyen egyenjogúság az élet minden területén, és ha megvalósult, menjünk haza, a főzőkanál mellé.
(Laughter)
(Nevetés)
And we wanted to change how politics is conducted. I don't know if you have this, but in Britain we have two major political parties. They're the dinosaurs of politics. And how they speak to each other is shameful and poisonous. I'm sure you've never had that kind of name-calling --
Meg akartuk változtatni, ahogy a politika irányítva van. Nem tudom, önöknél hogy van, de Britanniában két fő politikai párt van. Ők a politika dinoszauruszai. Szégyenletes és utálatos, ahogy egymással beszélnek. Önöknél biztos sosem aggattak ilyen jelzőket egymásra.
(Laughter)
(Nevetés)
And lying here. Wouldn't it be great if just one politician said, "Do you know, my opponent has a point. Let's see if we can't work together and get the job done."
És hazugságokat. Hát nem lenne nagyszerű, ha egy politikus azt mondaná: "Tudják, az ellenfelemnek igaza van. Nézzük meg, tudunk-e együtt dolgozni, és végezzük el a munkát."
(Applause)
(Taps)
And let's get more women into politics, OK? Let's immediately get more women into politics by being the only political party to offer free childcare to our candidates, so they can get out of the house and start campaigning.
Vonjunk be több nőt a politikába, nem? Most azonnal, azzal, hogy egyetlen pártként ingyenes gyermekfelügyeletet ajánlunk jelöltjeinknek, hogy el tudjanak jönni otthonról és elkezdhessenek kampányolni.
(Applause)
(Taps)
Within 10 months, we had more than 70 branches of our party across the UK. We stood candidates for election in London, Scotland and Wales in May 2016. One in 20 people voted for our candidate for London Mayor. And when the men in the race saw how many votes we were attracting, wonder of wonders, they began to talk about the need to tackle gender equality.
10 hónapon belül, több mint 70 helyi szervezete lett a pártunknak az Egyesült Királyságban. Jelölteket állítottunk a választásokon Londonban, Skóciában és Walesben 2016 májusában. Minden huszadik ember a mi jelöltünkre voksolt a londoni polgármesteri posztért. Amikor a versenyben levő férfiak látták, milyen sok szavazatot vonzunk, csodák csodája, elkezdtek beszélni a nemek egyenjogúságának szükségességéről.
(Applause)
(Taps)
You know, I've been promised change since I was a child. It was always coming: women were going to stand shoulder to shoulder with men. All I got were empty promises and disappointment -- enough disappointment to found a political party. But here is my new idea for today -- this is my five percent, OK? And this one is really good. The fact is, this is not enough. It is not enough to found one political party for equality in a single country. What we need is a seismic change in the global political landscape. And the wonderful thing about the model we have created is that it would work anywhere. It would work in America, it would work in Australia, it would work in India. It's like we've made the perfect recipe: anybody can cook it, and it's good for everybody. And we want to give it away. If you want to know what we did, we're giving it away. Can you imagine if we could mobilize millions of women across the world to say, "That's enough!" to the traditional battles of politics? To say, "Stop the bickering, let's get the work done." We could literally change the world. And I want that.
Tudják, gyerekkorom óta változásokkal hitegetnek. Mindig a küszöbön állt, hogy a férfiak szolidárisak lesznek a nőkkel. Csak üres ígéretek voltak és csalódás - elég csalódás ahhoz, hogy alapítsak egy politikai pártot. De itt van az új ötletem mára - ez az én öt százalékom. És ez nagyon jó. De az van, hogy nem elég, hogy egyetlen országban alapítunk egy politikai pártot az egyenjogúságért. Földrengésszerű változásra van szükség a globális politikai horizonton. Az általunk létrehozott modellben az a csodálatos, hogy bárhol működne. Működne Amerikában, működne Ausztráliában, működne Indiában. Mintha létrehoztuk volna a tökéletes receptet: bárki meg tudja főzni, és jó mindenkinek. És mi oda akarjuk adni. Ha meg akarják tudni, hogy csináltuk, mi megmutatjuk. El tudják képzelni, mi lenne, ha nők millióit tudnánk világszerte mozgósítani, hogy azt mondják a hagyományos politikai harcokra: "Ebből elég!" Hogy azt mondják: "Fejezzük be a veszekedést, foglalkozzunk a munkával!" Tényleg megváltoztathatnánk a világot. És én ezt akarom.
(Applause)
(Taps)
I want ...
Ezt akarom...
(Applause)
(Taps)
I want that for our daughters, and I want it for our sons. Because the fact is: equality is better for everyone.
Ezt akarom a lányainknak, és ezt akarom a fiainknak. Mert a lényeg az: az egyenjogúság mindenkinek jobb.
Come on people, let's activate! Let's change the world! I know we can do it, and it wants doing!
Gyerünk emberek, indítsuk be! Változtassuk meg a világot! Tudom, hogy meg tudjuk csinálni, és az készen áll rá!
(Applause)
(Taps)