My name is Lovegrove. I only know nine Lovegroves, two of which are my parents. They are first cousins, and you know what happens when, you know --
A nevem Lovegrove. Csak kilenc Lovegrove-ot ismerek ezek közül ketten a szüleim. Egyenesági unokatestvérek, s tudják mi történik, ha...tudják..
(Laughter)
tehát van egy nagyon fura része az életemnek,
So there's a terribly weird freaky side to me, which I'm fighting with all the time. So to try and get through today, I've kind of disciplined myself with an 18-minute talk. I was hanging on to have a pee. I thought perhaps if I was hanging on long enough, that would guide me through the 18 minutes.
amivel állandóan küzdök magamban. Tehát hogy sikeresen átküzdhessem magam a mai napon, leszűkítettem magam egy 18 perces beszédre. Vártam arra, hogy pisilhessek. Gondoltam eleget vártam már ahhoz, hogy pont kitartsak 18 percig.
(Laughter)
(nevetés)
OK. I am known as Captain Organic and that's a philosophical position as well as an aesthetic position. But today what I'd like to talk to you about is that love of form and how form can touch people's soul and emotion. Not very long ago, not many thousands of years ago, we actually lived in caves, and I don't think we've lost that coding system. We respond so well to form. But I'm interested in creating intelligent form. I'm not interested at all in blobism or any of that superficial rubbish that you see coming out as design. This artificially induced consumerism -- I think it's atrocious.
Oké.Engem Organikus Kapitányként emlegetnek s ez a cím nemcsak külsődleges meghatározást takar, hanem filozófiait is. Amiről ma szeretnék beszélni önöknek, az a forma szeretete s hogy a forma hogyan tudja megérinteni az emberek lelkét s érzelmeit. Nem is olyan régen, néhány ezer éve, barlangokban éltünk, s nem hiszem, hogy elvesztettük ezt a belénk kódolt rendszert. Nagyon jól viszonyulunk a formákhoz, de ami engem érdekel, az az intelligens forma létrehozása. Engem nem érdekel semmiféle "blobism" (blob-építészet) s semmi olyan mesterséges szemét sem, ami design-ként emlegetve jelenik meg. Ezek-- csak mesterségesen kreált fogyasztói magatartás-- pocsékok.
My world is the world of people like Amory Lovins, Janine Benyus, James Watson. I'm in that world, but I work purely instinctively. I'm not a scientist. I could have been, perhaps, but I work in this world where I trust my instincts. So I am a 21st-century translator of technology into products that we use everyday and relate beautifully and naturally with. And we should be developing things -- we should be developing packaging for ideas which elevate people's perceptions and respect for the things that we dig out of the earth and translate into products for everyday use. So, the water bottle.
Az én világom olyan emberek világa, mint Amory Lovins, Janine Benyus, James Watson-é. Ebben a világban létezem, de én teljesen ösztönösen dolgozom. Nem vagyok tudós. Lehettem volna, talán, de én abban a világban élek, ahol a megérzéseimben bízok. Én tehát egy 21-dik századi tolmácsa vagyok a technológiának, azt formázom mindennap használatos termékekké s természetesen szerethető tárgyakká. Fejlesztenünk kellene dolgokat -- formába kellene öntenünk azon ötleteknek, melyek megfelelnek az ember elvárásainak s meg kellene becsülnünk azon dolgokat, amiket a földből ásunk elő majd azokat formálni olyan tárgyakká amit naponta használunk. Tehát, a vízes palack.
I'll begin with this concept of what I call DNA. DNA: Design, Nature, Art. These are the three things that condition my world. Here is a drawing by Leonardo da Vinci, 500 years ago, before photography. It shows how observation, curiosity and instinct work to create amazing art. Industrial design is the art form of the 21st century. People like Leonardo -- there have not been many -- had this amazingly instinctive curiosity. I work from a similar position. I don't want to sound pretentious saying that, but this is my drawing made on a digital pad a couple of years ago -- well into the 21st century, 500 years later. It's my impression of water. Impressionism being the most valuable art form on the planet as we know it: 100 million dollars, easily, for a Monet.
Kezdeném azzal a koncepcióval, amit DNA-nek nevezek. DNA- Design , természet, művészet. Ez az a három dolog, ami alakítja a világomat. Itt van egy rajz Leonardo da Vinci-től. 500 évvel ezelőttről, még a fotográfia létezése előttről. Azt mutatja be, hogyan tud megfigyelés, kíváncsiság, s ösztön lenyűgöző művészetet alkotni. Az ipari formatervezés a 21-dik század művészeti formája. Olyan emberek, mint Leonardo -- nem voltak eddig sokan-- ösztönös kíváncsisággal rendelkeztek. Én hasonlóan állok a munkához. Nem akarok ezzel nagyképűnek hangzani, de ezt a rajzot én csináltam két évvel ezelőtt egy digitális rajztáblán -- a 21-dik században, 500évvel később. Ez az én benyomásom a vízről. A benyomás, behatás a legértékesebb formája a művészetnek. 100 millió dollár egy Monet-ért; könnyedén.
I use, now, a whole new process. A few years ago I reinvented my process to keep up with people like Greg Lynn, Thom Mayne, Zaha Hadid, Rem Koolhaas -- all these people that I think are persevering and pioneering with fantastic new ideas of how to create form. This is all created digitally. Here you see the machining, the milling of a block of acrylic. This is what I show to the client to say, "That's what I want to do." At that point, I don't know if that's possible at all. It's a seductor, but I just feel in my bones that that's possible.
Mostmár egy teljesen új metódust alkalmazok. Néhány éve újragondoltam a munkafolyamatomat, hogy fel tudjak zárkózni olyan emberekhez, mint Greg Lynn, Tom Main, Zaha Hadid, Rem Koolhaas- ezekhez az emberekhez, aki úgy gondolom, hogy kitartóan s mesterfokon új ötletekkel állnak elő arra, hogy hogyan lehet formát létrehozni. Ez mind digitálisan készült. Itt láthatnak egy kimart akril tömböt. Ez az amit megmutatok a megbízónak, s azt mondom "Ez az amit meg szeretnék csinálni." Ennél a pontnál még nem is tudom, hogy ez egyáltalán lehetséges-e. Ez csak egy sugallat, de én érzem belül, hogy kivitelezhető.
So we go, we look at the tooling. We look at how that is produced. These are the invisible things that you never see in your life. This is the background noise of industrial design. That is like an Anish Kapoor flowing through a Richard Serra. It is more valuable than the product in my eyes. I don't have one. When I do make some money, I'll have one machined for myself. This is the final product. When they sent it to me, I thought I'd failed. It felt like nothing. It has to feel like nothing. It was when I put the water in that I realized that I'd put a skin on water itself. It's an icon of water itself, and it elevates people's perception of contemporary design. Each bottle is different, meaning the water level will give you a different shape. It's mass individualism from a single product. It fits the hand. It fits arthritic hands. It fits children's hands. It makes the product strong, the tessellation. It's a millefiori of ideas. In the future, they will look like that, because we need to move away from those type of polymers and use that for medical equipment and more important things, perhaps, in life. Biopolymers, these new ideas for materials, will come into play in probably a decade. It doesn't look as cool, does it? But I can live up to that. I don't have a problem with that. I design for that condition, biopolymers. It's the future.
Tehát elkezdjük. Megnézzük az eszközöket. Megnézzük azok hogyan készülnek. Ezek azok a háttérben levő dolgok, amiket az életben sosem látnak. Ez a háttere az ipari termelésnek. Ez olyan mint egy Anish Kapoor és Richard Serra keresztezése. Az én szememben ez sokkal értékesebb, mint maga a termék. Nekem még nincsen sajátom. Amikor lesz majd egy kis pénzem, lesz majd egy saját eszközöm. Ez a végső termék. Mikor megkaptam, azt hittem kudarcot vallottam. Olyan volt, mintha semmi sem lenne. Úgy kell hatnia, mintha semmi nem lenne. Csak amikor megtöltöttem vízzel, éreztem, hogy tulajdonképpen egy bőrt húztam a vízre. Ez maga a víz ikonikus ábrája, ez az emberek elképzelése a kortárs formatervezésről. Mindegyik palack különböző, vagyis a víz szintje az, ami különböző formákat ad. Ez a tömeges egyedisége egy terméknek. Beleillik a kézbe. Beleillik ízületes kezekbe. Beleillik a gyerekek kezébe. Ez az ami a terméket olyan jellegzetessé teszi, a mozaikkosság. Ez az ötletek egy keveréke. A jövőben így fognak kinézni, mert el kell mozdulnunk a polymerektől, s azokat orvosi eszközökhez használni, s talán még fontosabb dolgokhoz. Biopolymerek, ezek az egészen új anyagfajták hamarosan teret fognak hódítani, úgy egy évtized múlva. Ez nem néz ki annyira jól, ugye? De engem ez nem zavar. Tudok ezzel élni. Én ezekre tervezek, a biopolymerekre. Ez a jövő.
I took this video in Cape Town last year. This is the freaky side coming out. I have this special interest in things like this, which blow my mind. I don't know whether to, you know, drop to my knees, cry; I don't know what I think. But I just know that nature -- nature improves with ever-greater purpose that which once existed, and that strangeness is a consequence of innovative thinking. When I look at these things, they look pretty normal to me. But these things evolved over many years, and what we're trying to do -- I get three weeks to design a telephone. How the hell do I do that, when you get these things that take hundreds of millions of years to evolve? How do you condense that?
Ezt a videót tavaly készítettem Cape Town-ban. Most jön elő a furcsa énem. Van egy különös vonzódásom olyan dolgokhoz, mint ez is, dolgokhoz, amik lenyűgöznek. Nem tudom, hogy vajon roggyak-e le a térdeimre, s sírjak. Nem tudom, hogy mit gondoljak, csak azt tudom, hogy a természet jószándékkal s nagy célokkal továbbfejleszti azt ami valaha létezett s a furcsaság innovációs gondolkodás végeredménye. Mikor ezeket a dolgokat nézem, nekem teljesen normálisnak tűnnek. De ezek a dolgok évezredek alatt fejlődtek ki, s manapság amit mi próbálunk csinálni-- Három hetem van, hogy tervezzek egy telefont. Hogy a fenébe csináljak egy telefont 3 hét alatt, amikor ezeknek a dolgoknak százmillió évekre van szükségük ahhoz, hogy kifeljődjenek? Hogyan sűríted így össze?
It comes back to instinct. I'm not talking about designing telephones that look like that and I'm not looking at designing architecture like that. I'm just interested in natural growth patterns and the beautiful forms that only nature really creates. How that flows through me and how that comes out is what I'm trying to understand.
Itt köszön vissza az ösztön. Most nem arról beszélek, hogy tervezni egy telefont ami így néz ki, vagy épületeket tervezni ami úgy néz ki. Csak érdekelnek a természetes módon született mintázatok, s a gyönyörű formák amiket csak a természet tud megalkotni. Hogy ez hogyan hat rám s mi jön ki ebből az, amit próbálok megérteni.
This is a scan through the human forearm. It's then blown up through rapid prototyping to reveal its cellular structure. I have these in my office. My office is a mixture of the Natural History Museum and a NASA space lab. It's a weird, kind of freaky place. This is one of my specimens.
Ez egy alkar vizsgálati képe. Ez fel lett nagyítva rapid prototyping eljárással hogy feltárhassunk a sejtek szerkezetét. Ez az irodámban van. Az irodám a Természettudományi Múzeum s a NASA űrkutató laborjának a keveréke. Ez egy elég érdekes, kicsit furcsa hely. Ez az egyik példányom.
This is made -- bone is made from a mixture of inorganic minerals and polymers. I studied cooking in school for four years, and in that experience, which was called "domestic science," it was a bit of a cheap trick for me to try and get a science qualification.
Ez egy megcsinált darab -- a csont szervetlen anyagok s polymerek egyvelege. 4 évig tanultam főzést az iskolában, alapvető tudományágnak hívták; ez egyfajta könnyű útja volt annak, hogy kaphassak egy tudósi bizonyítványt.
(Laughter)
(nevetés)
Actually, I put marijuana in everything I cooked --
Valójában mindenbe marihuanát tettem -- (nevetés)
(Laughter)
And I had access to all the best girls. It was fabulous. All the guys in the rugby team couldn't understand. Anyway -- this is a meringue. This is another sample I have. A meringue is made exactly the same way, in my estimation, as a bone. It's made from polysaccharides and proteins. If you pour water on that, it dissolves. Could we be manufacturing from foodstuffs in the future? Not a bad idea. I don't know. I need to talk to Janine and a few other people about that, but I believe instinctively that that meringue can become something, a car -- I don't know.
--s a legjobb lányokhoz kerülhettem egészen közel. Nagyszerű volt. Egyik fiú semi értette meg ezt a focicsapatból, de mindegy-- ez egy habcsók. Ez egy másik példám. Egy habcsók az én elképzeléseim szerint ugyanúgy készül, mint egy csont. Fehérjéből s polyszachaidokból készült. Hogyha leöntöd vízzel, akkor folyóssá válik. Gyárthatnánk dolgokat ételekből a jövőben? Nem is rossz ötlet. Nem tudom. Beszélnem kell erről Janine-nel s még néhány emberrel, de azt súgja valami, hogy az a habcsók akár egy kocsivá is alakulhatna-- nem tudom.
I'm also interested in growth patterns: the unbridled way that nature grows things so you're not restricted by form at all. These interrelated forms, they do inspire everything I do, although I might end up making something incredibly simple. This is a detail of a chair that I've designed in magnesium. It shows this interlocution of elements and the beauty of, kind of, engineering and biological thinking, shown pretty much as a bone structure. Any one of those elements you could sort of hang on the wall as some kind of art object.
Egy másik dolog ami érdekel, az a folytatólagos minták; az a fajta féktelen mód, ahogy a természet különböző dolgokat hoz létre, s nincsen behatárolva formák által. Ezek a kölcsönösen egymásra ható formák, ezek valóban inspirálóan hatnak mindenre amit csinálok, aztán lehet, hogy mégis valami nagyon egyszerű lesz a végeredmény. Ez egy részlete annak a széknek amit magnéziumból terveztem meg. Mutat egyfajta párbeszédet az alkotórészek között,s a gyönyörűségét az egyfajta mérnöki megoldásoknak s a biológia gondolkodás, mintha egy csontszerkezet lenne. Ezek közül az alkotórészek közül bármelyiket egy művészeti alkotásként kiaggathatnák akár a falra. Ez a világ első magnéziumból készült széke.
It's the world's first chair made in magnesium. It cost 1.7 million dollars to develop. It's called "Go," by Bernhardt, USA. It went into Time magazine in 2001 as the new language of the 21st century. Boy. For somebody growing up in Wales in a little village, that's enough. It shows how you make one holistic form, like the car industry, and then you break up what you need. This is an absolutely beautiful way of working. It's a godly way of working. It's organic and it's essential. It's an absolutely fat-free design, and when you look at it, you see human beings.
1.7 millió dollárba kerül a fejlesztése.Go-nak van elnevezve, a Bernhardt (USA)cég által. 2001-ben benne volt a Time magazinban úgy említve mint a 21-dik század új nyelve. Valakinek aki Wales-ben nő fel egy kis faluban, ez elég is. Azt bizonyítja, hogyan tudsz egy nagy formát készíteni, mint az autógyártásban, aztán feltördeled ott ahol szükséges. Ez egy csodálatos módja a munkának. Isteni módja a munkának. Ez-- szerves és elengedhetetlen. Ez egy teljesen "felesleg-mentes" design, s mikor nézed, akkor embereket látsz benne. Egészségedre.
When that moves into polymers, you can change the elasticity, the fluidity of the form. This is an idea for a gas-injected, one-piece polymer chair. What nature does is it drills holes in things. It liberates form. It takes away anything extraneous. That's what I do. I make organic things which are essential. And they look funky, too -- but I don't set out to make funky things because I think that's an absolute disgrace.
Amikor ez a polymereknél történik, megváltoztathatod a rugalmasságot, a formák esését. Ez egy ötlet egy gáz-befecskendezéssel készült, egy darabból álló polymer székre. Amit a természet csinál az, hogy lyukakat fúr különböző dolgokba. Felszabadítja a formákat. Mindent ami felesleg azt elvesz. Ez az amit én is csinálok. Olyan organikus dolgokat hozok létre, amik nélkülözhetetlenek. Én nem -- s ezek jól is néznek ki -- de de én nem arra vagyok berendezkedve, hogy jól kinéző dolgokat csináljak, szerintem ez szentségtelenség. Én arra vagyok berendezkedve, hogy természetes formákat tanulmányozzak.
I set out to look at natural forms. If you took the idea of fractal technology further, take a membrane, shrinking it down constantly like nature does -- that could be a seat for a chair. It could be a sole for a sports shoe. It could be a car blending into seats. Wow. Let's go for it. That's the kind of stuff. This is what exists in nature. Observation now allows us to bring that natural process into the design process every day. That's what I do.
Hogyha a fraktál technológia elvét veszed, s továbbfejleszted- mondjuk vegyünk egy hártyát, folyamatosan zsugorítsuk le, ahogy azt a természet is teszi, s így akár abból lehetne egy szék ülése, vagy egy talp egy sportcipőre, vagy akár egy autó ami összefolyik az ülésekkel. Wow. Gyerünk, csináljuk! Ez az a fajta dolog. Ez az amit a természet csinál. A megfigyelés mostmár lehetővé teszi, hogy ezeket a természetben végbemenő folyamatokat belevigyük a a mindennapi tervezési folyamatba. Ez az amit én csinálok. Ez egy mostani kiállítás Tokióban.
This is a show that's currently on in Tokyo. It's called "Superliquidity." It's my sculptural investigation. It's like 21st-century Henry Moore. When you see a Henry Moore, still, your hair stands up. There's some amazing spiritual connect. If he was a car designer, phew, we'd all be driving one. In his day, he was the highest taxpayer in Britain.
"Superliquidity" (Szuperfolyékonyság) címmel. Ez az én szobrászati kutatásom. Olyan mint egy 21-dik századi Henry Moore. Mikor látsz egy Henry Moore alkotást, ,még mindig borsózik a hátad. Van valami fantasztikus spirituális kapcsolat. Hogyha ő egy autótervező lenne, hű, mi mind az ő kocsiját vezetnénk. Az ő idejében ő volt a legnagyobb adófizető Nagy-Britanniában. Ez az organikus design ereje.
That is the power of organic design. It contributes immensely to our -- sense of being, our sense of relationships with things, our sensuality and, you know, the sort of -- even the sort of socio-erotic side, which is very important. This is my artwork. This is all my process. These actually are sold as artwork. They're very big prints. But this is how I get to that object.
Nagymértékben hozzájárul a létezésünk érzéséhez, a dolgokkal való kapcsolataink érzéséhez, érzékiségünkhöz, s tudják, ahhoz a fajta-- akár szocioerotikus oldalhoz, ami nagyon fontos. Ez az én alkotásom. Ez a munkafolyamatom. Ezek valójában műalkotásként lettek eladva. Óriási nyomatok. De ez az, ahogy eljutok egy tárgyhoz.
Ironically, that object was made by the Killarney process, which is a brand-new process here for the 21st century, and I can hear Greg Lynn laughing his socks off as I say that. I'll tell you about that later.
Érdekes módon, ez a tárgy a Killarney folyamattal készült, ami egy teljesen új eljárás nekünk a 21dik századra, s most hallani vélem Greg Lynn-t, amint óriásit nevet ezen. Erről majd később beszélek.
When I look into these data images, I see new things. It's self-inspired. Diatomic structures, radiolaria, the things that we couldn't see but we can do now -- these, again, are cored out. They're made virtually from nothing. They're made from silica. Why not structures from cars like that? Coral, all these natural forces, take away what they don't need and they deliver maximum beauty. We need to be in that realm. I want to do stuff like that.
Amikor ezekre az adatszerű fotókra nézek, teljesen új dolgokat látok. Én-- ez ön-inspirált. Kétatomos szerkezetek, radiolaria (sugárállatkák), azok a dolgok amiket nem láthattunk, de mostmár tudunk. Ezek megint kivésettek. Szó szerint a semmiből készültek. Ezek kovasavból készültek. Korál, meg az összes természetes képződmény elvetik azt amire nincs szükségük s csak a lehető legszebbet mutatják. Nekünk is ebben kell élnünk. Én ilyen dolgokat akarok létrehozni. Ez egy új szék, ami Szeptemberben kellene, hogy piacra kerüljön.
This is a new chair which should come on the market in September. It's for a company called Moroso in Italy. It's a gas-injected polymer chair. Those holes you see there are very filtered-down, watered-down versions of the extremity of the diatomic structures. It goes with the flow of the polymer and you'll see -- there's an image coming up right now that shows the full thing. It's great to have companies in Italy who support this way of dreaming. If you see the shadows that come through that, they're actually probably more important than the product, but it's the minimum it takes. The coring out of the back lets you breathe. It takes away any material you don't need and it actually garners flexure too.
Ez egy olasz cégnek, a Moroso-nak készül. Ez egy gázbefecskendezéssel készült polymer szék. Azok a lyukak amiket látnak azok nagyon leegyszerűsített verziói a szélsőséges kétatomú szerkezeteknek. Jól megy a polymerek lágyságával s láthatják-- ez a fotó mutatja az egészében a széket. Örvendetes, hogy léteznek Olaszországban olyan égek, akik támogatják az effajta álmodozásokat. Ha látják az árnyékokat amik keresztül jönnek, azok valójában talán fontosabbak mint maga a tárgy de ez a legkevesebb amit csinál. A háttámla kivájtsága az ami lehetővé teszi a szabad légzést. Mindent ami szükségtelen azt elhagy s összgyűjti a hajlításokat is, tehát--
I was going to break into a dance then.
táncolni akartam.
This is some current work I'm doing. I'm looking at single-surface structures and how they stretch and flow. It's based on furniture typologies, but that's not the end motivation. It's made from aluminum ... as opposed to aluminium, and it's grown. It's grown in my mind, and then it's grown in terms of the whole process that I go through.
Ez néhány mostani dolog amin dolgozom. Egyszerű egybenlévő felületeket vizsgálok s nézem hogyan hullámoznak-- hogyan nyúlnak s hullámzanak. Bútor típusokból indul ki, de ez nem a végső indíttatás. Alumíniumból készült, s ez növekedett. Az agyamban növekedett először, aztán kinőtt olyan értelemben is, ahogy kialakult a folyamat amin keresztül mentem.
This is two weeks ago in CCP in Coventry, who build parts for Bentleys and so on. It's being built as we speak and it will be on show in Phillips next year in New York. I have a big show with Phillips Auctioneers. When I see these animations, oh Jesus, I'm blown away. This is what goes on in my studio everyday. I walk -- I'm traveling. I come back. Some guy's got that on a computer -- there's this like, oh my goodness. So I try to create this energy of invention every day in my studio. This kind of effervescent -- fully charged sense of soup that delivers ideas.
Ez két évvel ezelőtt készült Coventryben, a CCP-ben, akik a Bentlyenek is építenek részakat. Ez most is éppen készül, ahogy itt beszélünk, s jövőre New Yorkban, a Philips-nél lesz látható. A Philips Auctioneers-zel lesz egy nagy kiállítás. Amikor látom ezeket az animációkat, Jézusom, teljesen odavagyok. Ez történik a stúdiómban minden nap. Sétálgatok-- Utazgatok. Visszajövök. Néhány srác a számítógéphez ül-- ez ilyen; Istenem! Tehát megpróbálok feléleszteni egyfajta feltalálói energiát a stúdiómban minden nap. Azt a fajta pezsgő, felhevített érzést ami ötleteket szül meg. Egy felületből álló tárgyak. A bútor az egy jó példa.
Single-surface products. Furniture's a good one. How you grow legs out of a surface. I would love to build this one day and perhaps I'd like to build it also out of flour, sugar, polymer, wood chips -- I don't know, human hair. I don't know. I'd love a go at that. I don't know. If I just got some time. That's the weird side coming out again. A lot of companies don't understand that.
Hogyan növeszthetsz lábakat egy felületből. Egy nap megszeretném ezt építeni. S talán úgy építem meg, hogy lisztből, vagy cukorból, vagy polymerekből, vagy farostokból- Nem tudom, akár emberi hajból. Nem tudom. Szeretném megpróbálni. Nem tudom. Ha lesz majd időm. Itt megint előjön ez a fura énem amit sok cég nem ért meg.
Three weeks ago I was with Sony in Tokyo. They said, "Give us the dream. What is our dream? How do we beat Apple?" I said, "You don't copy Apple, that's for sure. You get into biopolymers." They looked straight through me. What a waste. Anyway.
Három hete a Sonynál voltam Tokióban. Azt mondták "Mondd el az álmodat" "Mi a mi álmunk? Hogyan teszünk túl az Apple-en? " Én azt mondtam "Nos, az Apple-t nem másoljátok le, az teljesen biztos." Azt mondtam, "Biopolymerekkel kezdtek dolgozni." Teljesen átnéztek rajtam. Micsoda pocsékolás. Mindegy. (nevetés)
(Laughter)
No, it's true. Fuck them. You know, I mean --
Nem, ez tényleg igaz. Basszák meg. Basszák meg. Értik mire gondolok.
(Laughter)
(Nevetés)
I'm delivering; they're not taking. I've had this image 20 years. I've had this image of a water droplet for 20 years, sitting on a hot bed. That is an image of a car for me. That's the car of the future. It's a water droplet. I've been banging on about this like I can't believe. Cars are all wrong.
Én szolgáltatok, de nekik nem kell. Ez a kép már húsz éve megvan. Ez a kép egy vízcseppről már húsz éve megvan. Az én szememben ez egy autó. Ez a jövő autója. Egy vízcsepp. Úgy hajtogatom ezt, hogy el sem tudják képzelni. Az autók mind rosszak.
I'm going to show you something a bit weird now. They laughed everywhere over the world I showed this. The only place that didn't laugh was Moscow. Cars are made from 30,000 components. How ridiculous is that? Couldn't you make that from 300? It's got a vacuum-formed, carbon-nylon pan. Everything's holistically integrated. It opens and closes like a bread bin. There is no engine. There's a solar panel on the back and there are batteries in the wheels; they're fitted like Formula 1. You take them off your wall, you plug them in. Off you go. A three-wheeled car: slow, feminine, transparent, so you can see the people in there. You drive different. You see that thing. You do. You do. And not anesthetized, separated from life. There's a hole at the front and there's a reason for that. It's a city car. You drive along. You get out. You drive on to a proboscis. You get out. It lifts you up. It presents the solar panel to the sun, and at night, it's a street lamp.
Mutatok valami furcsát. Mindenhol ahol a világban ezt megmutattam nevettek. Az egyedüli hely ahol nem nevettek az Moszkvában volt. 30000 alkatrészből állnak az autóik. Ez nem nevettséges? 300-ból nem lehetne megoldani? Van egy vákumformázott carbon-nylon része. Minden teljeskörűen bele van építve. Úgy nyílik és záródik mint egy kenyértatró. Nincsen motor. Van egy szolárpanel hátul, s akkumulátorok a kerekeken. Úgy vannak beépítve mint egy Forma-1-es autó. Leszeded őket a falról. Bedugod őket. Mehetsz is. Egy háromkerekű autó: lassú, nőies, áttetsző, tehát láthatod benne az embereket. Máshogy vezetsz. (nevetés) Látod ezt a dolgot. Tényleg. Nem érzésteleníted el, vagy választod el az élettől. Van egy lyuk az elején, ennek oka van. Ez egy városi autó. Elvetsz a célig. Kiszállsz. Odahajtasz egy megállóhelyhez. Kiszállsz. Felemel. A szolár panel a Nap felé néz, s éjjelente utcai lámpaként üzemel.
(Applause)
(taps)
That's what happens if you get inspired by the street lamp first, and do the car second. I can see these bubbles with these hydrogen packages, floating around on the ground, driven by AI. When I showed this in South Africa, everybody afterwards was going, "Hey, car on a stick. Like this." Can you imagine? A car on a stick.
Ez történik ha először az utcai lámpa ihlet meg, s csak másodsorban az autó. Ezek a buborékok-- elképzelem ezeket a buborékokat hidrogénnal megtöltve amint szálldosnak a földön, Amikor ezt megmutattam Dél-Afrikában, mindenki azt mondta, "Igen, héj, egy kocsi egy boton. Ez tetszik." El tudják képzelni? Egy kocsi egy boton.
(Laughter)
Hogyha ezt kortárs építészeti mellé teszed,
If you put it next to contemporary architecture, it feels totally natural to me. And that's what I do with my furniture. I'm not putting Charles Eames' furniture in buildings anymore. I'm trying to build furniture which fits architecture. I'm trying to build transportation systems. I work on aircraft for Airbus, I do all this sort of stuff trying to force these natural, inspired-by-nature dreams home.
akkor az nekem teljesen természetesnek hat. S ez az amit a bútorokkal is csinálok. Nem teszek Charles Eames bútort egy épületbe többé. Felejtsük el. Tovább kell lépnünk. Olyan bútort próbálok építeni ami beleillik az építészetbe. Közlekedési rendszereket próbálok építeni. Dolgozok egy repülőn az Airbusnak, az egészen-- Mindenféle dolgot csinálok, megpróbálom kicsit beleerőltetni ezeket a természet ihlette álmokat az otthonokba. Két dologgal fejezném be.
I'm going to finish on two things. This is the stereolithography of a staircase. It's a little bit of a dedication to James, James Watson. I built this thing for my studio. It cost me 250,000 dollars to build this. Most people go and buy the Aston Martin. I built this. This is the data that goes with that. Incredibly complex. Took about two years, because I'm looking for fat-free design. Lean, efficient things. Healthy products. This is built by composites. It's a single element which rotates around to create a holistic element, and this is a carbon-fiber handrail which is only supported in two places. Modern materials allow us to do modern things.
Ez egy lépcső sztereolitográfia modellje. Ezt Jamesnak, James Watsonnak ajánlom. A stúdiómba építtettem ezt. 250000 dollárba került a megépítése. A legtöbb ember elmegy s vásárol egy Aston Martint. Én ezt építem. Ez az adat ami hozzá jön. Rendkívül bonyolult. Körülbelül két évig tartott, mert én felesleg-mentes design-t akartam elérni. Száraz, hatékony dolgok. Egészséges termékek. Kompozitokból készült. Ez egy elem ami körbefut s létrehoz egy teljes elemet, s ez egy karbonszálas korlát ami csak két helyen van megerősítve. Új anyagok lehetővé teszik, hogy új dolgokat hozzunk létre.
This is a shot in the studio. This is how it looks pretty much every day. You wouldn't want to have a fear of heights coming down it. There is virtually no handrail. It doesn't pass any standards.
Ez egy felvétel a stúdióból. Körülbelül így néz ki mindennap. Nem szeretnéd érezni a félelmet a magasságtól amikor jössz lefelé. Gyakorlatilag nincsen korlát. Semmilyen szabványnak nem felel meg.
(Laughter)
(nevetés)
Who cares?
Kit érdekel?
(Laughter)
(nevetés)
And it has an internal handrail which gives it its strength. It's this holistic integration. That's my studio. It's subterranean. It's in Notting Hill, next to all the crap -- the prostitutes and all that stuff. It's next to David Hockney's original studio. It has a lighting system that changes throughout the day. My guys go out for lunch. The door's open. They come back in, because it's normally raining and they prefer to stay in.
S van egy belső korlát is ami megerősítést ad neki. Ez egy teljeskörű beépülés. Ez a stúdióm. Földalatti. Notting Hill-en van, közel minden ronda dologhoz-- prostituáltakhoz, meg ilyesmikhez. Közel van David Hockney eredeti műterméhez. Olyan világítási rendszer működik benne, ami napközben változik. A srácok kimennek ebédelni. Az ajtó nyitva. Visszajönnek, mert általában kint esik, s jobban szeretnek bent maradni.
This is my studio. Elephant skull from Oxford University, 1988. I bought that last year. They're very difficult to find. If anybody's got a whale skeleton they want to sell me, I'll put it in the studio.
Ez is a stúdióm. Ez egy elefánt koponyája az Oxford Egyetemről,1988-ból. Tavaly vettem. Nagyon nehéz ilyenre szert tenni. Szeretnék-- hogyha bárkinek van egy bálna csontváza amit eladna nekem, akkor beraknám a stúdiómba. Tehát most közbe fogok avatkozni -- közbevágok
So I'm just going to interject a little bit with some of the things that you'll see in the video. It's a homemade video, made it myself at three o'clock in the morning just to show you how my real world is. You never see that. You never see architects or designers showing you their real world.
néhány dologgal amit a videón látnak. Ez egy sajátkezűleg készített videófilm, reggel 3kor csak hogy megmutassam milyen is valójában ez. Ilyet soha nem láthatnak. Más építészt vagy tervezőt sohasem látnak mutogatni a valódi világukat. Ezt Plasnet-nek hvják. Ez egy polycarbon--
This is called a "Plasnet." It's a new bio-polycarbonate chair I'm doing in Italy.
egy bio-polycarbon szék amit Olaszországban csinálok.
World's first bamboo bike with folding handlebars. We should all be riding one of these. As China buys all these crappy cars, we should be riding things like this. Counterbalance.
A világ első bambuszból készült biciklije hajlítható fogókkal. Manapság mindenki kellene, hogy használjon egyet. Minthogy Kína megveszi ezt az összes szennyes autót, nekünk ilyen bicikliket kellene használnunk. Egyensúly.
Like I say, it's a cross between Natural History Museum and a NASA laboratory. It's full of prototypes and objects. It's self-inspirational, again. I mean, the rare times when I'm there, I do enjoy it. And I get lots and lots of kids coming. I'm a contaminator for all those children of investment bankers -- wankers. Sorry.
Ahogy már említettem, olyan mintha a Természettudományi Múzeum s a NASA laboratóriuma keresztezve lenne. Tele van különböző prototípusokkal s tárgyakkal. Ez megint egy önálló indíttatású dolog. Úgy értem, a ritka alkalmakkor amikor ott vagyok azt nagyon élvezem, s rengeteg gyerek jön- nagyon nagyon sok gyerek. Én egy megfertőzője vagyok annak a sok bfektetési bankárnak a gyerekének-- sunyik. Ez- elnézést- (nevetés)
(Laughter)
Ez egy koncepció egy újfajta építészetre.
That's a solar seed. It's a concept for new architecture. That thing on the top is the world's first solar-powered garden lamp -- the first produced. Giles Revell should be talking here today -- amazing photography of things you can't see.
Az ott felül a világ első szolárpanellel működő kerti lámpája- -az első ami elkészült. Giles Revell kellene, hogy itt beszéljen ma-- fantasztikus fotók amiket láthatnak. Ez első szobrászati modellje annak a dolognak amit Tokióban csinálunk.
The first sculptural model I made for that thing in Tokyo.
Lots of stuff. There's a little leaf chair -- that golden looking thing is called "Leaf." It's made from Kevlar.
Rengeteg minden. Ott van egy kis levélszerű szék- az az aranyszínű dolog ott, a neve "Leaf" (Levél) Kevlárból készült. A falon a könyvem aminek a címe "Supernatural" (szupertermészetes)
On the wall is my book called "Supernatural," which allows me to remember what I've done, because I forget.
ami emlékeztet arra, hogy miket is csináltam, mert különben elfelejtem.
There's an aerated brick I did in Limoges last year, in Concepts for New Ceramics in Architecture.
Ez egy "levegő tégla" amit tavaly csináltam Limoges-ban, a "Koncepciók ÚJ Kerámiákra az Építészetben".
Gernot Oberfell, working at three o'clock in the morning -- and I don't pay overtime. Overtime is the passion of design, so join the club or don't.
ott egy srác dolgozik reggel 3 órakor- én nem fizetek a túlóráért. A túlóra a design iránti rajongás, tehát vagy csatlakozik valaki, vagy nem.
(Laughter)
Ez valóban igaz. Így van. Olyan emberek mint Tom vagy Greg--
No, it's true. People like Tom and Greg -- we're traveling like you can't -- we fit it all in. I don't know how we do it.
utazunk, mint ahogy más nem tudna-mindent besűrítünk. Nem is tudom hogyan csináljuk.
Next week I'm at Electrolux in Sweden, then I'm in Beijing on Friday. You work that one out. And when I see Ed's photographs, I think, why the hell am I going to China? It's true. It's true. Because there's a soul in this whole thing. We need to have a new instinct for the 21st century. We need to combine all this stuff. If all the people who were talking over this period worked on a car together, it would be a joy, absolute joy.
Jövő héten Svédországba megyek az Electrolux-hoz, aztán pénteken Pekingben vagyok. S ahogy látom Ed-nek ezeket a képeit, azt gondolom, hogy mi a fenének megyek én Kínába? Ez így igaz. Ez igaz. Mert ennek az egésznek lelke van. Kell, hogy egy új érzésünk, elképzelésünk legyen a 21dik századra. Ezt mind vegyítenünk kell. Ha mindazok akikről ma említést tettünk együtt dolgoznának egy autón, az fantasztikus lenne.
So there's a new X-light system I'm doing in Japan.
Tehát itt ez egy új X-fény rendszer amin Japánban dolgozok.
There's Tuareg shoes from North Africa. There's a Kifwebe mask.
Ez egy Tuareg cipő Észak-Amerikából. Ez egy Kifwebe álarc.
These are my sculptures.
Ezek a szobraim.
A copper jelly mold.
Ez egy réz zseléforma.
(Laughter)
It sounds like some quiz show or something, doesn't it? So, it's going to end. Thank you, James, for your great inspiration.
Ez úgy hangzik, mint valami vetélkedő, nem? Nos,a végéhez is értünk. Köszöm James,
Thank you very much.
Nagyon köszönöm.
(Applause)
(Taps)