Can you read in the car? If so, consider yourself pretty lucky. For one-third of the population, looking at a book while moving along in a car or a boat or train or plane quickly makes them sick to their stomach. But why do we get motion sickness in the first place? Well, believe it or not, scientists aren't exactly sure. The most common theory has to do with mismatched sensory signals. When you travel in a car, your body gets two different messages. Your eyes are seeing the inside of a vehicle, which doesn't seem to be moving. Meanwhile, your ear is telling your brain you're accelerating. Wait, your ear? Your ear has another important function besides hearing. In its innermost part lies a group of structures known as the vestibular system, which gives us our sense of balance and movement. Inside there are three semicircular tubules that can sense rotation, one for each dimension of space. And there are also two hair-lined sacks filled with fluid. When you move, the fluid shifts and tickles the hairs, telling your brain if you're moving horizontally or vertically. All this tells your body which direction you're moving in, how much you've accelerated, even at what angle. In a car, your vestibular system correctly senses your movement, but your eyes don't see it, especially when glued to a book. The opposite can happen. You're at the movies, and the camera makes a sweeping move. This time, your eyes think you're moving while your ear knows you're sitting still. But why does this conflicting information make us feel so terrible? Scientists aren't sure, but they think there's an evolutionary explanation. Fast moving vehicles and video recordings have only existed in the last couple of centuries, a blink in evolutionary time. For most of our history, there wasn't that much that could cause this sensory mix-up, except for poisons. And because poisons are not the best thing for survival, our bodies evolved a direct but unpleasant way to get rid of what we ate that was causing the confusion. It's a pretty reasonable theory, but it leaves things unexplained, like why women are more affected by motion sickness than men, or why passengers get more nauseous than drivers. Another theory suggests that the cause is more about the way some unfamiliar situations make it harder to maintain our natural body posture. Studies show that being immersed in water or just changing your stance can greatly reduce the effects of motion sickness. But we don't really know what's going on. We know the more common remedies for car queasiness -- looking at the horizon, over-the-counter pills, chewing gum, but none are totally reliable nor can they handle intense motion sickness and sometimes the stakes are far higher than just not being bored during a long car ride. At NASA, where astronauts are hurled into space at 17,000 miles per hour, motion sickness is a serious problem. In addition to researching the latest space-age technologies, NASA also spends a lot of time figuring out how to keep astronauts from vomiting up their space rations. Like understanding the mysteries of sleep or curing the common cold, motion sickness is one of those seemingly simple problems that, despite amazing scientific progress, we still know very little about. Perhaps one day the exact cause of motion sickness will be found, and with it, a completely effective way to prevent it, but that day is still on the horizon.
Tudsz olvasni az autóban? Ha igen, szerencsésnek érezheted magad. Mivel az emberek egyharmada, hogyha könyvet olvas mozgó autóban, vagy hajón, vonaton, repülőn rövidesen émelyegni kezd, rosszul lesz. De miért is alakul ki az utazási betegség? Nos, hihetetlen, de a tudomány a mai napig bizonytalan ebben. A legnépszerűbb elmélet az egymásnak ellentmondó érzeteket okolja. Amikor utazunk, a testünk két teljesen eltérő információt kap. Az autó belső terét látva úgy tűnik, mintha nem mozognánk. Eközben a fülünk azt üzeni az agynak, hogy gyorsulunk. Várjunk csak, a fülünk? A fülnek a halláson kívül másik fontos szerepe is van. A belső fülben helyezkedik el az egyensúlyi rendszer, ami az egyensúly és a mozgás érzékeléséért felelős. Itt található a három félkörös ívjárat, a tér három irányának megfelelően, amikkel az elfordulást érzékeljük; és két folyadékkal telt struktúra érzékeny szőrsejtekkel. Amikor mozgunk, a folyadékkal együtt elmozdulnak szőrsejtek is, értesítve az agyat a vízszintes vagy függőleges irányú mozgásról. Mindez együtt közvetíti az agynak, hogy merre mozdulunk, milyen mértékben gyorsulunk, és még a dőlésszöget is. Az autóban az egyensúlyérzékelő szerv helyesen érzékeli a tényleges mozgást, amit azonban nem látunk, főleg ha olvasunk útközben. Ennek az ellenkezője is történhet. Például a moziban, amikor a filmben hirtelen mozgást látunk. Ekkor a szem érzékeli a mozgást, miközben a fül tudja, hogy egy helyben ülünk. De miért okoznak ezek az ellentétes információk hányingert? Bár a tudósok bizonytalanok, úgy gondolják a jelenségnek evolúciós magyarázata van. A gyors járművek és videófelvételek csak az utóbbi pár évszázadban jelentek meg, ami rendkívül rövid idő evolúciós szempontból. Az evolúciótörténet nagy részében nem sok olyan dolog volt, a mérgeken kívül, ami összezavarhatta az érzékszerveinket. És mivel a mérgek a túlélés szempontjából nem túl előnyösek, a szervezetünk kialakított egy hatásos, bár nem túl kellemes megoldást, hogy megszabaduljunk attól, ami a zavart okozza. Ez igazán észszerű elmélet, ugyanakkor pár kérdést megválaszolatlanul hagy. Például: miért gyakoribb az utazási betegség a nők esetében, illetve miért jellemzőbb az utasoknál, mint a sofőrnél. Egy másik elmélet szerint inkább az a magyarázat, hogy kényelmetlen helyzetek nehezítik a természetes testhelyzet megtartását. Kutatások bizonyítják, hogy a vízbe merülés, vagy egyszerűen a helyzetváltoztatás jelentősen csökkenti az utazási rosszullétet. De igazából nem tudjuk, pontosan hogyan is történik. Mindannyian ismerjük az általános gyógymódokat az émelygésre: a látóhatár nézése, a rágózás, vagy a vény nélküli gyógyszerek, de egyik sem teljesen megbízható. Ráadásul olykor nagyobb jelentőségű mint hogy ne unatkozzunk hosszú autóúton. A NASA űrhajósait 27 000 km/h sebességgel lövik ki az űrbe. Itt az utazási betegség komoly probléma. Az űrtechnológia-kutatás mellett a NASA sok időt áldoz arra is, hogy elérjék, hogy az űrhajósok a napi ételadagot ne hányják ki. Mint az alvás rejtélyének megfejtése, vagy a nátha gyógyítása, az utazási betegség is egyike azoknak a látszólag egyszerű kérdéseknek, amikről a rohamos tudományos fejlődés ellenére rendkívül keveset tudunk. Talán a jövőben felfedezik, hogy pontosan mi okozza az utazási betegséget, és ezáltal az igazán hatásos megelőzését is, azonban ez még a látóhatáron túl van.