It's time for humankind to recognize a disturbing truth: we have colonized the future. In wealthy countries, especially, we treat it like a distant colonial outpost where we can freely dump ecological damage and technological risk as if there was nobody there.
Ideje, hogy az emberiségben tudatosuljon a megrázó igazság: gyarmatosítottuk a jövőt! Kiváltképp a gazdag országokban távoli gyarmati helyőrségnek vesszük, ahova kényünk kedvére odahányhatjuk az ökológiai szemetet és a technológiai kockázatokat, mintha ott senki sem lenne.
The tragedy is that tomorrow's generations aren't here to challenge this pillaging of their inheritance. They can't leap in front of the king's horse like a suffragette or stage a sit-in like a civil rights activist or go on a Salt March to defy their colonial oppressors like Mahatma Gandhi. They're granted no political rights or representation; they have no influence in the marketplace. The great silent majority of future generations is rendered powerless.
A tragédia abban áll, hogy a jövő nemzedéke nincs jelen, hogy meggátolja öröksége elherdálását. Nem vetheti magát szüfrazsettként a király lova elé, nem rendezhet aktivistaként ülősztrájkot, nem indulhat sómenetre gyarmati elnyomóival dacolva, mint Mahatma Gandhi. Nincsenek politikai jogai vagy képviselete; nincs befolyása a piacra. A jövő nemzedékének néma többsége tehetetlen.
It could be hard to grasp the scale of this injustice, so look at it this way: There are 7.7 billion people alive today. That's just a tiny fraction of the estimated 100 billion people who have lived and died over the past 50,000 years. But both of these are vastly outnumbered by the nearly seven trillion people who will be born over the next 50,000 years, assuming current birth rates stabilize. In the next two centuries alone, tens of billions of people will be born, amongst them, all your grandchildren, and their grandchildren and the friends and communities on whom they'll depend. How will all these future generations look back on us and the legacy we're leaving for them?
Nehéz belátni az igazságtalanság mértékét, de azért tekintsük át! Ma 7,7 milliárd lakosa van Földünknek. Ez csak töredéke a becsült 100 milliárdnak, akik 50 000 év alatt itt éltek és haltak. De mindkét számot jócskán felülmúlja az a mintegy hétbillió fő, aki a következő 50 000 évben születik, a mai születési arányt föltételezve. A következő 200 évben több tucat milliárdnyi ember születik, köztük unokáink és az ő unokáik is, barátaik és társaik szintén, akiktől létük függ majd. A jövő e nemzedékei vajon hogy tekintenek vissza ránk és a rájuk hagyott örökségre?
We've clearly inherited extraordinary legacies from our common ancestors: the gift of the agricultural revolution, medical discoveries and the cities we still live in. But we've certainly inherited destructive legacies too. Legacies of slavery and colonialism and racism creating deep inequities that must now be repaired. Legacies of economies that are structurally addicted to fossil fuels and endless growth that must now be transformed. So how can we become the good ancestors that future generations deserve?
Kétségtelen, hogy közös őseink egyedülálló örökséget hagytak ránk: a mezőgazdasági forradalom, az orvosi fölfedezések és városaink áldásait. De romboló örökséget is hagytak ránk. A rabszolgaság, a gyarmatosítás és a rasszizmus örökségét, amely megszüntetendő mély egyenlőtlenséget hozott létre. Gazdaságokét, melyek szerkezetileg a fosszilis tüzelőanyagoktól függnek, és a szakadatlan növekedését, amelyen most változtatnunk kell. Hogyan válhatunk jó ősökké, akiket a jövő nemzedékei megérdemelnek?
Well, over the past decade, a global movement has started to emerge of people committed to decolonizing the future and extending our time horizons towards a longer now. This movement is still fragmented and as yet has no name. I think of its pioneers as time rebels. They can be found at work in Japan's visionary Future Design movement, which aims to overcome the short-term cycles that dominate politics by drawing on the principle of seventh generation decision making practiced by many Native Americans communities.
Az utóbbi évtizedben világmozgalom indult azok kezdeményezésére, akik szándéka véget vetni a jövő gyarmatosításának, és messzebbre látni a jövőbe. E mozgalom még töredezett, és még elnevezése sincs. Kezdeményezőit időlázadóknak tekintem. Megtalálhatók a japán látnoki Future Design mozgalomban, melynek célja a politikát uraló rövid távú szemlélet legyőzése; ehhez fölvázolják a hetedik nemzedék döntéshozási elveit. Ez sok amerikai őslakos közösségben bevett gyakorlat.
Future Design gathers together residents to draw up and discuss plans for the towns and cities where they live. Half the group are told they're residents from the present day. The other half are given ceremonial robes to wear and told to imagine themselves as residents from the year 2060. Well, it turns out that the residents from 2060 systematically advocate far more transformative city plans, from healthcare investments to climate change action. And this innovative form of future citizens assembly is now spreading throughout Japan from small towns like Yahaba to major cities like Kyoto. What if Future Design was adopted by towns and cities worldwide to revitalize democratic decision making and extend their vision far beyond the now?
A Future Design a helyieket gyűjti össze, hogy fölvázolja és megvitassa a lakóhelyükre vonatkozó terveket. A csoport felének azt mondják, hogy ők a jelenkori lakosok, a másik felére szertartásos köntöst adnak, hogy magukat a 2060-as év lakosainak képzeljék. Kiderül, hogy a 2060-as lakosok rendszerszerűen sokkal több merész várostervet támogatnak: a gyógyító beruházásoktól kezdve a klímaváltozás elleni intézkedésekig. A jövő lakosainak e gyűlésváltozata ma terjed Japánban, a Yahaba méretű kisvárosoktól a Kiotó féle nagyvárosokig. Mi lenne, ha a Future Designt világszerte meghonosítanák a demokratikus döntéshozás felélesztésére és a jelenen jóval túlmutató elképzelések szaporítására?
Now, time rebels have also taken to courts of law to secure the rights of future people. The organization Our Children's Trust has filed a landmark case against the US Government on behalf of 21 young people campaigning for the legal right to a safe climate and healthy atmosphere for both current and future generations. Their David versus Goliath struggle has already inspired groundbreaking lawsuits worldwide from Colombia and Pakistan to Uganda and the Netherlands. And this wave of activism is growing alongside the movement to grant legal personhood to nature, from the Whanganui River in Aotearoa, New Zealand to the Ganges and Yamuna Rivers in India.
Az időlázadók még bírósághoz is fordultak a jövő nemzedékek jogaiért. Az Our Children's Trust szervezet fordulópontot jelentő ügyben perelte be az USA kormányát 21 fiatal megbízásából, akik a biztonságos klíma és az egészséges légkör jogáért kampányoltak, a jelenlegi és a jövő nemzedékei számára. Dávid–Góliát fajtájú küzdelmük hatására már világszerte áttörést jelentő perek indultak Kolumbiától és Pakisztántól kezdve Ugandáig és Hollandiáig. E mozgalmi hullám együtt nő a mozgalommal, hogy a természet is jogi személy lehessen az új-zélandi, azaz aotearoai Whanganui folyótól kezdve az indiai Gangesz és Jamuna folyókig.
Time rebels are taking action at the ballot box too. In 2019, teenagers across Europe began lobbying their parents and grandparents to give them their votes in the European parliamentary elections of that year. The hashtag #givethekidsyourvote went viral on social media and was spread by climate campaigners as far as Australia. My partner and I heard about it and decided to give our votes in the last UK general election to our 11-year-old twins. So we all sat around the kitchen table and debated the party manifestos, and they then each told us where to put the X on the ballot sheet. And in case you're wondering, no, they didn't simply mirror their parents' political opinions.
Az időlázadók a szavazóurnáknál is cselekszenek. 2019-ben az európai tizenévesek szüleiknél és nagyszüleiknél lobbiztak, hogy nekik adják szavazatukat az Európai Parlament az évi választásán. A #givethekidsyourvote hashtag elterjedt a közösségi médiában, és a klímakampányolók révén még Ausztráliába is eljutott. Kedvesem és én ennek hallatán úgy döntöttünk, hogy szavazatunkat a brit választásokon 11 éves ikreinknek adjuk. Körülültük a konyhaasztalt, és megvitattuk a pártprogramokat, aztán az ikrek közölték velünk, hová tegyük az ikszet a szavazólapon. Ne értsék félre: az ikrek nem szajkózták szüleik politikai nézeteit.
So the time rebellion has begun. The rebels are rising to decolonize the future founding a global movement for long-term thinking and intergenerational justice that may turn out to be one of the most powerful political movements of this century. They're helping us escape the short-term cycles that digital distraction and consumer culture trap us in, with the lure of the Buy Now button and 24/7 news. They inspire us to extend our time horizons from seconds and minutes to decades and far beyond.
Az időlázadás tehát elkezdődött. Egyre több lázadó akar véget vetni a jövő gyarmatosításának, és világmozgalmat hoz létre a hosszú távú gondolkozás és a nemzedékközi igazságosság érdekében, amelyből századunk egyik legerősebb politikai mozgalma fejlődhet ki. Segítenek a rövid távú ciklusokból kikerülni, melyek a digitális figyelemelterelés és a fogyasztó kultúra csapdájába a "Vedd meg most!" gombbal és a szakadatlan hírfolyammal csábítanak. Időtávlatunk kiszélesítésére ösztönöznek: pillanatokról és percekről legalább évtizedekre.
The artist Katie Paterson's project, Future Library, will be a century in the making. Every year, a famous writer donates a book which will remain completely unread until 2114 when the whole collection will be printed on paper made from a forest of trees planted for this very purpose. The Svalbard Global Seed Vault sets its vision even further, housing millions of seeds in an indestructible rock bunker in the Arctic Circle that's designed to last 1,000 years. But how can we really think and plan on the scale of millennia?
Katie Paterson művész Jövő Könyvtára elnevezésű projektje évszázadra szóló alkotás. Évente egy-egy író könyvet adományoz, melyet 2114-ig senki sem olvas el, amikor is az egész gyűjteményt pont erre a célra ültetett fákból készítendő papírra nyomtatják ki. A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker még messzebbre tekint: milliónyi magot tárol északi sarkköri atombiztos sziklabunkerben, amelyet 1000 évre terveztek. De hogyan gondolkozhatunk és tervezhetünk ezredéves távlatra?
Well, the answer is perhaps the ultimate secret to being a time rebel, and it comes from the biomimicry designer Janine Benyus, who suggests we learn from nature's 3.8 billion years of evolution. How is it that other species have learned to survive and thrive for 10,000 generations or more? Well, it's by taking care of the place that would take care of their offspring, by living within the ecosystem in which they're embedded, by knowing not to foul the nest, which is what humans have been doing with devastating effects at an ever-increasing pace and scale over the past century.
A választ talán az időlázadók végső titka rejti, amely Janine Benyus biomimikri-tervezőtől ered. Azt javasolja, hogy a természet 3,8 milliárd éves evolúciójából tanuljunk. Miként lehet az, hogy más fajok megtanultak túlélni és boldogulni legalább 10 000 nemzedéken át? Úgy, hogy gondot viseltek a helyre, mely majd gondot visel utódaikra az őket körülvevő ökorendszerrel összhangban élve, tudva, hogy nem mocskolják be a fészküket, ellentétben az emberrel, aki ezt az utóbbi században pusztító hatékonysággal, egyre gyorsabb ütemben és mértékben követi el.
So a profound starting point for time rebels everywhere is to focus not simply on lengthening time but on regenerating place. We must restore and repair and care for the planetary home that will take care of our offspring. For our children, and our children's children, and all those yet to come, we must fall in love with rivers and mountains, with ice sheets and savannas, and reconnect with the long and life-giving cycles of nature.
Az időlázadóknak mindenhol lényeges kiindulópontja nemcsak a túlélési idő elnyújtása, hanem a környezet felújítása is. Meg kell gyógyítanunk, javítanunk és ápolnunk hazánkat, e bolygót, amely majd gondot visel az utódainkra. Gyermekeinknek és az ő gyermekeiknek és a jövendő minden gyermekének bele kell szeretniük a folyókba, hegyekbe, jégtáblákba és szavannákba, és újból össze kell kapcsolniuk a természet hosszú, életadó ciklusait.
Let us all become time rebels and be inspired by the beautiful Mohawk blessing spoken when a child is born: "Thank you, Earth. You know the way."
Legyünk mindannyian időlázadók, és hasson ránk a csoda szép mohawk áldás, melyet gyermekszületéskor mondanak: "Köszönjük, Föld. Te ismered az utat."