I have spent my entire life either at the schoolhouse, on the way to the schoolhouse, or talking about what happens in the schoolhouse.
Az egész életemet iskolaépületben vagy úton odafelé menet töltöttem, vagy arról beszéltem mi történik az iskolaépületben.
(Laughter)
Szüleim oktatók voltak,
Both my parents were educators, my maternal grandparents were educators, and for the past 40 years, I've done the same thing. And so, needless to say, over those years I've had a chance to look at education reform from a lot of perspectives. Some of those reforms have been good. Some of them have been not so good. And we know why kids drop out. We know why kids don't learn. It's either poverty, low attendance, negative peer influences... We know why. But one of the things that we never discuss or we rarely discuss is the value and importance of human connection. Relationships.
anyai nagyszüleim oktatók voltak, és az elmúlt 40 évben én is ezt csináltam. És mondanom se kell, az évek alatt lehetőségem volt az oktatási reformot különböző nézőpontokból megfigyelni, Néhány ezek közül a reformok közül jó volt. Néhány nem volt olyan jó. Tudjuk miért morzsolódnak le gyerekek. Tudjuk miért nem tanulnak. Vagy a szegénység az oka, a sok hiányzás, negatív hatás a társaiktól. Tudjuk miért. De az egyik dolog amiről soha nem beszélünk vagy ritkán beszélünk róla, az az emberi kapcsolat értéke és fontossága.
James Comer says that no significant learning can occur without a significant relationship. George Washington Carver says all learning is understanding relationships. Everyone in this room has been affected by a teacher or an adult. For years, I have watched people teach. I have looked at the best and I've looked at some of the worst.
James Comer azt mondja, hogy nem történhet jelentős tanulás jelentős kapcsolat nélkül. George Washington Carver azt állítja, hogy minden tanulás a kapcsolatok megértéséről szól. Mindenkire ebben a teremben hatással volt egy tanár vagy egy felnőtt. Éveken át figyeltem embereket ahogyan tanítanak. Láttam a legjobbakat és néhányat a legrosszabbak közül.
A colleague said to me one time, "They don't pay me to like the kids. They pay me to teach a lesson. The kids should learn it. I should teach it, they should learn it, Case closed."
Egy kollégám egyszer azt mondta nekem: "Nem azért fizetnek, hogy szeressem a gyerekeket. Azért fizetnek, hogy tanítsam őket. A gyerekeknek tanulniuk kell. Nekem tanítanom kell. Nekik meg tanulniuk kell. Ügy lezárva."
Well, I said to her, "You know, kids don't learn from people they don't like."
Nos, azt mondtam neki: "Tudod, a gyerekek nem tanulnak azoktól akiket nem kedvelnek."
(Laughter)
(Nevetés) (Taps)
(Applause)
She said, "That's just a bunch of hooey."
Erre ő azt mondta: "Ez csak humbug."
And I said to her,
És azt mondtam, "Nos a tanéved hosszú
"Well, your year is going to be long and arduous, dear."
és fáradtságos lesz kedvesem."
Needless to say, it was. Some people think that you can either have it in you to build a relationship, or you don't. I think Stephen Covey had the right idea. He said you ought to just throw in a few simple things, like seeking first to understand, as opposed to being understood. Simple things, like apologizing. You ever thought about that? Tell a kid you're sorry, they're in shock.
Nem is kell mondanom, az volt. Néhányan azt gondolják, hogy vagy megvan benned az hogyan kell kapcsolatot kiépíteni, vagy nem. Azt hiszem Stephen Covey mondta jól. Azt állította, hogy csak be kell dobnod néhány egyszerű dolgot, először megérteni, nem megértetni, egyszerű dolgokat, mint a bocsánat kérés. Gondoltatok már rá? Mondjátok a gyerekeiteknek, hogy sajnáljátok és megdöbbenek.
(Laughter)
I taught a lesson once on ratios. I'm not real good with math, but I was working on it.
Egyszer az arányokról tartottam órát. Nem vagyok túl jó matekból de igyekeztem.
(Laughter)
Aztán amikor visszaértem megnéztem a tanári változatot.
And I got back and looked at that teacher edition. I'd taught the whole lesson wrong.
Az egész leckét rosszul tanítottam meg. (Nevetés)
(Laughter)
So I came back to class the next day and I said, "Look, guys, I need to apologize. I taught the whole lesson wrong. I'm so sorry."
Tehát másnap visszamentem az osztályba és azt mondtam: "Nézzétek srácok, bocsánatot kell kérnem. Az egész leckét rosszul adtam le. Nagyon sajnálom."
They said, "That's okay, Ms. Pierson. You were so excited, we just let you go."
Azt mondták: "Semmi gond Ms. Pierson. Annyira lelkes volt, hogy hagytuk hadd mondja."
I have had classes that were so low,
(Nevetés) (Taps)
so academically deficient, that I cried. I wondered, "How am I going to take this group, in nine months, from where they are to where they need to be? And it was difficult, it was awfully hard. How do I raise the self-esteem of a child and his academic achievement at the same time?
Voltak osztályaim amelyek annyira gyengék voltak, annyira gyenge teljesítőképességűek, hogy sírtam. Azon tűnődtem, hogyan fogom én ezt a csoportot kilenc hónap alatt eljuttatni onnan ahol vannak oda ahol lenniük kellene? És nehéz volt. Szörnyen kemény volt. Hogyan növelem az önbizalmát egy gyereknek és ezzel együtt a tudását is?
One year I came up with a bright idea. I told all my students, "You were chosen to be in my class because I am the best teacher and you are the best students, they put us all together so we could show everybody else how to do it."
Az egyik évben egy nagyszerű ötlet jutott eszembe. Azt mondtam a tanítványaimnak, "Titeket választottak, hogy az én osztályomba kerüljetek, mert én vagyok a legjobb tanár és ti vagytok a legjobb tanulók, összeraktak minket hogy megmutassuk mindenkinek, hogy is kell ezt csinálni."
One of the students said, "Really?"
És az egyik tanuló azt monda: "Tényleg?"
(Laughter)
(Nevetés)
I said, "Really. We have to show the other classes how to do it, so when we walk down the hall, people will notice us, so you can't make noise. You just have to strut."
És azt mondtam: "Tényleg. Meg kell mutatnunk a többi osztálynak hogyan kell csinálni, hogy amikor majd végigmegyünk az előtéren, az emberek észrevesznek minket, tehát nem zajonghattok. Csak parádéznotok kell."
(Laughter)
And I gave them a saying to say: "I am somebody. I was somebody when I came. I'll be a better somebody when I leave. I am powerful, and I am strong. I deserve the education that I get here. I have things to do, people to impress, and places to go."
Megtanítottam nekik egy mondást: "Vagyok valaki. Voltam valaki amikor idejöttem. Jobb valaki leszek amikor elmegyek. Hatalmas vagyok és erős. Megérdemlem az oktatást amit itt kapok. Dolgom van, emberekre kell hatnom, és helyekre elmennem."
And they said, "Yeah!"
És azt mondták: "Igen!"
(Laughter)
You say it long enough, it starts to be a part of you.
Ha elég sokáig mondogatod, elkezd részeddé válni.
(Applause)
Így aztán... (Taps)
I gave a quiz, 20 questions. A student missed 18. I put a "+2" on his paper and a big smiley face.
adtam nekik egy 20 kérdéses tesztet. Az egyik diák tizennyolcat elrontott. "+2"-t írtam a papírjára és egy nagy mosolygós arcot.
(Laughter)
He said, "Ms. Pierson, is this an F?"
Azt mondta: "Ms. Pierson, ez egy egyes?"
I said, "Yes."
Azt mondtam: "Igen."
(Laughter)
Azt mondta: "Akkor miért rajzolt rá egy mosolygós arcot?"
He said, "Then why'd you put a smiley face?"
Azt mondtam: "Mert sínen vagy.
I said, "Because you're on a roll. You got two right. You didn't miss them all."
Kettőt eltaláltál. Nem rontottad el az összeset."
(Laughter)
I said, "And when we review this, won't you do better?"
Azt mondtam: "És amikor majd átnézzük ezt,
He said, "Yes, ma'am, I can do better."
jobban fog menni, igaz?"
You see, "-18" sucks all the life out of you. "+2" said, "I ain't all bad."
Azt mondta: "Igen asszonyom, jobb lesz." Látjátok: "-18" kiszív belőled minden életerőt. "+2"-re mondhatjuk "Nem is rossz." (Nevetés) (Taps)
For years, I watched my mother take the time at recess to review, go on home visits in the afternoon, buy combs and brushes and peanut butter and crackers to put in her desk drawer for kids that needed to eat, and a washcloth and some soap for the kids who didn't smell so good. See, it's hard to teach kids who stink.
Éveken át figyeltem édesanyámat ahogyan szünetben átnézte a leckét, délutánonként családlátogatásra ment, fésűket és keféket és mogyoróvajat és kekszet vásárolt hogy a fiókjába tegye és olyan gyerekeknek adja akik éhesek voltak, és egy mosogatórongyot szappannal azoknak a gyerekeknek akiknek nem volt túl jó szaguk. Tudjátok, nehéz olyan gyerekeket tanítani akik büdösek.
(Laughter)
And kids can be cruel. And so she kept those things in her desk, and years later, after she retired, I watched some of those same kids come through and say to her, "You know, Ms. Walker, you made a difference in my life. You made it work for me. You made me feel like I was somebody, when I knew, at the bottom, I wasn't. And I want you to just see what I've become."
És a gyerekek gonoszak tudnak lenni. Így hát a fiókjában tartotta ezeket a dolgokat, és évekkel később, amikor nyugdíjba vonult, figyeltem amint ezek közül a gyerekek közül néhányan átjöttek és azt mondták neki: "Tudja Ms Walker, megváltoztatta az életemet. Ön tette jobbá. Önnek köszönhetően valakinek éreztem magam, miközben tudtam legbelül, nem voltam az. És azt szeretném ha látná mivé váltam."
And when my mama died two years ago at 92, there were so many former students at her funeral, it brought tears to my eyes, not because she was gone, but because she left a legacy of relationships that could never disappear.
És amikor anyukám meghalt két évvel ezelőtt, 92 évesen, olyan sok egykori diákja ment el a temetésére, hogy könny szökött a szemembe. Nem azért mert meghalt, hanem mert egy kapcsolati örökséget hagyott hátra, ami soha nem tűnik el.
Can we stand to have more relationships? Absolutely. Will you like all your children? Of course not.
Kiállhatunk, hogy több kapcsolatunk legyen? Mindenképpen. Szeretni fogjátok az összes gyereket? Persze, hogy nem.
(Laughter)
És tudjátok, hogy a legnehezebb diákok sosem hiányoznak.
And you know your toughest kids are never absent.
(Nevetés)
(Laughter)
Soha. Nem fogjátok az összeset szeretni,
Never. You won't like them all, and the tough ones show up for a reason. It's the connection. It's the relationships. So teachers become great actors and great actresses, and we come to work when we don't feel like it, and we're listening to policy that doesn't make sense, and we teach anyway. We teach anyway, because that's what we do.
és a nehéz esetek okkal jelennek meg. A kapcsolat a fontos. A kapcsolatteremtés. És miközben nem szereted mindet, ami fontos: soha de soha nem tudhatják meg. Tehát a tanárok nagyszerű színészekké és színésznőkké válnak és akkor is bejövünk dolgozni amikor nincs kedvünk, és olyan irányelveket hallgatunk amelyeknek semmi értelmük, és akkor is tanítunk. Akkor is tanítunk, mert ez a dolgunk.
Teaching and learning should bring joy. How powerful would our world be if we had kids who were not afraid to take risks, who were not afraid to think, and who had a champion? Every child deserves a champion, an adult who will never give up on them, who understands the power of connection, and insists that they become the best that they can possibly be.
A tanításnak és tanulásnak örömnek kell lennie. Milyen erős lenne a világunk, ha a olyan gyerekeink lennének, akik nem félnének kockázatot vállalni, akik nem félnének gondolkodni, és akiknek lenne egy bajnokuk? Minden gyerek megérdemel egy bajnokot, egy felnőttet aki soha nem mond le róluk, aki érti a kapcsolat erejét, és kitart amellett, hogy a lehető legjobbak lesznek.
Is this job tough? You betcha. Oh God, you betcha. But it is not impossible. We can do this. We're educators. We're born to make a difference.
Kemény-e ez a munka? Arra mérget vehetsz. Ó Istenem, de még mennyire. De nem lehetetlen. Meg tudjuk csinálni. Oktatók vagyunk. Arra születtünk, hogy változást hozzunk.
Thank you so much.
Nagyon köszönöm.
(Applause)
(Taps)