I'd like to begin with a thought experiment. Imagine that it's 4,000 years into the future. Civilization as we know it has ceased to exist -- no books, no electronic devices, no Facebook or Twitter. All knowledge of the English language and the English alphabet has been lost. Now imagine archeologists digging through the rubble of one of our cities. What might they find? Well perhaps some rectangular pieces of plastic with strange symbols on them. Perhaps some circular pieces of metal. Maybe some cylindrical containers with some symbols on them. And perhaps one archeologist becomes an instant celebrity when she discovers -- buried in the hills somewhere in North America -- massive versions of these same symbols. Now let's ask ourselves, what could such artifacts say about us to people 4,000 years into the future?
Egy gondolatkísérlettel kezdeném. Képzeljük el, hogy 4000 évvel későbben járunk. A mai értelemben vett civilizáció megszűnt létezni -- nincsenek könyvek, nincsenek elektromos berendezések, nincs se Facebook, se Twitter. Az angol nyelvvel kapcsolatos minden ismeret és maga az angol ábécé is elveszett. Képzeljük most el, hogy a régészek átássák magukat egyik városunk törmelékhalmán. Vajon mit találnak? Talán néhány plasztiklapocskát furcsa jelekkel. Talán néhány fémkorongot. Esetleg néhány hengeres dobozt rajtuk jelekkel. És talán valamelyik régész hirtelenjében híressé válik, amikor felfedezi -- valahol Észak-Amerikában a dombokon -- ugyanezeket a szimbólumokat nagyobban. Tegyük fel csak a kérdést magunknak, vajon mit mondhatnak el ezek a tárgyi leletek rólunk a 4000 évvel később élő embereknek?
This is no hypothetical question. In fact, this is exactly the kind of question we're faced with when we try to understand the Indus Valley civilization, which existed 4,000 years ago. The Indus civilization was roughly contemporaneous with the much better known Egyptian and the Mesopotamian civilizations, but it was actually much larger than either of these two civilizations. It occupied the area of approximately one million square kilometers, covering what is now Pakistan, Northwestern India and parts of Afghanistan and Iran. Given that it was such a vast civilization, you might expect to find really powerful rulers, kings, and huge monuments glorifying these powerful kings. In fact, what archeologists have found is none of that. They've found small objects such as these.
Ez nem egy kitalált kérdés. Pontosan ilyen kérdéssel találjuk szemben magunkat, amikor megpróbáljuk megérteni a 4000 évvel ezelőtti Indus-völgyi civilizációt. Az Indus-völgyi civilizáció nagyjából egyidős a nálánál jóval ismertebb egyiptomi vagy mezopotámiai kultúrával, de valójában jóval nagyobb kiterjedésű volt, mint ezek bármelyike. Megközelítőleg egymillió négyzetkilométernyi területen feküdt, lefedve a mai Pakisztán, Északnyugat-India teljes területét, és Afganisztán és Irán bizonyos részeit. Adott hát egy ilyen hatalmas kultúra, azt várhatnánk, hogy ott nagyon tekintélyes uralkodókat, királyokat, ezeket dicsőítő emlékműveket találunk. Valójában pedig, a régészek semmi efélét nem találtak. Apró tárgyakat találtak, itt ezekhez hasonlókat.
Here's an example of one of these objects. Well obviously this is a replica. But who is this person? A king? A god? A priest? Or perhaps an ordinary person like you or me? We don't know. But the Indus people also left behind artifacts with writing on them. Well no, not pieces of plastic, but stone seals, copper tablets, pottery and, surprisingly, one large sign board, which was found buried near the gate of a city. Now we don't know if it says Hollywood, or even Bollywood for that matter. In fact, we don't even know what any of these objects say, and that's because the Indus script is undeciphered. We don't know what any of these symbols mean.
Itt van például egy ilyen tárgy. Persze másolat. De vajon ki lehet ez a személy? Egy király? Egy isten? Egy pap? Vagy talán egy teljesen hétköznapi ember, amilyenek mi is vagyunk? Nem tudjuk. De talán az Indus-völgyi emberek feliratos emlékeket is hagytak maguk után. Persze nem plasztikkártyát, hanem kő pecsétnyomókat, réztáblácskákat, edényt, és -- meglepő módon -- egy nagy jelzőtáblát, amit a városkapu közelében ástak ki. Nem tudjuk, hogy az van-e ráírva, hogy Hollywood, vagy éppenséggel Bollywood, ami azt illeti. Sőt, egyik tárgyról sem tudjuk, hogy mit is mond. És ez azért van, mert az Indus-völgyi írás a mai napig nincs megfejtve. Egyik jelről sem tudjuk, hogy mit jelent.
The symbols are most commonly found on seals. So you see up there one such object. It's the square object with the unicorn-like animal on it. Now that's a magnificent piece of art. So how big do you think that is? Perhaps that big? Or maybe that big? Well let me show you. Here's a replica of one such seal. It's only about one inch by one inch in size -- pretty tiny. So what were these used for? We know that these were used for stamping clay tags that were attached to bundles of goods that were sent from one place to the other. So you know those packing slips you get on your FedEx boxes? These were used to make those kinds of packing slips. You might wonder what these objects contain in terms of their text. Perhaps they're the name of the sender or some information about the goods that are being sent from one place to the other -- we don't know. We need to decipher the script to answer that question.
Ezek a szimbólumok leginkább pecsétnyomókon találhatók. Nézzünk hát egy ilyen tárgyat! Ez egy négyzet alakú tárgy egy egyszarvúszerű állattal. Valóságos műremek. Mit gondolnak, mekkora ez? Ekkora talán? Vagy ekkora? Hagy mutassam meg! Na, itt egy másolat egy ilyen pecsétnyomóról. Mindössze 1 hüvelykszer egy hüvelyk -- elég kicsi. Mire használták vajon? Tudjuk, hogy ezekkel pecsételték le azokat az agyagcímkéket, amelyek az áruküldeményeket kísérték. Ismerik ugye a postai csomagokhoz mellékelt szállítólevelet? Ezeket a pecsétnyomókat használták az ilyen szállítólevelek elkészítéséhez. Talán kíváncsiak rá, hogy mit tartalmaznak ezek a tárgyak a szövegüket illetően. Talán a küldő nevét vagy valami információt a küldött áruról, -- nem tudjuk. Meg kell fejtenünk az írást, hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre.
Deciphering the script is not just an intellectual puzzle; it's actually become a question that's become deeply intertwined with the politics and the cultural history of South Asia. In fact, the script has become a battleground of sorts between three different groups of people. First, there's a group of people who are very passionate in their belief that the Indus script does not represent a language at all. These people believe that the symbols are very similar to the kind of symbols you find on traffic signs or the emblems you find on shields. There's a second group of people who believe that the Indus script represents an Indo-European language. If you look at a map of India today, you'll see that most of the languages spoken in North India belong to the Indo-European language family. So some people believe that the Indus script represents an ancient Indo-European language such as Sanskrit.
Az írás megfejtése nem pusztán egy intellektuális feladvány; valóban olyan kérdéssé vált, ami szorosan összefonódik Dél-Ázsia politikájával és kultúrtörténetével. Valójában az írás mára amolyan ütközőfelületté vált az emberek három csoportja között. Az első csoportba tartoznak azok, akik meg vannak győződve arról, hogy az Indus-völgyi írás nem köthető egyetlen nyelvhez sem. Ők úgy gondolják, hogy ezek a jelek olyasmik, mint amiket a KRESZ-táblákon látni, vagy mint a pajzsokat díszítő emblémák. A második csoport azt hiszi, hogy az Indus-völgyi írás egy indo-európai nyelvet jelöl. Ha ránézünk a mai India térképére, azt látjuk, hogy az Észak-Indiában beszélt nyelvek többsége az indo-európai nyelvcsaládhoz tartozik. Így néhényan azt gondolják, hogy az Indus-völgyi írás egy ősi indo-európai nyelvet jelöl, mint mondjuk a szanszkrit.
There's a last group of people who believe that the Indus people were the ancestors of people living in South India today. These people believe that the Indus script represents an ancient form of the Dravidian language family, which is the language family spoken in much of South India today. And the proponents of this theory point to that small pocket of Dravidian-speaking people in the North, actually near Afghanistan, and they say that perhaps, sometime in the past, Dravidian languages were spoken all over India and that this suggests that the Indus civilization is perhaps also Dravidian.
Van végül az utolsó csoport, akik azt tartják, hogy az Indus-völgy népe volt az őse a mai Dél-Indiában élő népeknek. Ők úgy gondolják, hogy az Indus-völgyi írás a dravida nyelvcsalád egy ősi formáját rögzíti, ez az a nyelvcsalád, amit ma Dél-India nagy részén beszélnek. Ennek az elméletnek a támogatói ráböknek arra a maroknyi dravida nyelvet beszélő népcsoportra, akik északon, az afgán határ közelében élnek, és azt mondják, hogy talán valamikor régen dravida nyelvet beszéltek India teljes területén, és ez azt sugallja, hogy az Indus-völgyi civillizáció szintén dravida.
Which of these hypotheses can be true? We don't know, but perhaps if you deciphered the script, you would be able to answer this question. But deciphering the script is a very challenging task. First, there's no Rosetta Stone. I don't mean the software; I mean an ancient artifact that contains in the same text both a known text and an unknown text. We don't have such an artifact for the Indus script. And furthermore, we don't even know what language they spoke. And to make matters even worse, most of the text that we have are extremely short. So as I showed you, they're usually found on these seals that are very, very tiny.
Vajon a három feltevés közül melyik lehet igaz? Nem tudjuk, de talán ha megfejtjük az írást, megválaszolhatjuk ezt a kérdést. De megfejteni az írást meglehetősen nehéznek látszik. Először is, nincs Rosetta kövünk. Nem a szoftverre gondolok, hanem arra, hogy nincs olyan ősi lelet, amely ugyanazon szövegnek együtt tartalmazza az ismeretlen és az ismert változatát. Nincs ilyen tárgyi lelet az Indus-völgyi írással kapcsolatban. Sőt mi több, még csak azt sem tudjuk, hogy milyen nyelvet beszéltek. És ami még rosszabb, a szövegek nagy része meglehetősen rövid. Ahogy mutattam is, ezeket jórészt olyan pecséten találták, ami nagyon-nagyon kicsi.
And so given these formidable obstacles, one might wonder and worry whether one will ever be able to decipher the Indus script. In the rest of my talk, I'd like to tell you about how I learned to stop worrying and love the challenge posed by the Indus script. I've always been fascinated by the Indus script ever since I read about it in a middle school textbook. And why was I fascinated? Well it's the last major undeciphered script in the ancient world. My career path led me to become a computational neuroscientist, so in my day job, I create computer models of the brain to try to understand how the brain makes predictions, how the brain makes decisions, how the brain learns and so on.
Vannak hát ezek az rémisztő akadályok, így talán joggal kérdezzük és aggódunk, hogy vajon meg tudjuk-e fejteni valaha is az Indus-völgyi írást. A továbbiakban arról szeretnék beszélni, hogy hogyan tudtam félretenni az aggodalmam, és a szenvedélyemről a Indus-völgyi írás által felvetett kérdések iránt. Mindig is elbűvölt az Indus-völgyi írás azóta, hogy először olvastam róla egy középiskolai tankönyvben. És miért bűvölt el? Hát, mert ez a legutolsó jelentősebb megfejtetlen ősi írás. A pályám úgy alakult, hogy számítógépes idegtudós lettem, így a napi munkámban számítógépes modelleket készítek az agyra, és próbálom megérteni, hogy hogyan készít az agy előjelzéseket, hogyan hoz döntéseket, és hogyan tanul, stb.
But in 2007, my path crossed again with the Indus script. That's when I was in India, and I had the wonderful opportunity to meet with some Indian scientists who were using computer models to try to analyze the script. And so it was then that I realized there was an opportunity for me to collaborate with these scientists, and so I jumped at that opportunity. And I'd like to describe some of the results that we have found. Or better yet, let's all collectively decipher. Are you ready?
De 2007-ben újra belebotlottam az Indus-völgyi írásba. Ez akkor történt, amikor Indiában jártam, és ragyogó alkalmam adódott találkozni néhány olyan indiai tudóssal, akik számítógépes modelleket használtak az írások elemzésére. Ekkor jöttem rá, hogy lehetőségem van együtt dolgozni ezekkel a tudósokkal, így hát kaptam az alkalmon. Szeretnék elmesélni néhány eredményt, amire jutottunk. Sőt, fejtsünk együtt! Rendben?
The first thing that you need to do when you have an undeciphered script is try to figure out the direction of writing. Here are two texts that contain some symbols on them. Can you tell me if the direction of writing is right to left or left to right? I'll give you a couple of seconds. Okay. Right to left, how many? Okay. Okay. Left to right? Oh, it's almost 50/50. Okay. The answer is: if you look at the left-hand side of the two texts, you'll notice that there's a cramping of signs, and it seems like 4,000 years ago, when the scribe was writing from right to left, they ran out of space. And so they had to cram the sign. One of the signs is also below the text on the top. This suggests the direction of writing was probably from right to left, and so that's one of the first things we know, that directionality is a very key aspect of linguistic scripts. And the Indus script now has this particular property.
Az első dolgunk egy megfejtetlen szöveggel, kideríteni az írás irányát. Van itt két szöveg, ami néhány szimbólumot tartalmaz. Meg tudják mondani, hogy vajon jobbról balra vagy balról jobbra írhatták? Adok önöknek néhány másodpercet. Oké. Jobbról balra, hányan vannak? Rendben. És balról jobbra? Ó, majdnem egyenlő. Jól van. A válasz: ha a két szöveg bal szélét nézzük, észrevehetjük, hogy torlódnak ott az írásjelek, és úgy néz ki, hogy 4000 évvel ezelőtt, amikor jobbról balra írtak, elfogyott a hely. És így össze kellett zsúfolni a jeleket. Az egyik írásjel még a szöveg teteje alá is lenyúlik. Ez azt sugallja, hogy az írás iránya valószínűleg jobbról balra volt. Ez hát egyik az első dolog, amit tudunk, az írás iránya kulcsfontosságú a nyelvi szövegekben. Az Indus -völgyi írásnak megvan most ez a sajátos tulajdonsága.
What other properties of language does the script show? Languages contain patterns. If I give you the letter Q and ask you to predict the next letter, what do you think that would be? Most of you said U, which is right. Now if I asked you to predict one more letter, what do you think that would be? Now there's several thoughts. There's E. It could be I. It could be A, but certainly not B, C or D, right? The Indus script also exhibits similar kinds of patterns. There's a lot of text that start with this diamond-shaped symbol. And this in turn tends to be followed by this quotation marks-like symbol. And this is very similar to a Q and U example. This symbol can in turn be followed by these fish-like symbols and some other signs, but never by these other signs at the bottom. And furthermore, there's some signs that really prefer the end of texts, such as this jar-shaped sign, and this sign, in fact, happens to be the most frequently occurring sign in the script.
Milyen más tulajdonságokat mutat ez az írás? Nyelvek gyakran ismétlődő mintákat tartalmaznak. Ha a "Q" betűt megadom, és megkérem Önöket, hogy mondják meg előre, mi lesz a következő betű, vajon mit fognak mondani? A legtöbbjük "U"-t mondott, amiben igazuk is van. Ha most azt kérem, hogy még egy betűt jósoljanak meg, mit mondanak, mi lesz az? Most több javaslat is van. "E" lesz. Lehetne "I", lehetne "A" , de semmiképp nem "B", "C" vagy "D", igaz? Az Indus-völgyi írás is mutat hasonló mintákat. Sok olyan szöveg van, ami káró formájú jellel kezdődik. És ezt pedig hajlamos ez a kérdőjelre hasonlító jel követni. Ez nagyon hasonlít a "Q" és "U" példájához. Ezt a jelet pedig ezek a halszerű jelek követhetik és még néhány más jel, de ezek közül az alul lévő jelek közül egyik sem. Sőt, vannak olyan jelek, amelyek nagyon szeretnek a szövegek végén lenni, mint például ez a korsó alakú jel. És ez a jel itt pedig, éppenséggel a a leggyakrabban előforduló jel az írásban.
Given such patterns, here was our idea. The idea was to use a computer to learn these patterns, and so we gave the computer the existing texts. And the computer learned a statistical model of which symbols tend to occur together and which symbols tend to follow each other. Given the computer model, we can test the model by essentially quizzing it. So we could deliberately erase some symbols, and we can ask it to predict the missing symbols. Here are some examples. You may regard this as perhaps the most ancient game of Wheel of Fortune.
Vannak ilyen minták, ebből jött az ötletünk. Az ötlet pedig az volt, hogy használjunk számítógépet ezeknek a mintáknak a megismerésére, így hát a számítógépnek megadtuk a létező szövegeket. És a számítógép ebből felállított egy statisztikai modellt, hogy milyen szimbólumok hajlamosak együtt előfordulni, és milyen szimbólumoknak szokásuk, hogy követik egymást. Ha már adott a számítógépes modell, akkor próbára tehetjük azzal, hogy alapvető tesztkérdéseket teszünk fel. Így szánt szándékkal kitörölhetünk néhány szimbólumot, és megkérjük, hogy találja ki, hogy milyen szimbólumok hiányoznak. Van itt néhány példa. Tekinthetjük ezt úgy, mint talán a legrégebbi szerencsekerék játékot.
What we found was that the computer was successful in 75 percent of the cases in predicting the correct symbol. In the rest of the cases, typically the second best guess or third best guess was the right answer. There's also practical use for this particular procedure. There's a lot of these texts that are damaged. Here's an example of one such text. And we can use the computer model now to try to complete this text and make a best guess prediction. Here's an example of a symbol that was predicted. And this could be really useful as we try to decipher the script by generating more data that we can analyze.
Azt találtuk, hogy a számítógép az esetek 75 százalékában sikerrel mondta meg, hogy mi a hiányzó jel. A többi esetben tipikusan a második vagy harmadik tipp volt a helyes válasz. Van egy gyakorlati haszna is ennek a szokatlan eljárásnak. A szövegek között sok a sérült. Van itt egy példa az ilyen szövegre. És felhasználhatjuk ezt a számítógépes modellt arra, hogy egészítse ki a szöveget a legjobb tippel. Itt egy példa egy ilyen tippre. És ez akkor jöhet valóban nagyon jól, ha úgy próbáljuk megfejteni az írást, hogy generálunk még további adatokat, amiket azután elemezhetünk.
Now here's one other thing you can do with the computer model. So imagine a monkey sitting at a keyboard. I think you might get a random jumble of letters that looks like this. Such a random jumble of letters is said to have a very high entropy. This is a physics and information theory term. But just imagine it's a really random jumble of letters. How many of you have ever spilled coffee on a keyboard? You might have encountered the stuck-key problem -- so basically the same symbol being repeated over and over again. This kind of a sequence is said to have a very low entropy because there's no variation at all. Language, on the other hand, has an intermediate level of entropy; it's neither too rigid, nor is it too random. What about the Indus script? Here's a graph that plots the entropies of a whole bunch of sequences. At the very top you find the uniformly random sequence, which is a random jumble of letters -- and interestingly, we also find the DNA sequence from the human genome and instrumental music. And both of these are very, very flexible, which is why you find them in the very high range. At the lower end of the scale, you find a rigid sequence, a sequence of all A's, and you also find a computer program, in this case in the language Fortran, which obeys really strict rules. Linguistic scripts occupy the middle range.
Van itt más dolog is, amire használhatjuk a számítógépes modellt. Képzeljünk el egy majmot a billentyűzet elött. Azt hiszem, talán valami ehhez hasonló zagyva betűsorozatot kapnánk tőle. Az ilyen véletlen betűzagyvalékról azt tartják, hogy nagyon nagy az entrópiája. Ez egy, a fizikában és informatikában használatos szakkifejezés. De képzeljük a betűk egy valóban véletlen össze-visszaságát. Hányan öntötték már le Önök közül kávéval a billentyűzetüket? Bizonyára találkoztak már a ragacsos billentyűzet problémájával -- ugyanaz a szimbólum ismétlődik újra és újra. Az ilyen sorozatról azt mondják, hogy nagyon kicsi az entrópiája, mert hogy nincs benne semmi váltakozás. Ezzel szemben a nyelvnek közepes az entrópiája; sem nem nagyon kötött, sem nem teljesen véletlen. Mi a helyzet az Indus-völgyi írással? Itt ez a grafikon egy egész csomó sorozat entrópiáját ábrázolja. A legtetején látjuk az egyenletesen véletlen sorozatot, ami a betűk véletlen összevisszasága -- és érdekes módon itt találjuk az emberi faj DNS-sorrendjét és a hangszeres zenét is. Mindkettő nagyon nagyon változékony, ez az oka annak, hogy a legfelső tartományban találjuk. A skála legalján találunk egy merev sorozatot, egy sorozatot, ami csupa "A"-t tartalmaz, és itt található egy számítógépes program is, jelen esetben Fortran nyelven, ami tényleg nagyon szigorú szabályokat követ. A nyelvi szövegek a középső tartományba esnek.
Now what about the Indus script? We found that the Indus script actually falls within the range of the linguistic scripts. When this result was first published, it was highly controversial. There were people who raised a hue and cry, and these people were the ones who believed that the Indus script does not represent language. I even started to get some hate mail. My students said that I should really seriously consider getting some protection. Who'd have thought that deciphering could be a dangerous profession? What does this result really show? It shows that the Indus script shares an important property of language. So, as the old saying goes, if it looks like a linguistic script and it acts like a linguistic script, then perhaps we may have a linguistic script on our hands. What other evidence is there that the script could actually encode language?
Mi a helyzet az Indus-völgyi írással? Azt találjuk, hogy az Indus-völgyi írás csakugyan a nyelvi írások tartományába esik. Amikor ez az eredmény először jelent meg, nagyon sokat vitatták. Voltak, akik nagy patáliát csaptak körülötte, ezek voltak azok, akik úgy gondolták, hogy az Indus-völgyi írások nem nyelvet jelölnek. Még néhány gyűlölködő levelet is kaptam. A tanítványaim azt mondták, hogy komolyan kéne vennem, és kérjek védelmet. Ki hinné, hogy az írásfejtés veszélyes foglalkozás lehet? Mit mutat ez az eredmény? Azt mutatja, hogy az Indus-völgyi írás valami lényeges tulajdonságban osztozik a nyelvekkel. Tehát, ahogy a régi mondás tartja, ha egyszer olyan, mint egy nyelvi szöveg, és úgy viselkedik, mint egy nyelvi szöveg, akkor talán valóban lehetséges, hogy nyelvi szöveggel van dolgunk. Milyen egyéb tények vannak, amik azt mutatják, hogy az írás valóban egy nyelvet jelöl?
Well linguistic scripts can actually encode multiple languages. So for example, here's the same sentence written in English and the same sentence written in Dutch using the same letters of the alphabet. If you don't know Dutch and you only know English and I give you some words in Dutch, you'll tell me that these words contain some very unusual patterns. Some things are not right, and you'll say these words are probably not English words. The same thing happens in the case of the Indus script. The computer found several texts -- two of them are shown here -- that have very unusual patterns. So for example the first text: there's a doubling of this jar-shaped sign. This sign is the most frequently-occurring sign in the Indus script, and it's only in this text that it occurs as a doubling pair.
A jó nyelvi írásjelek valójában több nyelvet is kódolhatnak. Például itt van ugyanaz a mondat angolul és hollandul, az ábécének ugyanazokat a betűit használják. Ha nem tudnak hollandul csak angolul, és megadok néhány szót hollandul, akkor azt fogják mondan hogy ezek a szavak tartalamaznak néhány nagyon furcsa mintát. Hogy valami nem stimmel, és azt fogják mondani, hogy ezek valószínűleg nem angol szavak. Hasonló dolog történt az Indus-völgyi irás esetében is. A számítógép talált több szöveget -- kettőt itt megmutatok -- ami nagyon furcsa mintákat tartalmazott. Pl. az első szöveg: meg van duplázva ez a váza formájú jel. Ez a jel a leggyakrabban előforduló jel az Indus-völgyi írásban, és csak ebben az egyetlen szövegben fordul elő megduplázva.
Why is that the case? We went back and looked at where these particular texts were found, and it turns out that they were found very, very far away from the Indus Valley. They were found in present day Iraq and Iran. And why were they found there? What I haven't told you is that the Indus people were very, very enterprising. They used to trade with people pretty far away from where they lived, and so in this case, they were traveling by sea all the way to Mesopotamia, present-day Iraq. And what seems to have happened here is that the Indus traders, the merchants, were using this script to write a foreign language. It's just like our English and Dutch example. And that would explain why we have these strange patterns that are very different from the kinds of patterns you see in the text that are found within the Indus Valley. This suggests that the same script, the Indus script, could be used to write different languages. The results we have so far seem to point to the conclusion that the Indus script probably does represent language.
Vajon mi lehet az oka ennek? Utánanéztünk, hogy hol találták ezeket a bizonyos szövegeket, és az derült ki, hogy az Indus-völgytől nagyon-nagyon távol. A mai Irak vagy Irán területén. És miért ott találták? Még nem említettem Önöknek, hogy az Indus-völgyi emberek nagyon vállalkozó szelleműek voltak. Olyan emberekkel is kereskedtek, akik meglehetősen távol éltek tőlük. Ilyen esetben a tengeren utaztak végig Mezopotámiába, a mai Irakba. És úgy tűnik, az történt itt, hogy az Indus-völgyi kereskedők, ezt az írást használták az idegen nyelv írásához is. Olyan ez, mint a mi angol és holland példánk. És ez megmagyarázná ezeket a különös mintákat, amelyek nagyon különböznek az Indus-völgyben talált szövegek mintáitól. Ez azt sugallja, hogy ugyanaz az írást, az Indus-völgyi írást különböző nyelvekhez használhatták. Az eredményeink most már arra a következtetésre látszanak vezetni, hogy az Indus-völgyi írás valószínűleg nyelvi jellegű.
If it does represent language, then how do we read the symbols? That's our next big challenge. So you'll notice that many of the symbols look like pictures of humans, of insects, of fishes, of birds. Most ancient scripts use the rebus principle, which is, using pictures to represent words. So as an example, here's a word. Can you write it using pictures? I'll give you a couple seconds. Got it? Okay. Great. Here's my solution. You could use the picture of a bee followed by a picture of a leaf -- and that's "belief," right. There could be other solutions. In the case of the Indus script, the problem is the reverse. You have to figure out the sounds of each of these pictures such that the entire sequence makes sense. So this is just like a crossword puzzle, except that this is the mother of all crossword puzzles because the stakes are so high if you solve it.
Ha nyelvi jellegű, akkor hogyan olvassuk a szimbólumokat? Ez a következő nagy kihívás. Látni fogjuk, hogy sok szimbólum olyan, mint az emberek vagy rovarok, halak vagy madarak képe. A legrégebbi írások a képrejtvény elvét használják, ami abból áll, hogy képeket használnak a szavakra. Például itt van egy szó. Le tudják írni képekkel? Adok rá néhány másodpercet. Sikerült? Igen. Nagyszerű. Ez az én megoldásom. Láthatják egy méhecske [bi] képét, utána meg egy falevelet [líf] -- ez a "hinni" [bilíf] szó. Lehetnek persze más megoldások is. Az Indus-völgyi írás esetén a probléma ennek a fordítottja volt. Úgy kellett kigondolni az egyes képek hangalakját, hogy az egész mondat értelmes legyen. Tehát olyan ez, mint egy keresztrejtvény, azzal a különbséggel, hogy ez minden keresztrejtvények ősanyja, mert hogy olyan nagy a tétje a megoldásnak.
My colleagues, Iravatham Mahadevan and Asko Parpola, have been making some headway on this particular problem. And I'd like to give you a quick example of Parpola's work. Here's a really short text. It contains seven vertical strokes followed by this fish-like sign. And I want to mention that these seals were used for stamping clay tags that were attached to bundles of goods, so it's quite likely that these tags, at least some of them, contain names of merchants. And it turns out that in India there's a long tradition of names being based on horoscopes and star constellations present at the time of birth. In Dravidian languages, the word for fish is "meen" which happens to sound just like the word for star. And so seven stars would stand for "elu meen," which is the Dravidian word for the Big Dipper star constellation. Similarly, there's another sequence of six stars, and that translates to "aru meen," which is the old Dravidian name for the star constellation Pleiades. And finally, there's other combinations, such as this fish sign with something that looks like a roof on top of it. And that could be translated into "mey meen," which is the old Dravidian name for the planet Saturn. So that was pretty exciting. It looks like we're getting somewhere.
Munkatársaim, Iravatham Mahadevan és Asko Parpola tettek némi haladást ennek a bizonyos problémának a megoldásában. Mutatok egy röpke példát Parpola munkájából. Van itt egy valóban rövid szöveg. Hét darab függőleges vonást tartalmaz, amiket egy halszerű jel követ. És meg szeretném említeni, hogy ezt a pecsételőt árucsomagok agyag kísérőcímkéinek lepecsételésére használták, így nagyon valószínű, hogy ezek a címkék, vagy legalább néhány közülük kereskedők nevét tartalmazták. Kiderült, hogy Indiában régi hagyomány, hogy a neveket a születés idején meglévő horoszkóp jegyek és csillagképek szerint adományozták. Dravida nyelven a hal "meen", ami történetesen ugyanúgy hangzik, mint a csillagra meglévő szó. A hét csillag jelentése "elu menn", ami dravida szó a Göncölre. Hasonlóképp, van egy hat csillagból álló sorozat, ami jelentése "aru meen" ami a Fiastyúk régi dravida neve. Végül van egy másik kombináció, mint ez a hal jel, a tetején egy háztetőre emlézetető jellel. Ez úgy fordítható, hogy "mey meen" ami régi dravida szó a Szaturnuszra. Szóval, ez nagyon izgalmas. Úgy néz ki, hogy elértünk valamit.
But does this prove that these seals contain Dravidian names based on planets and star constellations? Well not yet. So we have no way of validating these particular readings, but if more and more of these readings start making sense, and if longer and longer sequences appear to be correct, then we know that we are on the right track. Today, we can write a word such as TED in Egyptian hieroglyphics and in cuneiform script, because both of these were deciphered in the 19th century. The decipherment of these two scripts enabled these civilizations to speak to us again directly. The Mayans started speaking to us in the 20th century, but the Indus civilization remains silent.
De vajon bizonyítja-e mindez azt, hogy ezek a pecsételők olyan dravida neveket tartalmaznak, amelyek bolygók vagy csillagképek nevére épülnek? Nem feltétlenül. Nincs hát lehetőség igazolnunk ezeket az egyes olvasatokat, de ha egyre több szöveg kezd értelmet nyerni, és egyre hosszabb sorozatok tűnnek jónak, akkor tudjuk, hogy jó nyomon járunk. Ma le tudunk írni olyan szavakat, mint a TED az egyiptomi hieroglifákkal vagy ékírással, mert mindkét írást megfejtették a 19. században. E két írás megfejtése lehetővé tette, hogy ezek a civilizációk újra közvetlenül szóljanak hozzánk. A maják írása a 20. században kezdett el hozzánk beszélni, de az Indus-völgyi civilizáció néma maradt.
Why should we care? The Indus civilization does not belong to just the South Indians or the North Indians or the Pakistanis; it belongs to all of us. These are our ancestors -- yours and mine. They were silenced by an unfortunate accident of history. If we decipher the script, we would enable them to speak to us again. What would they tell us? What would we find out about them? About us? I can't wait to find out.
Miért kéne törődnünk vele? Az Indus-völgyi civilizáció nem csupán Dél-Indiához, Észak-Indiához vagy Pakisztánhoz tartozik, hanem mindannyiunkhoz. Ezek az őseink, az Önöké és az enyém. Elhallgattatta őket a történelem egy szerencsétlen fordulata. Ha megfejtjük az írást, lehetővé tesszük, hogy az újra szóljon hozzánk. Mit mondana vajon nekünk? Mit fogunk megtudni róluk? És magunkról? Alig várom, hogy megfejtsük!
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)