Poet Ali: Hi. Audience: Hi.
Sziasztok! (Közönség) Szia!
PA: I want to ask you guys a question. How many languages do you speak? This is not a rhetorical question. I actually want you to think of a number. For some of you, it's pretty easy. Inside your head, you're like, "It's one. You're speaking it, buddy. I'm done." Others of you maybe are wondering if the language an ex-boyfriend or ex-girlfriend taught you, where you learned all the cusswords, if it counts -- go ahead and count it. When I asked myself the question, I came up with four, arguably five, if I've been drinking.
Lenne hozzátok egy kérdésem. Hány nyelven beszéltek? Ez nem költői kérdés. Szeretném, ha egy számra gondolnátok. Van, akinek könnyű a válasz. Az jár a fejetekben: "Csak ezt az egyet beszélem, haver, és ennyi." Mások talán elgondolkoznak azon, hogy az a nyelv, amit egy extől tanultak, az összes káromkodás, ide számít-e – soroljátok ide bátran! Feltettem magamnak is a kérdést, én négyet számoltam, néhány ital után, vitathatóan, lehet öt.
(Laughter)
(Nevetés)
(In Italian: With a little bit of wine I can speak Italian.)
(Olaszul) Néhány pohár bor után tudok olaszul.
(Applause)
(Taps)
Cheers!
Köszönöm.
But on closer examination, I came up with 83 -- 83 languages, and I got tired and I stopped counting. And it forced me to revisit this definition that we have of language. The first entry said, "The method of human communication, either spoken or written, consisting of the use of words in a structured or conventional way." The definition at the bottom refers to specialized fields, like medicine, science, tech. We know they have their own vernacular, their own jargon. But what most interested me was that definition right in the center there: "the system of communication used by a particular community or country." And I'm not interested in altering this definition. I'm interested in applying it to everything we do, because I believe that we speak far more languages than we realize. And for the rest of our time together, I'm going to attempt to speak in one language that is native to every single human being in this room.
De mikor jobban belegondoltam, 83 lett az eredmény – 83 nyelv, aztán belefáradtam, és nem számoltam tovább. Emiatt újra átnéztem a nyelv definícióját. Az első pont szerint: "Az emberi kommunikáció írott vagy beszélt formája, mely a szavakat általánosan elfogadott és szabályozott módon használja." Az alul látható definíció olyan szakterületekre vonatkozik, mint az orvostan, a tudomány, a technológia. Ezeknek megvan a saját nyelvük, egy bizonyos szaknyelv. De engem leginkább a második meghatározás foglalkoztat: "Egy bizonyos közösségben vagy országban használatos kommunikációs rendszer." Nem változtatnék ezen a meghatározáson. Az foglalkoztat, hogy ezt minden cselekvésünkre tudjuk alkalmazni, mert úgy gondolom, sokkal több nyelven beszélünk, mint gondolnánk. Az előadás hátralevő részében igyekszem egy nyelven beszélni, amely mindegyikünk anyanyelve.
But that changes things a little bit, because then it's no longer a presentation. It becomes a conversation, and in any conversation, there must be some sort of interaction. And for any interaction to happen, there has to be a degree of willingness on both parties. And I think if we just are willing, we will see the magic that can happen with just a little bit of willingness. So I've chosen a relatively low-risk common denominator that can kind of gauge if we're all willing. If you're happy and you know it, clap your hands.
De emiatt lesz egy kis változás, mert innentől ez nem egy előadás, hanem társalgás, és mint minden párbeszédben, itt is kell, hogy legyen egy bizonyos kölcsönösség. Ehhez viszont bizonyos fokú szándék is szükséges mindkét fél részéről. Ha hajlandóak vagyunk erre, olyankor varázslatos dolgok történnek, csak egy kevéske hajlandósággal. Ezért választottam egy igazán alacsony kockázatú közös nevezőt, egy nyomvonalat, már ha ezt mindannyian akarjuk. Ha jó a kedved, üsd a tenyered!
(Claps)
(Taps)
Now you're talking!
Erről van szó!
(In Spanish: For all the people who speak Spanish, please stand up. And look at a person sitting to your side and start laughing.)
(Spanyolul) Azok, akik beszélnek spanyolul, kérem, álljanak fel. Nézzetek rá a szomszédotokra, és kezdjetek el nevetni.
(Laughter)
(Nevetés)
Thank you so much. Please be seated.
Köszönöm szépen. Leülhettek.
Now, if that felt a little bit awkward, I promise there was no joke being had at your expense. I simply asked the Spanish-speaking audience to stand up, look at a person that was sitting close to them and laugh. And I know that wasn't nice, and I'm sorry, but in that moment, some of us felt something. You see, we're often aware of what language does when we speak somebody's language, what it does to connect, what it does to bind. But we often forget what it does when you can't speak that language, what it does to isolate, what it does to exclude. And I want us to hold on as we journey through our little walk of languages here.
Ha kényelmetlenül éreztétek magatokat, ebben nem volt semmi rosszindulat. Arra kértem a spanyolul beszélőket a közönségből, hogy álljanak fel, nézzenek a szomszédjukra, és kezdjenek el nevetni. És tudom, ez nem volt szép tőlem, ezért ne haragudjatok, de abban a pillanatban néhányan átéltünk valamit. Gyakran felismerjük, milyen az, ha beszéljük a másik nyelvét, milyen az, amikor összeköt és köteléket alkot. Viszont sokszor elfelejtjük, milyen az, amikor nem beszélünk azon a nyelven, milyen az, ha elszigetel vagy kirekeszt minket. Ezért szeretném, hogy tartsatok velem, ahogy átsétálunk a nyelvek világába.
(In Farsi: I'd like to translate the idea of "taarof.") I said in Farsi, "I'd like to translate this idea of 'taarof' in the Persian culture," which, really -- it has no equivalent in the English lexicon. The best definition would be something like an extreme grace or an extreme humility. But that doesn't quite get the job done. So I'll give you an example. If two gentlemen were walking by each other, it'd be very common for the first one to say, (In Farsi: I am indebted to you), which means, "I am indebted to you." The other gentlemen would respond back, (In Farsi: I open my shirt for you) which means, "I open my shirt for you." The first guy would respond back, (In Farsi: I am your servant) which means, "I am your servant." And then the second guy would respond back to him, (In Farsi: I am the dirt beneath your feet) which literally means, "I am the dirt beneath your feet."
(Fársziul) A "taarof" fogalmát szeretném lefordítani. Fársziul azt mondtam, hogy a perzsa "taarof" fogalmát szeretném lefordítani, ennek nincs megfelelője a magyar szókincsben. A legjobb definíció rá a határtalan jóindulat, vagy a határtalan alázat. De így nem teljesen pontos. Ezért adok rá egy példát. Ha két férfi elmegy egymás mellett, gyakori, hogy az egyik azt mondja a másiknak: (fársziul) Leköteleztél. Ami azt jelenti: Leköteleztél. Mire a másik így válaszol: (fársziul) Kibontom neked az ingemet. Ami annyit jelent: Kibontom neked az ingemet. Erre az első férfi így felel: (fársziul) A szolgád vagyok. Ez azt jelenti: A szolgád vagyok. Mire a másik azt feleli: (fársziul) Én vagyok a piszok a talpad alatt. ami szó szerint azt jelenti: Én vagyok a piszok a talpad alatt.
(Laughter)
(Nevetés)
Here's an exhibit for you guys, in case you didn't get the picture.
Ha nem állt össze a kép, ezt így lehet elképzelni.
(Laughter)
(Nevetés)
And I share that with you, because with new languages come new concepts that didn't exist before. And the other thing is, sometimes we think language is about understanding the meaning of a word, but I believe language is about making a word meaningful for yourself.
Ezt azért osztom meg veletek, mert egy új nyelv friss, korábban nem létező elképzeléseket hoz. Egyébként, néha úgy gondoljuk, hogy a nyelv lényege a szavak jelentésének megértése, de inkább arról van szó, hogy számodra a szavak milyen jelentést hordoznak.
If I were to flash this series of words on the screen, some of you, you'd know exactly what it is right away. Others of you, you might struggle a little bit. And I could probably draw a pretty clear-cut line right around the age of 35 and older, 35 and younger. And for those of us that are in the know, we know that's text-speak, or SMS language. It's a series of characters meant to convey the most amount of meaning with the least amount of characters, which sounds pretty similar to our definition of languages: "system of communication used by a community." Now, anyone who's ever got into an argument via text can make a case for how it's maybe not the best method of communication, but what if I told you that what you saw earlier was a modern-day love letter?
Ha megnézitek ezeket a sorokat a kivetítőn, néhányan azonnal tudjátok, hogy miről szól a szöveg. A többiek lehet, hogy nehézkesen értenék meg. Két, viszonylag jól elhatárolható csoportba tudnám őket osztani: a 35 évnél fiatalabbakra, és a 35 évnél idősebbekre. Azok, akik közülünk jól tájékozottak, tudják, hogy szöveges üzenetről, SMS-nyelvezetről beszélünk. Itt a lehető legkevesebb karakterrel mondunk el, a lehető legtöbbet, és ez elég hasonló ahhoz, ahogy a nyelvet meghatároztuk: "Egy közösségben használatos kommunikációs rendszer." Ha valaki valaha SMS-en keresztül vitába keveredett, az tudja, hogy talán nem ez a legmegfelelőbb kommunikációs forma, de mi lenne, ha azt mondanám, hogy ez egy modernkori szerelmeslevél?
If you follow along: "For the time being, I love you lots, because you positively bring out all the best in me, and I laugh out loud, in other words, let's me know what's up. 'Cause you are a cutie in my opinion, and as far as I know to see you, if you're not seeing someone, would make happy. For your information, I'll be right there forever. In any case, keep in touch, no response necessary, all my best wishes, don't know, don't care if anyone sees this. Don't go there, see you later, bye for now, hugs and kisses, you only live once."
Kövesd, ahogy felolvasom: Most úgy érzem, nagyon szeretlek, mert a legjobb énemet hozod ki belőlem, és hangosan nevetek, más szóval, mi újság? Szerintem csinos vagy, és azt érzem, nagyon boldog lennék, ha látnálak, ha nem jársz mással. Csak hogy tudd, mindig itt leszek. Mindenképp tartsuk a kapcsolatot, nem kell válaszolnod, minden jót, nem tudom, nem is bánom, ha ezt valaki elolvassa. Ne is gondolj erre, viszlát, szia, ölelés és csókok, egyszer élünk."
(Applause)
(Taps)
Kind of a modern-day Romeo or Juliet.
Egy modern kori Rómeó vagy Júlia.
In that moment, if you laughed, you spoke another language that needs no explanation: laughter. It's one of the most common languages in the world. We don't have to explain it to each other, it's just something we all feel, and that's why things like laughter and things like music are so prevalent, because they seem to somehow transcend explanation and convey a profound amount of meaning.
Abban a pillanatban, mikor nevettetek, egy másik nyelven beszéltetek, amit nem kell magyarázni; ez a nevetés nyelve. Az egyik legáltalánosabb nyelv a világon. Nem kell elmagyarázni, ez olyasmi, amit mindenki érez, a zene és a nevetés ezért annyira elterjedt jelenség, mivel ezeket nem kell megmagyarázni, mégis mély értékű jelentést továbbítanak.
Every language we learn is a portal by which we can access another language. The more you know, the more you can speak. And it's something common that we all do. We take any new concept, and we filter it through an already existing access of reality within us. And that's why languages are so important, because they give us access to new worlds, not just people. It's not just about seeing or hearing, it's about feeling, experiencing, sharing.
Minden egyes nyelv, amit megtanulunk, kaput nyit egy másik nyelvhez. Minél több nyelven beszélsz, annál többet tudsz mondani. Gyakran tapasztaljuk ezt a jelenséget. Bármely új elképzelést leszűrve, hozzáférést kapunk a már eleve bennünk rejlő valósághoz. A nyelvek ezért annyira fontosak, mert új világokat ismerhetünk meg, nem csupán új embereket. Nemcsak látásról és a hallásról van szó,
And despite these languages that we've covered, I really don't think we've covered one of the most profound languages, and that's the language of experience. That's why when you're talking with someone, if they've shared something you've shared, you don't need to explain it much. Or that's why, when you're sharing a story and you finish, and the people you're talking to don't quite get it, the first thing we all say is, "Guess you had to be there." I guess you had to be here this week to know what this is about. It's kind of hard to explain, isn't it?
hanem érzelmeink, tapasztalataink megosztásáról is. És bár beszéltünk már néhány nyelvről, eddig nem volt szó az egyik legkifejezőbbről, a tapasztalat nyelvéről. Ezért amikor beszélgetünk valakivel, aki azt élte át, amit mi, nincs szükség sok magyarázatra. És ezért van az is, hogy mikor mesélsz valamit, és a történet végére érsz, az emberek nem egészen értik, miről beszélsz, az első, amit mondanak: "Ha te mondod!" És igen, én mondom, hogy itt kellett legyünk ezen a héten, hogy átéljük ezt. Különben elég nehéz elmagyarázni, igaz?
And for the sake of our research, I'm going to close by asking that you participate one more time in this language of experience. I'm going to filter through some languages, and if I'm speaking your language, I'm going to ask that you just stand and you stay standing. You don't need to ask permission, just let me know that you see me, and I can also see you if you speak this language of experience. Do you speak this language? When I was growing up in primary school, at the end of the year, we would have these parties, and we'd vote on whether we wanted to celebrate at an amusement park or a water park. And I would really hope the party wasn't at a water park, because then I'd have to be in a bathing suit. I don't know about you, but sometimes when I approach a dressing room, my sweat glands start activating on their own, because I know the garment is not going to look on me like it did on that mannequin.
A kísérlet érdekében azzal fogom zárni az előadást, hogy a tapasztalat nyelvén szólok hozzátok. Kiválasztok néhány nyelvet, és ha a te nyelveden szólok, kérlek, állj fel, és maradj állva. Ne kérj engedélyt, csak tudasd velem, hogy látsz engem, és így én is látlak majd, ha érted annak a tapasztalatnak a nyelvét. Érted-e ezt a nyelvet? Kisiskolás koromban, úgy vártuk az év végét, hogy megszavaztuk, hol ünnepeljünk, egy vidámparkban vagy egy vízi parkban. Mindig reméltem, hogy nem vízi parkba megyünk, mert akkor fürdőnadrágot kell viselnem. Nem tudom, miért, de néha az öltözőben elkezdtem minden ok nélkül izzadni, mert tudtam, hogy a nadrág nem fog úgy kinézni rajtam, mint a próbababán.
Or how about this? When I would go to family functions or family gatherings, every time I wanted a second plate -- and I usually did --
Vagy mit gondoltok a következőről? Családi összejöveteleken, amikor repetát kértem, és általában így volt,
(Laughter)
(Nevetés)
it was a whole exercise in cost-benefit analysis, my relatives looking at me like, "I don't know. Do you really need that? Looks like you're doing OK there, bud." Did my cheeks have a big "Pinch me" sign that I didn't see? And if you're squirming or you're laughing or you stood up, or you're beginning to stand, you're speaking the language that I endearingly call "the language of growing up a fat kid." And any body-image issue is a dialect of that language.
az olyan volt, mint egy veszteség-nyereség elemzés, mert a rokonaim úgy néztek rám: "Nem is tudom, tényleg kérsz még? Szerintem már eleget ettél, kisfiam." Lehet, hogy az arcomra volt írva, csak én nem tudtam róla? És ha most feszengesz, vagy nevetsz, vagy felálltál a helyedről, vagy most kezdesz felállni, azon a nyelven beszélsz, amit én úgy hívok: "dagi gyerekként nőttem fel." Bármely testképzavar egy dialektusa ennek a nyelvnek.
I want you to stay standing. Again, if I'm speaking your language, please go ahead and stand. Imagine two bills in my hand. One is the phone bill, and one is the electric bill. Eeny, meeny, miny, mo, pay one off, let the other one go, which means, "I might not have enough to pay both at the current moment." You've got to be resourceful. You've got to figure it out. And if you're standing, you know the language of barely making ends meet, of financial struggle. And if you've been lucky enough to speak that language, you understand that there is no motivator of greatness like deficiency. Not having resources, not having looks, not having finances can often be the barren soil from which the most productive seeds are painstakingly plowed and harvested.
Kérem, maradjatok állva. És most megint, ha érted a nyelvet, kérlek, állj fel. Két számlát tartok a kezemben. Az egyik a telefonszámla, a másik az áramszámla. Ec-pec, kifizetsz, vagy nem fizetsz. Ez a "lehet, hogy nincs elég pénzem ahhoz, hogy befizessem most mindkettőt" nyelve. Találékonynak kell lenni. Meg kell oldani. Azok, akik felálltak, beszélik a pénzügyi gond, vagy az anyagi küzdelem nyelvét. Ha érted ezt a nyelvet, akkor tudod, hogy semmi nem motivál jobban arra, hogy elérjünk valamit, mint a hiány. Merülnek a készleteid, rosszul állsz külsőleg és anyagilag, ezek képezik azt a sivár talajt, ahová a legtermékenyebb magokat gondosan elveted és learatod.
I'm going to ask if you speak this language. The second you recognize it, feel free to stand. When we heard the diagnosis, I thought, "Not that word. Anything but that word. I hate that word." And then you ask a series of questions: "Are you sure?" "Has it spread?" "How long?" "Doctor, how long?" And a series of answers determines a person's life. And when my dad was hungry, we'd all rush to the dinner table to eat, because that's what we did before. We ate together, so we were going to continue doing that. And I didn't understand why we were losing this battle, because I was taught if you fight and if you have the right spirit, you're supposed to win. And we weren't winning. For any of you that stood up, you know very well that I'm speaking the language of watching a loved one battle cancer.
Kérem, álljon fel az, aki érti ezt a nyelvet. Amint felismered, nyugodtan állj fel. Mikor meglett a diagnózis, azt gondoltam: "Csak ne legyen az a szó. Bármi legyen, csak ne az a szó, az a förtelmes szó." Aztán felteszel egy sor kérdést: "Biztos benne?" "Átterjedt máshova?" "Mennyi van hátra?" "Doktor úr, mennyi van hátra?" És a válaszok határozzák meg egy ember életét. És amikor apukám éhes volt, mind odaszaladtunk az étkezőasztalhoz, mert előtte is ezt tettük. Együtt ettünk, ezért folytatni akartuk ezt a hagyományt. És nem értettem, miért álltunk vesztésre, mert úgy tudtam, egy küzdelmet a megfelelő hozzáállással meg lehet nyerni. De nem tudtuk leküzdeni. Azok, akik felálltak, tudják, hogy egy rákos beteg rokon küzdelméről beszélek. (Taps)
(Applause)
Any terminal illness is a derivative of that language.
Bármilyen halálos betegség ide sorolható.
I'm going to speak one last language. Oh -- no, no, I'm listening. Yeah, yeah, yeah, no no, no no, me and you, right here, yup.
Még egy utolsó nyelvet említek. Ó – nem, nem, figyelek! Igen, igen, nem, nem, te és én, épp itt, ja.
(Laughter)
(Nevetés)
No, I'm with ya. I'm with ya!
De figyelek! Figyelek!
(Laughter)
(Nevetés)
Or, imagine the lights are all off and a blue light is just shining in your face as you're laying on the bed. And I know some of you, like me, have dropped that phone right on your face.
Vagy képzeld, hogy sötét van és világít az arcodra a kék fény, ahogy fekszel az ágyban. És tudom, néhányan közületek, mint én is, pont az arcotokra ejtettétek a telefont.
(Laughter)
(Nevetés)
Or this one, right? Passenger seat freaking out, like, "Can you watch the road?" And for anybody that stood up, you speak the language that I like to call "the language of disconnection." It's been called the language of connection, but I like to call it the language of disconnection. I don't mean disconnection, I mean disconnection, human disconnection, disconnected from each other, from where we are, from our own thoughts, so we can occupy another space.
Mit gondoltok erről? Megrémült utas: "Ugye, az utat figyeled?" Azok, akik felálltak tudják, hogy ez a megszakadt kapcsolat nyelve. A kapcsolat nyelvének is hívják, de én a megszakadt kapcsolat nyelvének hívom. Itt nem az eltávolodásról van szó, hanem amikor megszakad a kapcsolat az emberek között, megszakad a kapcsolatunk egymással, a környezetünkkel, a saját gondolatainkkal, mert mással vagyunk elfoglalva.
If you're not standing, you probably know what it's like to feel left out.
Ha ülve maradtál, akkor tudod, milyen érzés, amikor kimaradsz valamiből.
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
You probably -- you know what it's like when everybody's a part of something, and you're not. You know what it's like being the minority. And now that I'm speaking your language, I'm going to ask you to stand, since we're speaking the same language. Because I believe that language of being the minority is one of the most important languages you can ever speak in your life, because how you feel in that position of compromise will directly determine how you act in that position of power.
Érzed, milyen az, amikor mindenki részese valaminek, te pedig nem. Tudod, milyen, amikor a kisebbség része vagy. Most már beszélem a nyelvedet, ezért kérlek, állj fel, mivel értjük egymást. Úgy gondolom, a kisebbséghez való tartozás nyelve az egyik legjelentősebb, amit valaha beszélhetünk, mert ahogy ezt a kiszolgáltatott helyzetet kezeled, meghatározza, hogyan viselkedsz majd, ha te vagy az erősebb.
Thank you for participating. If you'd take a seat, I want to speak one last language.
Köszönöm, hogy részt vettetek. Üljetek le, megemlítenék még egy nyelvet.
(Applause)
(Taps)
This one, you don't need to stand. I just want to see if you recognize it.
Ehhez nem kell, hogy felálljatok. Csak azt szeretném tudni, felismeritek-e.
Most the girls in the world are complainin' about it. Most the poems in the world been written about it. Most the music on the radio be hittin' about it, kickin' about it, or rippin' about it. Most the verses in the game people spittin' about it, most the songs in the world, people talkin' about it. Most the broken hearts I know are walkin' without it, started to doubt it, or lost without it. Most the shadows in the dark have forgotten about it. Everybody in the world would be trippin' without it. Every boy and every girl will be dead without it, struggle without it, nothing without it. Most the pages that are filled are filled about it. ["It" = Love] The tears that are spilled are spilled about it. The people that have felt it are real about it. A life without it, you'd be lost. When I'm in it and I feel it, I be shoutin' about it. Everybody in the whole world knowin' about it. I'm hurt and broke down and be flowin' about it, goin' about it wrong 'cause I didn't allow it. Can the wound or scar heal without it? Can't the way that you feel be concealed about it? Everybody has their own ideal about it, dream about it, appeal about it. So what's the deal about it? Are you 'bout it to know that life is a dream and unreal without it? But I'm just a writer. What can I reveal about it?
A legtöbb lány a világon panaszkodik miatta. A legtöbb vers a világon erről íródott. A legtöbb zene a rádióban erről dalol, erről tombol, erről zeng. A legtöbb költeményben gyűlölködnek ezért, A legtöbb dalban erről beszélnek az emberek, Összetört szívek seregét fosztották meg tőle, kételkednek benne, vagy elvesznek nélküle. A homályban elnyeli a sötétség. Hiánya őrületbe kergetne. Minden fiú és minden lány holtan esne össze, küszködne, semmi lenne nélküle. Oldalak sokaságát zsúfolja. [Ez: a szerelem.] Könnyek áradatát hullatják miatta. Azok, akik átélték, valódinak érezték. Az életben nem találnád nélküle a helyed. Vígan kiabálok, amikor én is megtapasztalom. Így mindenki megtudja, milyen ez a vágyálom. Megsértettek, összetörtem, áradozok róla, rosszul esett, mivel megtagadtam. Sebeink begyógyulnának-e nélküle? Tudod-e álcázni azt, ahogy átéled? Mindenki saját elképzelése szerint álmodozik, fantáziál róla. Akkor minek áradozunk róla? Talán hiánya miatt az élet csak egy ábránd? De én csupán egy író vagyok. Mi itt a tanulság?
Why is it that the most spoken-about language in the world is the one we have the toughest time speaking or expressing? No matter how many books, how many seminars, how many life-coaching sessions we go to, we just can't get enough of it. And I ask you now: Is that number that you had at the beginning, has that changed? And I challenge you, when you see someone, to ask yourself: What languages do we share? And if you don't come up with anything, ask yourself: What languages could we share? And if you still don't come up with anything, ask yourself: What languages can I learn? And now matter how inconsequential or insignificant that conversation seems at the moment, I promise you it will serve you in the future.
Miért van az, hogy a leggyakoribb nyelvet a világon a legnehezebb megtanulni vagy kifejezni? Nem számít, hány könyvet olvasunk, mennyit tanulunk róla, hány tanácsadóhoz járunk, szinte elérhetetlennek számít. Felteszem a kérdést: Megváltozott a szám, amit az előadás elején megállapítottatok? Legközelebb, amikor találkoztok valakivel, tegyétek fel magatoknak a kérdést: Hány nyelven osztozunk? És ha nem jut eszetekbe egy sem, akkor gondoljatok bele: hány nyelven osztozhatnánk? És ha még akkor sem jut eszetekbe semmi, tegyétek fel ezt a kérdést: milyen nyelveket tanulhatnék meg? És mindegy, mennyire lényegtelennek vagy jelentéktelennek tűnik most ez a beszélgetés, ígérem, lesz haszna a jövőben.
My name is Poet Ali. Thank you.
Poet Ali vagyok. Köszönöm.
(Applause)
(Taps)