Philosophers, dramatists, theologians have grappled with this question for centuries: what makes people go wrong? Interestingly, I asked this question when I was a little kid. I grew up in the South Bronx, inner-city ghetto in New York, and I was surrounded by evil, as all kids are who grew up in an inner city. And I had friends who were really good kids, who lived out the Dr. Jekyll Mr. Hyde scenario -- Robert Louis Stevenson. That is, they took drugs, got in trouble, went to jail. Some got killed, and some did it without drug assistance.
Filozófusok, drámaírók, teológusok évszázadok óta küszködnek ezzel a kérdéssel: "Miért válunk gonosszá?" Érdekes módon, én is ugyanezt kérdeztem gyerekkoromban. Amikor gyerek voltam Dél-Bronxban, a belvárosi gettóban, New Yorkban körülvett a gonosz, mint minden gyereket, aki a belvárosban nő fel. Voltak barátaim, akik nagyon jók voltak, és átélték a Dr. Jekyll-Mr. Hyde forgatókönyvet - Robert Louis Stevenson. Azaz, drogoztak, bajba kerültek, börtönben végezték. Néhányukat megölték, másokkal ez drogok nélkül is megtörtént.
So when I read Robert Louis Stevenson, that wasn't fiction. The only question is, what was in the juice? And more importantly, that line between good and evil -- which privileged people like to think is fixed and impermeable, with them on the good side, the others on the bad side -- I knew that line was movable, and it was permeable. Good people could be seduced across that line, and under good and some rare circumstances, bad kids could recover with help, with reform, with rehabilitation.
Számomra Robert Louis Stevenson nem fikció volt. Az egyetlen kérdés, hogy mi van a koktélban? És ami még fontosabb, az a vonal jó és gonosz között - amiről a kiváltságosok szeretik azt hinni, hogy rögzített és átjárhatatlan, és ők a jó oldalon vannak, míg mindenki más a rossz oldalon - de én tudom, hogy az a vonal mozgatható és átjárható. A jó embereket át lehet csábítani a túloldalra, és jó és ritka körülmények között a rossz gyerekek megjavulhatnak segítséggel, jó útra térítéssel, rehabilitációval.
So I want to begin with this wonderful illusion by [Dutch] artist M.C. Escher. If you look at it and focus on the white, what you see is a world full of angels. But let's look more deeply, and as we do, what appears is the demons, the devils in the world. That tells us several things.
Ezzel a csodálatos érzékcsalódással szeretném kezdeni M. C. Escher [holland] művésztől. Ha a fehér részekre összpontosítunk, azt látjuk, hogy a világ tele van angyalokkal. De nézzük csak meg jobban, és máris látjuk, hogy előtűnnek a démonok, a gonoszok a világban. Ez sok mindent elárul.
One, the world is, was, will always be filled with good and evil, because good and evil is the yin and yang of the human condition. It tells me something else. If you remember, God's favorite angel was Lucifer. Apparently, Lucifer means "the light." It also means "the morning star," in some scripture. And apparently, he disobeyed God, and that's the ultimate disobedience to authority. And when he did, Michael, the archangel, was sent to kick him out of heaven along with the other fallen angels. And so Lucifer descends into hell, becomes Satan, becomes the devil, and the force of evil in the universe begins.
Az egyik, hogy a világban mindig is volt jó és gonosz, mert a jó és a gonosz az emberi lét jin-jangja. Nekem mást is elárul. Ha emlékeznek még, Isten kedvenc angyala Lucifer volt. Valójában Lucifer neve fényt jelent. Néhány írás szerint hajnalcsillagot is jelent. Nem engedelmeskedett Istennek, ami a hatalom iránti végső engedetlenség. Miután ezt tette, Mihály arkangyalt küldték, hogy rúgja ki a mennyből a többi bukott angyallal együtt. Így aztán Lucifer alászállt a pokolba, ő lett a Sátán, gonosz lett, és létrejött a gonosz erő a világban.
Paradoxically, it was God who created hell as a place to store evil. He didn't do a good job of keeping it there though. So, this arc of the cosmic transformation of God's favorite angel into the Devil, for me, sets the context for understanding human beings who are transformed from good, ordinary people into perpetrators of evil.
Paradox módon, Isten teremtette a poklot, hogy legyen hol tartani a gonoszt. Nem végzett túl jó munkát az ott tartásában. Ennek a kozmikus átváltozásnak az íve, Isten kedvenc angyalából a Gonosszá, számomra az emberi lények megértésének kulcsa: azoké, akik jó, átlagos emberekből gonosztevőkké változnak.
So the Lucifer effect, although it focuses on the negatives -- the negatives that people can become, not the negatives that people are -- leads me to a psychological definition. Evil is the exercise of power. And that's the key: it's about power. To intentionally harm people psychologically, to hurt people physically, to destroy people mortally, or ideas, and to commit crimes against humanity. If you Google "evil," a word that should surely have withered by now, you come up with 136 million hits in a third of a second.
Tehát a Lucifer-hatás, habár a negatívumokra összpontosít, azokra, amikké az emberek válhatnak, nem azokra, amik most az emberek, erre a pszichológiai definícióra vezet: a gonosz a hatalom gyakorlata. Ez a kulcs: az egész a hatalomról szól. Szándékosan bántani másokat pszichológiailag, fizikailag bántani, elpusztítani más embereket, vagy eszméket, bűncselekményt elkövetni az emberiség ellen. Ha beírjuk a Google-be a gonoszt, a szót, aminek mára el kellett volna tűnnie, 136 millió találatot dob ki a másodperc törtrésze alatt.
A few years ago -- I am sure all of you were shocked, as I was, with the revelation of American soldiers abusing prisoners in a strange place in a controversial war, Abu Ghraib in Iraq. And these were men and women who were putting prisoners through unbelievable humiliation. I was shocked, but I wasn't surprised, because I had seen those same visual parallels when I was the prison superintendent of the Stanford Prison Study.
Néhány éve bizonyára Önöket is annyira felháborította, mint engem, amikor kiderült, hogy amerikai katonák rabokat bántalmaztak egy különös helyen egy vitatható háborúban: Abu Gréb-ben, Irakban. Ezek a férfiak és nők hihetetlen megaláztatásoknak tették ki a rabokat. Felháborított, de nem lepett meg, mert ugyanazokat a vizuális párhuzamokat láttam, amikor börtönigazgató voltam a Stanfordi börtönkísérletben.
Immediately the Bush administration military said what? What all administrations say when there's a scandal: "Don't blame us. It's not the system. It's the few bad apples, the few rogue soldiers." My hypothesis is, American soldiers are good, usually. Maybe it was the barrel that was bad. But how am I going to deal with that hypothesis?
A Bush-kormány és a hadsereg rögtön azt mondta... mit is? Amit minden kormány mond botrány esetén: "Ne minket okoljanak. Nem a rendszer hibája. A néhány rossz almáé, a néhány rossz katonáé." Szerintem az amerikai katonák általában jók. Talán a hordó volt rossz. De mit kezdjek ezzel a feltevéssel?
I became an expert witness for one of the guards, Sergeant Chip Frederick, and in that position, I had access to the dozen investigative reports. I had access to him. I could study him, have him come to my home, get to know him, do psychological analysis to see, was he a good apple or bad apple. And thirdly, I had access to all of the 1,000 pictures that these soldiers took. These pictures are of a violent or sexual nature. All of them come from the cameras of American soldiers. Because everybody has a digital camera or cell phone camera, they took pictures of everything, more than 1,000.
Bírósági szakértője lettem az egyik őrnek, Chip Frederick őrmesternek, így hozzáfértem egy tucat nyomozói jelentéshez, és magához az őrmesterhez. Tanulmányoztam, elhívtam az otthonomba, megismerkedtem vele, pszichológiai elemzést végeztem, hogy lássam, jó vagy rossz alma. És hozzáfértem ahhoz az ezer fényképhez, amiket a katonák készítettek. Ezek a képek erőszakos vagy szexuális tartalmúak. Egytől-egyig amerikai katonák kameráiból származnak. Mindenkinek van digitális fényképezője vagy kamerás mobilja, így mindent lefényképeztek. Több, mint ezer kép.
And what I've done is I organized them into various categories. But these are by United States military police, army reservists. They are not soldiers prepared for this mission at all. And it all happened in a single place, Tier 1-A, on the night shift. Why? Tier 1-A was the center for military intelligence. It was the interrogation hold. The CIA was there. Interrogators from Titan Corporation, all there, and they're getting no information about the insurgency. So they're going to put pressure on these soldiers, military police, to cross the line, give them permission to break the will of the enemy, to prepare them for interrogation, to soften them up, to take the gloves off. Those are the euphemisms, and this is how it was interpreted. Let's go down to that dungeon.
Különféle kategóriák szerint csoportosítottam őket. De ez az Amerikai Katonai Rendészet, a tartalékosok. Egyáltalán nem erre a küldetésre képezték ki őket. És mindez egyetlen helyen történt, a Tier 1A-ban, az éjszakai műszakban. Miért? A Tier 1A a katonai hírszerzés központja volt. Ott tartották a kihallgatásokat. Ott volt a CIA. A Titan Corporation kihallgatói is mind ott voltak, és nem sikerült információt szerezniük a felkelésről. Úgyhogy nyomást gyakoroltak ezekre a katonákra, a katonai rendészetre, hogy átlépjék a határt, engedélyt adtak az ellenség megtörésére, hogy felkészítsék őket a kihallgatásra, megpuhítsák őket, levegyék a kesztyűt. Ezek voltak az szépítések, és így értelmezték őket. Menjünk le abba a börtönbe.
(Typewriting)
(A következő képek meztelenséget és erőszakos mozdulatokat tartalmaznak)
[Abu Ghraib Iraq Prison Abuses 2008 Military Police Guards' Photos]
[The following images include nudity and graphic depictions of violence]
(Camera shutter sounds)
(Thuds)
(Dobbanások)
(Camera shutter)
(Fényképezőgép)
(Camera shutter)
(Dobbanások)
(Breathing)
(Lihegés)
(Bells)
(Harangok)
(Bells end)
So, pretty horrific. That's one of the visual illustrations of evil. And it should not have escaped you that the reason I paired the prisoner with his arms out with Leonardo da Vinci's ode to humanity is that that prisoner was mentally ill. That prisoner covered himself with shit every day, they had to roll him in dirt so he wouldn't stink. But the guards ended up calling him "Shit Boy." What was he doing in that prison rather than in some mental institution?
Iszonyatos. Ez a gonosz egyik vizuális megjelenítése. Remélem észrevették, hogy azért társítottam a széttárt karú elítéltet Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmányával, mert az a rab elmebeteg volt. Az a rab minden nap ürülékkel borította be magát, úgyhogy sárba hengergették, hogy ne legyen olyan büdös. De az őrök végül elnevezték Szarosnak. Mit keresett abban a börtönben, amikor elmegyógyintézetben lett volna a helye?
In any event, here's former Secretary of Defense Rumsfeld. He comes down and says, "I want to know, who is responsible? Who are the bad apples?" Well, that's a bad question. You have to reframe it and ask, "What is responsible?" "What" could be the who of people, but it could also be the what of the situation, and obviously that's wrongheaded.
Minden esetben Rumsfeld, az előző védelmi miniszter azt kérdi: "Tudni akarom, ki a felelős? Kik a rossz almák?" Ez egy rossz kérdés. Azt kellene kérdezni: "Mi a felelős?" Mert a "mi" utalhat az emberekre, de utalhat a szituációra is, és ez egyértelműen fonák gondolkodás. Mivel magyarázzák a pszichológusok
How do psychologists try to understand such transformations of human character, if you believe that they were good soldiers before they went down to that dungeon? There are three ways. The main way is called dispositional. We look at what's inside of the person, the bad apples.
az emberi jellem ilyen változásait, ha elhisszük, hogy mind jó katonák voltak, mielőtt lementek abba a börtönbe? Háromféleképpen. Az elsődleges magyarázat a rendelkező. Megnézzük, mi van az emberben, a rossz almákban.
This is the foundation of all of social science, the foundation of religion, the foundation of war. Social psychologists like me come along and say, "Yeah, people are the actors on the stage, but you'll have to be aware of the situation. Who are the cast of characters? What's the costume? Is there a stage director?" And so we're interested in what are the external factors around the individual -- the bad barrel? Social scientists stop there and they miss the big point that I discovered when I became an expert witness for Abu Ghraib. The power is in the system. The system creates the situation that corrupts the individuals, and the system is the legal, political, economic, cultural background. And this is where the power is of the bad-barrel makers.
Ez minden társadalomtudomány alapja, a vallások és a háborúk alapja. A magamfajta szociálpszichológusok szerint az emberek színészek egy színpadon, de tudnunk kell, mi a szituáció. Mi a szereposztás? Mi a kosztüm? Van rendező? Minket az érdekel, hogy melyek a külső tényezők az egyén körül, hogy mi a rossz hordó. És a társadalomtudósok itt megállnak, és elsiklanak afölött, amire rájöttem, amikor bírósági szakértő lettem az Abu Gréb-i perben. A hatalom a rendszerben van. A rendszer hozza létre a szituációt, ami megrontja az egyéneket, a rendszer a törvényes, politikai, gazdasági, kulturális háttér. És ez a rossz hordó készítők hatalma.
If you want to change a person, change the situation. And to change it, you've got to know where the power is, in the system. So the Lucifer effect involves understanding human character transformations with these three factors. And it's a dynamic interplay. What do the people bring into the situation? What does the situation bring out of them? And what is the system that creates and maintains that situation?
Ha meg akarod változtatni az egyént, változtasd meg a szituációt. Ha meg akarod változtatni a szituációt, tudnod kell, hol a hatalom a rendszerben. A Lucifer-hatás szerint az emberi jellem átalakulása ezzel a három tényezővel magyarázható. Ez egy dinamikus kölcsönhatás. Mit hoznak magukkal az emberek a szituációba? Mit hoz ki belőlük a szituáció? És mi az a rendszer, ami létrehozza és fenntartja a szituációt?
My recent book, "The Lucifer Effect," is about, how do you understand how good people turn evil? And it has a lot of detail about what I'm going to talk about today. So Dr. Z's "Lucifer Effect," although it focuses on evil, really is a celebration of the human mind's infinite capacity to make any of us kind or cruel, caring or indifferent, creative or destructive, and it makes some of us villains. And the good news that I'm going to hopefully come to at the end is that it makes some of us heroes. This wonderful cartoon in the New Yorker summarizes my whole talk: "I'm neither a good cop nor a bad cop, Jerome. Like yourself, I'm a complex amalgam of positive and negative personality traits that emerge or not, depending on the circumstances."
Nemrég megjelent könyvem, a Lucifer-hatás arról szól, hogyan értsük meg, hogy válnak a jó emberek gonosszá? Részletekbe menően beleírtam mindazt, amiről most beszélek. Habár Dr. Z Lucifer-hatása a gonoszra összpontosít, valójában azt ünnepli, hogy az emberi elme korlátlanul képes bárkit kedvessé vagy kegyetlenné, törődővé vagy közömbössé, kreatívvá vagy pusztítóvá tenni, és van, akit gonosztevővé tesz. A jó hír pedig, amire remélhetőleg eljutok a végén, hogy van, akit hőssé tesz. Ez a kiváló karikatúra a New Yorker-ben összefoglalja az egész beszédemet: "Nem vagyok se jó zsaru, se rossz zsaru, Jerome. Én is, mint te, komplex keveréke vagyok a pozitív és negatív személyiségi jellemvonásoknak, melyek a körülményektől függően felmerülnek, vagy sem."
(Laughter)
(Nevetés)
There's a study some of you think you know about, but very few people have ever read the story. You watched the movie. This is Stanley Milgram, little Jewish kid from the Bronx, and he asked the question, "Could the Holocaust happen here, now?" People say, "No, that's Nazi Germany, Hitler, you know, that's 1939." He said, "Yeah, but suppose Hitler asked you, 'Would you electrocute a stranger?' 'No way, I'm a good person.'" He said, "Why don't we put you in a situation and give you a chance to see what you would do?"
Van egy kísérlet, amiről néhány azt hiszik, ismerik, de csak nagyon kevesen olvasták a történetet. A filmet látták. Ő Stanley Milgram, egy zsidó srác Bronxból, aki azt kérdezte: "Megtörténhet-e a Holokauszt itt és most?" Az emberek azt mondták, "Nem, az a Náci Németország, Hitler, 1939-ben." Azt mondta, "Jó, de tegyük fel, hogy Hitler megkérdi, 'Kivégeznél-e egy idegent?' 'Nem, én nem, én jó ember vagyok.'" Azt mondta, "Miért ne helyezzünk bele egy szituációba, és majd meglátjuk, mit tennél?"
And so what he did was he tested 1,000 ordinary people. 500 New Haven, Connecticut, 500 Bridgeport. And the ad said, "Psychologists want to understand memory. We want to improve people's memory, because it is the key to success." OK? "We're going to give you five bucks -- four dollars for your time. We don't want college students. We want men between 20 and 50." In the later studies, they ran women. Ordinary people: barbers, clerks, white-collar people.
1000 átlagembert tesztelt. 500-at New Havenből, Connecticutból, és 500-at Bridgeportból. A reklám így szólt: "Pszichológusok az emlékezetet kutatják, javítani akarjuk az emberek emlékezetét, mert az emlékezet a siker kulcsa." Oké? "Fizetünk öt... négy dollárt az idődért." És azt mondták, "Nem akarunk diákokat, 20 és 50 közötti férfiakat keresünk" - később nőkkel is folytattak tanulmányokat- átlagembereket: fodrászokat, hivatalnokokat, értelmiségieket.
So, you go down, one of you will be a learner, one will be a teacher. The learner's a genial, middle-aged guy. He gets tied up to the shock apparatus in another room. The learner could be middle-aged, could be as young as 20. And one of you is told by the authority, the guy in the lab coat, "Your job as teacher is to give him material to learn. Gets it right, reward. Gets it wrong, you press a button on the shock box. The first button is 15 volts. He doesn't even feel it." That's the key. All evil starts with 15 volts. And then the next step is another 15 volts. The problem is, at the end of the line, it's 450 volts. And as you go along, the guy is screaming, "I've got a heart condition! I'm out of here!"
Bemennek, és az egyikük lesz a tanuló, másikuk pedig a tanár. A tanuló egy barátságos középkorú ember. A sokkoló készülékhez kötözik a másik szobában. A tanuló lehet középkorú, vagy akár huszonéves is. És azt mondja a szakember, a fehér köpenyes pasas, "A te munkád tanárként az, hogy megtanítsd valamire. Ha megtanulja, megjutalmazod. Ha hibázik, adsz neki egy kis áramütést. Az első gomb 15 volt. Meg sem fogja érezni." Ez a kulcs. Minden gonosz 15 volttal kezdődik. És a következő lépés plusz 15 volt. A baj csak az, hogy a sor végén 450 volt van. És ahogy haladnak, a pasas sikoltozik, "Szívbeteg vagyok! Engedjenek el!"
You're a good person. You complain. "Sir, who will be responsible if something happens to him?" The experimenter says, "Don't worry, I will be responsible. Continue, teacher." And the question is, who would go all the way to 450 volts? You should notice here, when it gets up to 375, it says, "Danger. Severe Shock." When it gets up to here, there's "XXX" -- the pornography of power.
Te jó ember vagy. Aggályaid vannak. "Uram, ki lesz a felelős, ha valami történik vele?" A kísérletvezető azt mondja: "Ne aggódjon, az én felelősségem." Folytassa, tanár." A kérdés, hogy ki menne el 450 voltig? Észrevehették, hogy 375-nél azt írja: "Veszély: Súlyos áramütés." Amikor felér ide, itt egy XXX van: a hatalom pornográfiája.
So Milgram asks 40 psychiatrists,
(Nevetés)
"What percent of American citizens would go to the end?" They said only one percent. Because that's sadistic behavior, and we know, psychiatry knows, only one percent of Americans are sadistic. OK. Here's the data. They could not be more wrong. Two thirds go all the way to 450 volts. This was just one study. Milgram did more than 16 studies. And look at this. In study 16, where you see somebody like you go all the way, 90 percent go all the way. In study five, if you see people rebel, 90 percent rebel. What about women? Study 13 -- no different than men. So Milgram is quantifying evil as the willingness of people to blindly obey authority, to go all the way to 450 volts. And it's like a dial on human nature. A dial in a sense that you can make almost everybody totally obedient, down to the majority, down to none.
Milgram megkérdezett 40 pszichiátert, "Az amerikaiaknak hány százaléka menne el a végéig?" Azt mondták, csak 1 százalék. Mert ez szadista viselkedés, és mint tudjuk, a pszichiátria szerint az amerikaiaknak csak 1 százaléka szadista. Oké. Itt vannak az adatok. Nem is tévedhettek volna nagyobbat. Két-harmad megy el 450 voltig. Ez csak egy kísérlet volt. Milgram elvégzett több, mint 16 kísérletet. Ezt nézzék. A 16. kísérlet szerint ha látjuk, hogy valaki elmegy a végsőkig, 90 százalék elmegy a végsőkig. Az 5. kísérletben, ha lázadást látunk, 90 százalékunk lázad. Mi a helyzet a nőkkel? 13. kísérlet: ugyanaz, mint a férfiaknál. Milgram mennyiségileg meghatározza a gonoszt, mint az emberek hajlandóságát arra, hogy vakon engedelmeskedjenek, hogy elmenjenek 450 voltig. És ez olyan, mint egy tárcsa az emberi természeten. Abban az értelemben, hogy majdnem mindenkit teljesen engedelmessé tesz a többség felé, a senki felé.
What are the external parallels? For all research is artificial. What's the validity in the real world? 912 American citizens committed suicide or were murdered by family and friends in Guyana jungle in 1978, because they were blindly obedient to this guy, their pastor -- not their priest -- their pastor, Reverend Jim Jones. He persuaded them to commit mass suicide. And so, he's the modern Lucifer effect, a man of God who becomes the Angel of Death. Milgram's study is all about individual authority to control people. Most of the time, we are in institutions, so the Stanford Prison Study is a study of the power of institutions to influence individual behavior. Interestingly, Stanley Milgram and I were in the same high school class in James Monroe in the Bronx, 1954.
Milyen külső párhuzamokat vonhatunk? Hiszen minden kísérlet mesterséges. Mennyire érvényes ez a való világban? 912 amerikai állampolgár lett öngyilkos vagy gyilkolták meg családtagjai és barátai a guyanai dzsungelben 1978-ban, mert vakon engedelmeskedtek ennek az embernek, a lelkészüknek. Nem a papuknak, a lelkészüknek, Jim Jones tiszteletesnek. Rávette őket, hogy tömeges öngyilkosságot kövessenek el. Ő a modern kori Lucifer-hatás. Isten embere, akiből a Halál angyala lesz. Milgram tanulmánya az embereket irányító egyéni hatalomról szól. Általában intézményekben vagyunk, úgyhogy a Stanfordi börtönkísérlet az intézmények hatalmának tanulmánya, hogyan befolyásolják az egyéni viselkedést. Érdekes, hogy Stanley Milgram és én ugyanabba a suliba jártunk a James Monroe-ba Bronxban, 1954-ben.
I did this study with my graduate students, especially Craig Haney -- and it also began work with an ad. We had a cheap, little ad, but we wanted college students for a study of prison life. 75 people volunteered, took personality tests. We did interviews. Picked two dozen: the most normal, the most healthy. Randomly assigned them to be prisoner and guard. So on day one, we knew we had good apples. I'm going to put them in a bad situation.
A kísérlet, amit a diákjaimmal, különösen Craig Haney-vel végeztünk el, szintén egy hirdetéssel kezdődött. Nem volt pénzünk, egy olcsó kis hirdetést adtunk fel, főiskolásokat kerestünk a börtönélet tanulmányozására. 75-en jelentkeztek, kitöltötték a személyiségi teszteket. Meginterjúvoltuk őket. Két tucatot választottunk ki: a legnormálisabb, legegészségesebb diákokat. Véletlenszerűen jelöltük ki a rabokat és az őröket. Az első napon csak jó almáink voltak. És betettük őket egy rossz szituációba.
And secondly, we know there's no difference between the boys who will be guards and those who will be prisoners. To the prisoners, we said, "Wait at home. The study will begin Sunday." We didn't tell them that the city police were going to come and do realistic arrests.
Tudtuk, hogy nincs különség azok között, akik őrök lesznek, és azok között, akik majd a rabok lesznek. A leendő raboknak azt mondtuk, hogy várjanak a kollégiumban. A kísérlet vasárnap kezdődik. Nem szóltunk arról, hogy a városi rendőrség fog értük menni és letartóztatni őket.
(Video) (Music)
[Day 1]
Student: A police car pulls up in front, and a cop comes to the front door, and knocks, and says he's looking for me. So they, right there, you know, they took me out the door, they put my hands against the car. It was a real cop car, it was a real policeman, and there were real neighbors in the street, who didn't know that this was an experiment. And there was cameras all around and neighbors all around. They put me in the car, then they drove me around Palo Alto. They took me to the basement of the police station. Then they put me in a cell. I was the first one to be picked up, so they put me in a cell, which was just like a room with a door with bars on it. You could tell it wasn't a real jail. They locked me in there, in this degrading little outfit. They were taking this experiment too seriously.
Férfi a videón: Egy rendőrautó érkezett, és egy zsaru jött az ajtóhoz, bekopogott, és azt mondta, engem keres. És ott helyben, értik, kivezettek, és a kocsira kellett tennem a kezem. Igazi rendőrautó volt, és igaz rendőr, és igazi szomszédok álltak az utcán, akik nem tudták, hogy ez csak egy kísérlet. Mindenütt kamerák voltak, és a szomszédok. Beültettek a kocsiba, és végigvittek Palo Altón. Bevittek a rendőrségre, az alagsorba. Beraktak egy cellába. Én voltam az első, akit bevittek, és beraktak egy cellába, ami csak egy szoba volt rácsos ajtóval. Látszott, hogy nem igazi börtön. Bezártak oda ebben a megalázó öltözékben. Túl komolyan vették a kísérletet.
Here are the prisoners, who are going to be dehumanized, they'll become numbers. Here are the guards with the symbols of power and anonymity. Guards get prisoners to clean the toilet bowls out with their bare hands, to do other humiliating tasks. They strip them naked. They sexually taunt them. They begin to do degrading activities, like having them simulate sodomy. You saw simulating fellatio in soldiers in Abu Ghraib. My guards did it in five days. The stress reaction was so extreme that normal kids we picked because they were healthy had breakdowns within 36 hours. The study ended after six days, because it was out of control. Five kids had emotional breakdowns.
Itt vannak a rabok, akiket megaláznak. Számokká alacsonyítják őket. Ők az őrök a hatalom és névtelenség szimbólumaival. Az őrök a rabokkal tisztíttatják ki a vécét, a puszta kezükkel, és egyéb megalázó feladatokat adnak nekik. Meztelenre vetkőztetik, és szexuálisan ingerlik őket. Kezdenek lealacsonyító dolgokat tenni, például szodómiát eljátszatni. Láttunk Abu Gréb-ben katonákat, akik fellációt játszottak el. Az őreim öt nap alatt megcsinálták. A stressz olyan erős volt, hogy a kiválasztott egészséges srácok 36 órán belül összeomlottak. A kísérletet hat nap után megszakítottuk, mert eldurvult. Öt srácnak érzelmi összeomlása volt.
Does it make a difference if warriors go to battle changing their appearance or not? If they're anonymous, how do they treat their victims? In some cultures, they go to war without changing their appearance. In others, they paint themselves like "Lord of the Flies." In some, they wear masks. In many, soldiers are anonymous in uniform. So this anthropologist, John Watson, found 23 cultures that had two bits of data. Do they change their appearance? 15. Do they kill, torture, mutilate? 13. If they don't change their appearance, only one of eight kills, tortures or mutilates. The key is in the red zone. If they change their appearance, 12 of 13 -- that's 90 percent -- kill, torture, mutilate. And that's the power of anonymity.
Változtat bármin, ha a harcba induló harcosok megváltoztatják a külsejüket? Változtat bármin, ha névtelenül bánhatnak az áldozataikkal? Tudjuk, hogy néhány kultúrában harc előtt nem változtatják meg a külsejüket. Más kultúrákban kifestik magukat, mint a Legyek Urában. Másokban maszkot viselnek. Sok helyen a katonák névtelenek az egyenruhában. John Watson antropológus 23 kultúrában talált kétféle számadatot. Megváltoztatják a külsejüket? 15-ben. Ölnek, kínoznak, csonkítanak? 13-ban. Ha nem változtatják meg a külsejüket, 8-ból csak 1 fog ölni, kínozni vagy csonkítani. A lényeg a vörös zónában van. Ha megváltoztatják a külsejüket, 13-ból 12 - azaz 90 százalék - fog ölni, kínozni, csonkítani. És ez a névtelenség hatalma.
So what are the seven social processes that grease the slippery slope of evil? Mindlessly taking the first small step. Dehumanization of others. De-individuation of self. Diffusion of personal responsibility. Blind obedience to authority. Uncritical conformity to group norms. Passive tolerance of evil through inaction, or indifference.
Mi az a hét társadalmi folyamat, ami a gonosz csúszós lejtőjét zsírozza? Gondolkodás nélkül megtenni az első lépést. Mások elembertelenítése. Egyéniségvesztés. A személyes felelősség diffúziója. Vak engedelmesség a hatalomnak. A csoport normákhoz való kritikátlan igazodás. A gonosz passzív eltűrése közöny vagy be nem avatkozás által.
And it happens when you're in a new or unfamiliar situation. Your habitual response patterns don't work. Your personality and morality are disengaged. "Nothing is easier than to denounce the evildoer; nothing more difficult than understanding him," Dostoyevsky. Understanding is not excusing. Psychology is not excuse-ology.
Akkor történik, amikor új vagy idegen szituációba kerülünk. Megszokott válaszmintáink nem működnek. Személyiségünk és erkölcseink nincsenek lekötve. "Semmi sem egyszerűbb, mint elítélni a gonoszt, és semmi sem nehezebb, mint megérteni," írta Dosztojevszkij. A megértés nem kifogás. A pszichológia nem a kifogás tudománya.
So social and psychological research reveals how ordinary, good people can be transformed without the drugs. You don't need it. You just need the social-psychological processes. Real world parallels? Compare this with this. James Schlesinger -- I'm going to end with this -- says, "Psychologists have attempted to understand how and why individuals and groups who usually act humanely can sometimes act otherwise in certain circumstances." That's the Lucifer effect. And he goes on to say, "The landmark Stanford study provides a cautionary tale for all military operations." If you give people power without oversight, it's a prescription for abuse. They knew that, and let that happen.
A szociológiai és pszichológiai kutatások felfedik, hogyan változnak át a hétköznapi jó emberek drogok nélkül. Ehhez nincs szükség drogokra, csak szociopszichológiai folyamatokra. Párhuzamok a való élettel? Hasonlítsuk össze ezeket. James Schlesinger azt mondja, és ezzel befejezem, hogy a pszichológusok próbálták megérteni, hogy azok az egyének és csoportok, akik általában emberségesek, hogyan és miért cselekednek másképp bizonyos körülmények között. Ez a Lucifer-hatás. Még azt is mondta, hogy a korszakalkotó Stanfordi kísérlet egy intő mese minden katonai művelet számára. Ha felügyelet nélküli hatalmat adunk embereknek, az a visszaélés receptje. Tudták, mégis hagyták, hogy megtörténjen. Fay tábornok nyomozói jelentése szerint
So another report, an investigative report by General Fay, says the system is guilty. In this report, he says it was the environment that created Abu Ghraib, by leadership failures that contributed to the occurrence of such abuse, and because it remained undiscovered by higher authorities for a long period of time. Those abuses went on for three months. Who was watching the store? The answer is nobody, I think on purpose. He gave the guards permission to do those things, and they knew nobody was ever going to come down to that dungeon.
a rendszer a hibás, és a jelentésében azt írja, hogy a körülmények hozták létre Abu Gréb-et a vezetés mulasztása miatt, ami hozzájárult az efféle erőszak megjelenéséhez, és ahhoz, hogy olyan sokáig nem szereztek róla tudomást a felettesek. Azok az erőszakoskodások három hónapig tartottak. Ki felügyelte őket? A válasz: senki, és szerintem szándékosan senki. Engedélyt adott az őröknek ezekre a dolgokra, és tudták, hogy senki sem fog lemenni abba a börtönbe.
So you need a paradigm shift in all of these areas. The shift is away from the medical model that focuses only on the individual. The shift is toward a public health model that recognizes situational and systemic vectors of disease. Bullying is a disease. Prejudice is a disease. Violence is a disease. Since the Inquisition, we've been dealing with problems at the individual level. It doesn't work. Aleksandr Solzhenitsyn says, "The line between good and evil cuts through the heart of every human being." That means that line is not out there. That's a decision that you have to make, a personal thing.
Paradigma váltásra van szükség ezeken a területeken. El kell távolodnunk az orvosi modelltől, ami csak az egyénre összpontosít. A közegészség-modell felé kell közelítenünk, ami felismeri a szituációs és rendszerbeli betegségeket. A kínzás egy betegség. Az előítélet betegség. Az erőszak betegség. És az inkvizíció óta egyéni szinten foglalkozunk ezekkel a problémákkal. És tudják mit? Nem működik. Alexander Szolzsenyicin szerint "a Jó és a Rossz közötti választóvonal ott húzódik minden ember szívében." Eszerint a választóvonal nem odakint van. Ez egy döntés, amit meg kell hoznunk. Személyes dolog. Gyorsan befejezem egy pozitív megjegyzéssel:
So I want to end very quickly on a positive note. Heroism as the antidote to evil, by promoting the heroic imagination, especially in our kids, in our educational system. We want kids to think, "I'm a hero in waiting, waiting for the right situation to come along, and I will act heroically. My whole life, I'm now going to focus away from evil -- that I've been in since I was a kid -- to understanding heroes.
a hősiesség a gonosz ellenszere. A hősies képzetek támogatásával, különösen gyerekeinkben, az oktatásban. A gyereknek azt kell gondolnia, hogy ő egy hős, aki arra vár, hogy a megfelelő szituációba kerüljön, és hősiesen cselekedjen. Most az egész életem elfelé mozog a gonosztól, amiben benne voltam gyerekkorom óta, a hősök megértése felé.
Banality of heroism. It's ordinary people who do heroic deeds. It's the counterpoint to Hannah Arendt's "Banality of Evil." Our traditional societal heroes are wrong, because they are the exceptions. They organize their life around this. That's why we know their names. Our kids' heroes are also wrong models for them, because they have supernatural talents. We want our kids to realize most heroes are everyday people, and the heroic act is unusual. This is Joe Darby. He was the one that stopped those abuses you saw, because when he saw those images, he turned them over to a senior investigating officer. He was a low-level private, and that stopped it. Was he a hero? No. They had to put him in hiding, because people wanted to kill him, and then his mother and his wife. For three years, they were in hiding.
Most az az elképzelésük a hősiességről, hogy hétköznapi emberek tesznek hősies dolgokat. Ez Hannah Arendtnek a "gonosz banalitásának" ellenpontja. Hagyományos társadalmi hőseink nem jók, mert ők kivételek. Az egész életük erre épül. Ezért tudjuk a nevüket. Gyerekeink hősei példaképek, mert természetfölötti képességeik vannak. Rá kell ébresztenünk a gyerkeket, hogy a hősök hétköznapi emberek, és a hősies tett az, ami szokatlan. Ő Joe Darby. Ő volt az, aki megállította a visszaéléseket, amiket láttak, mert amikor meglátta azokat a képeket, megmutatta őket egy nyomozótisztnek. Csak egy közlegény volt, és megállította. Hős volt? Nem. El kellett bújtatniuk, mert meg akarták öletni, és az anyját, és a feleségét is. Három évig kellett bújkálniuk.
This is the woman who stopped the Stanford Prison Study. When I said it got out of control, I was the prison superintendent. I didn't know it was out of control. I was totally indifferent. She saw that madhouse and said, "You know what, it's terrible what you're doing to those boys. They're not prisoners nor guards, they're boys, and you are responsible." And I ended the study the next day. The good news is I married her the next year.
Ez a nő állította le a Stanfordi börtönkísérletet. Amikor elszabadult a pokol, én voltam a börtönigazgató. Nem tudtam, hogy mi folyik odalent. Teljesen közömbös voltam. Odajött, látta azt az őrültekházát, és azt mondta: "Tudod, szörnyű, amit azokkal a fiúkkal művelsz. Ők nem rabok, nem őrök, csak gyerekek, és ezért te vagy a felelős." Másnap leállítottam a kísérletet. Következő évben pedig elvettem feleségül.
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
I just came to my senses, obviously.
Nyilvánvaló, hogy észhez tértem.
So situations have the power to do [three things]. But the point is, this is the same situation that can inflame the hostile imagination in some of us, that makes us perpetrators of evil, can inspire the heroic imagination in others. It's the same situation and you're on one side or the other. Most people are guilty of the evil of inaction, because your mother said, "Don't get involved. Mind your own business." And you have to say, "Mama, humanity is my business."
A szituációkban hatalom van, de a lényeg, hogy ugyanaz a szituáció, ami néhányunkban ellenséges képzeteket kelthet, és gonosztevőkké tehet minket, másokban hősies képzeteket kelthet. Ugyanaz a szituáció. Vagy az egyik, vagy a másik oldalon állunk. A legtöbb ember a passzivitás gonoszságát követi el, mert anyánk azt mondta: "Ne avatkozz bele, törődj a magad dolgával." Azt kell felelnünk: "Anyu, az emberségesség a dolgom."
So the psychology of heroism is -- we're going to end in a moment -- how do we encourage children in new hero courses, that I'm working on with Matt Langdon -- he has a hero workshop -- to develop this heroic imagination, this self-labeling, "I am a hero in waiting," and teach them skills. To be a hero, you have to learn to be a deviant, because you're always going against the conformity of the group. Heroes are ordinary people whose social actions are extraordinary. Who act.
A hősiesség pszichológiája tehát, és mindjárt befejezem, hogyan ösztönözzük a gyerekeket a hős-kurzusokon, amiken Matt Langdonnal dolgozom, van egy hős-workshopja, hogy hősies képzeteket alakítsunk ki, ezt a címkét, hogy "egy várakozó hős vagyok", és tanítsuk őket. Ahhoz, hogy hősök legyünk, különböznünk kell a többiektől, mert mindig a csoporttal kerülünk majd szembe. A hősök átlagos emberek elképesztő cselekedetekkel. Akik cselekednek.
The key to heroism is two things. You have to act when other people are passive. B: You have to act socio-centrically, not egocentrically. And I want to end with a known story about Wesley Autrey, New York subway hero. Fifty-year-old African-American construction worker standing on a subway. A white guy falls on the tracks. The subway train is coming. There's 75 people there. You know what? They freeze. He's got a reason not to get involved. He's black, the guy's white, and he's got two kids. Instead, he gives his kids to a stranger, jumps on the tracks, puts the guy between the tracks, lays on him, the subway goes over him. Wesley and the guy -- 20 and a half inches height. The train clearance is 21 inches. A half an inch would have taken his head off. And he said, "I did what anyone could do," no big deal to jump on the tracks.
A hősiesség kulcsa két dolog. A: Cselekedned kell, amikor mások passzívak. B: Társadalomközpontúnak kell lenned, nem énközpontúnak. És végezetül egy történet, amit néhányan ismerhetnek, Wesley Autrey-ről, a New York-i metró hőséről. Egy 50 éves afro-amerikai munkás. A New York-i metróban áll, egy fehér férfi zuhan a sínekre. Jön a metró. 75 ember áll ott. Mit csinálnak? Ledermednek. Wesley-nek oka van arra, hogy ne avatkozzon közbe. Ő fekete, a férfi fehér, és neki van két kicsi gyereke. De ehelyett idegenekre bízza a gyerekeit, a metró elé ugrik, a sínek közé húzza a férfit, ráfekszik, és a metró elmegy fölöttük. Wesley és a férfi: 52 cm magasak. A metró alatti térköz 53 cm. Még egy 1 cm, és leviszi a metró a fejét. És azt mondta: "Ezt mindenki meg tudja tenni," nem nagy dolog a sínek közé ugrani.
And the moral imperative is "I did what everyone should do." And so one day, you will be in a new situation. Take path one, you're going to be a perpetrator of evil. Evil, meaning you're going to be Arthur Andersen. You're going to cheat, or you're going to allow bullying. Path two, you become guilty of the evil of passive inaction. Path three, you become a hero. The point is, are we ready to take the path to celebrating ordinary heroes, waiting for the right situation to come along to put heroic imagination into action? Because it may only happen once in your life, and when you pass it by, you'll always know, I could have been a hero and I let it pass me by. So the point is thinking it and then doing it.
És az erkölcsi tanulság, hogy "Ezt mindenkinek meg kellene tennie." Egy nap majd új szituációba kerülünk. Az egyik úton gonosztevők leszünk. Gonoszok, úgy, mint Arthur Anderson. Csalni fogunk, vagy engedjük az erőszakoskodást. A másik út: a gonoszság bűne azáltal, hogy nem cselekszünk. A harmadik úton hősök leszünk. A kérdés, hogy készen állunk-e arra, hogy a hétköznapi hősöket ünnepeljük, hogy várjunk a megfelelő szituációra, és cselekvéssé váljon a hősies képzet? Mert lehet, hogy csak egyszer fordul elő az életben, és ha nem cselekszünk, mindig tudni fogjuk, hogy hősök lehettünk volna, de nem léptünk. Tehát a lényeg, hogy gondoljunk rá, és cselekedjünk.
So I want to thank you. Thank you. Let's oppose the power of evil systems at home and abroad, and let's focus on the positive. Advocate for respect of personal dignity, for justice and peace, which sadly our administration has not been doing.
Szeretném megköszönni. Köszönöm, köszönöm! Ellenezzük a gonosz rendszerek hatalmát itthon és külföldön, és összpontosítsunk a pozitívumokra. Védjük meg a személyes méltóság tiszteletét, az igazságot és békét, amit sajnos a kormányunk nem tett meg.
Thanks so much.
Köszönöm szépen.
(Applause)
(Taps)