2014, July 5, the Ukrainian army entered Sloviansk city in eastern Ukraine. They gathered all the locals in Lenin Square. Then, they organized the public crucifixion of the son of a pro-Russia militant. He was only three years old. Refugee Galina Pyshnyak told this story to Russia's First TV channel.
2014. július 5. Az ukrán hadsereg bevonult a kelet-ukrajnai Szlovjanszkba. A Lenin térre terelték a helyi lakosságot. Aztán nyilvánosan keresztre feszítették az egyik oroszbarát harcos fiát, a mindössze hároméves gyereket. Galina Pisnyak beszélt a történtekről az orosz 1-es tévécsatornának.
In fact, this incident never happened. I visited Sloviansk. There is no Lenin Square. In reality, Galina's husband was an active pro-Russia militant in Donbass.
Az eset valójában sosem történt meg. Jártam Szlovjanszkban. Ott nincs Lenin tér. Galina férje valójában ádáz oroszbarát harcos volt a Donyec-medencében.
This is just one of many examples. Ukraine has been suffering from Russian propaganda and fake news for four years now, but Russia is not the only player in this space. Fake news is happening all around the world. We all know about fake news. We see it and read it all the time. But the thing about fake news is that we don't always know what is fake and what is real, but we base our decisions on facts we get from the press and social media. When facts are false, decisions are wrong.
Ez csak a sok-sok példa egyike. Ukrajna már negyedik éve szenved az orosz propaganda és álhírek miatt, de nem csak Oroszország gyárt álhíreket. Álhírek az egész világon tenyésznek. Ez senkinek sem újdonság. Állandóan látjuk és olvassuk őket. De az álhírekkel az a baj, hogy nem mindig tudjuk, melyikük hamis és melyikük valódi, ám döntéseinket a sajtóból és a közösségi médiából szerzett tényekre alapozzuk. Ha a tények hamisak, a döntések hibásak lesznek.
A lot of people stop believing anyone at all and this is even more dangerous. They easily become prey to populists in elections, or even take up arms. Fake news is not only bad for journalism. It's a threat for democracy and society.
Nagyon sokan már senkinek sem hisznek, ez pedig még veszélyesebb. Könnyen válnak populisták áldozataivá választások idején, vagy még fegyvert is ragadhatnak. Az álhírek nemcsak az újságírásnak okoznak kárt, hanem a demokráciát és a társadalmat is fenyegetik.
Four years ago, unmarked soldiers entered the Crimean Peninsula, and at the same time, Russian media was going crazy with fake news about Ukraine. So a group of journalists, including me, started a website to investigate this fake news. We called it StopFake. The idea was simple: take a piece of news, check it with verifiable proof like photos, videos and other strong evidence. If it turns out to be fake, we put it on our website. Now, StopFake is an informational hub which analyzes propaganda in all its phases. We have 11 language versions, we have millions of views, We have taught more than 10,000 people how to distinguish true from false. And we teach fact checkers all around the world.
Négy éve jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák özönlötték el a Krím-félszigetet, és egyidejűleg az orosz média őrjöngve ontotta Ukrajnáról az álhíreket. Újságírók egy csoportja velem együtt weboldalt indított álhírek kivizsgálására. StopFake-nek neveztük el. Az elgondolás egyszerű volt: végy egy hírt, vizsgáld meg ellenőrizhető bizonyíték, pl. fotók, videók és más erős tanúbizonyság alapján. Ha kiderül, hogy hamis, kitesszük a weboldalunkra. A StopFake mint információs központ elemzi a propaganda minden válfaját. 11 nyelvi változattal, milliónyi látogatottsággal dolgozunk. Már több mint tízezer főt oktattunk, hogyan különböztessék meg az igazat a hamistól. Az egész világon tanítjuk a tények ellenőrzését.
StopFake has uncovered more than 1,000 fakes about Ukraine. We've identified 18 narratives created using this fake news, such as Ukraine is a fascist state, a failed state, a state run by a junta who came to power as a result of a coup d'état. We proved that it's not bad journalism; it's a deliberate act of misinformation.
A StopFake több mint ezer, Ukrajnával kapcsolatos hamisítást leplezett le. Azonosítottunk 18 narratívát, amelyek álhíreket vettek alapul: pl. hogy Ukrajna fasiszta állam, bukott állam, államcsíny eredményeként hatalomra került junta kormányozta állam. Kimutattuk, hogy ez nem gyenge újságírás, hanem szándékos félrevezetés.
Fake news is a powerful weapon in information warfare, but there is something we can do about it. We all have smartphones. When we see something interesting, it's often automatic. We just click and pass it along. But how can you not be a part of fake news? First, if it's too dramatic, too emotional, too clickbait, then it's very likely that it isn't true. The truth is boring sometimes.
Az álhír erős fegyver az információs hadviselésben, de van, amit tehetünk ellene. Mindenkinek van okostelefonja. Ha valami érdekeset látunk, azt gyakran automatikusan kezeljük. Kattintunk és továbbadjuk. De hogyan kerülhetjük el, hogy közünk legyen az álhírekhez? Először: ha valami túl drámai, érzelmileg túltelített, kattintáscsali-gyanús, az valószínűleg nem igaz. Az igazság néha unalmas.
(Laughter)
(Nevetés)
Manipulations are always sexy. They are designed to captivate you. Do your research. This is the second point, very simple. Look at other sites. Check out alternative news sources. Google names, addresses, license plates, experts and authors. Don't just believe, check. It's the only way to stop this culture of fake news.
A manipulációk mindig izgatók. Lebilincselésre tervezik őket. Kutassanak, nézzenek utána! Ez az igen egyszerű második pont. Nézzünk meg más oldalakat is. Ellenőrizzük az alternatív hírforrást. Guglizzuk ki a neveket, címeket, rendszámokat, szakértőket és ajánlatokat. Ne higgyünk vakon, ellenőrizzünk. Ez az egyetlen módja az álhírek kultusza megállításának.
This information warfare is not only about fake news. Our society depends on trust: trust in our institutions, in science, trust in our leaders, trust in our news outlets. And it's on us to find a way to rebuild trust, because fake news destroys it.
Az információs hadviselés nem csak álhírekről szól. Társadalmunk bizalmon alapul: intézményeinkbe, a tudományba, vezetőinkbe és hírszerkesztőségeinkbe vetett bizalmon. Tőlünk függ, hogy módot találunk-e a bizalom helyreállítására, mert az álhírek rombolják a bizalmat.
So ask yourself, what have you lost your faith in? Where has trust been ruined for you? And what are you going to do about it?
Tegyék fel a kérdést: miben vesztettem el a bizalmam? Hol és mi tette tönkre a bizalmam? Mit fogok tenni ellene?
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)