Pollinator decline is a grand challenge in the modern world. Of the 200,000 species of pollinators, honeybees are the most well-understood, partly because of our long history with them dating back 8,000 years ago to our cave drawings in what is now modern-day Spain. And yet we know that this indicator species is dying off.
A beporzás visszaesése korunk nagy kihívása. A 200 000 beporzó faj közül a háziméhet ismerjük legjobban, részben hosszú, nyolcezer éves közös történelmünk miatt, amit barlangrajzok tanúsítanak a mai Spanyolország területén. Mégis azt látjuk, hogy ez az indikátor faj kihalófélbe került.
Last year alone, we lost 40 percent of all beehives in the United States. That number is even higher in areas with harsh winters, like here in Massachusetts, where we lost 47 percent of beehives in one year alone. Can you imagine if we lost half of our people last year? And if those were the food-producing people? It's untenable. And I predict that in 10 years, we will lose our bees. If not for the work of beekeepers replacing these dead beehives, we would be without foods that we rely upon: fruits, vegetables, crunchy almonds and nuts, tart apples, sour lemons. Even the food that our cattle rely upon to eat, hay and alfalfa -- gone, causing global hunger, economic collapse, a total moral crisis across earth.
Csak tavaly az összes amerikai háziméh 40 százalékát veszítettük el. Ez a szám még magasabb is ott, ahol zord telek dúltak, például Massachusettsben. Ott egyetlen év alatt 47 százalékukat veszítettük el. Képzeljék el: mintha lakosságunk tavaly a felére csökkent volna. És ha ők termelték volna az élelmet? Belegondolni is szörnyű. Előrejelzésem szerint tíz éven belül kipusztul az összes méhünk. Ha a méhészek nem cserélnék ki ezeket a kihalt kaptárokat, alapvető élelmiszereink vesznének el: gyümölcsök, zöldségek, ropogós mandula- és diófélék, ízes almáink, a savanyú citrom. Még legelésző nyájaink tápláléka is odaveszne, a széna, a lucerna, globális éhínség köszöntene be, összeomlana a világgazdaság, teljes morális zűrzavar uralkodna el a Földön.
Now, I first started keeping bees here in Cape Cod right after I finished my doctorate in honeybee immunology.
Először itt Cape Codban kezdtem méheket tartani, nem sokkal azután, hogy ledoktoráltam a háziméh immunológiájából.
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
Imagine getting such a degree in a good economy -- and it was 2009: the Great Recession. And I was onto something. I knew that I could find out how to improve bee health. And so the community on Cape Cod here in Provincetown was ripe for citizen science, people looking for ways to get involved and to help. And so we met with people in coffee shops. A wonderful woman named Natalie got eight beehives at her home in Truro, and she introduced us to her friend Valerie, who let us set up 60 beehives at an abandoned tennis court on her property. And so we started testing vaccines for bees. We were starting to look at probiotics. We called it "bee yogurt" -- ways to make bees healthier. And our citizen science project started to take off.
Képzeljék el ezt a fokozatot virágzó gazdaság idején. De 2009-et írtunk: az volt a Nagy Válság időszaka. Nagyon foglalkoztatott valami. Tudtam, megtalálhatom a gyógymódot a méhek egészségére. Így hát az idő megérett arra, hogy itt Cape Codban Provincetown lakói belevágjanak a közösségi tudományba, keresik, hogyan vehetnek benne részt, hogyan segíthetnek. Kávézókban tartottunk megbeszéléseket. Volt egy csodálatos asszony, Natalie, nyolc kaptárt vitt haza Truróba, bemutatott minket Valerie-nek, a barátnőjének, aki megengedte, hogy 60 kaptárt telepítsünk a birtokán a teniszpályára. És elkezdtük tesztelni a méhek oltóanyagait. Probiotikumokat kezdtünk tesztelni. Úgy hívtuk: "méh-joghurt" – különféle módszerekkel próbáltuk kezelni a méheket. És közösségi tudományos programunk szárnyra kapott.
Meanwhile, back in my apartment here, I was a bit nervous about my landlord. I figured I should tell him what we were doing.
Eközben itt, a bérelt lakásomban kissé ideges voltam a főbérlőm miatt. Rájöttem: meg kéne mondanom neki, miben mesterkedünk.
(Laughter)
(Nevetés)
I was terrified; I really thought I was going to get an eviction notice, which really was the last thing we needed, right? I must have caught him on a good day, though, because when I told him what we were doing and how we started our nonprofit urban beekeeping laboratory, he said, "That's great! Let's get a beehive in the back alley." I was shocked. I was completely surprised. I mean, instead of getting an eviction notice, we got another data point. And in the back alley of this image, what you see here, this hidden beehive -- that beehive produced more honey that first year than we have ever experienced in any beehive we had managed. It shifted our research perspective forever. It changed our research question away from "How do we save the dead and dying bees?" to "Where are bees doing best?" And we started to be able to put maps together, looking at all of these citizen science beehives from people who had beehives at home decks, gardens, business rooftops. We started to engage the public, and the more people who got these little data points, the more accurate our maps became.
Elborzadtam. Tényleg azt hittem, kilakoltatási végzést kapok, pont ez hiányzott volna, nem? Jókedvében sikerült őt elcsípnem, az már biztos, mert mikor elmondtam neki, mivel foglalkozunk, és hogyan kezdtük el nonprofit városi méhész laboratóriumunkat, azt mondta: "Ez óriási! Hozzunk egy kaptárt a hátsó utcába!" Lehidaltam. Teljesen ledöbbentem. Vagyis nem kilakoltatási végzést kaptam, hanem egy újabb adatgyűjtő pontot. És a hátsó utca itt a képen, amit itt látnak, ez a rejtett kaptár több mézet termelt, mint az első év összes kaptára, melyekkel foglalkoztunk. Egy életre megváltoztatta kutatási perspektívánkat. Már nem az volt a kérdés: "Hogyan mentsük meg a haldokló méheket?" hanem: "Hol a legjobb a méheknek?" Összerakosgattuk a térképeket, odafigyelve az összes közösségi tudományos kaptárra, mindenkitől, aki kaptárt tartott otthonuk teraszán, kertjükben, üzleteik tetején. Kezdtük bevonni a nyilvánosságot, és minél több embernek lett ilyen adatpontja, annál pontosabbak lettek a térképeink.
And so when you're sitting here thinking, "How can I get involved?" you might think about a story of my friend Fred, who's a commercial real estate developer. He was thinking the same thing. He was at a meeting, thinking about what he could do for tenant relations and sustainability at scale. And while he was having a tea break, he put honey into his tea and noticed on the honey jar a message about corporate sustainability from the host company of that meeting. And it sparked an idea.
Úgyhogy most, amikor arra gondolnak: "Hogyan vehetnék én is részt ebben?", eszükbe juthat a barátom, Fred története, aki kereskedelmi ingatlanfejlesztő. Ő ugyanezt kérdezte magától. Elment egy értekezletre, ami arról szólt: mit tehetnének nagy vonalakban a bérlői viszonyért és fenntarthatóságért. Az egyik teaszünetben mézet tett a teájába, és meglátott egy feliratot a cég teásbögréjén a vállalati fenntarthatóságról. Erről bevillant neki egy ötlet.
He came back to his office. An email, a phone call later, and -- boom! -- we went national together. We put dozens of beehives on the rooftops of their skyscrapers across nine cities nationwide.
Visszament az irodájába. Egy email, később egy telefonhívás, és bumm! Összedobtuk, amink volt. Több tucat méhkaptárt tettünk felhőkarcolóik tetejére összesen kilenc városban.
Nine years later --
Kilenc évvel később...
(Applause)
(Taps)
Nine years later, we have raised over a million dollars for bee research. We have a thousand beehives as little data points across the country, 18 states and counting, where we have created paying jobs for local beekeepers, 65 of them, to manage beehives in their own communities, to connect with people, everyday people, who are now data points together making a difference.
...több mint egymillió dollárt kaptunk a méhek kutatására. Ezer kaptárunk, ezer adatgyűjtő pontunk van az országban, 18 államban, és ez a szám egyre nő, fizetős állásokat hoztunk létre 65 helyi méhésznek, hogy gondoskodjanak közösségük kaptárairól, kapcsolatot tartanak a lakossággal, akiknek most adatgyűjtő pontokként együtt sikerül változást elérni.
So in order to explain what's actually been saving bees, where they're thriving, I need to first tell you what's been killing them. The top three killers of bees are agricultural chemicals such as pesticides, herbicides, fungicides; diseases of bees, of which there are many; and habitat loss. So what we did is we looked on our maps and we identified areas where bees were thriving. This was mostly in cities, we found. Data are now showing that urban beehives produce more honey than rural beehives and suburban beehives. Urban beehives have a longer life span than rural and suburban beehives, and bees in the city are more biodiverse; there are more bee species in urban areas.
Szeretném elmagyarázni, mi mentette meg a méheket ott, ahol mostanra nagyobb lett az egyedszámuk, de ehhez előbb el kell mondanom, mi pusztította őket. A három legfőbb gyilkosuk a növényvédő permetezőszerek, rovarirtók, gyomirtók és gombaölők; a méhek számos betegsége, valamint élőhelyük elvesztése. Ezért ránéztünk a térképeinkre, azonosítottuk azokat a területeket, ahol jól élnek a méhek. Ez főleg a városokban volt így. Az adatok tanúsága szerint a városi kaptárak több mézet termelnek, mint vidéki és kertvárosi társaik. A városi méhcsaládok tovább élnek, mint vidéki és kertvárosi társaik, a városi méheknél nagyobb a biodiverzitás; több méhfaj él a városokban.
(Laughter)
(Nevetés)
Right? Why is this? That was our question. So we started with these three killers of bees, and we flipped it: Which of these is different in the cities?
Ugye? Mi ennek az oka? Ezt kérdeztük. Kezdtük a három fő gyilkossal, és megfordítottuk: Közülük melyik tér el a városokban?
So the first one, pesticides. We partnered up with the Harvard School of Public Health. We shared our data with them. We collected samples from our citizen science beehives at people's homes and business rooftops. We looked at pesticide levels. We thought there would be less pesticides in areas where bees are doing better. That's not the case. So what we found here in our study is -- the orange bars are Boston, and we thought those bars would be the lowest, there would be the lowest levels of pesticides. And, in fact, there are the most pesticides in cities. So the pesticide hypothesis for what's saving bees -- less pesticides in cities -- is not it. And this is very typical of my life as a scientist. Anytime I've had a hypothesis, not only is it not supported, but the opposite is true.
Nézzük először a rovarirtó szereket. Együttműködésbe kezdtünk a Harvard Közegészségügyi Karával. Megosztottuk az adatainkat. Mintákat gyűjtöttünk közösségi tudós méhészeinktől lakóotthonokból és üzletek tetejéről. Megmértük a rovarirtó-szintet. Úgy véltük, ahol jobban élnek a méhek, ott biztos kevesebb a rovarirtó szer. Nem így volt. Tanulmányunkból az derül ki – a narancssárga vonal Boston, azokról a vonalakról gondoltuk, hogy ott lesz a legalacsonyabb a rovarirtó-szint. Valójában a városokban van a legtöbb. Nem vált be a feltételezésünk, hogy a méheket az mentené meg, hogy a városokban kevesebb a rovarirtó szer. Ez egyébként nagyon jellemző kutatói pályafutásomra. Valahányszor volt egy hipotézisem, mindig pont az ellenkezője jött be.
(Laughter)
(Nevetés)
Which is still an interesting finding, right?
Ami mégiscsak érdekes felfedezés, nem?
We moved on. The disease hypothesis. We looked at diseases all over our beehives. And what we found in a similar study to this one with North Carolina State is: there's no difference between disease in bees in urban, suburban and rural areas. Diseases are everywhere; bees are sick and dying. In fact, there were more diseases of bees in cities. This was from Raleigh, North Carolina. So again, my hypothesis was not supported. The opposite was true. We're moving on.
Folytattuk tovább, a betegség-hipotézissel. Megvizsgáltuk az összes kaptárban előforduló betegségeket. Találtunk egy ehhez hasonló kutatást Észak-Karolina államban: nincs eltérés a méhek betegségei között városi, kertvárosi és vidéki környezetben. A méhek mindenütt megbetegednek és haldokolnak. És a városokban több megbetegedés fordult elő. Ezt figyeltük meg az észak-karolinai Raleigh városában. Mint mondtam, hipotéziseimnek csak az ellenkezője szokott bejönni. Tovább folytatjuk.
(Laughter)
(Nevetés)
The habitat hypothesis. This said that areas where bees are thriving have a better habitat -- more flowers, right? But we didn't know how to test this. So I had a really interesting meeting. An idea sparked with my friend and colleague Anne Madden, fellow TED speaker. We thought about genomics, kind of like AncestryDNA or 23andMe. Have you done these? You spit in a tube and you find out, "I'm German!"
Lássuk az élőhely-hipotézist. Vagyis azok a helyek, ahol a méhek egyedszáma megnő, azok jobb élőhelyek – ugye, ahol több a virág. De nem tudtuk, hogyan teszteljük ezt. Részt vettem egy igen érdekes értekezleten. Jó barátomnak és kolléganőmnek, a TED-előadó Anne Maddennek eszébe villant valami. Úgy gondoltunk a genomikára, mint valami jól bevált genetikai tesztre. Csináltak már ilyet? Beleköpnek egy kémcsőbe, majd rájönnek: "Német vagyok!"
(Laughter)
(Nevetés)
Well, we developed this for honey. So we have a sample of honey and we look at all the plant DNA, and we find out, "I'm sumac!"
Nos, ezt fejlesztettük tovább mézre. Van egy mézmintánk, amiben megvizsgáljuk a növényi DNS-tartalmat, majd kijelentjük: "Szömörce vagyok!"
(Laughter)
(Nevetés)
And that's what we found here in Provincetown. So for the first time ever, I'm able to report to you what type of honey is from right here in our own community. HoneyDNA, a genomics test. Spring honey in Provincetown is from privet. What's privet? Hedges. What's the message? Don't trim your hedges to save the bees.
Pontosan ezt mutattuk ki itt, Provincetownban. Tehát először jelenthetem be önöknek: milyen típusú méz terem itt a városunkban. Méz-DNS, génteszt. A provincetowni tavaszi méz fagyalból van. Mi a fagyal? Egy bozótcserje. Mit jelent ez? Ha nem irtod ki a bozótot, megmented a méheket.
(Laughter)
(Nevetés)
I know we're getting crunchy and it's controversial, so before you throw your tomatoes, we'll move to the summer honey, which is water lily honey. If you have honey from Provincetown right here in the summer, you're eating water lily juice; in the fall, sumac honey. We're learning about our food for the first time ever. And now we're able to report, if you need to do any city planning: What are good things to plant? What do we know the bees are going to that's good for your garden? For the first time ever for any community, we now know this answer.
Tudom, ez nagyon öko-szöveg, és vitatható, szóval, mielőtt paradicsommal dobálnának, áttérünk a nyári mézre, ami tavirózsából készül. Ha van itt önöknél provincetowni nyári méz, tavirózsalét esznek. Ősszel pedig szömörcemézet. Most először tudunk meg valamit a táplálékunkról. Ezek után kijelenthetjük azoknak, akik várostervezéssel foglalkoznak: mit érdemes ültetni. Azt már tudjuk, hogy a méhek arra a növényre fognak jönni a kertbe. Most először tudunk választ adni közösségeinknek erre a kérdésre.
What's more interesting for us is deeper in the data. So, if you're from the Caribbean and you want to explore your heritage, Bahamian honey is from the laurel family, cinnamon and avocado flavors. But what's more interesting is 85 different plant species in one teaspoon of honey. That's the measure we want, the big data. Indian honey: that is oak. Every sample we've tested from India is oak, and that's 172 different flavors in one taste of Indian honey. Provincetown honey goes from 116 plants in the spring to over 200 plants in the summer. These are the numbers that we need to test the habitat hypothesis.
Ami még ennél is érdekesebb számunkra, az az adatok mélyén rejlik. Aki karibi származású, és vissza akar térni a gyökereihez, annak a Bahama-méz való, ami babérfélékből készül, fahéj- és avokádóízű. Még ennél is érdekesebb, hogy 85 különféle növényfaj van egyetlen teáskanál mézben. Ezt a mértéket akarjuk, a nagy adatmennyiséget. Az indiai méz tölgyből készül. Minden tesztelt mintánk tölgyet mutatott ki, és egyetlen csepp indiai mézben 172 különféle íz van jelen. A provincetowni méz 116-féle tavaszi virágból áll össze, nyáron több mint 200-félét tartalmaz. Ilyen magas számokra van szükségünk az élőhely-hipotézis alátámasztásához.
In another citizen science approach, you find out about your food and we get some interesting data. We're finding out now that in rural areas, there are 150 plants on average in a sample of honey. That's a measure for rural. Suburban areas, what might you think? Do they have less or more plants in suburban areas with lawns that look nice for people but they're terrible for pollinators? Suburbs have very low plant diversity, so if you have a beautiful lawn, good for you, but you can do more. You can have a patch of your lawn that's a wildflower meadow to diversify your habitat, to improve pollinator health. Anybody can do this. Urban areas have the most habitat, best habitat, as you can see here: over 200 different plants. We have, for the first time ever, support for the habitat hypothesis.
Egy másik közösségi tudományos megközelítésben az élelmiszert elemeztük, és érdekes adatokra bukkantunk. Vidéki területeken átlag 150-nél többféle növény van egyetlen mézmintában. Ezek a vidéki adatok. Mit gondolnak, mi a helyzet a kertvárosokban? Több vagy kevesebb virág van a gyepes területeken, ami tetszik az ott élőknek, de szörnyű a megporzó rovaroknak? A kertvárosokban nincs túl sokféle növény, úgyhogy akinél szép a gyep, az neki jó, de ennél többet is tehet. Vadvirágos tarka réttel ékesítheti a gyepjét, hogy bővüljön a virágválaszték, így egészségesebbek lesznek a beporzórovarok. Ezt bárki megteheti. A városi területeken van a legtöbb és legjobb élőhely, mint itt is láthatják: több mint 200 különféle növény. Az első eset, hogy alá tudtuk támasztani élőhely-hipotézisünket.
We also now know how we can work with cities. The City of Boston has eight times better habitat than its nearby suburbs. And so when we work with governments, we can scale this. You might think on my tombstone, it'll say, "Here lies Noah. Plant a flower." Right? I mean -- it's exhausting after all of this. But when we scale together, when we go to governments and city planners -- like in Boston, the honey is mostly linden trees, and we say, "If a dead tree needs to be replaced, consider linden." When we take this information to governments, we can do amazing things. This is a rooftop from Fred's company. We can plant those things on top of rooftops worldwide to start restoring habitat and securing food systems. We've worked with the World Bank and the presidential delegation from the country of Haiti. We've worked with wonderful graduate students at Yale University and Ethiopia. In these countries, we can add value to their honey by identifying what it is, but informing the people of what to plant to restore their habitat and secure their food systems.
Már azt is tudjuk, hogyan működhetünk együtt városainkkal. Boston belvárosa nyolcszor jobb élőhely, mint külterületei. Úgyhogy a kormányokkal együttműködve ezt is figyelembe vesszük. Biztos azt gondolják: ennek a fickónak az lesz a sírkövére írva: "Itt nyugszik Noah. Ültess egy virágot." – Ugye? Úgy értem, mindez már elég fárasztó lehet. De ha mindezt figyelembe vesszük, amikor a kormányokhoz és várostervezőkhöz fordulunk, mint Bostonban, ahol főleg hársméz terem, és azt mondjuk: "Egy elpusztult fa helyébe lehetőleg hársfát ültessenek." Ha mindez eljut a kormányokhoz, nagyszerű dolgokra lehetünk képesek. Ez egy háztető Fred cégénél. Világszerte beültethetjük a háztetőket, így visszaállíthatjuk az élőhelyeket, biztosíthatjuk a táplálékrendszert. Együttműködtünk a Világbankkal, és a haiti elnöki küldöttséggel. Csodálatos Yale-es és etióp egyetemistákkal dolgoztunk együtt. Ezen országok mézeit felértékelhetjük azzal, hogy beazonosítjuk, mi micsoda, de még fontosabb megtanulni, mit érdemes ültetni az élőhelyek visszaállításához és táplálékrendszerük biztosításához.
But what I think is even more important is when we think about natural disasters. For the first time, we now know how we can have a baseline measure of any habitat before it might be destroyed. Think about your hometown. What risks does the environment pose to it? This is how we're going to save Puerto Rico after Hurricane Maria. We now have a baseline measure of honey, honey DNA from before and after the storm. We started in Humacao. This is right where Hurricane Maria made landfall. And we know what plants to replace and in what quantity and where by triangulating honey DNA samples.
Szerintem még ennél is fontosabb, ha a természetes járványokra gondolunk. Most először már tudjuk, hogyan végezhetjük el egy élőhely alapfelmérését, mielőtt pusztulni kezdene. Gondoljanak a városra, ahol élnek. Milyen kockázatot jelent a környezet kimerítése? Így fogjuk megmenteni Puerto Ricót a Maria hurrikán után. Van már egy méz-alapfelmérésünk, méz-DNS a vihar előttről és utánról. Humacaóban kezdtük el. Pontosan itt okozott földcsuszamlást a Maria hurrikán. A méz-DNS-minták behatárolásával pontosan meg tudjuk mondani, milyen növényeket, mennyit és hová kell telepíteni.
You might even think about right here, the beautiful land that connected us, that primed us, all the citizen science to begin with, the erosion, the winter storms that are getting more violent every year. What are we going to do about this, our precious land? Well, looking at honey DNA, we can see what plants are good for pollinators that have deep roots, that can secure the land, and together, everybody can participate. And the solution fits in a teaspoon. If your hometown might get swept away or destroyed by a natural disaster, we now have a blueprint suspended in time for how to restore that on Earth, or perhaps even in a greenhouse on Mars.
Talán önök is gondoltak már arra: a szépséges táj, amihez kötődünk, ami ellát minket, az egész közösségi tudomány kezdeményezése, az erózió, a téli viharok, amik évről évre egyre vadabbak. Mihez akarunk kezdeni, hogy megőrizzük értékes földünket? A méz DNS-ét megvizsgálva láthatjuk, a mélyre nyúló gyökerű növények jók a beporzó rovaroknak. Így tarthatjuk meg a Földet, és ha összefogunk, mindannyian részt vehetünk benne. A megoldás egyetlen teáskanálban rejlik. Ha a városukon átsöpörne egy természeti katasztrófa, vagy el is pusztítaná, immár van eltéve mintánk arra az esetre, ha vissza kéne állítani a földi életet, sőt, esetleg a Marsra telepített üvegházban is.
I know it sounds crazy, but think about this: a new Provincetown, a new hometown, a place that might be familiar that's also good for pollinators for a stable food system, when we're thinking about the future. Now, together, we know what's saving bees -- by planting diverse habitat. Now, together, we know how bees are going to save us -- by being barometers for environmental health, by being blueprints, sources of information, little data factories suspended in time.
Tudom, őrültségnek hangzik, de gondoljanak bele: egy új Provincetown, egy új lakóhely, hely, ami otthonos, ugyanakkor jó a beporzóknak is, biztosítva a stabil élelmiszer-ellátást, amikor a jövőnkről gondoskodunk. Most így együtt tudjuk már, az menti meg a méheket, ha változatos élőhelyet telepítünk nekik. Most, összefoglalva, tudjuk, hogyan fognak minket megmenteni a méhek, mint a környezeti egészség érzékeny műszerei, amik minták, információforrások, időben felfüggesztett apró adatgyárak.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)