(Music)
(Zene)
What you just heard are the interactions of barometric pressure, wind and temperature readings that were recorded of Hurricane Noel in 2007. The musicians played off a three-dimensional graph of weather data like this. Every single bead, every single colored band, represents a weather element that can also be read as a musical note. I find weather extremely fascinating. Weather is an amalgam of systems that is inherently invisible to most of us. So I use sculpture and music to make it, not just visible, but also tactile and audible.
Amit épp hallhattatok, az a légköri nyomás, a szél és a hőmérsékleti adatok kölcsönhatása, amiket a Noel hurrikán során mértek 2007-ben. A zenészek egy ehhez hasonló háromdimenziós időjárási grafikon alapján játszottak. Minden egyes gyöngy, minden színes szál az időjárás egy-egy összetevőjét jelképezi, amiket hangjegyekként is értelmezhetünk. Az időjárást rendkívül lenyűgözőnek találom. Az időjárás olyan rendszerek ötvözete, ami legtöbbünk számára eredendően láthatatlan. Így én a szobrászatot és a zenét arra használom, hogy mindez ne csak látható, de tapintható és hallható is legyen.
All of my work begins very simple. I extract information from a specific environment using very low-tech data collecting devices -- generally anything I can find in the hardware store. I then compare my information to the things I find on the Internet -- satellite images, weather data from weather stations as well as offshore buoys. That's both historical as well as real data. And then I compile all of these numbers on these clipboards that you see here. These clipboards are filled with numbers. And from all of these numbers, I start with only two or three variables. That begins my translation process.
A munkám nagyon egyszerűen indul. Információt gyűjtök egy bizonyos környezetben a legegyszerűbb adatrögzítő eszközökkel - olyanokkal, amiket bármelyik boltban megtalálunk. Aztán a saját információmat összevetem az interneten talált dolgokkal - műholdképekkel és időjárásadatokkal, amik meteorológiai állomásokról vagy nyílt tengeri bójákról származnak. Ezek múltbéli, vagy aktuális napi adatok is lehetnek. Aztán az összes számot elrendezem olyan táblákon, amiket itt láthattok. Ezek a táblák tele vannak számokkal. Mindezen számok közül mindössze két vagy három változóval kezdek. Ezzel indul a fordítási folyamat.
My translation medium is a very simple basket. A basket is made up of horizontal and vertical elements. When I assign values to the vertical and horizontal elements, I can use the changes of those data points over time to create the form. I use natural reed, because natural reed has a lot of tension in it that I cannot fully control. That means that it is the numbers that control the form, not me. What I come up with are forms like these. These forms are completely made up of weather data or science data. Every colored bead, every colored string, represents a weather element. And together, these elements, not only construct the form, but they also reveal behavioral relationships that may not come across through a two-dimensional graph.
A fordítóeszköz egy nagyon egyszerű kosár. Ezt a kosarat vízszintes és függőleges elemek alkotják. Amikor értékeket rendelek a függőleges és vízszintes elemekhez, az adatok időbeli változásának segítségével hozom létre a formát. Természetes nádat használok, mert a természetes nád anyagában sok olyan feszültség van, amit nem uralhatok egészen. Ezáltal a formát a számok alakítják ki, nem én. Ilyen alakzatok lesznek belőlük, mint ezek. Ezek a formák teljes mértékben időjárási adatokból vagy tudományos adatokból alakulnak ki. Minden színes gyöngy, minden színes szál az időjárás egy-egy összetevőjét képviseli. Ezek az elemek együttvéve nem csak az alakot formálják, de olyan viselkedési összefüggéseket is felfednek, melyek talán nem is észrevehetők kétdimenziós grafikonokon.
When you step closer, you actually see that it is indeed all made up of numbers. The vertical elements are assigned a specific hour of the day. So all the way around, you have a 24-hour timeline. But it's also used to assign a temperature range. On that grid, I can then weave the high tide readings, water temperature, air temperature and Moon phases. I also translate weather data into musical scores. And musical notation allows me a more nuanced way of translating information without compromising it.
Ha közelebbről nézzük, láthatóvá válik, hogy ez tényleg csupa számokból áll. A függőleges elemek a nap meghatározott óráit jelentik. Így a teljes körből kapunk egy 24 órás időtengelyt. De hozzárendelünk egy hőmérsékleti skálát is. Arra a rácsra aztán rászőhetem a dagály adatait, a levegő- és vízhőmérsékletet, és a holdciklusokat. Az időjárási adatokat kottákra is lefordítom. A hangjegyek lehetővé teszik, hogy még finomabban közvetítsem az információt anélkül, hogy torzítanám.
So all of these scores are made up of weather data. Every single color, dot, every single line, is a weather element. And together, these variables construct a score. I use these scores to collaborate with musicians. This is the 1913 Trio performing one of my pieces at the Milwaukee Art Museum. Meanwhile, I use these scores as blueprints to translate into sculptural forms like this, that function still in the sense of being a three-dimensional weather visualization, but now they're embedding the visual matrix of the musical score, so it can actually be read as a musical score.
Ezek a kották mind időjárásadatokból állnak. Minden egyes szín és pont, minden egyes vonal az időjárás egy-egy eleme. Ezek a változók együtt egy kottát alkotnak. A zenészekkel ilyen kották segítségével tudok együttműködni. Ez az 1913 Trio, akik épp az egyik darabomat játszák a Milwaukee-i Művészeti Múzeumban. Ugyanezeket a kottákat egyben tervrajzként használom, hogy ehhez hasonló szobrokat formázzak meg, amik még értelmezhetők úgy is, mint az időjárás háromdimenziós megjelenítői, de már magukban foglalják a zenemű vizuális mátrixát is, így gyakorlatilag kottaként olvashatóvá válnak.
What I love about this work is that it challenges our assumptions of what kind of visual vocabulary belongs in the world of art, versus science. This piece here is read very differently depending on where you place it. You place it in an art museum, it becomes a sculpture. You place it in a science museum, it becomes a three-dimensional visualization of data. You place it in a music hall, it all of a sudden becomes a musical score. And I really like that, because the viewer is really challenged as to what visual language is part of science versus art versus music.
Azt szeretem ebben a munkában, hogy kérdőre vonja meggyőződéseinket a művészet, illetve a tudomány területéhez tartozó vizuális szókincset illetően. Ez a darab, például, nagyon különbözően értelmezhető attól függően, hogy hová helyezzük. Ha egy művészeti múzeumba tesszük, akkor szoborrá válik. Ha egy természettudományi múzeumba, akkor az adatok háromdimenziós megjelenítője. Ha egy koncertterembe tesszük, akkor hirtelen kotta lesz belőle. Ezt azért kedvelem nagyon, mert a szemlélőt tényleg kizökkenti, hogy melyik vizuális nyelv része a tudománynak, a művészetnek vagy a zenének.
The other reason why I really like this is because it offers an alternative entry point into the complexity of science. And not everyone has a Ph.D. in science. So for me, that was my way into it.
A másik ok, amiért nagyon tetszik, az az, hogy egy alternatív belépési pontot kínál a tudomány összetett világába. Mert nem mindenkinek van tudományos doktori címe. Nekem ez jelentette a járható utat.
Thank you.
Köszönöm!
(Applause)
(Taps)