I think we're all aware that the world today is full of problems. We've been hearing them today and yesterday and every day for decades. Serious problems, big problems, pressing problems. Poor nutrition, access to water, climate change, deforestation, lack of skills, insecurity, not enough food, not enough healthcare, pollution. There's problem after problem, and I think what really separates this time from any time I can remember in my brief time on Earth is the awareness of these problems. We're all very aware.
Úgy gondolom, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a világ ma tele van problémákkal. Hallottunk ezekről ma is, tegnap is, és évtizedek óta minden nap. Komoly problémák, nagy problémák, égető problémák. Szegényes táplálkozás, vízellátás, éghajlatváltozás, erdőírtás, képzetlenség, bizonytalanság, nincs elegendő élelem, nincs elegendő egészségügyi ellátás, környezetszennyezés. Probléma probléma hátán, és úgy gondolom, az különbözteti meg a mostani időszakot bármely más időszaktól, amire emlékszem rövid földi pályafutásom alatt, hogy tudatában vagyunk ezeknek a problémáknak. Mindannyian teljesen tudatában vagyunk.
Why are we having so much trouble dealing with these problems? That's the question I've been struggling with, coming from my very different perspective. I'm not a social problem guy. I'm a guy that works with business, helps business make money. God forbid. So why are we having so many problems with these social problems, and really is there any role for business, and if so, what is that role? I think that in order to address that question, we have to step back and think about how we've understood and pondered both the problems and the solutions to these great social challenges that we face.
Miért támad ennyi nehézségünk e problémák megoldásában? Ez az a kérdés, amivel küszködöm, a nagyon eltérő meglátásomból fakadóan. Nem vagyok a társadalmi problémák szakembere. Olyan szakember vagyok, aki üzlettel foglakozik, segít vállalatoknak pénzt keresni. Isten bocsássa meg! Szóval, miért van ennyi problémánk ezekkel a társadalmi problémákkal, és igazából van-e valami szerepe az üzleti világnak, és ha van, akkor mi ez a szerep? Úgy gondolom, ahhoz, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, vissza kell tekintenünk és el kell gondolkodunk, hogyan értettük meg és hogyan elmélkedtünk mind a problémákról és a megoldásokról az előttünk álló nagy társadalmi kihívásokkal kapcsolatban.
Now, I think many have seen business as the problem, or at least one of the problems, in many of the social challenges we face. You know, think of the fast food industry, the drug industry, the banking industry. You know, this is a low point in the respect for business. Business is not seen as the solution. It's seen as the problem now, for most people. And rightly so, in many cases. There's a lot of bad actors out there that have done the wrong thing, that actually have made the problem worse. So this perspective is perhaps justified.
Nos, úgy gondolom, sokan úgy tekintenek az üzleti világra, mint a problémára, vagy legalábbis az egyik problémára, az előttünk álló társadalmi kihívások nagy részénél. Gondoljanak csak a gyorséttermi iparágra, a gyógyszeriparra, a bankszektorra. Tudják, itt van mélyponton az üzleti világ iránti tisztelet. Az üzleti világra nem úgy tekintenek, mint megoldásra. Legtöbben úgy tekintenek rá, mint a jelenlegi problémára. És jogosan, sok esetben. Sok rossz szereplő van a világon, akik helytelen dolgot tettek, és valójában súlyosbították a problémát. Tehát ez a megítélés talán jogos.
How have we tended to see the solutions to these social problems, these many issues that we face in society? Well, we've tended to see the solutions in terms of NGOs, in terms of government, in terms of philanthropy. Indeed, the kind of unique organizational entity of this age is this tremendous rise of NGOs and social organizations. This is a unique, new organizational form that we've seen grown up. Enormous innovation, enormous energy, enormous talent now has been mobilized through this structure to try to deal with all of these challenges. And many of us here are deeply involved in that.
Miben láttuk eddig a megoldásokat e társadalmi problémákra, erre a sok kérdésre, amivel szembenézünk társadalmunkban? Nos, a megoldásokat eddig a nem-kormányzati szervezetekben, a kormányban, a jótékonykodásban láttuk. És valóban, korunk sajátos szerveződési formájaként nagy teret nyertek a nem-kormányzati és társadalmi szervezetek. Egy sajátos, új szervezeti formát láttunk megerősödni. Rengeteg újítást, rengeteg energiát, rengeteg tehetséget mozgósított ez a struktúra, hogy megpróbálja kezelni mindezen kihívásokat. És sokan közülünk itt aktívan közreműködtek ebben.
I'm a business school professor, but I've actually founded, I think, now, four nonprofits. Whenever I got interested and became aware of a societal problem, that was what I did, form a nonprofit. That was the way we've thought about how to deal with these issues. Even a business school professor has thought about it that way.
Én közgazdasági egyetemi tanár vagyok, de azt hiszem, most már négy nonprofit szervezetet alapítottam. Amikor csak felkeltette érdeklődésemet és tudatosult bennem egy társadalmi probléma, ezt tettem, létrehoztam egy nonprofit szervezetet. Így gondolkodtunk arról, hogyan kell kezelni ezeket a kérdéseket. Még egy közgazdasági egyetemi tanár is így gondolkodott erről.
But I think at this moment, we've been at this for quite a while. We've been aware of these problems for decades. We have decades of experience with our NGOs and with our government entities, and there's an awkward reality. The awkward reality is we're not making fast enough progress. We're not winning. These problems still seem very daunting and very intractable, and any solutions we're achieving are small solutions. We're making incremental progress.
De most azt gondolom, jó ideje bajlódunk már ezzel. Évtizedek óta tudatában vagyunk ezeknek a problémáknak. Több évtizedes tapasztalatunk van a nem-kormányzati és kormányzati szervezeteinkkel kapcsolatosan és van egy kínos valóság. A kínos valóság az, hogy nem jutunk előre eléggé gyorsan. Nem nyerünk. Ezek a problémák még mindig félelmetesnek és kezelhetetlennek tűnnek és bármely megoldás, amit elérünk kis megoldás. Lépésekben haladunk előre.
What's the fundamental problem we have in dealing with these social problems? If we cut all the complexity away, we have the problem of scale. We can't scale. We can make progress. We can show benefits. We can show results. We can make things better. We're helping. We're doing better. We're doing good. We can't scale. We can't make a large-scale impact on these problems. Why is that? Because we don't have the resources. And that's really clear now. And that's clearer now than it's been for decades. There's simply not enough money to deal with any of these problems at scale using the current model. There's not enough tax revenue, there's not enough philanthropic donations, to deal with these problems the way we're dealing with them now. We've got to confront that reality. And the scarcity of resources for dealing with these problems is only growing, certainly in the advanced world today, with all the fiscal problems we face.
Mi az alapvető problémánk e társadalmi problémák kezelésében? Ha a komplexitást lehámozzuk, szembesülünk a nagyságrend problémájával. Nem tudunk nagyságrendekkel előbbre jutni. El tudunk érni haladást. Fel tudunk mutatni pozitív fejleményeket. Fel tudunk mutatni eredményeket. Jobbá tudunk tenni dolgokat. Segítunk. Fejlődünk. Jót teszünk. Nem tudunk nagyságrendekkel előbbre jutni. Nem tudunk valódi hatást gyakorolni e problémákra. Miért van ez így? Azért, mert nincsenek forrásaink. És ez most már tényleg világos. Most világosabb, mint az elmúlt évtizedekben volt. Egyszerűen nincs elég pénz, hogy bármelyik problémát arányosan kezeljünk a jelenlegi modell keretei között. Nincs elég adóbevétel, nincs elég jótékony adomány ahhoz, hogy úgy kezeljük e problémákat, ahogy jelenleg kezeljük. Szembe kell szállnunk ezzel a valósággal. A problémák kezeléséhez a források hiánya minden bizonnyal csak növekszik a fejlett világban, ahol különféle pénzügyi problémákkal nézünk szembe.
So if it's fundamentally a resource problem, where are the resources in society? How are those resources really created, the resources we're going to need to deal with all these societal challenges? Well there, I think the answer is very clear: They're in business. All wealth is actually created by business. Business creates wealth when it meets needs at a profit. That's how all wealth is created. It's meeting needs at a profit that leads to taxes and that leads to incomes and that leads to charitable donations. That's where all the resources come from. Only business can actually create resources. Other institutions can utilize them to do important work, but only business can create them. And business creates them when it's able to meet a need at a profit. The resources are overwhelmingly generated by business. The question then is, how do we tap into this? How do we tap into this? Business generates those resources when it makes a profit. That profit is that small difference between the price and the cost it takes to produce whatever solution business has created to whatever problem they're trying to solve. But that profit is the magic. Why? Because that profit allows whatever solution we've created to be infinitely scalable. Because if we can make a profit, we can do it for 10, 100, a million, 100 million, a billion. The solution becomes self-sustaining. That's what business does when it makes a profit.
Tehát, ha alapvetően forráshiányról van szó, hol vannak a források a társadalomban? Hogyan keletkeznek valójában azok a források, amelyekre szükségünk van a különféle társadalmi kihívások kezeléséhez? Nos, úgy gondolom, a válasz nagyon világos: Az üzleti világban. Minden vagyon ténylegesen az üzleti világban keletkezik. Az üzlet vagyont hoz létre, amikor szükségleteket elégít ki nyereséggel. Így keletkezik minden vagyon. Szükségletek kielégítése nyereséggel, ami adókhoz vezet, amik aztán bevételekhez vezetnek, amik aztán jótékony adományokhoz vezetnek. Innen származik minden forrás. Csak üzleti vállalkozás tud ténylegesen forrásokat létrehozni. Más intézmények felhasználják azokat, hogy fontos munkát végezzenek, de csak üzleti vállalkozás tud létrehozni forrásokat. És akkor tudja ezt megtenni, amikor egy szükségletet nyereséggel képes kielégíteni. A forrásokat túlnyomórészt az üzlet eredményezi. Akkor a kérdés az, hogyan tudunk ehhez hozzáférni? Hogyan tudunk ehhez hozzáférni? Az üzlet akkor eredményez forrásokat, amikor nyereséget termel. Ez a nyereség az a kis különbség, ami az ár és az adott költség között van, amellyel előállítható bármely megoldás, amit a vállalkozás létrehoz bármely problémára, amelyet próbál megoldani. Ez a nyereség a varázsszer. Miért? Mert ez a nyereség teszi lehetővé, bármilyen megoldást hoztunk is létre, a korlátlan nagyságrendet. Mert, ha tudunk nyereséget termelni, akkor lehet az 10, 100, egymillió, százmillió, egymilliárd. A megoldás önfenntartóvá válik. Ezt éri el a vállalkozás, amikor nyereséget termel.
Now what does this all have to do with social problems? Well, one line of thinking is, let's take this profit and redeploy it into social problems. Business should give more. Business should be more responsible. And that's been the path that we've been on in business. But again, this path that we've been on is not getting us where we need to go.
Mi köze van mindennek a társadalmi problémákhoz? Az egyik irányvonal az, hogy vegyük ezt a nyereséget és csoportosítsuk át a társadalmi problémákhoz. Az üzleti világ adjon többet. Az üzleti világ legyen felelőségteljesebb. Ez volt az az út, amin eddig jártunk az üzleti világban. De még egyszer, ez az út, amin eddig jártunk, nem vitt el minket oda, ahová el kell jutnunk.
Now, I started out as a strategy professor, and I'm still a strategy professor. I'm proud of that. But I've also, over the years, worked more and more on social issues. I've worked on healthcare, the environment, economic development, reducing poverty, and as I worked more and more in the social field, I started seeing something that had a profound impact on me and my whole life, in a way.
Nos, a stratégia professzoraként kezdtem, és most is a stratégia professzora vagyok. Büszke vagyok erre. De emellett, az évek során, egyre többet dolgoztam társadalmi ügyeken. Dolgoztam az egészségügyért, a környezetért, a gazdasági fejlődésért, a szegénység csökkentéséért, és ahogy egyre többet dolgoztam a társadalmi területen elkezdtem észrevenni valamit, ami mély hatást tett rám, és az egész életemre, bizonyos módon.
The conventional wisdom in economics and the view in business has historically been that actually, there's a tradeoff between social performance and economic performance. The conventional wisdom has been that business actually makes a profit by causing a social problem. The classic example is pollution. If business pollutes, it makes more money than if it tried to reduce that pollution. Reducing pollution is expensive, therefore businesses don't want to do it. It's profitable to have an unsafe working environment. It's too expensive to have a safe working environment, therefore business makes more money if they don't have a safe working environment. That's been the conventional wisdom. A lot of companies have fallen into that conventional wisdom. They resisted environmental improvement. They resisted workplace improvement. That thinking has led to, I think, much of the behavior that we have come to criticize in business, that I come to criticize in business.
A hagyományos közgazdasági gondolkodás és üzleti felfogás történelmileg az, hogy valójában alkudozás van a társadalmi és a gazdasági teljesítmény között. A hagyományos felfogás szerint egy vállalat valójában azzal tesz szert nyereségre, hogy társadalmi problémát okoz. A klasszikus példa a környezetszennyezés. Ha egy vállalat szennyezi a környezetet, több pénzt keres, mintha megpróbálná csökkenteni a szennyezést. A szennyezés csökkentése sokba kerül, ezért a vállalatok nem akarják ezt tenni. Nyereségesebb nem biztonságos munkakörülményeket teremteni. Túl sokba kerül biztonságos munkakörülményeket teremteni, tehát több pénzt keres egy vállalat, ha nem gondoskodik biztonságos munkakörülményekről. Ez volt a hagyományos felfogás. Sok cég tette magáévá ezt a hagyományos felfogást. Elutasították a környezet fejlesztését. Elutasították a munkahely fejlesztését. Ez a gondolkodás vezetett, úgy gondolom, ahhoz a viselkedéshez, amit nagyobbrészt elkezdtünk bírálni az üzleti világban, amit én is bírálok az üzleti világban.
But the more deeply I got into all these social issues, one after another, and actually, the more I tried to address them myself, personally, in a few cases, through nonprofits that I was involved with, the more I found actually that the reality is the opposite. Business does not profit from causing social problems, actually not in any fundamental sense. That's a very simplistic view. The deeper we get into these issues, the more we start to understand that actually business profits from solving from social problems. That's where the real profit comes. Let's take pollution. We've learned today that actually reducing pollution and emissions is generating profit. It saves money. It makes the business more productive and efficient. It doesn't waste resources. Having a safer working environment actually, and avoiding accidents, it makes the business more profitable, because it's a sign of good processes. Accidents are expensive and costly. Issue by issue by issue, we start to learn that actually there's no trade-off between social progress and economic efficiency in any fundamental sense. Another issue is health. I mean, what we've found is actually health of employees is something that business should treasure, because that health allows those employees to be more productive and come to work and not be absent. The deeper work, the new work, the new thinking on the interface between business and social problems is actually showing that there's a fundamental, deep synergy, particularly if you're not thinking in the very short run. In the very short run, you can sometimes fool yourself into thinking that there's fundamentally opposing goals, but in the long run, ultimately, we're learning in field after field that this is simply not true.
De minél mélyebben belemerültem e társadalmi kérdésekbe, egyikbe a másik után, és valójában, minél inkább próbáltam megoldani ezeket magam is, személyesen néhány esetben, a nonprofit szervezeteken keresztül, amelyekben közreműködtem, annál inkább úgy találtam igazából, hogy a valóság ennek az ellenkezője. Egy vállalat nem abból profitál, hogy társadalmi problémákat okoz, a lényeget tekintve, egyáltalán nem. Ez nagyon leegyszerűsített nézet. Minél mélyebben merülünk el ezekben a kérdésekben, annál inkább megértjük, hogy valójában egy vállalat abból profitál, hogy megold társadalmi problémákat. Ebből származik a valódi nyereség. Vegyük a szennyezést. Mára megtanultuk, hogy valójában a szennyezés és a kibocsátások csökkentése nyereséget eredményez. Pénzt takarít meg. A vállalatot termelékenyebbé és hatékonyabbá teszi. Nem pazarolja a forrásokat. Biztonságosabb munkakörülményeket teremtve és baleseteket elkerülve a vállalat nyereségesebb lesz, mert ez jó folyamatok jele. A balesetek sokba kerülnek és költségesek. Ügyről ügyre haladva lassan megtanuljuk, hogy valójában nincs alkudozás a társadalmi fejlődés és gazdasági hatékonyság között a lényeget tekintve. Egy másik ügy az egészség. Ami azt illeti, arra jutottunk, hogy valójában, a dolgozók egészsége olyasvalami, amire a vállalat gondosan vigyáz, mert az egészség lehetővé teszi, hogy a dolgozók hatékonyabbak legyenek és, hogy bemenjenek dolgozni, ne hiányozzanak. Az alaposabb munka, az új munka, az új gondolkodás az üzleti és társadalmi problémák határterületén valójában azt mutatja, hogy van egy alapvető, mély szinergia, különösen, ha nem nagyon rövid távon gondolkodunk. Nagyon rövid távon, becsaphatjuk magunkat időnként azzal a gondolattal, hogy alapvetően ellentétesek a célok, de hosszú távon végül is megtanuljuk egyik terület után a másikon, hogy ez egyszerűen nem igaz.
So how could we tap into the power of business to address the fundamental problems that we face? Imagine if we could do that, because if we could do it, we could scale. We could tap into this enormous resource pool and this organizational capacity.
Akkor hát, hogyan tudnánk hasznosítani az üzleti világ erejét, hogy megoldjuk az alapvető problémákat, amikkel szembenézünk? Képzeljék el, ha meg tudnánk ezt tenni, mert ha meg tudnánk tenni, akkor nagyságrendekkel előbbre tudnánk jutni. Hasznosíthatnánk ezt a hatalmas forráskészletet és szervezeti kapacitást.
And guess what? That's happening now, finally, partly because of people like you who have raised these issues now for year after year and decade after decade. We see organizations like Dow Chemical leading the revolution away from trans fat and saturated fat with innovative new products. This is an example of Jain Irrigation. This is a company that's brought drip irrigation technology to thousands and millions of farmers, reducing substantially the use of water. We see companies like the Brazilian forestry company Fibria that's figured out how to avoid tearing down old growth forest and using eucalyptus and getting much more yield per hectare of pulp and making much more paper than you could make by cutting down those old trees. You see companies like Cisco that are training so far four million people in I.T. skills to actually, yes, be responsible, but help expand the opportunity to disseminate I.T. technology and grow the whole business. There's a fundamental opportunity for business today to impact and address these social problems, and this opportunity is the largest business opportunity we see in business.
És tudják mit? Ez történik most, végül is, részben az olyan embereknek köszönhetően, mint Önök, akik felvetik ezeket az ügyeket évre évre és évtizedről évtizedre. Látunk olyan szervezeteket, mint a Dow Chemical, amely élen jár a gyökeres fordulatban, a transzzsírok és a telített zsírok felváltásában innovatív új termékekkel. Itt egy példa a Jain Irrigation cégtől. Ez a vállalat hozta el a csepegtető öntözés technológiáját gazdálkodók ezreinek, millióinak, jelentősen csökkentve a vízfelhasználást. Látunk olyan cégeket, mint a brazíliai erdészeti cég, a Fibria, amely kitalálta, hogyan kerüljék el az őserdők kivágását, és eukaliptuszfát használva sokkal nagyobb hektáronkénti papírpép-hozamot ér el, és sokkal több papírt állít elő, mint amennyit az ősfák kivágásával gyárthatnánk. Láthatnak olyan cégeket, mint a Cisco, amely ez idáig négy millió embert képzett számítógépes ismeretekre, hogy tényleg felelősen gondolkodva, de segítsen növelni a lehetőségét a számítógépes technológia elterjedésének és a gazdaság erősödésének. Egy alapvető lehetőség kínálkozik ma az üzleti világ számára, hogy hatással legyen és válaszoljon e társadalmi próblémákra, és ez a lehetőség a legnagyobb üzleti lehetőség, amit látunk az üzleti világban.
And the question is, how can we get business thinking to adapt this issue of shared value? This is what I call shared value: addressing a social issue with a business model. That's shared value. Shared value is capitalism, but it's a higher kind of capitalism. It's capitalism as it was ultimately meant to be, meeting important needs, not incrementally competing for trivial differences in product attributes and market share. Shared value is when we can create social value and economic value simultaneously. It's finding those opportunities that will unleash the greatest possibility we have to actually address these social problems because we can scale. We can address shared value at multiple levels. It's real. It's happening.
A kérdés pedig az, hogyan érhetjük el, hogy az üzleti gondolkodás elsajátítsa ezt a "közös értéket"? Amit közös értéknek nevezek: társadalmi kérdés megoldása üzleti modellel. Ez a közös érték. A közös érték kapitalizmus, de egy magasabb rendű kapitalizmus. Olyan kapitalizmus, mint amiért az alapvetően létrejött, fontos szükségleteket kielégíteni, nem pedig mindig többet versenyezni a termékek minden áron való megkülönböztetéséért és a piaci részesedésért. Közös érték az, amikor egyszerre teremtünk társadalmi értéket és gazdasági értéket. Amikor megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amik felszabadítják a legnagyobb potenciált, amivel csak rendelkezünk, hogy megoldjuk e társadalmi problémákat, mert tudunk nagyságrendekkel előbbre jutni. A közös értéket több szinten alkalmazhatjuk. A közös érték létezik, működik.
But in order to get this solution working, we have to now change how business sees itself, and this is thankfully underway. Businesses got trapped into the conventional wisdom that they shouldn't worry about social problems, that this was sort of something on the side, that somebody else was doing it. We're now seeing companies embrace this idea. But we also have to recognize business is not going to do this as effectively as if we have NGOs and government working in partnership with business. The new NGOs that are really moving the needle are the ones that have found these partnerships, that have found these ways to collaborate. The governments that are making the most progress are the governments that have found ways to enable shared value in business rather than see government as the only player that has to call the shots. And government has many ways in which it could impact the willingness and the ability of companies to compete in this way.
De ahhoz, hogy ez a megoldás működjön, változtatnunk kell azon, miként tekint a vállalat saját magára és szerencsére ez folyamatban van. A vállalatok beleestek a hagyományos felfogás csapdájába, hogy nem kell aggódniuk a társadalmi problémák miatt, hogy ez amolyan mellékes dolog, amit valaki más végez. Most azt látjuk, hogy a vállalatok felkarolják ezt az eszmét. De azt is fel kell ismernünk, hogy a vállalatok nem fogják ezt hatékonyan alkalmazni, ha a nem-kormányzati szervek és a kormány nem velük együttműködve dolgozik. Az új nem-kormányzati szervek, akik elindították a valódi változást, ők hozzák létre ezeket az együttműködéseket és találják meg ezeket az együttműködési módokat. A kormányok, amelyek a legnagyobb haladást érik el, azok a kormányok, amelyek megtalálják a módjait, hogy elősegítsék a közös értéket az üzleti világban, és nem úgy tekintenek a kormányra, mint az egyetlen szereplőre, akinek a fontos döntéseket meg kell hoznia. És egy kormánynak sok lehetősége van arra, hogy hatással legyen a vállalatok hajlandóságára és képességére, hogy ily módon versenyezzenek.
I think if we can get business seeing itself differently, and if we can get others seeing business differently, we can change the world. I know it. I'm seeing it. I'm feeling it. Young people, I think, my Harvard Business School students, are getting it. If we can break down this sort of divide, this unease, this tension, this sense that we're not fundamentally collaborating here in driving these social problems, we can break this down, and we finally, I think, can have solutions.
Úgy gondolom, hogyha rá tudjuk venni az üzleti világot, hogy másképp lássa magát, és rá tudjuk venni a többieket, hogy másképp lássák az üzleti világot, akkor meg tudjuk változtatni a világot. Tudom ezt. Látom ezt. Érzem ezt. A fiatalok, úgy gondolom, a hallgatóim a Harvard Üzleti Főiskolán, értik ezt. Ha meg tudjuk szüntetni ezt a fajta megosztottságot, ezt a szorongást, ezt a feszültséget, ezt az érzést, hogy alapvetően nem működünk együtt e társadalmi problémák rendezésében, meg tudjuk ezt szüntetni, és végül, úgy gondolom, lehetnek megoldásaink.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)