On January 4, 1934, a young man delivered a report to the United States Congress that 80 years on, still shapes the lives of everyone in this room today, still shapes the lives of everyone on this planet. That young man wasn't a politician, he wasn't a businessman, a civil rights activist or a faith leader. He was that most unlikely of heroes, an economist. His name was Simon Kuznets and the report that he delivered was called "National Income, 1929-1932."
1934. január 4-én egy fiatalember az USA Kongresszusában beszámolót tartott, amely még 80 év múltán is alakítja az itt jelenlévők, és a Föld összes lakójának életét. A fiatalember nem politikus volt , nem is üzletember, polgári jogi harcos, vagy vallási vezető. Igen valószínűtlen, hogy hősnek nevezhető, — közgazdász volt. Simon Kuznetsnek hívták, és a beszámolójának címe így hangzott: "Nemzeti jövedelem 1929-32 között".
Now, you might think this is a rather dry and dull report. And you're absolutely right. It's dry as a bone. But this report is the foundation of how, today, we judge the success of countries: what we know best as Gross Domestic Product, GDP.
Azt hihetik, hogy ez egy elég száraz és untató jelentés. Teljesen igazuk van. Csontszáraz. De a jelentés az alapja annak, hogy ma miként ítéljük meg egy ország sikerességét: ezt ma a bruttó hazai termék néven ismerjük, ez a GDP.
GDP has defined and shaped our lives for the last 80 years. And today I want to talk about a different way to measure the success of countries, a different way to define and shape our lives for the next 80 years.
Az utóbbi 80 évben a GDP határozta meg és alakította életünket. Ma az országok eredményességét mérő egy másik módszerről szeretnék beszélni, életünk leírásának és alakításának a következő 80 évre szánt másik módszeréről.
But first, we have to understand how GDP came to dominate our lives. Kuznets' report was delivered at a moment of crisis. The U.S. economy was plummeting into the Great Depression and policy makers were struggling to respond. Struggling because they didn't know what was going on. They didn't have data and statistics. So what Kuznet's report gave them was reliable data on what the U.S. economy was producing, updated year by year. And armed with this information, policy makers were, eventually, able to find a way out of the slump. And because Kuznets' invention was found to be so useful, it spread around the world. And now today, every country produces GDP statistics.
De előbb meg kell értenünk, hogyan uralkodott el életünkön a GDP. Kuznets jelentése egy válság idején született. Az USA gazdasága éppen belezuhant a nagy gazdasági világválságba, és a politikusok keresték rá a választ. Keresték, mert nem tudták, mi megy végbe körülöttük. Nem voltak adataik, nem állt rendelkezésre statisztika. A Kuznets-jelentés megbízható adatokat tartalmazott arról, hogy mit termelt az USA gazdasága évről évre. Ezzel a tudással fölfegyverkezve, a politikusok végül is képesek voltak kiutat találni a válságból. Mivel Kuznets újítását hasznosnak találták, elterjedt az egész világon. Manapság minden ország összeállítja statisztikáját a GDP-jéről.
But, in that first report, Kuznets himself delivered a warning. It's in the introductory chapter. On page seven he says, "The welfare of a nation can, therefore, scarcely be inferred from a measurement of national income as defined above." It's not the greatest sound bite in the world, and it's dressed up in the cautious language of the economist. But his message was clear: GDP is a tool to help us measure economic performance. It's not a measure of our well-being. And it shouldn't be a guide to all decision making.
Ebben az első jelentésében maga Kuznets intett óvatosságra. Már a bevezető fejezetben. A 7. oldalon azt írja: "Egy nemzet jólétére ezért aligha lehet következtetni a fenti módon definiált nemzeti jövedelem mértékéből." Nem valami szívderítő hír a világ számára. Ráadásul a közgazdász óvatos nyelvezetén elmondva. De világos, hogy mit akart mondani: a GDP segítségével csak a gazdasági teljesítményt mérhetjük. A GDP nem egy jóléti mutató. Nem lehet irányvonal minden döntés-előkészítésnél.
But we have ignored Kuznets' warning. We live in a world where GDP is the benchmark of success in a global economy. Our politicians boast when GDP goes up. Markets move and trillions of dollars of capital move around the world based on which countries are going up and which countries are going down, all measured in GDP. Our societies have become engines to create more GDP.
De mi fittyet hánytunk Kuznets figyelmeztetésére. Olyan korban élünk, melyben a GDP a siker fokmérője a világgazdaságban. Politikusaink hencegnek, amikor a GDP nő. A piac mozog, és tőke-dollárok trilliói vándorolnak a világban annak függvényében, hogy GDP-ben mérve melyik ország van felszálló és melyik leszálló ágban. Társadalmaink GDP-termelő gépezetekké váltak.
But we know that GDP is flawed. It ignores the environment. It counts bombs and prisons as progress. It can't count happiness or community. And it has nothing to say about fairness or justice. Is it any surprise that our world, marching to the drumbeat of GDP, is teetering on the brink of environmental disaster and filled with anger and conflict?
De tudjuk, hogy a GDP tökéletlen. Nem vesz tudomást a környezetről, a fegyverkezést és a börtönöket fejlődésként értékeli. Nem képes értékelni a boldogságot, a közösséget, sem a tisztességet vagy az igazságosságot. Meglepő-e, hogy világunk a GDP ütemére menetelve, a környezeti katasztrófa peremén imbolyog, és tele van dühvel és viszállyal?
We need a better way to measure our societies, a measure based on the real things that matter to real people. Do I have enough to eat? Can I read and write? Am I safe? Do I have rights? Do I live in a society where I'm not discriminated against? Is my future and the future of my children prevented from environmental destruction? These are questions that GDP does not and cannot answer.
Társadalmunk mérésére jobb módszerre van szükségünk, olyan mutatóra, mely azt méri, ami fontos az embereknek. Van-e elég táplálékom? Tudok-e írni-olvasni? Biztonságban vagyok-e? Vannak-e jogaim? Olyan-e a társadalom, ahol nem diszkriminálnak? Családunk jövője védve van-e a környezetrombolástól? Ezekre a kérdésekre a GDP nem felel, és nem is tudhat felelni.
There have, of course, been efforts in the past to move beyond GDP. But I believe that we're living in a moment when we are ready for a measurement revolution. We're ready because we've seen, in the financial crisis of 2008, how our fetish for economic growth led us so far astray. We've seen, in the Arab Spring, how countries like Tunisia were supposedly economic superstars, but they were societies that were seething with discontentment. We're ready, because today we have the technology to gather and analyze data in ways that would have been unimaginable to Kuznets.
Persze, a múltban is voltak már próbálkozások a GDP-n való túllépésre. Úgy vélem, hogy most készen állunk egy mérési forradalomra. Készen állunk, mert még emlékszünk a 2008-as pénzügyi válságra, hogy milyen tévútra vezetett bennünket a gazdasági növekedés bálványozása. Láttuk, hogy az "arab tavasz" idején egyes, állítólag gazdasági szupersztár országok, mint Tunézia, valójában társadalmi elégedetlenségtől forrongtak. Készen állunk, mert ma megvan az adatgyűjtés és -elemzés technológiája, amelyről Kuznets még csak nem is álmodhatott.
Today, I'd like to introduce you to the Social Progress Index. It's a measure of the well-being of society, completely separate from GDP. It's a whole new way of looking at the world. The Social Progress Index begins by defining what it means to be a good society based around three dimensions. The first is, does everyone have the basic needs for survival: food, water, shelter, safety? Secondly, does everyone have access to the building blocks to improve their lives: education, information, health and sustainable environment? And then third, does every individual have access to a chance to pursue their goals and dreams and ambitions free from obstacles? Do they have rights, freedom of choice, freedom from discrimination and access to the the world's most advanced knowledge? Together, these 12 components form the Social Progress framework. And for each of these 12 components, we have indicators to measure how countries are performing. Not indicators of effort or intention, but real achievement. We don't measure how much a country spends on healthcare, we measure the length and quality of people's lives. We don't measure whether governments pass laws against discrimination, we measure whether people experience discrimination.
Ma szeretném bemutatni a Social Progress Indexet. Ez a mutató a társadalom jólétét jellemzi, és semmi köze a GDP-hez. Ez teljesen új világfelfogást nyújt. Az SPI, a Társadalmi Fejlődés Mutató leírja, mit jelent a jó társadalom fogalma, ami három paraméterre támaszkodik. Az első: adottak-e az alapvető életfeltételek: táplálék, víz, lakás, biztonság? Másodszor: elérhetők-e mindenkinek az életfeltételek javításának eszközei: oktatás, tájékoztatás, egészségügy, fenntartható környezet? Harmadszor: megvan-e mindenkinek az esélye arra, hogy akadálytalanul megvalósíthassa céljait, álmait, és törekvéseit? Vannak-e jogaik, döntési szabadságuk, mentes-e a diszkriminációtól, hozzáférnek-e a legmodernebb tudáshoz? Ez a 12 elem együttesen alkotja a Social Progress keretét. Mind a 12 elemhez mutatók tartoznak, amelyek mérik az országok teljesítményét. Nem a törekvést, vagy a szándékot, hanem a valós eredményt. Nem azt mérjük, mennyit költenek egészségügyre, hanem a népesség életkorát és életminőségét mérjük. Nem azt mérjük, fogadtak-e el diszkrimináció elleni törvényt, hanem azt, hogy éreznek-e az emberek diszkriminációt.
But what you want to know is who's top, don't you? (Laughter) I knew that, I knew that, I knew that. Okay, I'm going to show you. I'm going to show you on this chart. So here we are, what I've done here is put on the vertical axis social progress. Higher is better. And then, just for comparison, just for fun, on the horizontal axis is GDP per capita. Further to the right is more. So the country in the world with the highest social progress, the number one country on social progress is New Zealand. (Applause) Well done! Never been; must go. (Laughter) The country with the least social progress, I'm sorry to say, is Chad. I've never been; maybe next year. (Laughter) Or maybe the year after.
De hát önök arra kíváncsiak, melyik ország van a csúcson, nem? (Nevetés) Tudtam, tudtam, tudtam. Oké, akkor megmutatom. Nézzék ezt az ábrát. Erről van szó; a függőleges tengelyen a társadalmi fejlődést látjuk. Minél nagyobb az érték, annál jobb. Azután, csak összehasonlításul, játékból, a vízszintesen az egy főre jutó GDP-t látjuk. Jobbra vannak a nagyobb értékek. A világ legnagyobb társadalmi fejlődést mutató országa, tehát társadalmi fejlődést tekintve a legjobb ország — Új-Zéland. (Taps) Ez igen! Nem jártam ott; el kell mennem. (Nevetés) A legalacsonyabb társadalmi fejlettségű, sajnos, — Csád. Soha nem jártam ott; talán majd jövőre. (Nevetés) Vagy két év múlva.
Now, I know what you're thinking. You're thinking, "Aha, but New Zealand has a higher GDP than Chad!" It's a good point, well made. But let me show you two other countries. Here's the United States — considerably richer than New Zealand, but with a lower level of social progress. And then here's Senegal — it's got a higher level of social progress than Chad, but the same level of GDP. So what's going on? Well, look. Let me bring in the rest of the countries of the world, the 132 we've been able to measure, each one represented by a dot. There we go. Lots of dots. Now, obviously I can't do all of them, so a few highlights for you: The highest ranked G7 country is Canada. My country, the United Kingdom, is sort of middling, sort of dull, but who cares — at least we beat the French. (Laughter) And then looking at the emerging economies, top of the BRICS, pleased to say, is Brazil. (Applause) Come on, cheer! Go, Brazil! Beating South Africa, then Russia, then China and then India. Tucked away on the right-hand side, you will see a dot of a country with a lot of GDP but not a huge amount of social progress — that's Kuwait. Just above Brazil is a social progress superpower — that's Costa Rica. It's got a level of social progress the same as some Western European countries, with a much lower GDP.
Tudom, hogy most mire gondolnak. Arra, hogy "Naná, de Új-Zélandnak magasabb a GDP-je, mint Csádé!" Fején találták a szöget! De hadd mutassak két másik országot. Vegyük az USA-t — sokkal gazdagabb Új-Zélandnál, de alacsonyabb a társadalmi fejlődés szintje. Aztán vegyük Szenegált — magasabb a társadalmi fejlődése, mint Csádé, de a GDP szintje ugyanakkora. Mit jelent ez? Nézzék. Most ábrázolom a világ többi országát is, mind a 132 országot, melyet meg tudtunk mérni, mindegyiket egy-egy ponttal jelölve. Sok a pont. Nyilván nem tudok mindről beszélni, csak néhányat emelek ki: A legmagasabb osztályzatú G7 ország Kanada. Hazám, az Egyesült Királyság, a középmezőnyben van, hát nem valami fényes, de kit érdekel — végtére is verjük a franciákat. (Nevetés) Aztán nézzük a fejlődő országokat, a BRICS élén, örömmel közlöm, Brazília áll. (Taps) Háromszoros hurrá! Hajrá, Brazília! Mögötte Dél-Afrika, azután Oroszország, majd Kína, végül India. Nézzük, mi van a jobb szélen, ez a pont egy nagy GDP-jű, de alacsony társadalmi fejlettségű ország -- — Kuvait. Éppen Brazília fölött áll a társadalmi fejlődés szuperhatalma: Costa Rica. A nyugat-európai országokkal egy szinten áll az SPI-t tekintve, de sokkal kisebb GDP-vel.
Now, my slide is getting a little cluttered and I'd like to step back a bit. So let me take away these countries, and then pop in the regression line. So this shows the average relationship between GDP and social progress. The first thing to notice, is that there's lots of noise around the trend line. And what this shows, what this empirically demonstrates, is that GDP is not destiny. At every level of GDP per capita, there are opportunities for more social progress, risks of less. The second thing to notice is that for poor countries, the curve is really steep. So what this tells us is that if poor countries can get a little bit of extra GDP, and if they reinvest that in doctors, nurses, water supplies, sanitation, etc., there's a lot of social progress bang for your GDP buck. And that's good news, and that's what we've seen over the last 20, 30 years, with a lot of people lifted out of poverty by economic growth and good policies in poorer countries.
Az ábra egy kissé zsúfolt, ezért leegyszerűsítem. Eltávolítom ezeket az országokat, azután feltüntetem a trendvonalat. Ez mutatja az átlagos kapcsolatot a GDP és az SPI között. Az első feltűnő dolog, hogy nagy a zaj a trend-vonal körül. Ez azt mutatja, empirikusan szemlélteti, hogy a GDP még nem az ország sorsa. Bármilyen egy főre jutó GDP esetén egyaránt megvan a társadalmi fejlődés növekedésének a lehetősége, és a csökkenésének a kockázata. A másik érdekesség, hogy a szegény országok esetében a görbe elég meredek. Ez arról tanúskodik, hogy ha a szegény országok GDP-je egy kicsivel nő, és a növekményt újra befektetik, orvosokba, ápolónőkbe, vízellátásba, közegészségügybe stb., akkor a társadalmi fejlődés megugrik, a plusz GDP-nek köszönhetően. Ez jó hír, láthattuk is az utóbbi 20-30 évben, ahogy rengetegen kiemelkedtek a szegénységből a gazdasági növekedés és hozzáértő kormányzás hatására a szegényebb országokban.
But go on a bit further up the curve, and then we see it flattening out. Each extra dollar of GDP is buying less and less social progress. And with more and more of the world's population living on this part of the curve, it means GDP is becoming less and less useful as a guide to our development. I'll show you an example of Brazil.
De haladjunk tovább a görbén, látjuk, hogy ellaposodik. Minden dollárnyi GDP-növekmény egyre kisebb társadalmi fejlődést eredményez. A világ népességének egyre nagyobb hányada él a görbe ezen részén, ami azt jelenti, hogy a GDP egyre kevésbé hasznosul a fejlődésünk javára. Szemléltessük ezt Brazília példáján.
Here's Brazil: social progress of about 70 out of 100, GDP per capita about 14,000 dollars a year. And look, Brazil's above the line. Brazil is doing a reasonably good job of turning GDP into social progress. But where does Brazil go next? Let's say that Brazil adopts a bold economic plan to double GDP in the next decade. But that is only half a plan. It's less than half a plan, because where does Brazil want to go on social progress? Brazil, it's possible to increase your growth, increase your GDP, while stagnating or going backwards on social progress. We don't want Brazil to become like Russia. What you really want is for Brazil to get ever more efficient at creating social progress from its GDP, so it becomes more like New Zealand. And what that means is that Brazil needs to prioritize social progress in its development plan and see that it's not just growth alone, it's growth with social progress. And that's what the Social Progress Index does: It reframes the debate about development, not just about GDP alone, but inclusive, sustainable growth that brings real improvements in people's lives. And it's not just about countries.
Itt van Brazília: a társadalmi fejlődés kb 70% körüli, a GDP 14 000 dollár/fő évente. Nézzék, Brazília a vonal fölött van, elég hatékonyan használja föl a GDP-t a társadalmi fejlődés javára. De mi lesz a jövőben? Tegyük föl, hogy Brazília bölcs gazdasági tervet fogad el, hogy a következő évtizedben megduplázza GDP-jét. De a terv csak a sztori fele. Kevesebb, mint a fele, mert hova is akar eljutni a társadalmi fejlődésben? Brazília, lehet, hogy nő a fejlődésed üteme, nagyobb lesz a GDP-d, míg eközben megáll, vagy hanyatlik a társadalmi fejlődésed. Nem akarjuk, hogy Brazília Oroszország sorsára jusson. Azt akarjuk, hogy Brazília hatékonyabb legyen, a GDP-ből fejlődjön a társadalma, legyen olyan, mint Új-Zéland. Ez azt jelenti, hogy terveiben Brazíliának előtérbe kell helyeznie a társadalmi fejlődést, és látnia kell, hogy a gazdasági növekedés nem öncélú, hanem része a társadalmi fejlődés is. Erre való a Social Progress Index: új megvilágításba helyezi a fejlesztést, így a cél nem csak a GDP, hanem beleértendő a tartós növekedés, amely valódi javulást hoz az emberek életébe. Nemcsak országokról lehet szó.
Earlier this year, with our friends from the Imazon nonprofit here in Brazil, we launched the first subnational Social Progress Index. We did it for the Amazon region. It's an area the size of Europe, 24 million people, one of the most deprived parts of the country. And here are the results, and this is broken down into nearly 800 different municipalities. And with this detailed information about the real quality of life in this part of the country, Imazon and other partners from government, business and civil society can work together to construct a development plan that will help really improve people's lives, while protecting that precious global asset that is the Amazon Rainforest. And this is just the beginning, You can create a Social Progress Index for any state, region, city or municipality. We all know and love TEDx; this is Social Pogress-x. This is a tool for anyone to come and use.
Idén, itt Brazíliában, az Imazon non-profit cég szakértőivel, elindítottuk az első, országrészre szabott SPI-t. Az Amazon régióra alkalmaztuk. Ez egy Európa nagyságú terület, 24 millió lakossal, egyike az ország legelmaradottabb vidékeinek. Az eredmények: fölosztottuk a területet közel 800 helyhatóság szerint. Az országrész valódi életminőségéről nyert részletes információk alapján. Az Imazon, és partnerei a kormányzat, az üzleti élet és a civil társadalom területéről együtt ki tudnak dolgozni egy fejlesztési tervet, ami tényleg segít javítani az emberek életét, s megóvja az egész világ számára értékes közjót, az amazóniai esőerdőt. Mindez csak a kezdet. Létrehozhatnak SPI-t bármely államra, régióra, városra vagy településre szabva. Mind ismerjük és szeretjük a TEDx-et; Ez a Social Progress-x. Ez mindenki munkaeszköze.
Contrary to the way we sometimes talk about it, GDP was not handed down from God on tablets of stone. (Laughter) It's a measurement tool invented in the 20th century to address the challenges of the 20th century. In the 21st century, we face new challenges: aging, obesity, climate change, and so on. To face those challenges, we need new tools of measurement, new ways of valuing progress.
Ellentétben azzal, ahogy néha beszélünk róla, a GDP-t nem Isten adta kőtáblán. (Nevetés) A GDP egy XX. században föltalált mérőeszköz, amellyel a XX. század kihívásait kezeltük. A XXI. században új kihívásokkal szembesülünk: öregedés, elhízás, éghajlatváltozás stb. Szembesülve a kihívásokkal, új mérőeszközökre van szükségünk, a fejlődés értékelésének új módszereire.
Imagine if we could measure what nonprofits, charities, volunteers, civil society organizations really contribute to our society. Imagine if businesses competed not just on the basis of their economic contribution, but on their contribution to social progress. Imagine if we could hold politicians to account for really improving people's lives. Imagine if we could work together — government, business, civil society, me, you — and make this century the century of social progress. Thank you. (Applause)
Képzeljük el, hogy meg tudjuk mérni hogy a non-profit, jótékonysági, önkéntes és társadalmi szervezetek valóban, mennyivel járulnak hozzá a közjóhoz. Képzeljük el, hogy a cégek nem csak gazdasági teljesítményükkel versenyeznek, hanem a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásuk alapján is. Képzeljük el, hogy politikusainkat beszámoltathatjuk, hogy javították-e népük életét. Képzeljük el, ha együtt tudnánk működni — kormányzat, üzleti világ, civil társadalom, én, önök — és ezt a századot a társadalmi fejlődés évszázadává tehetnénk! Köszönöm. (Taps)