Do you think the world is going to be a better place next year? In the next decade? Can we end hunger, achieve gender equality, halt climate change, all in the next 15 years?
Önök szerint jobbá tudjuk tenni a világot a következő esztendőben? És a következő évtizedben? Képesek leszünk megszűntetni az éhínséget, megvalósítani a nemek közti egyenlőséget, megállítani a klímaváltozást, s mindezt a következő 15 évben?
Well, according to the governments of the world, yes we can. In the last few days, the leaders of the world, meeting at the UN in New York, agreed a new set of Global Goals for the development of the world to 2030. And here they are: these goals are the product of a massive consultation exercise. The Global Goals are who we, humanity, want to be.
Nos, a kormányaink szerint igen. Az elmúlt néhány napban a világ vezetői egy New Yorkban tartott ENSZ-konferencián elfogadtak egy sor globális célt, melyet 2030-ig kívánnak elérni a világ fejlődése érdekében. Íme: Ezek a célok hosszas egyeztetések eredményei. A globális célok azt fejezik ki, hogy mi, az emberiség, milyenek akarunk lenni.
Now that's the plan, but can we get there? Can this vision for a better world really be achieved? Well, I'm here today because we've run the numbers, and the answer, shockingly, is that maybe we actually can. But not with business as usual.
Szóval ez a terv, de vajon meg tudjuk-e valósítani? Vajon ez az elképzelés egy jobb világról valóra váltható-e? Nos, én azért vagyok ma itt, mert átnéztük a számokat és a válasz, megdöbbentő módon az, hogy talán tényleg meg tudjuk csinálni. De nem a szokásos ügymenettel.
Now, the idea that the world is going to get a better place may seem a little fanciful. Watch the news every day and the world seems to be going backwards, not forwards. And let's be frank: it's pretty easy to be skeptical about grand announcements coming out of the UN.
Nos, az elképzelés, hogy a világ egyre jobb hely lesz, kissé ábrándosnak tűnhet. A napi hírekből úgy tűnik, a világ inkább visszafelé megy, semhogy fejlődne. És legyünk őszinték: elég könnyű szkeptikussá válni az ENSZ grandiózus bejelentéseivel szemben.
But please, I invite you to suspend your disbelief for just a moment. Because back in 2001, the UN agreed another set of goals, the Millennium Development Goals. And the flagship target there was to halve the proportion of people living in poverty by 2015. The target was to take from a baseline of 1990, when 36 percent of the world's population lived in poverty, to get to 18 percent poverty this year.
Mégis arra kérem most önöket, hogy tegyék félre egy pillanatra a kételyeiket. Ugyanis még 2001-ben az ENSZ elfogadott egy másik célcsomagot, a milleniumi fejlődési célokat. A jelszó akkor az volt, hogy a felére csökkentsük a szegénységben élők számát 2015-re. A célkitűzés az volt, hogy az 1990-es adatot - amikor a világ lakosságának 36 százaléka élt szegénységben - erre az esztendőre 18 százalékra csökkentsük.
Did we hit this target? Well, no, we didn't. We exceeded it. This year, global poverty is going to fall to 12 percent. Now, that's still not good enough, and the world does still have plenty of problems. But the pessimists and doomsayers who say that the world can't get better are simply wrong.
Elértük ezt a célt? Nem. Meghaladtuk. Idén a szegénység világméretekben 12 százalékra fog csökkenni. Nos, ez még nem elég, a világnak továbbra is számos problémája van. De a pesszimistáknak és a vészmadaraknak - akik szerint a világ nem lehet jobb - egyszerűen nincs igazuk.
So how did we achieve this success? Well, a lot of it was because of economic growth. Some of the biggest reductions in poverty were in countries such as China and India, which have seen rapid economic growth in recent years. So can we pull off the same trick again? Can economic growth get us to the Global Goals? Well, to answer that question, we need to benchmark where the world is today against the Global Goals and figure out how far we have to travel.
Szóval, hogy is értük el ezt a sikert? Nos, nagy része volt benne a gazdasági növekedésnek. Jelentősen csökkent a szegénység olyan országokban, mint Kína és India, amelyek gazdasága az elmúlt években nagyon gyorsan fejlődött. Vajon előhúzhatjuk ezt a trükköt újra? Eljuthatunk-e gazdasági növekedéssel a globális célokhoz? Hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, meg kell néznünk, hol tart ma a világ a kitűzött globális célokhoz képest, és látnunk kell, meddig kell eljutnunk.
But that ain't easy, because the Global Goals aren't just ambitious, they're also pretty complicated. Over 17 goals, there are then 169 targets and literally hundreds of indicators. Also, while some of the goals are pretty specific -- end hunger -- others are a lot vaguer -- promote peaceful and tolerant societies.
De ez nem könnyű, mert a globális célok nem csupán nagyratörők, de elég bonyolultak is. A 17 kitűzött célon túl van 169 feladat, és szó szerint mutatók százai. Ráadásul, míg néhány cél meglehetősen konkrét - vessünk véget az éhezésnek - mások igencsak homályosak - támogassuk a békés és toleráns társadalmakat.
So to help us with this benchmarking, I'm going to use a tool called the Social Progress Index. What this does is measures all the stuff the Global Goals are trying to achieve, but sums it up into a single number that we can use as our benchmark and track progress over time.
Hogy megtehessük ezt az összehasonlítást, egy mutatót fogok használni, aminek a neve társadalmi fejlődésmutató. Ez mér mindent, amit a globális célok el kívánnak érni, de egyetlen számban összegezve, hogy kiindulópontként használhassuk és nyomon követhessük a változást.
The Social Progress Index basically asks three fundamental questions about a society. First of all, does everyone have the basic needs of survival: food, water, shelter, safety? Secondly, does everyone have the building blocks of a better life: education, information, health and a sustainable environment? And does everyone have the opportunity to improve their lives, through rights, freedom of choice, freedom from discrimination, and access to the world's most advanced knowledge?
A társadalmi fejlődésmutató valójában három alapvető kérdést tesz fel egy társadalomról. Először azt, hogy az alapvető szükségletek mindenki számára elérhetők-e: élelem, víz, szállás, biztonság? Másodszor: adott-e a lehetőség mindenkinek egy jobb életre: oktatás, tájékoztatás, egészség és fenntartható környezet? És hogy van-e mindenkinek lehetősége javítani az életén a jogok, a választás szabadsága által és diszkrimináció nélkül, elérhető-e a tudás legmagasabb szintje?
The Social Progress Index sums all this together using 52 indicators to create an aggregate score on a scale of 0 to 100. And what we find is that there's a wide diversity of performance in the world today. The highest performing country, Norway, scores 88. The lowest performing country, Central African Republic, scores 31. And we can add up all the countries together, weighting for the different population sizes, and that global score is 61. In concrete terms, that means that the average human being is living on a level of social progress about the same of Cuba or Kazakhstan today.
A társadalmi fejlődésmutató 52 mutatószám segítségével összegzi mindezt egy 0 és 100 közötti skálán elhelyezve a kapott értéket. A teljesítmény tekintetében igen nagy a változatosság ma a világban. A legjobban teljesítő ország ma Norvégia, 88 ponttal. A legrosszabbul teljesítő pedig a Közép-afrikai Köztársaság 31 ponttal. És ha összesítjük minden ország pontszámát a népességgel súlyozva, akkor átlagértékként 61 pontot kapunk. Konkrétabban szólva ez azt jelenti, hogy ma egy átlagember a társadalmi fejlődés olyan szintjén él, mint Kubában vagy Kazahsztánban.
That's where we are today: 61 out of 100. What do we have to get to to achieve the Global Goals?
Tehát itt tartunk ma: 61 pont a 100-ból. Mit kell tennünk, hogy elérjük a globális célokat?
Now, the Global Goals are certainly ambitious, but they're not about turning the world into Norway in just 15 years. So having looked at the numbers, my estimate is that a score of 75 would not only be a giant leap forward in human well-being, it would also count as hitting the Global Goals target. So there's our target, 75 out of 100. Can we get there?
Nos, a globális célok igazán nagyra törők, de nem arról szólnak, hogy a világot Norvégiává változtassuk 15 év alatt. Szóval a számokat nézve úgy becsülöm, hogy 75 pont nem csupán óriási ugrás lenne az emberiség jólétében, de egyúttal a globális célok elérését is jelentené. Tehát a cél: 100-ból 75. Elérhetjük?
Well, the Social Progress Index can help us calculate this, because as you might have noticed, there are no economic indicators in there; there's no GDP or economic growth in the Social Progress Index model. And what that lets us do is understand the relationship between economic growth and social progress.
Nos, a társadalmi fejlődésmutató segít kiszámolni ezt, mert amint észrevehették, nincsenek benne gazdasági mutatók. Nincs GDP vagy gazdasági növekedés a társadalmi fejlődésmutató modelljében. És ez lehetővé teszi, hogy megértsük a kapcsolatot a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés között.
Let me show you on this chart. So here on the vertical axis, I've put social progress, the stuff the Global Goals are trying to achieve. Higher is better. And then on the horizontal axis, is GDP per capita. Further to the right means richer. And in there, I'm now going to put all the countries of the world, each one represented by a dot, and on top of that I'm going to put the regression line that shows the average relationship. And what this tells us is that as we get richer, social progress does tend to improve. However, as we get richer, each extra dollar of GDP is buying us less and less social progress. And now we can use this information to start building our forecast. So here is the world in 2015. We have a social progress score of 61 and a GDP per capita of $14,000. And the place we're trying to get to, remember, is 75, that Global Goals target. So here we are today, $14,000 per capita GDP. How rich are we going to be in 2030? That's what we need to know next. Well, the best forecast we can find comes from the US Department of Agriculture, which forecasts 3.1 percent average global economic growth over the next 15 years, which means that in 2030, if they're right, per capita GDP will be about $23,000. So now the question is: if we get that much richer, how much social progress are we going to get? Well, we asked a team of economists at Deloitte who checked and crunched the numbers, and they came back and said, well, look: if the world's average wealth goes from $14,000 a year to $23,000 a year, social progress is going to increase from 61 to 62.4.
Nézzék meg ezt a grafikont. A függőleges tengelyen jelöltem a társadalmi fejlődést, azt, amit a globális célokkal el akarunk érni. Minél magasabb, annál jobb. A vízszintes tengelyen pedig az egy főre jutó GDP szerepel. Jobbfelé esnek a gazdagabbak. És most ebben a koordináta-rendszerben elhelyezek minden országot, mindegyiket egy pont jelöli majd. És akkor még behúzom a regressziós vonalat, ez jelzi majd az átlagos összefüggést. Mindez azt mutatja, hogy ahogyan gazdagabbá válunk, úgy javul a társadalmi fejlődésmutatónk is. Csakhogy amint gazdagodunk, a GDP-ből minden egyes többletdollár egyre kevesebb társadalmi fejlődést "vásárol" nekünk. Most pedig ezt az információt felhasználva elkészítjük a prognózisunkat. Tehát itt a világ 2015-ben. A társadalmi fejlődésmutatónk értéke 61, az egy főre jutó GDP pedig 14 000 dollár. És amit el akarunk érni - ne felejtsék - az 75 pont, a globális célok célkitűzése. Tehát itt vagyunk ma, 14 000 dollár az egy főre jutó GDP. Milyen gazdagok leszünk 2030-ban? Ezt kell most kiderítenünk. Nos, a lehető legjobb prognózist az USA mezőgazdasági minisztériuma adja, amely 3,1 százalékra teszi a világ átlagos gazdasági növekedését az elkövetkező 15 évben, ami - ha igazuk van - azt jelenti, hogy 2030-ra az egy főre eső GDP összege 23 000 dollár körül lesz. A kérdés tehát az, ha ilyen mértékben gazdagodunk, hogy alakul a társadalmi fejlődés? Megkérdeztünk egy csapat közgazdászt a Deloitte-tól, akik ellenőrizték és átrágták a számokat, majd azt mondták: ha a világ átlagos gazdagsága évi 14 000 dollárról 23 000 dollárra nő, akkor a társadalmi fejlődés mutatószáma 61-ről 62,4-re változik.
(Laughter)
(Nevetés)
Just 62.4. Just a tiny increase.
Csupán 62,4. Aprócska növekmény.
Now this seems a bit strange. Economic growth seems to have really helped in the fight against poverty, but it doesn't seem to be having much impact on trying to get to the Global Goals. So what's going on? Well, I think there are two things. The first is that in a way, we're the victims of our own success. We've used up the easy wins from economic growth, and now we're moving on to harder problems. And also, we know that economic growth comes with costs as well as benefits. There are costs to the environment, costs from new health problems like obesity.
Kicsit furcsának tűnik. A gazdasági növekedés tényleg segített a szegénység elleni küzdelemben, de nem mutat jelentős hatást a globális célok elérésére nézve. Akkor, hogy is van ez? Nos, én két dologra gondolok. Az első, hogy bizonyos értelemben áldozatai vagyunk a saját sikerünknek. A gazdasági növekedés adta könnyű győzelmeket már kihasználtuk, most jönnek a nehezebb problémák. Ezenkívül tudjuk, hogy a gazdasági növekedésnek ára is van, nemcsak előnyei. A környezetszennyezés, az egészségügyi problémák - pl. az elhízás - költségei.
So that's the bad news. We're not going to get to the Global Goals just by getting richer.
Hát ez a rossz hír. Nem érjük el a globális célokat pusztán azzal, hogy gazdagabbak leszünk.
So are the pessimists right?
Akkor a pesszimistáknak van igazuk?
Well, maybe not. Because the Social Progress Index also has some very good news. Let me take you back to that regression line. So this is the average relationship between GDP and social progress, and this is what our last forecast was based on. But as you saw already, there is actually lots of noise around this trend line.
Talán mégsem. Mert a társadalmi fejlődésmutatónk tartogat néhány nagyon jó hírt. Térjünk vissza a regressziós görbéhez a grafikonon. Ez mutatja a GDP és a társadalmi fejlődés átlagos összefüggését, és ezen alapult az utóbbi prognózisunk. De amint már látták, e görbe körül elég nagy a szórás.
What that tells us, quite simply, is that GDP is not destiny. We have countries that are underperforming on social progress, relative to their wealth. Russia has lots of natural resource wealth, but lots of social problems. China has boomed economically, but hasn't made much headway on human rights or environmental issues. India has a space program and millions of people without toilets. Now, on the other hand, we have countries that are overperforming on social progress relative to their GDP. Costa Rica has prioritized education, health and environmental sustainability, and as a result, it's achieving a very high level of social progress, despite only having a rather modest GDP. And Costa Rica's not alone. From poor countries like Rwanda to richer countries like New Zealand, we see that it's possible to get lots of social progress, even if your GDP is not so great.
Ami egyszerűen arról árulkodik, hogy a GDP nem minden. Vannak olyan országok, melyek alulteljesítenek a társadalmi fejlődésben gazdasági helyzetükhöz képest. Oroszország természeti erőforrásokban gazdag, de sok a szociális probléma. Kína gazdasága ugrásszerűen fejlődik, de nem sok előrelépés van az emberi jogok és a környezetvédelem területén. Indiának űrprogramja van, de millióknak ott vécéje sincs. Másrészről vannak országok, melyek a GDP-jükhöz mérten túlteljesítenek a társadalmi fejlődésben. Costa Ricában az oktatás, az egészség és a fenntartható környezet elsődleges ügyek, így ők elég magas szintre tudtak jutni a társadalmi fejlődésben, igen szerény GDP mellett. És Costa Rica nem az egyedüli. Láthatjuk, hogy a szegény országoktól, mint Ruanda, a gazdagabbakig, mint Új-Zéland, igen sokat tehetünk a társadalmi fejlődésért egy nem túl magas GDP-vel is.
And that's really important, because it tells us two things. First of all, it tells us that we already in the world have the solutions to many of the problems that the Global Goals are trying to solve. It also tells us that we're not slaves to GDP. Our choices matter: if we prioritize the well-being of people, then we can make a lot more progress than our GDP might expect.
Ez nagyon fontos, mert két dolgot is elárul nekünk. Egyrészt, hogy már léteznek megoldások a világban sok olyan problémára, amit a globális célok kezelni próbálnak. Másrészt, hogy nem vagyunk a GDP szolgái. Számít a döntésünk: ha az emberek jólétét tekintjük elsődlegesnek, akkor sokkal többet elérhetünk, mint amire a GDP alapján számíthatnánk.
How much? Enough to get us to the Global Goals? Well, let's look at some numbers. What we know already: the world today is scoring 61 on social progress, and the place we want to get to is 75. If we rely on economic growth alone, we're going to get to 62.4. So let's assume now that we can get the countries that are currently underperforming on social progress -- the Russia, China, Indias -- just up to the average. How much social progress does that get us? Well, that takes us to 65. It's a bit better, but still quite a long way to go. So let's get a little bit more optimistic and say, what if every country gets a little bit better at turning its wealth into well-being? Well then, we get to 67. And now let's be even bolder still. What if every country in the world chose to be like Costa Rica in prioritizing human well-being, using its wealth for the well-being of its citizens? Well then, we get to nearly 73, very close to the Global Goals.
Mennyit? Elegendőt ahhoz, hogy megvalósítsuk a globális célokat? Nos, nézzünk meg néhány adatot. Amit már tudunk: a világ társadalmi fejlődésmutatója ma 61 pont. Amit el akarunk érni, az a 75 pont. Ha csak a gazdasági növekedésben bízunk, akkor elérjük a 62,4-et. Tegyük fel, hogy fel tudjuk hozni azokat az országokat, melyek jelenleg elmaradnak a társadalmi fejlődésben - Oroszország, Kína, India stb - épp az átlagos szintre. Milyen mértékű társadalmi fejlődést jelent ez? Nos, ezzel elérjük a 65-öt. Egy kicsit jobban hangzik, de még messze nem az áhított cél. Hát legyünk egy kicsit optimistábbak. Mondjuk, mi van akkor, ha minden ország egy kicsit többet fordít a vagyonából jóléti célokra? Akkor már elérhetjük a 67-et. Most akkor legyünk még bátrabbak. Mi van akkor, ha minden ország úgy tesz, mint Costa Rica, az emberek jólétét teszi az első helyre, és a vagyonát jóléti célokra költi? Akkor már majdnem 73-nál vagyunk, nagyon közel a globális célokhoz.
Can we achieve the Global Goals? Certainly not with business as usual. Even a flood tide of economic growth is not going to get us there, if it just raises the mega-yachts and the super-wealthy and leaves the rest behind. If we're going to achieve the Global Goals we have to do things differently. We have to prioritize social progress, and really scale solutions around the world. I believe the Global Goals are a historic opportunity, because the world's leaders have promised to deliver them. Let's not dismiss the goals or slide into pessimism; let's hold them to that promise. And we need to hold them to that promise by holding them accountable, tracking their progress all the way through the next 15 years.
Elérhetjük a globális célokat? Nyilvánvalóan nem, a szokásos módon. Még egy túláradó gazdasági növekedés sem vinne minket oda, az csak a luxusyachtok és a szupergazdagok számát növeli, míg a többiek hoppon maradnak. Ha el akarjuk érni a globális célokat, másképpen kell nekifognunk. Első helyre kell állítanunk a társadalmi fejlődést és megvizsgálni a világ már létező megoldásait. Hiszem, hogy a globális célok történelmi lehetőséget jelentenek, mert a világ vezetői ígéretet tettek a megvalósításukra. Ne mondjunk le a célokról, és ne süllyedjünk pesszimizmusba, tartsuk magunkat az adott szóhoz. Méghozzá oly módon, hogy számonkérhetők legyenek, és nyomon követhessük a célok megvalósulását a következő 15 évben.
And I want to finish by showing you a way to do that, called the People's Report Card. The People's Report Card brings together all this data into a simple framework that we'll all be familiar with from our school days, to hold them to account. It grades our performance on the Global Goals on a scale from F to A, where F is humanity at its worst, and A is humanity at its best. Our world today is scoring a C-. The Global Goals are all about getting to an A, and that's why we're going to be updating the People's Report Card annually, for the world and for all the countries of the world, so we can hold our leaders to account to achieve this target and fulfill this promise. Because getting to the Global Goals will only happen if we do things differently, if our leaders do things differently, and for that to happen, that needs us to demand it.
Befejezésül szeretnék mutatni egy eszközt, amit Közösségi Jegyzőkönyvnek neveztünk el. Ez a Közösségi Jegyzőkönyv egyszerű formába foglalja mindezen adatokat, olyanba, amit még iskolás korunkból ismerünk, hogy könnyen figyelemmel kísérhessük. Egy F-től A-ig terjedő skálán méri, hogy hogyan teljesítünk a globális célok terén, ahol az F az emberiség legrosszabb, az A a legjobb állapotát jelenti. A világunk ma a C- fokozaton áll. A globális célok mindegyike egy A-hoz vezet. Ezt a közösségi jegyzőkönyvet minden évben frissíteni fogjuk a világ és valamennyi országa számára, hogy elszámoltathassuk vezetőinket, betartassuk az ígéretüket és elérjük a célt. Mert a globális célok csakis akkor megvalósíthatók, ha változtatunk, ha a vezetőink másképp állnak a dolgokhoz. És hogy ez megtörténjen, szükség van ránk, hogy kikényszerítsük.
So let's reject business as usual. Let's demand a different path. Let's choose the world that we want.
Tehát mondjunk nemet az eddigiekre, és követeljünk meg egy másféle hozzáállást. Válasszunk egy olyan világot, amilyet szeretnénk.
Thank you.
Köszönöm!
(Applause)
(Taps)
Bruno Giussani: Thank you, Michael. Michael, just one question: the Millennium Development Goals established 15 years ago, they were kind of applying to every country but it turned out to be really a scorecard for emerging countries. Now the new Global Goals are explicitly universal. They ask for every country to show action and to show progress. How can I, as a private citizen, use the report card to create pressure for action?
Bruno Giussani: Köszönjük, MIchael! Michael, csak egy kérdés: A milleniumi fejlődési célok, melyeket 15 éve tűztek ki, elvileg minden országra vonatkoztak, de végül csak a fejlődő országok eredményjelző táblái lettek. Most ezek az új célok kifejezetten "globálisak". Minden országtól azt kérik, tegyen lépéseket és mutasson fel eredményt. Hogy használhatom én, egyszerű állampolgár ezt a lapot arra, hogy kikényszerítsem a cselekvést?
Michael Green: This is a really important point; it's a big shift in priorities -- it's no longer about poor countries and just poverty. It's about every country. And every country is going to have challenges in getting to the Global Goals. Even, I'm sorry to say, Bruno, Switzerland has got to work to do. And so that's why we're going to produce these report cards in 2016 for every country in the world. Then we can really see, how are we doing? And it's not going to be rich countries scoring straight A's. And that, then, I think, is to provide a point of focus for people to start demanding action and start demanding progress.
Michael Green: Ez egy nagyon fontos kérdés, lényeges hangsúlyeltolódás - itt már nem szegénységről, a szegény országokról van szó,, hanem minden országról. És minden országnak lesznek feladatai a globális célok elérése érdekében. Még - sajnálom, Bruno -, Svájcnak is van mit tennie. És ezért készítjük el ezeket a közösségi jegyzőkönyveket 2016-ban a világ minden országa részére. Így tényleg láthatjuk, hogyan haladunk. Nem az lesz, hogy a gazdag országok egyszerűen A-t kapnak. Azt hiszem, ezzel az embereknek is támpontot adunk, hogy elkezdjék megkövetelni a cselekvést és az eredményt.
BG: Thank you very much.
BG: Nagyon köszönjük!
(Applause)
(Taps)