Water is virtually everywhere, from soil moisture and ice caps, to the cells inside our own bodies. Depending on factors like location, fat index, age, and sex, the average human is between 55-60% water. At birth, human babies are even wetter. Being 75% water, they are swimmingly similar to fish. But their water composition drops to 65% by their first birthday. So what role does water play in our bodies, and how much do we actually need to drink to stay healthy? The H20 in our bodies works to cushion and lubricate joints, regulate temperature, and to nourish the brain and spinal cord. Water isn't only in our blood. An adult's brain and heart are almost three quarters water. That's roughly equivalent to the amount of moisture in a banana. Lungs are more similar to an apple at 83%. And even seemingly dry human bones are 31% water. If we are essentially made of water, and surrounded by water, why do we still need to drink so much? Well, each day we lose two to three liters through our sweat, urine, and bowel movements, and even just from breathing. While these functions are essential to our survival, we need to compensate for the fluid loss. Maintaining a balanced water level is essential to avoid dehydration or over-hydration, both of which can have devastating effects on overall health. At first detection of low water levels, sensory receptors in the brain's hypothalamus signal the release of antidiuretic hormone. When it reached the kidneys, it creates aquaporins, special channels that enable blood to absorb and retain more water, leading to concentrated, dark urine. Increased dehydration can cause notable drops in energy, mood, skin moisture, and blood pressure, as well as signs of cognitive impairment. A dehydrated brain works harder to accomplish the same amount as a normal brain, and it even temporarily shrinks because of its lack of water. Over-hydration, or hyponatremia, is usually caused by overconsumption of water in a short amount of time. Athletes are often the victims of over-hydration because of complications in regulating water levels in extreme physical conditions. Whereas the dehydrated brain amps up the production of antidiuretic hormone, the over-hydrated brain slows, or even stops, releasing it into the blood. Sodium electrolytes in the body become diluted, causing cells to swell. In severe cases, the kidneys can't keep up with the resulting volumes of dilute urine. Water intoxication then occurs, possibly causing headache, vomiting, and, in rare instances, seizures or death. But that's a pretty extreme situation. On a normal, day-to-day basis, maintaining a well-hydrated system is easy to manage for those of us fortunate enough to have access to clean drinking water. For a long time, conventional wisdom said that we should drink eight glasses a day. That estimate has since been fine-tuned. Now, the consensus is that the amount of water we need to imbibe depends largely on our weight and environment. The recommended daily intake varies from between 2.5-3.7 liters of water for men, and about 2-2.7 liters for women, a range that is pushed up or down if we are healthy, active, old, or overheating. While water is the healthiest hydrator, other beverages, even those with caffeine like coffee or tea, replenish fluids as well. And water within food makes up about a fifth of our daily H20 intake. Fruits and vegetables like strawberries, cucumbers, and even broccoli are over 90% water, and can supplement liquid intake while providing valuable nutrients and fiber. Drinking well might also have various long-term benefits. Studies have shown that optimal hydration can lower the chance of stroke, help manage diabetes, and potentially reduce the risk of certain types of cancer. No matter what, getting the right amount of liquid makes a world of difference in how you'll feel, think, and function day to day.
A víz jóformán mindenütt megtalálható, a talajvíztől kezdve a jégsapkákon át egészen a sejtjeinkig. Földrajzi helytől, testzsír-százaléktól, kortól és nemtől függően, az átlagos emberi test 55-60%-a víz. Születéskor a kisbabák teste még ennél is több vizet tartalmaz. Testük 75%-a víz, ami gyakorlatilag a halakéval egyezik. Ám mire betöltik az első évüket, testük víztartalma 65%-ra esik vissza. Milyen szerepet játszik a víz a testünkben, és mennyi vizet kell innunk, hogy megőrizzük az egészségünket? A testünkben lévő víz szerepe, hogy kipárnázza és nedvesítse az ízületeket, szabályozza a hőmérsékletet és táplálja az agyat és a gerincvelőt. A víz nemcsak a vérünkben van jelen. Egy felnőtt agyának és szívének majdnem háromnegyede víz. Ez nagyjából megegyezik a banán víztartalmával. A tüdők inkább az almára hasonlítanak, 83%-os víztartalommal. És még a száraznak tűnő csontok 31%-a is víz. Ha alapvetően vízből állunk, és víz vesz körül minket, miért kell olyan sokat innunk belőle? Naponta 2-3 liter vizet veszítünk az izzadás, a vizeletürítés és a bélmozgások során, és még a légzéssel is. S bár ezek alapvető élettani folyamatok, pótolnunk kell a folyadékveszteséget. A kiegyensúlyozott vízbevitel fontos, hogy elkerüljük a kiszáradást vagy a túlivást. Mindkettő pusztító hatással lehet az egészségünkre. A kiszáradás első jeleit észlelve a hipotalamuszban lévő receptorok jelt adnak az antidiuretikus hormon kiválasztására. Amikor a hormon eléri a veséket, ún. akvaporinokat hoz létre. Ezek a speciális csatornák lehetővé teszik, hogy a vér több vizet tároljon, s ez sűrű, sötét vizelethez vezet. A súlyosabb kiszáradás hatása lehet, hogy jelentősen csökken az energiaszint, romlik a közérzet, kiszárad a bőr, csökken a vérnyomás, és romlanak a kognitív képességek. A kiszáradt agy keményebben dolgozik, hogy elvégezze ugyanazt a munkát, mint a normális állapotú, és átmenetileg még a mérete is csökken a vízhiány miatt. A túlivás, vagy más néven nátriumhiány általában akkor alakul ki, ha túl sok vizet iszunk túl rövid idő alatt. Sportolók esetében ez gyakori, mert extrém fizikai igénybevétel közben nehéz szabályozni a test vízháztartását. Míg a dehidratált agy fokozza az antidiuretikus hormon termelését, addig a túlitatott agy lassítja vagy teljesen leállítja e hormon kibocsátását. A test nátriumegyensúlya megbomlik, ami a sejtek megduzzadásához vezet. Súlyos esetekben előfordul, hogy a vesék nem tudják elég gyorsan kiválasztani a felhígult vizeletet. Ilyenkor beszélünk vízmérgezésről, amely okozhat pl. fejfájást, hányást és ritka esetekben rohamokat és halált is. De ez elég szélsőséges helyzet. A mindennapi élet során könnyű fenntartani a megfelelő vízháztartást azoknak, akik olyan szerencsések, hogy hozzájutnak tiszta ivóvízhez. A népi bölcsesség sokáig azt tartotta, hogy napi 8 pohár vizet kell inni. Azóta finomodott ez a becslés. A mostani konszenzus szerint a napjában elfogyasztott víz mennyisége függ a testsúlytól és a környezetünktől. Az ajánlott napi vízbevitel férfiaknak 2,5-3,7 liter, nőknek pedig 2-2,7 liter. Ez lehet több vagy kevesebb, egészségi állapotunk, aktivitásunk, korunk és a túlhevültségünk függvényében. Bár a víz a legegészségesebb hidratáló, más italok, még a koffeintartalmú kávé vagy tea is pótolják a folyadékot. A táplálék víztartalma teszi ki a napi folyadékbevitelünk ötödét. Gyümölcsök és zöldségek, mint pl. az eper, az uborka, de még a brokkoli is több mint 90%-ban vízből állnak, és nemcsak a folyadékot pótolják, de tápanyagokkal és rosttal is ellátnak. A megfelelő folyadékfogyasztás más hosszútávú előnnyel is járhat. A megfelelő folyadékbevitel csökkentheti az agyvérzés kockázatát, segíthet cukorbetegség esetén, és csökkentheti egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát. Emellett a megfelelő folyadékfogyasztás óriási hatással van a közérzetre, a gondolkodásra, és a napi életfunkciókra.