What does the French Revolution have to do with the time NASA accidentally crashed a $200 million orbiter into the surface of Mars? Actually, everything. That crash happened due to an error in converting between two measurement systems, U.S. customary units and their S.I, or metric, equivalence. So what's the connection to the French Revolution? Let's explain. For the majority of recorded human history, units like the weight of a grain or the length of a hand weren't exact and varied from place to place. And different regions didn't just use varying measurements. They had completely different number systems as well. By the late Middle Ages, the Hindu-Arabic decimal system mostly replaced Roman numerals and fractions in Europe, but efforts by scholars like John Wilkins to promote standard decimal-based measures were less successful. With a quarter million different units in France alone, any widespread change would require massive disruption. And in 1789, that disruption came. The leaders of the French Revolution didn't just overthrow the monarchy. They sought to completely transform society according to the rational principles of the Enlightenment. When the new government took power, the Academy of Sciences convened to reform the system of measurements. Old standards based on arbitrary authority or local traditions were replaced with mathematical and natural relationships. For example, the meter, from the Greek word for measure, was defined as 1/10,000,000 between the Equator and North Pole. And the new metric system was, in the words of the Marquis de Condorcet, "For all people, for all time." Standardizing measurements had political advantages for the Revolutionaries as well. Nobles could no longer manipulate local units to extract more rent from commoners, while the government could collect taxes more efficiently. And switching to a new Republican Calendar with ten-day weeks reduced church power by eliminating Sundays. Adoption of this new system wasn't easy. In fact, it was a bit of a mess. At first, people used new units alongside old ones, and the Republican Calendar was eventually abandoned. When Napoléon Bonaparte took power, he allowed small businesses to use traditional measurements redefined in metric terms. But the metric system remained standard for formal use, and it spread across the continent, along with France's borders. While Napoléon's empire lasted eight years, its legacy endured far longer. Some European countries reverted to old measurements upon independence. Others realized the value of standardization in an age of international trade. After Portugal and the Netherlands switched to metric voluntarily, other nations followed, with colonial empires spreading the system around the world. As France's main rival, Britain had resisted revolutionary ideas and retained its traditional units. But over the next two centuries, the British Empire slowly transitioned, first approving the metric system as an optional alternative before gradually making it offical. However, this switch came too late for thirteen former colonies that had already gained independence. The United States of America stuck with the English units of its colonial past and today remains one of only three countries which haven't fully embraced the metric system. Despite constant initiatives for metrication, many Americans consider units like feet and pounds more intuitive. And ironically, some regard the once revolutionary metric system as a symbol of global conformity. Nevertheless, the metric system is almost universally used in science and medicine, and it continues to evolve according to its original principles. For a long time, standard units were actually defined by carefully maintained physical prototypes. But thanks to improving technology and precision, these objects with limited access and unreliable longevity are now being replaced with standards based on universal constants, like the speed of light. Consistent measurements are such an integral part of our daily lives that it's hard to appreciate what a major accomplishment for humanity they've been. And just as it arose from a political revolution, the metric system remains crucial for the scientific revolutions to come.
Mi köze a francia forradalomnak ahhoz, hogy a NASA 200 millió dolláros űrszondája véletlenül becsapódott a Mars felszínébe? Tulajdonképpen nagyon is sok. A becsapódást két mértékrendszer közötti átváltási hiba okozta: az Egyesült Államokban használatos mértékegységek és azok SI vagy metrikus megfelelői közötti. Mi köze tehát ennek a francia forradalomhoz? Kifejtem. A történelem nagy részében az olyan egységek, amelyek a gabona súlyát vagy egy kéz hosszát mérik, helyről helyre változtak, nem voltak pontosan meghatározottak. Amellett, hogy a különböző vidékeken eltérő mértékegységeket használtak, átszámítási rendszerük is különbözött. A késő-középkorig a hindu-arab tízes alapú rendszer többnyire átvette a római számok és törtek szerepét Európában, de a tudósok, mint pl. John Wilkins, már kevésbé voltak sikeresek a tízes átváltáson alapuló mértékegységek terjesztésében. Csak Franciaországban negyed millió különböző mértékegységet használtak, bármilyen nagyszabású változáshoz valami nagy felfordulás kellett volna. Ez a felfordulás 1789-ben megtörtént. Ekkor a francia forradalom vezetői nem csak a monarchiát döntötték meg. Az egész társadalom teljes átalakítására törekedtek a felvilágosodás racionális elvei alapján. Mikor az új kormány hatalomra került, összeült a Tudományos Akadémia, hogy megreformálja a mértékegységrendszert. A régi mértékeket, melyeket helyi szokások vagy a hatóság írt elő önkényesen, természeti és matematikai alapú összefüggésekkel helyettesítették. Például a métert - ami görög kifejezés a mérésre - úgy határozták meg, hogy az Egyenlítő és az Északi-sark közötti távolság 1/10 000 000-a. Marquis de Condorcet szavaival élve az új metrikus rendszer "Mindenkinek, mindörökre" készült. A mértékek szabványosítása a forradalmárok számára politikai előnyökkel is járt. A nemesek már nem tudták úgy befolyásolni a helyi mértékegységeket, hogy több bért szedjenek a köznéptől, de a kormány hatékonyabban szedte be az adót. A tíznapos heteket tartalmazó köztársasági naptárra való áttérés a vasárnapok megszűntetésével csökkentette az egyház hatalmát. Az új rendszer bevezetése nem volt egyszerű. Sőt, némi felfordulással járt. Az emberek az új mértékegységeket eleinte párhuzamosan használták a régiekkel, a köztársasági naptárat pedig végül eltörölték. Amikor Napóleon hatalomra került, megengedte, hogy a kis üzletek során a hagyományos mértékegységeket használják, metrikus egységben kifejezve. De a metrikus rendszer maradt szabványos, hivatalosan használt és elterjedt az egész kontinensen, a francia határok mentén. Míg Napóleon hatalma 8 évig tartott, hatása sokkal tovább fönnmaradt. Néhány európai ország visszatért régi mértékeihez önállósága kifejezéseként. Mások felismerték, hogy a nemzetközi kereskedelem korában a szabványok követése értéket jelent. Miután Portugália és Hollandia önként áttért a metrikus rendszerre, más nemzetek is követték őket, és a gyarmatbirodalommal együtt terjedt a rendszer világszerte. Franciaország fő riválisa, Britannia ellenállt a forradalmi elveknek és megtartotta a hagyományos egységeket. De a következő két évszázadban a Brit Birodalom lassan áttért, először csak opcionálisan használva a metrikus rendszert, mielőtt fokozatosan hivatalossá tette. Ez az átállás későn érkezett a 13 volt gyarmat számára, amelyek közben kivívták függetlenségüket. Az Amerikai Egyesült Államok megragadt a gyarmati múltjából adódó angol mértékegységeknél, és ma egy a három ország közül, amelyik nem fogadta el teljesen a metrikus rendszert. Az áttérésre való minden sürgetés dacára sok amerikai az olyan egységeket, mint a láb és a font kézenfekvőbbnek találja. Egyesek furcsa módon úgy tekintenek az egykor forradalmi metrikus rendszerre, mint az önfeladás globális szimbólumára. Ennek dacára a tudomány és az orvoslás a metrikus rendszert használja szinte mindenütt, és állandóan tökéletesíti az eredeti elvek alapján. Hosszú ideig a szabványos egységek meghatározására gondosan őrzött mintatestek szolgáltak. A fejlődő technológiának és a pontosságnak köszönhetően ezeket a nehezen hozzáférhető és megbízhatatlan élettartamú tárgyakat mára lecserélték olyan szabványokra, amelyek egyetemes állandókon nyugszanak, mint például a fénysebesség. A mérések egységessége annyira beépült mindennapi életünkbe, hogy ma már észre sem vesszük, hogy milyen nagy teljesítménye ez az emberiségnek. A metrikus rendszer forradalomból nőtt ki, és megőrzi jelentőségét az elkövetkezendő tudományos forradalmak során is.