This is our life with bees, and this is our life without bees. Bees are the most important pollinators of our fruits and vegetables and flowers and crops like alfalfa hay that feed our farm animals. More than one third of the world's crop production is dependent on bee pollination.
Ilyen az életünk méhekkel, és ilyen lenne nélkülük. A méhek a legfontosabb beporzói a zöldség- és gyümölcsféléknek, és az olyan takarmánynövényeknek is, mint a lucerna. A világ terményelőállításának több mint egyharmada azon múlik, hogy a méhek beporozzák-e a növényeket.
But the ironic thing is that bees are not out there pollinating our food intentionally. They're out there because they need to eat. Bees get all of the protein they need in their diet from pollen and all of the carbohydrates they need from nectar. They're flower-feeders, and as they move from flower to flower, basically on a shopping trip at the local floral mart, they end up providing this valuable pollination service. In parts of the world where there are no bees, or where they plant varieties that are not attractive to bees, people are paid to do the business of pollination by hand. These people are moving pollen from flower to flower with a paintbrush. Now this business of hand pollination is actually not that uncommon. Tomato growers often pollinate their tomato flowers with a hand-held vibrator. Now this one's the tomato tickler. (Laughter) Now this is because the pollen within a tomato flower is held very securely within the male part of the flower, the anther, and the only way to release this pollen is to vibrate it. So bumblebees are one of the few kinds of bees in the world that are able to hold onto the flower and vibrate it, and they do this by shaking their flight muscles at a frequency similar to the musical note C. So they vibrate the flower, they sonicate it, and that releases the pollen in this efficient swoosh, and the pollen gathers all over the fuzzy bee's body, and she takes it home as food. Tomato growers now put bumblebee colonies inside the greenhouse to pollinate the tomatoes because they get much more efficient pollination when it's done naturally and they get better quality tomatoes.
De ne higgyük, hogy a méhek csak azért vannak odakint, hogy kéznél legyenek növényeink beporzásához. Azért vannak odakint, hogy egyenek. A méhek teljes proteinszükségletét az elfogyasztott virágpor fedezi, a szénhidrátokat pedig a nektárból veszik. A virágokból táplálkoznak, és miközben virágról virágra szállnak, szemezgetve a helyi virágpiac kínálatból, mellesleg elvégzik a beporzási szolgáltatást is. A földnek olyan részein, ahol nincsenek méhek, vagy a virágválaszték nem elég vonzó a méhek számára, embereket fizetnek meg, hogy elvégezzék a beporzást. Ezek az emberek festőecsettel viszik a pollent virágról virágra. Nos, az efféle kézi beporzás nem is olyan ritka, mint gondolnánk. A paradicsomtermesztők gyakran kézi vibrátorral porozzák be növényeiket. Ez itt egy paradicsomcsikiző. (Nevetés) A vibrátor azért segít, mert a pollen a paradicsom esetében szilárdan rögzül a virág hímnemű részén található portokban, ahonnan csak rezgetéssel lehet kiszabadítani. Nos, a poszméhek azon kevés méhfélék közé tartoznak, amelyek meg tudnak kapaszkodni a virágban, hogy megrezgessék azt a repülőizmaik segítségével, melyek a zenei C hanghoz közeli frekvenciával mozognak. A poszméh tehát hangfrekvenciával rezgeti meg a virágot. A szonikálás hatására kiszabadult pollenszemek belepik a rovar testét fedő bundát, és így a méh hazaviheti mint táplálékot. A paradicsomtermesztők újabban poszméhcsaládokat telepítenek a melegházaikba, hogy beporozzák a paradicsomot, mert a beporzás sokkal hatékonyabb a természetes módon, és a termés minősége is jobb lesz.
So there's other, maybe more personal reasons, to care about bees. There's over 20,000 species of bees in the world, and they're absolutely gorgeous. These bees spend the majority of their life cycle hidden in the ground or within a hollow stem and very few of these beautiful species have evolved highly social behavior like honeybees.
De vannak más, személyesebb okok is arra, hogy törődjünk a méhekkel. Több, mint 20 000 méhfaj él a földön: mindegyikük tüneményes. Ezek a rovarok életük nagy részét a föld alatt vagy egy üreges szár rejtekében töltik, és csak kevés olyan faj van közöttük, melyik a háziméhéhez hasonló fejlett szociális viselkedést mutat.
Now honeybees tend to be the charismatic representative for the other 19,900-plus species because there's something about honeybees that draws people into their world. Humans have been drawn to honeybees since early recorded history, mostly to harvest their honey, which is an amazing natural sweetener.
Nos, a háziméh afféle karizmatikus képviselője a többi 19 900 plusz egynéhány fajnak, mert van valami bennük, ami vonzóvá teszi a világukat számunkra. Az ember eredetileg azért vonzódott a méhekhez már a korai írásos történelmi időktől fogva, mert felhasználta a mézüket, ezt az elképesztő természetes édesítőszert.
I got drawn into the honeybee world completely by a fluke. I was 18 years old and bored, and I picked up a book in the library on bees and I spent the night reading it. I had never thought about insects living in complex societies. It was like the best of science fiction come true. And even stranger, there were these people, these beekeepers, that loved their bees like they were family, and when I put down the book, I knew I had to see this for myself. So I went to work for a commercial beekeeper, a family that owned 2,000 hives of bees in New Mexico. And I was permanently hooked.
Engem a szerencsés véletlen sodort a bűvkörükbe. 18 éves voltam, és unalmamban kivettem egy méhekről szóló könyvet a könyvtárból, amit egy éjszaka alatt elolvastam. Sose gondoltam volna, hogy egy rovarféle összetett társadalomban élhet. Olyan volt, mint egy jófajta sci-fi, amely valóra válik. És ami még furcsább volt: a méhészek. Úgy szerették a méheiket, mintha családtagok lettek volna. És amikor végeztem a könyvvel, tudtam, hogy ezt látnom kell. Így hát munkába álltam egy méhészetben, egy családnál, akiknek 2 000 kaptáruk volt Új-Mexikóban. Ott aztán végképp a horogra akadtam.
Honeybees can be considered a super-organism, where the colony is the organism and it's comprised of 40,000 to 50,000 individual bee organisms. Now this society has no central authority. Nobody's in charge. So how they come to collective decisions, and how they allocate their tasks and divide their labor, how they communicate where the flowers are, all of their collective social behaviors are mindblowing. My personal favorite, and one that I've studied for many years, is their system of healthcare. So bees have social healthcare. So in my lab, we study how bees keep themselves healthy. For example, we study hygiene, where some bees are able to locate and weed out sick individuals from the nest, from the colony, and it keeps the colony healthy. And more recently, we've been studying resins that bees collect from plants. So bees fly to some plants and they scrape these very, very sticky resins off the leaves, and they take them back to the nest where they cement them into the nest architecture where we call it propolis. We've found that propolis is a natural disinfectant. It's a natural antibiotic. It kills off bacteria and molds and other germs within the colony, and so it bolsters the colony health and their social immunity. Humans have known about the power of propolis since biblical times. We've been harvesting propolis out of bee colonies for human medicine, but we didn't know how good it was for the bees. So honeybees have these remarkable natural defenses that have kept them healthy and thriving for over 50 million years.
A háziméheket úgy lehet elképzelni, mint egy szuperorganizmust, ahol a méhcsalád a szuperorganizmus, mely 40-50 ezer egyedi organizmusból -- az egyes méhekből -- áll. Nos, ebben a társadalomban nincs központi kormányzás. Nincs köztük kinevezett főnök. Hogy képesek mégis kollektív döntést hozni? Hogyan osztják meg egymás közt a feladatokat és a munkát? Hogy közlik egymással, merre vannak a virágok? A válasz a méhek elképesztő kollektív társadalmi viselkedésében rejlik. Személyes kedvencem, melyet sok éven át tanulmányoztam, a méhek egészségbiztosítási rendszere. Mert a méhtársadalomnak egészségbiztosítási rendszere is van. A laboromban azt vizsgáljuk, hogyan gondoskodnak a méhek az egészségükről. Például a higiéniát tanulmányozzuk, vagyis azt, hogy bizonyos méhek képesek azonosítani és kigyomlálni a beteg egyedeket a fészekből, a családból, és így a méhcsalád egészséges marad. Újabban azokat a gyantákat kezdtük el vizsgálni, amelyeket a méhek növényekről gyűjtenek. A méhek ugyanis felkeresnek bizonyos növényeket, és lekaparják a levelükről a ragacsos gyantát, majd elviszik a fészkükbe, ahol beépítik a fészekszerkezetbe. Ezt az átalakított gyantát hívjuk propolisznak. Azt találtuk, hogy a propolisz természetes fertőtlenítőszer. Egy természetes antibiotikum. Megöli a baktériumokat, a penészt és a többi kórokozót a méhcsaládon belül, vagyis egészségben tartja a családot, őrzi a közösség immunitását. Az ember tisztában volt a propolisz hatásával már a bibliai időktől fogva. A propoliszt mindig is begyűjtöttük a méhektől az emberi gyógyászat céljára, de fogalmunk sem volt arról, hogy ez nekik milyen fontos. A háziméhek figyelemreméltó természetes védekezési rendszere egészségben tartotta őket több mint 50 millió éven át.
So seven years ago, when honeybee colonies were reported to be dying en masse, first in the United States, it was clear that there was something really, really wrong. In our collective conscience, in a really primal way, we know we can't afford to lose bees. So what's going on? Bees are dying from multiple and interacting causes, and I'll go through each of these. The bottom line is, bees dying reflects a flowerless landscape and a dysfunctional food system.
Így aztán hét éve, amikor felfigyeltek a méhcsaládok tömegesen pusztulására -- mindenekelőtt az USA-ban --, nyomban világos volt, hogy valami nagy baj van. Kollektív tudatunk mélyén tisztában vagyunk azzal, hogy nem szabad elveszítenünk a méheket. Nos, mi lehet a pusztulás oka? A méhek pusztulását több, egymással összefüggő körülmény okozza. Vegyük sorra ezeket. A lényeg az, hogy a méhpusztulás egy virágtalan tájképre és egy működésképtelen táplálkozási rendszerre vezethető vissza.
Now we have the best data on honeybees, so I'll use them as an example. In the United States, bees in fact have been in decline since World War II. We have half the number of managed hives in the United States now compared to 1945. We're down to about two million hives of bees, we think. And the reason is, after World War II, we changed our farming practices. We stopped planting cover crops. We stopped planting clover and alfalfa, which are natural fertilizers that fix nitrogen in the soil, and instead we started using synthetic fertilizers. Clover and alfalfa are highly nutritious food plants for bees. And after World War II, we started using herbicides to kill off the weeds in our farms. Many of these weeds are flowering plants that bees require for their survival. And we started growing larger and larger crop monocultures. Now we talk about food deserts, places in our cities, neighborhoods that have no grocery stores. The very farms that used to sustain bees are now agricultural food deserts, dominated by one or two plant species like corn and soybeans. Since World War II, we have been systematically eliminating many of the flowering plants that bees need for their survival. And these monocultures extend even to crops that are good for bees, like almonds. Fifty years ago, beekeepers would take a few colonies, hives of bees into the almond orchards, for pollination, and also because the pollen in an almond blossom is really high in protein. It's really good for bees. Now, the scale of almond monoculture demands that most of our nation's bees, over 1.5 million hives of bees, be transported across the nation to pollinate this one crop. And they're trucked in in semi-loads, and they must be trucked out, because after bloom, the almond orchards are a vast and flowerless landscape.
Mivel legpontosabb adataink a háziméhről vannak, ezt fogom példaként tekinteni. Az Egyesült Államokban a méhek hanyatlása a 2. világháború végén kezdődött el. A méhkaptárok száma az USA-ban fele annyi, mint 1945-ben volt. Úgy becsüljük, hogy jelenleg kb. 2 millió méhkaptárunk van. Nos, ennek az az oka, hogy a 2. világháború után megváltoztak a mezőgazdaságban alkalmazott módszerek. Nincs többé takaróvetés és zöldtrágyázás. Nem vetünk már herét és lucernát, melyek természetes trágyázóként megkötik a nitrogént a talajban, hanem áttértünk a műtrágyára. Nos, a here és a lucerna a méhek tápláló mézelő növénye. A 2. világháború után kezdtük el a gyomirtók használatát is, hogy eltakarítsuk földjeinkről a "nem kívánatos" növényeket. Nos, az ilyen gyomok nagy része olyan virágos növény, amely szükséges a méhek fennmaradásához. Ugyanakkor egyre nagyobb monokultúrákat hoztunk létre. Városok esetében "ételsivatag" alatt olyan környéket értünk, ahol nincsenek élelmiszerboltok. Azok a farmok, amelyek egykor életben tartották a méheket, mára mezőgazdasági ételsivataggá váltak, ahol jellemzően csak egy vagy két növényfaj él, például kukorica vagy szója. A 2. világháború óta módszeresen irtjuk azokat a virágos növényeket, amelyek a méhek fennmaradásához szükségesek. Olyan növényeket is termelünk monokultúrában, amelyeket szeretnek a méhek: ilyen a mandula is. Ötven évvel ezelőtt a méhészek felpakoltak pár kaptárt, és elvitték a méheiket a mandulásba, hogy elvégezzék a beporzást, és persze azért is, mert a mandulavirág pollenjének magas a proteintartalma. Vagyis nagyon jó a méheknek. Mára, a mandula-monokultúrák akkorára nőttek hogy az USA-ban tartott méhek zömét, azaz több mint 1,5 millió kaptárnyit, mind ugyanoda kell szállítani, hogy csak ez az egy termés rendben legyen. A kaptárokat nyergesvontatóval szállítják oda, majd vissza kell fuvarozni az összest, mert elvirágzás után a mandulás hatalmas, virágtalan világgá válik.
Bees have been dying over the last 50 years, and we're planting more crops that need them. There has been a 300 percent increase in crop production that requires bee pollination.
A méhek folyamatosan pusztultak az elmúlt 50 évben, holott egyre többre lenne szüksége a gazdálkodóknak. Ugyanis közben 300 százalékkal nőtt az a termésmennyiség, amely méhek általi beporzást igényel.
And then there's pesticides. After World War II, we started using pesticides on a large scale, and this became necessary because of the monocultures that put out a feast for crop pests. Recently, researchers from Penn State University have started looking at the pesticide residue in the loads of pollen that bees carry home as food, and they've found that every batch of pollen that a honeybee collects has at least six detectable pesticides in it, and this includes every class of insecticides, herbicides, fungicides, and even inert and unlabeled ingredients that are part of the pesticide formulation that can be more toxic than the active ingredient. This small bee is holding up a large mirror. How much is it going to take to contaminate humans?
És aztán ott vannak a növényvédőszerek is, az ún. peszticidek. A 2. világháború után elkezdődött a peszticidek tömegmértékű használata, ami azért vált szükségessé, mert a monokultúrák terített asztalt jelentettek a kártevők számára. A Penn State Egyetem kutatói mostanában kezdték vizsgálni a peszticidmaradékokat abban a pollenben, amelyet a méhek tápláléknak visznek haza. Azt találták, hogy minden egyes pollenadagban, amelyet egy méh egyszerre összeszed, legalább hatféle hatóanyagot lehet kimutatni a peszticidek három csoportjából -- rovarirtókból (inszekticidek), gyomirtókból (herbicidek) és gombaölő szerekből (fungicidek). Sőt, még a peszticidkészítmények olyan inaktív és fel nem tüntetett adalékai is kimutathatók, amelyek toxikusabbak lehetnek az aktív összetevőknél is. Az aprócska méh nagy tükröt tart elénk. Mennyi méreg kell ahhoz, hogy belénk is jusson belőle?
One of these class of insecticides, the neonicontinoids, is making headlines around the world right now. You've probably heard about it. This is a new class of insecticides. It moves through the plant so that a crop pest, a leaf-eating insect, would take a bite of the plant and get a lethal dose and die. If one of these neonics, we call them, is applied in a high concentration, such as in this ground application, enough of the compound moves through the plant and gets into the pollen and the nectar, where a bee can consume, in this case, a high dose of this neurotoxin that makes the bee twitch and die. In most agricultural settings, on most of our farms, it's only the seed that's coated with the insecticide, and so a smaller concentration moves through the plant and gets into the pollen and nectar, and if a bee consumes this lower dose, either nothing happens or the bee becomes intoxicated and disoriented and she may not find her way home. And on top of everything else, bees have their own set of diseases and parasites. Public enemy number one for bees is this thing. It's called varroa destructor. It's aptly named. It's this big, blood-sucking parasite that compromises the bee's immune system and circulates viruses.
A rovarirtók egyik csoportja, a neonikotinoidok, épp mostanában került címlapra. Alighanem hallottak is róla. A rovarirtók egy új osztályáról van szó. A hatóanyag elterjed a növényben, és amikor a kártevő -- egy növényevő rovar -- belekóstol, halálos dózist kap, és elpusztul. Ha a nenonikotinoidokat nagy koncentrációban alkalmazzuk, mint például a talajkezelés esetében, elég sok hatóanyag kerül a növénybe ahhoz, hogy eljusson a pollenig és a nektárig is, amit a méh elfogyaszt. Az adott esetben a méh egy nagy adag idegmérget kap, amitől rángatózik egy kicsit, majd elpusztul. Az amerikai mezőgazdasági gyakorlatban jobbára csáváznak -- azaz csak a vetőmagot kezelik rovarirtóval --, miáltal a szer kisebb koncentrációt ér el a növényben és így kevesebb jut a nektárba és a pollenbe is. Ha a méh ezt a kisebb dózist fogyasztja el, akkor vagy semmi baja nem lesz, vagy mérgezés lép fel, amitől dezorientálttá válik, és ezért nem talál haza. Mindezeken felül a méheknek megvannak a maguk betegségei és parazitái. Az első számú közellenség a méhatka, tudományos nevén a Varroa destructor. Joggal hívják destruktornak, azaz lebontónak. Egy vérszívóról van szó, mely gyengíti a méh immunrendszerét és vírusokat terjeszt.
Let me put this all together for you. I don't know what it feels like to a bee to have a big, bloodsucking parasite running around on it, and I don't know what it feels like to a bee to have a virus, but I do know what it feels like when I have a virus, the flu, and I know how difficult it is for me to get to the grocery store to get good nutrition. But what if I lived in a food desert? And what if I had to travel a long distance to get to the grocery store, and I finally got my weak body out there and I consumed, in my food, enough of a pesticide, a neurotoxin, that I couldn't find my way home? And this is what we mean by multiple and interacting causes of death.
Hadd foglaljam össze a dolgot érzékletesebben. Nem tudom, milyen érzés a méhnek, amikor egy nagy, vérszívó parazita mászkál rajta. Azt sem tudom, milyen érzés neki, ha vírus támadja meg. De azt nagyon is tudom, milyen az, amikor bennem van vírus -- az influenza --, és tudom azt is, milyen nehezemre esik ilyenkor, hogy eljussak az élelmiszerboltba, ha kifogy otthon az ennivaló. És mi lenne velem akkor, ha ételsivatagban laknék? Mi volna, ha nagy távolságot kellene megtennem ahhoz, hogy eljussak az élelmiszerboltba, és miután legyengülten elérnék oda, az étellel, melyet ott megennék, egy jó adag peszticid -- idegméreg -- kerülne belém, amitől nem találnék haza? Mert ilyesmire utaltam akkor, amikor a pusztulás több, egymással összefüggésben álló okáról beszéltem.
And it's not just our honeybees. All of our beautiful wild species of bees are at risk, including those tomato-pollinating bumblebees. These bees are providing backup for our honeybees. They're providing the pollination insurance alongside our honeybees. We need all of our bees.
És mindez nemcsak a háziméheket érinti. Az összes vadméhfaj veszélyben van az USA-ban, beleértve az említett paradicsombeporzó poszméheket. Ezek a vadméhek jelentik a háziméheink tartalékcsapatát. Ők a beporzás biztosítékai a háziméheink mellett. Szükségünk van az összes méhfajra.
So what are we going to do? What are we going to do about this big bee bummer that we've created? It turns out, it's hopeful. It's hopeful. Every one of you out there can help bees in two very direct and easy ways. Plant bee-friendly flowers, and don't contaminate these flowers, this bee food, with pesticides. So go online and search for flowers that are native to your area and plant them. Plant them in a pot on your doorstep. Plant them in your front yard, in your lawns, in your boulevards. Campaign to have them planted in public gardens, community spaces, meadows. Set aside farmland. We need a beautiful diversity of flowers that blooms over the entire growing season, from spring to fall. We need roadsides seeded in flowers for our bees, but also for migrating butterflies and birds and other wildlife. And we need to think carefully about putting back in cover crops to nourish our soil and nourish our bees. And we need to diversify our farms. We need to plant flowering crop borders and hedge rows to disrupt the agricultural food desert and begin to correct the dysfunctional food system that we've created.
Mit tegyünk hát? Hogyan orvosoljuk a ménköves méhmizériát, melyet mi magunk okoztunk? Mert úgy tűnik, van remény. Igenis, van. Önök itt egytől egyig tudnak segíteni a méheken két közvetlen és egyszerű módon. Ültessenek méhbarát virágokat, és ne szennyezzék be ezt a méheledelt, peszticidekkel. Keressenek az interneten olyan virágokat, amelyek a lakóhelyükön honosak, és ültessenek ilyeneket. Tegyenek ki egy cseréppel a bejárat mellé. Ültessenek ki az előkertbe, a gyepbe és ki az utcára. Tegyenek azért, hogy ilyen növények kerüljenek a nyilvános kertekbe, a közterületekre és ki a határba. A gazdák különítsenek el egy kis területet erre a célra. Virágzó növények tarka sokaságára van szükség, hogy mindig legyen virág a vegetációs időszakban, tavasztól őszig. Az útszéleken is legyenek virágok a méheinknek. Ez hasznára lesz a lepkéknek és a madaraknak is, valamint egyéb élőlényeknek odakint. És vissza kell hoznunk a takaróvetést és zöldtrágyázást, mely nemcsak a talajt táplálja, de táplálékot nyújt méheinknek is. És diverzifikálni kell a termőterületeket is. Virágzónát és sövénysort kell kialakítani a táblák határán, hogy megszüntessük a mezőgazdasági ételsivatagot, és helyrehozzuk a táplálkozási rendszert, melyet mi tettünk működésképtelenné.
So maybe it seems like a really small countermeasure to a big, huge problem -- just go plant flowers -- but when bees have access to good nutrition, we have access to good nutrition through their pollination services. And when bees have access to good nutrition, they're better able to engage their own natural defenses, their healthcare, that they have relied on for millions of years. So the beauty of helping bees this way, for me, is that every one of us needs to behave a little bit more like a bee society, an insect society, where each of our individual actions can contribute to a grand solution, an emergent property, that's much greater than the mere sum of our individual actions. So let the small act of planting flowers and keeping them free of pesticides be the driver of large-scale change.
Lehet, hogy mindez apró ellenintézkedésnek látszik a probléma nagyságához mérten -- hiszen csak virágültetésről van szó -- de ha a méheket megfelelő táplálékhoz juttatjuk, magunk is jobb táplálékhoz jutunk a jobb beporzási szolgáltatásuk által. Ha a méhek jól táplálkoznak, jobban működik a természetes védekezésük, az egészségbiztosítási rendszerük, amelyre évmilliókon át támaszkodtak. Szerintem azért szép ily módon segíteni a méheket, mert így egy kicsit mi magunk is úgy viselkedünk, ahogy a méhtársadalom, egy rovartársadalom, mert minden egyéni cselekedetünk hozzájárul a "nagy" megoldáshoz, mely egy magasabb szintű dolog, olyasmi, ami sokkal több az egyéni cselekedetek puszta összegénél. Legyen a virágültetés apró tette és az elültetett növények peszticidmentes felnevelése mozgatója egy magasabb szintű változásnak.
On behalf of the bees, thank you.
A méhek nevében -- köszönöm!
(Applause)
(Taps)
Chris Anderson: Thank you. Just a quick question. The latest numbers on the die-off of bees, is there any sign of things bottoming out? What's your hope/depression level on this?
Chris Anderson: Köszönöm. Egy rövid kérdés a méhpusztulás statisztikájával kapcsolatban. Nem lehetséges, hogy már elértük a mélypontot? Biztatónak vagy aggasztónak érzi a tendenciát?
Maria Spivak: Yeah. At least in the United States, an average of 30 percent of all bee hives are lost every winter. About 20 years ago, we were at a 15-percent loss. So it's getting precarious.
Maria Spivak: Nos, ami az Egyesült Államokat illeti, átlagban a méhcsaládok 30 százalékát veszítjük el minden télen. Úgy 20 esztendeje az éves veszteség még csak 15 százalék volt. Tehát a helyzet kritikus.
CA: That's not 30 percent a year, that's -- MS: Yes, thirty percent a year.
CA: Ez 30 százalék évente... MS: Igen, 30 százalék évente.
CA: Thirty percent a year. MS: But then beekeepers are able to divide their colonies and so they can maintain the same number, they can recuperate some of their loss.
CA: Évi 30 százalék? MS: De a méhészek képesek kettéosztani a családokat, és így a számuk nem változik, ezért a veszteséget részben pótolni tudják.
We're kind of at a tipping point. We can't really afford to lose that many more. We need to be really appreciative of all the beekeepers out there. Plant flowers.
Egy fajta határpontnál járunk. Nem engedhetünk meg ennél több veszteséget. Becsüljük meg jobban a méhészek munkáját. (Félre) Ültessünk virágot!
CA: Thank you.
CA: Köszönöm.
(Applause)
(Taps)