I'm a professional troublemaker.
Hivatásos bajkeverő vagyok.
(Laughter)
(Nevetés)
As my job is to critique the world, the shoddy systems and the people who refuse to do better, as a writer, as a speaker, as a shady Nigerian --
Az a munkám, hogy kritizálom a világot, a hitvány rendszereket és az embereket, akik nem hajlandóak fejlődni, íróként, szónokként, gyanús nigériaiként -
(Laughter)
(Nevetés)
I feel like my purpose is to be this cat.
Úgy érzem, életem értelme, hogy ilyen állatfaj legyek.
(Laughter)
(Nevetés)
I am the person who is looking at other people, like, "I need you to fix it." That is me. I want us to leave this world better than we found it. And how I choose to effect change is by speaking up, by being the first and by being the domino.
Én vagyok az, akinek már a tekintetében ott van: "Ezt most rendbe kell hoznod." Ez vagyok én. Azt akarom, hogy a világ, amit itt hagyunk, jobb legyen, mint idejöttünkkor. A változtatáshoz választott utam pedig az, hogy felemelem a szavam, hogy én leszek az első dominó.
For a line of dominoes to fall, one has to fall first, which then leaves the other choiceless to do the same. And that domino that falls, we're hoping that, OK, the next person that sees this is inspired to be a domino. Being the domino, for me, looks like speaking up and doing the things that are really difficult, especially when they are needed, with the hope that others will follow suit. And here's the thing: I'm the person who says what you might be thinking but dared not to say. A lot of times people think that we're fearless, the people who do this, we're fearless. We're not fearless. We're not unafraid of the consequences or the sacrifices that we have to make by speaking truth to power. What happens is, we feel like we have to, because there are too few people in the world willing to be the domino, too few people willing to take that fall. We're not doing it without fear.
Ahhoz, hogy egy dominósor ledőlhessen, először egynek kell eldőlnie, aztán a többinek már nincs választása, dőlniük kell. Az első dominó ledőlésének látványa, OK, csak reménykedünk benne, a következő embert arra ösztönzi, hogy maga is dominó legyen. Az én dominóságom abban áll, hogy felemelem a szavam, és megteszem az igazán nehéz dolgokat, főleg, ha szükség van rájuk, abban a reményben, hogy mások majd követnek. És itt a lényeg: én mondom ki mindazt, amire tán önök is gondolnak, de sosem merték kimondani. Az emberek sokszor azt hiszik, hogy akik ezt csinálják, azokban nincs félelem. Nem vagyunk rettenthetetlenek. Számunkra sem közömbösek a következmények, vagy az áldozatok, melyeket amiatt kell hoznunk, hogy a hatalom szemébe mondjuk az igazságot. De úgy érezzük, meg kell tennünk, mert túl kevés ember van a világon, aki hajlandó dominónak lenni, és hajlandó elsőként ledőlni. Nem félelem nélkül tesszük ezt.
Now, let's talk about fear. I knew exactly what I wanted to be when I grew up. I was like, "I'm going to be a doctor!" Doctor Luvvie was the dream. I was Doc McStuffins before it was a thing.
Beszéljünk kicsit a félelemről! Én pontosan tudtam, mi akarok lenni, ha nagy leszek. Meg is mondtam: "Orvos leszek!" "Dr. Luvvie" – ez volt az álmom. Én már Dr. Plüssi voltam, mikor még ki sem találták.
(Laughter)
(Nevetés)
And I remember when I went to college, my freshman year, I had to take Chemistry 101 for my premed major. I got the first and last D of my academic career.
Emlékszem, hogy az egyetemi alapképzésem első évében fel kellett vennem főszakként a kémiát az orvosi diplomához. Meg is kaptam egyetemi pályafutásom első és utolsó elégségesét.
(Laughter)
(Nevetés)
So I went to my advisor, and I was like, "OK, let's drop the premed, because this doctor thing is not going to work, because I don't even like hospitals. So ..."
Felkerestem a tanácsadómat és azt mondtam neki: "OK, az orvosi előképzés felejtős, mert ez a doktorosdi nem fog menni, hiszen még a kórházakat sem bírom. Úgyhogy..."
(Laughter)
(Nevetés)
"Let's just consider that done for." And that same semester, I started blogging. That was 2003. So as that one dream was ending, another was beginning. And then what was a cute hobby became my full-time job when I lost my marketing job in 2010. But it still took me two more years to say, "I'm a writer." Nine years after I had started writing, before I said, "I'm a writer," because I was afraid of what happens without 401ks, without, "How am I going to keep up my shoe habit? That's important to me."
"Vegyük úgy, hogy ezzel végeztem." Még ugyanabban a félévben elkezdtem blogot írni. Ez 2003-ban volt. Amint a régi álom véget ért, egy másik elkezdődött. E jópofának tűnő hobbi később főállásommá lett, amikor 2010-ben elvesztettem marketinges munkámat. Még két évembe telt, míg azt mondhattam: "Író vagyok", Kilenc év telt el első írásom után, mire kimondhattam: "Író vagyok", annyira féltem, mi lesz velem a céges nyugdíjprogram nélkül, vagy hogy esetleg nem hódolhatok tovább obligát cipőmániámnak.
(Laughter)
(Nevetés)
So it took me that long to own this thing that was what my purpose was. And then I realized, fear has a very concrete power of keeping us from doing and saying the things that are our purpose. And I was like, "You know what? I'm not going to let fear rule my life. I'm not going to let fear dictate what I do." And then all of these awesome things started happening, and dominoes started to fall.
Szóval, ilyen soká tartott, mire magamévá tettem, ami az életcélom volt. Rájöttem, hogy a félelem nagyon határozottan visszatart attól, hogy azt tegyük és mondjuk, amire rendeltettünk. Akkor azt mondtam: "Tudjátok, mit? Nem engedem, hogy a félelem irányítsa az életemet. Nem engedem, hogy a félelem mondja meg, mit tegyek." És ekkor jöttek ezek a fantasztikus történések, és a dominóeffektus beindult.
So when I realized that, I was like, "OK, 2015, I turned 30, it's going to be my year of 'Do it anyway.' Anything that scares me, I'm going to actively pursue it." So, I'm a Capricorn. I like my feel solidly on the ground. I decided to take my first-ever solo vacation, and it was out of the country to the Dominican Republic. So on my birthday, what did I do? I went ziplining through the forests of Punta Cana. And for some odd reason, I had on business casual. Don't ask why.
Mikor erre rájöttem, arra gondoltam: "OK, 2015 van, betöltöttem a 30-at, ez lesz az én «Csináld minden áron» évem. Mindennek nekifogok, ami csak félelmet kelt bennem." Bak-szülött vagyok. Szeretek két lábbal, szilárdan állni a földön. Elhatároztam, hogy életemben először egyedül megyek nyaralni, méghozzá külföldre, a Dominikai Köztársaságba. Így hát mit csináltam a születésnapomon? Drótkötélpályán szeltem át Punta Cana erdeit. Valami különös okból "business casual"-t viseltem. Ne kérdezzék, miért.
(Laughter)
(Nevetés)
And I had an incredible time. Also, I don't like being submerged in water. I like to be, again, on solid ground. So I went to Mexico and swam with dolphins underwater. And then the cool thing that I did also that year that was my mountain was I wrote my book, "I'm Judging You: The Do-Better Manual," And I had to own --
Fantasztikusan éreztem magam. Víz alá sem szeretek merülni. Ismétlem, a szilárd talajt szeretem a lábam alatt. Úgyhogy elmentem Mexikóba, ahol delfinekkel úsztam a víz alatt. Az évben másik vagány húzásom, meghódításra váró csúcsom az volt, hogy megírtam a könyvemet: "Életértékelés, avagy hogyan csináld jobban?" Ehhez már vállalnom kellett -
(Applause)
(Taps)
that whole writing thing now, right? Yes. But the very anti-me thing that I did that year that scared the crap out of me -- I went skydiving. We're about to fall out of the plane. I was like, "I've done some stupid things in life. This is one of them."
ezt az egész íróság-mizériát, nemde? Úgy bizony. De a legvadabb dolog, amit abban az évben elkövettem, amitől halálra rettegtem magam – az ejtőernyőzés volt. Épp kiugrani készültünk a gépből, gondoltam, "baromságokat csináltam már az életben, hát ez is ilyen."
(Laughter)
(Nevetés)
And then we come falling down to Earth, and I literally lose my breath as I see Earth, and I was like, "I just fell out of a perfectly good plane on purpose."
Aztán zuhanni kezdtünk a Föld felé, szó szerint elállt a lélegzetem a látványtól, és az járt a fejemben: "Épp most ugrottam ki szándékosan egy teljesen ép gépből."
(Laughter)
(Nevetés)
"What is wrong with me?!" But then I looked down at the beauty, and I was like, "This is the best thing I could have done. This was an amazing decision." And I think about the times when I have to speak truth. It feels like I am falling out of that plane. It feels like that moment when I'm at the edge of the plane, and I'm like, "You shouldn't do this," but then I do it anyway, because I realize I have to. Sitting at the edge of that plane and kind of staying on that plane is comfort to me. And I feel like every day that I'm speaking truth against institutions and people who are bigger than me and just forces that are more powerful than me, I feel like I'm falling out of that plane. But I realize comfort is overrated. Because being quiet is comfortable. Keeping things the way they've been is comfortable. And all comfort has done is maintain the status quo. So we've got to get comfortable with being uncomfortable by speaking these hard truths when they're necessary. And I --
"Mi a fene bajom van?" De lenéztem az alattam elterülő szépségre, és azt gondoltam, "ez volt a legjobb, amit csak tehettem. Csodálatos döntés volt." Eszembe jut, milyen érzés, amikor ki kell mondanom az igazságot. Olyan, mint kiugrani abból a repülőgépből. Mint az a pillanat, amikor ott állok a gép ajtajában, és egy hang azt súgja: "ne csináld!", de mégis megteszem, mert tudom, hogy meg kell. A repülőgép küszöbén ülni úgy, hogy még a gépben vagyok, komfortos számomra. De minden nap, amikor kimondom az igazságot nálam tekintélyesebb intézményekkel és emberekkel, vagy szimplán nagyobb hatalommal szemben, olyan érzés, mint mikor kiugrom a gépből. De a komfortérzetet túlértékeljük. Mert csendben maradni kényelmes. Mindent a régiben hagyni kényelmes. A komfortérzet csak a status quo fenntartását szolgálja. Azáltal kell megbarátkoznunk a kellemetlenség érzetével, hogy kimondjuk az igazságot, amikor arra van szükség. És nekem...
(Applause)
(Taps)
And for me, though, I realize that I have to speak these truths, because honesty is so important to me. My integrity is something I hold dear. Justice -- I don't think justice should be an option. We should always have justice. Also, I believe in shea butter as a core value, and --
Nekem azért kell kimondanom az igazságot, mert az őszinteség fontos számomra. A belső integritásom az én drága kincsem. Úgy gondolom, az igazság nem választás kérdése. Mindig mellette kell döntenünk. A sheavajba vetett hitem is kulcsfontosságú, és...
(Laughter)
(Nevetés)
and I think the world would be better if we were more moisturized. But besides that, with these as my core values, I have to speak the truth. I have no other choice in the matter.
és úgy vélem, jobb lenne a világ, ha hidratáltabbak lennénk. De ezen alapértékek által determinálva ki kell mondanom az igazságot. Nincs más választásom.
But people like me, the professional troublemakers, should not be the only ones who are committed to being these dominoes who are always falling out of planes or being the first one to take this hit. People are so afraid of these acute consequences, not realizing that there are many times when we walk in rooms and we are some of the most powerful people in those rooms -- we might be the second-most powerful, third-most powerful. And I firmly believe that our job in those times is to disrupt what is happening. And then if we're not the most powerful, if two more of us band together, it makes us powerful. It's like cosigning the woman in the meeting, you know, the woman who can't seem to get her word out, or just making sure that other person who can't make a point is being heard. Our job is to make sure they have room for that. Everyone's well-being is community business. If we made that a point, we'd understand that, for the times when we need help, we wouldn't have to look around so hard if we made sure we were somebody else's help.
De nemcsak a hozzám hasonló hivatásos bajkeverőknek kellene dominóknak lenniük, akik mindig kiugranak a gépből, vagy hajlandók elsőként kockáztatni. Olyannyira rettegünk váratlan következményektől, hogy sokszor észre sem vesszük, ha egy szobába belépve talán a legerősebbek között vagyunk; talán a második vagy harmadik legerősebbek vagyunk. Szilárdul hiszem, hogy ilyenkor az a dolgunk, hogy megbontsuk a rendet. És ha nem mi vagyunk a legerősebbek, de még két másikkal összefogunk, az megerősít minket. Mint mikor férfiként pártfogásba vesszük a nőt a meetingen, tudják, a nőt, aki enélkül szót sem kaphatna, vagy csak biztosítjuk, hogy ha valaki fel akar szólalni, ne fojtsák belé a szót. A mi dolgunk biztosítani e lehetőségeket. Az emberek jóléte közös ügyünk. Ha ezt szem előtt tartjuk, rájövünk, hogy ínséges időkben nem kell oly lázasan segítségért kutatnunk, ha magunk is segítünk másokon.
And there are times when I feel like I have taken very public tumbles and falls, like the time when I was asked to speak at a conference, and they wanted me to pay my way there. And then I did some research and found out the white men who spoke there got compensated and got their travel paid for. The white women who spoke there got their travel paid for. The black women who spoke there were expected to actually pay to speak there. And I was like, "What do I do?" And I knew that if I spoke up about this publicly, I could face financial loss. But then I also understood that my silence serves no one. So I fearfully spoke up about it publicly, and other women started coming out to talk about, "I, too, have faced this type of pay inequality." And it started a conversation about discriminatory pay practices that this conference was participating in.
Van, hogy úgy érzem, közröhej tárgyaként bukdácsolok a nyílt színen. Egyszer pl. felkértek, hogy beszéljek egy konferencián, de nekem kellett volna állnom az útiköltségemet. Kicsit utánanéztem a dolognak, és kiderült, hogy a konferencián előadó fehér férfiak tiszteletdíjat, és útiköltség-térítést is kapnak. A fehér női előadóknak csak útiköltségüket térítették. A fekete nőknek meg egyenesen fizetniük kellett azért, hogy előadhassanak. Azt gondoltam: "Mi a frászt csináljak?" Tudtam, hogyha ezt nyilvánosan szóvá teszem, anyagi kár érhet. De azt is megértettem, hogy hallgatásom senkit sem szolgál. Úgyhogy félve bár, de nyilvánosan szólaltam fel a dolog ellen, és más nők is nyíltan kezdtek el erről beszélni: "Én is ezzel az egyenlőtlen díjazással szembesültem!" És párbeszéd kezdődött a diszkriminatív díjazási gyakorlatról, amely ezt a konferenciát is jellemezte.
I felt like I was the domino the time I read a disturbing memoir by a public figure and wrote a piece about it. I knew this person was more powerful than me and could impact my career, but I was like, "I've got to do this. I've got to sit at the edge of this plane," maybe for two hours. And I did. And I pressed "Publish," and I ran away.
Úgy éreztem magam, mint az első dominó: elolvastam egy közéleti személyiség nyugtalanító feljegyzését, és cikket írtam róla. Tudtam, hogy az illetőnek hatalmában áll tönkretenni a karrieremet, mégis úgy éreztem: "Meg kell tennem. Ha kell, két órán át is ott ülök a repülőgép ajtajában". Így is tettem, rákattintottam a "Közzététel"-re, és elfutottam.
(Laughter)
(Nevetés)
And I came back to a viral post and people being like, "Oh my God, I'm so glad somebody finally said this." And it started a conversation about mental health and self-care, and I was like, "OK. Alright. This thing that I'm doing, I guess, alright, it's doing something."
A posztom víruskén terjedt, a reakciók pedig: "Te jó ég, úgy örülök, hogy valaki végre kimondta!" És párbeszéd kezdődött a mentális egészség és öngondoskodás témájában, és akkor azt mondtam: "OK. rendben. Úgy néz ki, hogy amit csinálok, annak hatása is van."
And then so many people have been the domino when they talk about how they've been assaulted by powerful men. And it's made millions of women join in and say, "Me Too." So, a shout-out to Tarana Burke for igniting that movement.
Sok ember volt már dominó, pl. amikor beszéltek a hatalommal bíró férfiaktól elszenvedett zaklatásokról. Nők milliói csatlakoztak és mondták ki: "Velem is megtörtént." Nagy tapsot kérek Tarana Burke-nek, aki beindította ezt a mozgalmat.
(Applause)
(Taps)
People and systems count on our silence to keep us exactly where we are. Now, being the domino sometimes comes down to being exactly who you are. So, I've been a shady somebody since I was three.
Emberek s rendszerek némaságunkra számítanak, hogy elnyomhassanak. A dominóság felvállalása néha egyet jelent azzal, hogy önmagunk vagyunk. Én már hároméves korom óta gyanús alak vagyok.
(Laughter)
(Nevetés)
This is me on my third birthday. But I've been this girl all my life, and I feel like even that's been the domino, because in a world that wants us to walk around as representatives of ourselves, being yourself can be a revolutionary act. And in a world that wants us to whisper, I choose to yell.
Ez én vagyok a harmadik születésnapomon. De egész életemben ez a lány voltam, és a dominóságom is ebből fakad, mert egy olyan világban, amelyben saját magunkat kell képviselnünk, önmagunknak lenni forradalmi tett. Olyan világban, amely azt várja el, hogy suttogjunk, én az ordítást választom.
(Applause)
(Taps)
When it's time to say these hard things, I ask myself three things. One: Did you mean it? Two: Can you defend it? Three: Did you say it with love? If the answer is yes to all three, I say it and let the chips fall. That's important. That checkpoint with myself always tells me, "Yes, you're supposed to do this." Telling the truth -- telling thoughtful truths -- should not be a revolutionary act. Speaking truths to power should not be sacrificial, but they are. But I think if more of us chose to do this for the greater good, we'd be in better spaces than we are right now.
A kemény dolgok kimondását igénylő helyzetekben három dolgot kérdezek magamtól: Egy: Tényleg így gondolod? Kettő: Meg tudod védeni az álláspontodat? Három: A szeretet mondatja ezt veled? Ha mindháromra igen a válasz, kimondom, és hadd szóljon! Ez fontos. Ez a belső ellenőrzőpont mindig megmondja nekem: "Igen, ezt kell tenned." Az igazság, a velős igazságok kimondásának nem szabadna forradalmi tettnek számítania. A hatalom szembesítésének az igazsággal nem szabadna áldozatot követelnie. De úgy vélem, ha többen választanánk ezt az utat a nagyobb jó érdekében, jobb világban élhetnénk, mint most.
Speaking of the greater good, I think we commit ourselves to telling truths to build bridges to common ground, and bridges that aren't based on truth will collapse. So it is our job, it is our obligation, it is our duty to speak truth to power, to be the domino, not just when it's difficult -- especially when it's difficult.
A nagyobb jót illetően, az igazság kimondása melletti elkötelezettségünk közös platformhoz vezető híd lehet, a nem az igazságra épülő hidak pedig le fognak omlani. A mi dolgunk, a mi kötelességünk, a mi feladatunk, hogy szembesítsük a hatalmat az igazsággal, és dominók legyünk, nem szimplán, amikor ez nehéz, hanem főleg akkor, amikor ez nehéz.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)