Last year when I was here, I was speaking to you about a swim which I did across the North Pole. And while that swim took place three years ago, I can remember it as if it was yesterday. I remember standing on the edge of the ice, about to dive into the water, and thinking to myself, I have never ever seen any place on this earth which is just so frightening. The water is completely black. The water is minus 1.7 degrees centigrade, or 29 degrees Fahrenheit. It's flipping freezing in that water. And then a thought came across my mind: if things go pear-shaped on this swim, how long will it take for my frozen body to sink the four and a half kilometers to the bottom of the ocean? And then I said to myself, I've just got to get this thought out of my mind as quickly as possible. And the only way I can dive into that freezing cold water and swim a kilometer is by listening to my iPod and really revving myself up, listening to everything from beautiful opera all the way across to Puff Daddy, and then committing myself a hundred percent -- there is nothing more powerful than the made-up mind -- and then walking up to the edge of the ice and just diving into the water.
A múlt évben, amikor itt jártam, meséltem önöknek az úszásomról az Északi Sarkon. És bár ez az úszás három évvel ezelőtt történt, úgy emlékszem rá, mint ha tegnap lett volna. Emlékszem, amint ott állok a jég szélén, készülve a vízbe merülésre, és arra gondolva, hogy soha még nem láttam a földön ehhez hasonlóan félelmetes helyet. A víz teljesen fekete. Hőmérséklete mínusz 1.7 Celsius fok, vagy 29 Fahrenheit. Ennek a víznek már a látványa is dermesztő. Aztán az jutott eszembe: ha valami balul üt ki az úszás közben, mennyi időre lesz szüksége a fagyott testemnek megtenni azt a négy és fél kilométert az óceán fenekéig? Aztán azt mondtam magamnak, hogy ettől a gondolattól meg kell szabadulnom, amilyen gyorsan csak lehet. Az egyetlen módja, hogy belemerüljek a jéghideg vízbe, és leússzam az egy kilométeres távot, ha iPod-omat hallgatva fölpörgetem magam, mindent meghallgatva egy gyönyörű operától, a Puff Daddy-ig, majd száz százalékosan belevetem magam, semmi sem erősebb, mint az elhatározás, aztán kisétálok a jég szélére, és belemerülök a vízbe.
And that swim took me 18 minutes and 50 seconds, and it felt like 18 days. And I remember getting out of the water and my hands feeling so painful and looking down at my fingers, and my fingers were literally the size of sausages because -- you know, we're made partially of water -- when water freezes it expands, and so the cells in my fingers had frozen and expanded and burst. And the most immediate thought when I came out of that water was the following: I'm never, ever going to do another cold water swim in my life again.
Ez az úszás 18 perc 50 másodpercig tartott, de 18 napnak tűnt. És emlékszem, amint kijöttem a vízből, fájó kezekkel, lenéztem az ujjaimra, és az ujjaim szó szerint virsli méretűre dagadtak, mert -- tudják, részben magunk is vízből vagyunk -- amikor a víz megfagy, kitágul, és így az ujjaim sejtjei is megfagytak és kitágultak, és sajogtak. Az első gondolatom, amikor kiléptem a vízből, ez volt: Soha többé nem fogok még egyszer hideg vízben úszni, életemben.
Anyway, last year, I heard about the Himalayas and the melting of the -- (Laughter) and the melting of the glaciers because of climate change. I heard about this lake, Lake Imja. This lake has been formed in the last couple of years because of the melting of the glacier. The glacier's gone all the way up the mountain and left in its place this big lake. And I firmly believe that what we're seeing in the Himalayas is the next great, big battleground on this earth. Nearly two billion people -- so one in three people on this earth -- rely on the water from the Himalayas. And with a population increasing as quickly as it is, and with the water supply from these glaciers -- because of climate change -- decreasing so much, I think we have a real risk of instability. North, you've got China; south, you've India, Pakistan, Bangladesh, all these countries.
A múlt évben viszont, hallottam a Himalájáról, és az olvadó -- (Nevetés) és a klímaváltozás miatt olvadó gleccserekről. Hallottam erről a tóról, az Imja tóról is. Ez a tó az utóbbi néhány évben alakult ki, a gleccser olvadása miatt. A gleccser visszahúzódott a hegyre, maga mögött hagyva ezt a nagy tavat. Határozott meggyőződésem, hogy amit a Himalájában látunk, az a következő nagy, nagy harcmező ezen a Földön. Közel kétmilliárd embert -- azaz három emberből egyet a földön -- a Himalája vize éltet. És a népesség ilyen növekedése mellett, az e gleccserekből származó vízkészlet a klímaváltozás miatt -- olyan mértékben csökken, azt hiszem, valódi kockázattal kell számolnunk. Északon Kína; délen India, Pakisztán, Banglades, valamennyien érintettek.
And so I decided to walk up to Mt. Everest, the highest mountain on this earth, and go and do a symbolic swim underneath the summit of Mt. Everest. Now, I don't know if any of you have had the opportunity to go to Mt. Everest, but it's quite an ordeal getting up there. 28 great, big, powerful yaks carrying all the equipment up onto this mountain -- I don't just have my Speedo, but there's a big film crew who then send all the images around the world. The other thing which was so challenging about this swim is not just the altitude. I wanted to do the swim at 5,300 meters above sea level. So it's right up in the heavens. It's very, very difficult to breath. You get altitude sickness. I feels like you've got a man standing behind you with a hammer just hitting your head all the time.
Ezért elhatároztam, hogy felmegyek a Mt. Everest-re, a Föld legmagasabb hegyére, és végrehajtok egy jelképes úszást a Mt. Everest csúcsának tövében. Nem tudom, volt-e önök közül valakinek lehetősége eljutni a Mt. Everest-re, de elég gyötrelmes dolog odajutni. 28 hatalmas és erős jak cipeli fel a felszerelést a hegyre -- nem csak a Speedo úszónadrágomat vittem. Ott volt velem egy népes filmes stáb is, hogy képeket küldjön szerte a világba. Volt egy másik kihívást jelentő dolog is ebben az úszásban, nem csak a tengerszint feletti magasság. Ezt az úszást 5300 méterrel a tengerszint felett akartam teljesíteni. Szóval ez jó magasan van. Ott már nagyon nehéz a légzés. Fenyeget a magassági betegség. Úgy érzed, mintha állna mögötted valaki egy kalapáccsal, és mintha folyamatosan ütné a fejedet.
That's not the worst part of it. The worst part was this year was the year where they decided to do a big cleanup operation on Mt. Everest. Many, many people have died on Mt. Everest, and this was the year they decided to go and recover all the bodies of the mountaineers and then bring them down the mountain. And when you're walking up the mountain to attempt to do something which no human has ever done before, and, in fact, no fish -- there are no fish up there swimming at 5,300 meters -- When you're trying to do that, and then the bodies are coming past you, it humbles you, and you also realize very, very clearly that nature is so much more powerful than we are.
És nem is ez a legrosszabb benne. A legrosszabb az volt, hogy éppen ebben az évben döntöttek úgy, hogy megtisztítják a Mt. Everest-et. Sok, sok ember halt meg az Everest-en, és ez volt az az év, amikor úgy döntöttek, hogy összegyűjtik a hegymászók holttestét, és lehozzák a hegyről. És [mindez pont akkor történik] amikor mész felfelé a hegyre, hogy megpróbálj valami olyat tenni, amit ember, de még hal sem csinált soha korábban. 5300 méteres magasságban nem úszkálnak halak. Amikor ezzel próbálkozol, miközben holttesteket visznek el melletted, az alázatot vált ki belőled, és nagyon világossá teszi számodra, hogy a természet sokkal hatalmasabb, nálunk.
And we walked up this pathway, all the way up. And to the right hand side of us was this great Khumbu Glacier. And all the way along the glacier we saw these big pools of melting ice. And then we got up to this small lake underneath the summit of Mt. Everest, and I prepared myself the same way as I've always prepared myself, for this swim which was going to be so very difficult. I put on my iPod, I listened to some music, I got myself as aggressive as possible -- but controlled aggression -- and then I hurled myself into that water.
Hát ezen az ösvényen kapaszkodtunk felfelé. Jobbra tőlünk volt ez a hatalmas Khumbu gleccser. A gleccser mellett haladva láttuk ezeket a jég olvadásából született tavakat. Majd elértük ezt a kis tavat a Mt. Everest tövében, és készülődni kezdtem, ahogy mindig szoktam, erre az úszásra, ami nehéznek ígérkezett. Bekapcsoltam az iPod-omat, hallgattam egy kis zenét, hogy olyan agresszív legyek, amilyen csak lehetek -- persze kontrollált agresszióról van szó -- majd beleugrottam a vízbe.
I swam as quickly as I could for the first hundred meters, and then I realized very, very quickly, I had a huge problem on my hands. I could barely breathe. I was gasping for air. I then began to choke, and then it quickly led to me vomiting in the water. And it all happened so quickly: I then -- I don't know how it happened -- but I went underwater. And luckily, the water was quite shallow, and I was able to push myself off the bottom of the lake and get up and then take another gasp of air. And then I said, carry on. Carry on. Carry on. I carried on for another five or six strokes, and then I had nothing in my body, and I went down to the bottom of the lake. And I don't where I got it from, but I was able to somehow pull myself up and as quickly as possible get to the side of the lake. I've heard it said that drowning is the most peaceful death that you can have. I have never, ever heard such utter bollocks. (Laughter) It is the most frightening and panicky feeling that you can have.
Olyan gyorsan úsztam, ahogy csak tudtam, az első száz méteren, aztán hirtelen észrevettem, hogy súlyos problémám van a kezeimmel. Alig tudtam lélegezni. Levegőért kapkodtam. Aztán fulladás jött rám, aminek hatására hányni kezdtem a vízbe. Mindez olyan gyorsan történt, hogy -- nem is tudom hogyan -- a víz alá kerültem. Szerencsére a víz elég sekély volt, így el tudtam lökni magam a tó fenekétől és felemelkedve levegőhöz jutottam. Aztán azt mondtam, tarts ki. Tarts ki! Tarts ki! Még öt vagy hat karcsapást bírtam, aztán teljesen elhagyott az erőm, és lemerültem a tó fenekére. Nem tudom, hogyan, de valahogy mégis képes voltam felhúzni magam, és amilyen gyorsan csak tudtam, partra vergődtem. Egyszer azt hallottam, hogy a fulladás a lehető legbékésebb halál. Sosem hallottam még ekkora baromságot. (Nevetés) Ez a legfélelmetesebb és legrémisztőbb érzés, amit ember érezhet.
I got myself to the side of the lake. My crew grabbed me, and then we walked as quickly as we could down -- over the rubble -- down to our camp. And there, we sat down, and we did a debrief about what had gone wrong there on Mt. Everest. And my team just gave it to me straight. They said, Lewis, you need to have a radical tactical shift if you want to do this swim. Every single thing which you have learned in the past 23 years of swimming, you must forget. Every single thing which you learned when you were serving in the British army, about speed and aggression, you put that to one side. We want you to walk up the hill in another two days' time. Take some time to rest and think about things. We want you to walk up the mountain in two days' time, and instead of swimming fast, swim as slowly as possible. Instead of swimming crawl, swim breaststroke. And remember, never ever swim with aggression. This is the time to swim with real humility.
Partra vonszoltam magam. A stáb tagjai megragadtak, aztán amilyen gyorsan csak tudtunk, lementünk -- a köveken keresztül -- a táborhelyünkre. Ott aztán leültünk, és eltöprengtünk azon, hogy mit rontottunk el fent a Mt. Everest-en. A csapat nyíltan a szemembe mondta. Azt mondták: Lewis, gyökeresen változtatnod kell a módszereden, ha le akarod úszni ezt a távot. Mindent, amit az úszásról tanultál az elmúlt 23 évben, el kell felejtened. Mindent, amit a brit hadseregben tanultál a sebességről és agresszivitásról, félre kell tenned. Azt akarjuk, hogy két nap múlva újra gyalogolj fel a "dombra". Szánj egy kis időt a pihenésre, és gondold át a dolgokat. Azt akarjuk, hogy két nap múlva újra mássz fel a hegyre, és ahelyett, hogy gyorsan úsznál, ússz olyan lassan, ahogy csak tudsz. Gyorsúszás helyett a mellúszást válaszd. És ne feledd: soha ne ússz agresszíven! Ez most az alázatos úszás ideje.
And so we walked back up to the mountain two days later. And I stood there on the edge of the lake, and I looked up at Mt. Everest -- and she is one of the most beautiful mountains on the earth -- and I said to myself, just do this slowly. And I swam across the lake. And I can't begin to tell you how good I felt when I came to the other side.
Így aztán két nap múlva újra felmentünk a hegyre. Ott álltam a tó partján, felnéztem a Mt. Everest-re -- a Föld egyik leggyönyörűbb hegycsúcsára -- és azt mondtam magamban: csak lassan! És átúsztam a tavat. És el nem tudom mondani önöknek, milyen jó érzés volt átérni a másik partra.
But I learned two very, very important lessons there on Mt. Everest, and I thank my team of Sherpas who taught me this. The first one is that just because something has worked in the past so well, doesn't mean it's going to work in the future. And similarly, now, before I do anything, I ask myself what type of mindset do I require to successfully complete a task. And taking that into the world of climate change -- which is, frankly, the Mt. Everest of all problems -- just because we've lived the way we have lived for so long, just because we have consumed the way we have for so long and populated the earth the way we have for so long, doesn't mean that we can carry on the way we are carrying on. The warning signs are all there. When I was born, the world's population was 3.5 billion people. We're now 6.8 billion people, and we're expected to be 9 billion people by 2050.
Megtanultam azonban két nagyon, nagyon fontos leckét a Mt. Everest-en. Köszönet ezért a sherpáknak, akik tanítottak. Az első dolog, hogy csupán mert valami jól működött a múltban, nem jelenti azt, hogy a jövőben is így lesz. És hasonlóképpen, most, mielőtt bármibe belekezdek, felteszem a kérdést, hogy milyen szemléletre van szükségem a feladat sikeres végrehajtásához. És mindezt lefordítva a klímaváltozás világára, ami, őszintén szólva a problémák Mt. Everest-je, pontosan azért, mert úgy éltünk, ahogy éltünk, hosszú ideig, és mert úgy fogyasztottunk, ahogy fogyasztottunk, és ahogy benépesítettük a Földet hosszú időn keresztül, nem jelenti azt, hogy úgy folytathatjuk, ahogy eddig tettük. A figyelmeztető jelek itt vannak körülöttünk. Amikor születtem, a Földön 3,5 milliárd ember élt. Most 6,8 milliárd, ami 9 milliárdra nő majd 2050-re.
And then the second lesson, the radical, tactical shift. And I've come here to ask you today: what radical tactical shift can you take in your relationship to the environment, which will ensure that our children and our grandchildren live in a safe world and a secure world, and most importantly, in a sustainable world? And I ask you, please, to go away from here and think about that one radical tactical shift which you could make, which will make that big difference, and then commit a hundred percent to doing it. Blog about it, tweet about it, talk about it, and commit a hundred percent, because very, very few things are impossible to achieve if we really put our whole minds to it.
Aztán itt van a második lecke, a radikális szemléletváltás. Azért vagyok most itt, hogy feltegyem önöknek a kérdést: milyen radikális szemléletváltást tehetnek a környezethez való viszonyukban, ami biztosítja, hogy gyermekeink és unokáink egy biztonságos világban, nyugodt körülmények között élhessenek, és ami a legfontosabb: fenntartható körülmények között? Kérem önöket, úgy menjenek haza innen, hogy elgondolkodnak erről a radikális szemléletváltásról, ami képes lesz ezt a nagy változást létrehozni, aztán pedig szánják el magukat száz százalékig ennek a bizonyos valaminek a végrehajtására, blogoljanak, tweet-eljenek, beszéljenek róla, és csinálják teljes odaadással. Mert nagyon, nagyon kevés dolgot lehetetlen elérni, ha igazán akarjuk.
So thank you very, very much.
Köszönöm, nagyon köszönöm.
(Applause)
(Taps)