Yogi Berra, a US baseball player and philosopher, said, "If we don't know where we're going, we might not get there." Accumulating scientific knowledge is giving us greater insights, greater clarity, into what our future might look like in a changing climate and what that could mean for our health. I'm here to talk about a related aspect, on how our emissions of greenhouse gases from burning of fossil fuels is reducing the nutritional quality of our food.
Yogi Berra amerikai baseballjátékos, modern korunk bölcse mondta egyszer: "Ha nem tudjuk, hova megyünk, előfordulhat, hogy sosem érkezünk meg." Tudományos ismereteink segítségével ma jobban értjük és világosabban látjuk, milyen jövő elé nézünk a klímaváltozás korában, és milyen hatása lehet ennek az egészségünkre. Ma arról szeretnék beszélni, mik a következményei annak, hogy a fosszilis üzemanyagok elégetése során keletkezett üvegházhatású gázok csökkentik élelmiszereink tápanyagértékét.
We'll start with the food pyramid. You all know the food pyramid. We all need to eat a balanced diet. We need to get proteins, we need to get micronutrients, we need to get vitamins. And so, this is a way for us to think about how to make sure we get what we need every day so we can grow and thrive.
Kezdjük a táplálkozási piramissal. Ezt mindannyian jól ismerjük. Kiegyensúlyozott étrendre mindenkinek szüksége van. Szükségünk van fehérjékre, szükségünk van mikrotápanyagokra, és szükségünk van vitaminokra. Ez tehát egy lehetőség arra, hogy átgondoljuk, hogyan juthatunk hozzá napi szükségleteinkhez egészségünk fenntartása érdekében.
But we eat not just because we need to, we also eat for enjoyment. Bread, pasta, pizza -- there's a whole range of foods that are culturally important. We enjoy eating these. And so they're important for our diet, but they're also important for our cultures.
De nem csak azért eszünk, mert kell. Azért is eszünk, mert enni jó. Itt van a kenyér, a tészta, a pizza és még jó pár élelmiszer, ami fontos szerepet tölt be emberi kultúránkban. Imádunk ilyesmit enni. Ezek tehát táplálkozási és kulturális szempontból is fontosak.
Carbon dioxide has been increasing since the start of the Industrial Revolution, increasing from about 280 parts per million to over 410 today, and it continues to increase. The carbon that plants need to grow comes from this carbon dioxide. They bring it into the plant, they break it apart into the carbon itself, and they use that to grow. They also need nutrients from the soil. And so yes, carbon dioxide is plant food.
A szén-dioxid szintje az ipari forradalom óta folyamatosan nő. Koncentrációja 280 ppm (rész/millió) értékről napjainkra 410 ppm-re növekedett, és tovább nő. A növények a növekedéshez szükséges szénmennyiséget szén-dioxidból nyerik. Magukba szívják és lebontják, hogy kivonják belőle a szenet. A talajból is vesznek fel tápanyagokat. A szén-dioxid tehát a növények élelmiszere,
And this should be good news, of rising carbon dioxide concentrations, for food security around the world, making sure that people get enough to eat every day. About 820 million people in the world don't get enough to eat every day. So there's a fair amount written about how higher CO2 is going to help with our food security problem. We need to accelerate our progress in agricultural productivity to feed the nine to 10 billion people who will be alive in 2050 and to achieve the Sustainable Development Goals, particularly the Goal Number 2, that is on reducing food insecurity, increasing nutrition, increasing access to the foods that we need for everyone. We know that climate change is affecting agricultural productivity. The earth has warmed about one degree centigrade since preindustrial times. That is changing local temperature and precipitation patterns, and that has consequences for the agricultural productivity in many parts of the world. And it's not just local changes in temperature and precipitation, it's the extremes. Extremes in terms of heat waves, floods and droughts are significantly affecting productivity.
és ha azt nézzük, hogy a szén-dioxid koncentráció nő, élelmiszerellátási szempontból ez akár az egész világ számára jó hír is lehetne, hiszen lehetővé teszi, hogy minden nap mindenkinek elegendő élelem jusson. Ma 820 millió ember számára szerte a világon nincs elég táplálék. Sokan írtak már arról, hogy a megnövekedett CO2-koncentráció hogyan segíti a szükséges táplálékmennyiség biztosítását. Ahhoz, hogy 2050-ben elegendő élelmiszer jusson 9-10 milliárd embernek, növelnünk kell a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, és el kell érnünk a kitűzött Fenntartható Fejlődési Célokat, különösen a kettes számút, mely szerint fel kell számolnunk az éhezést, javítanunk kell az élelmiszerek tápanyagértékét, és biztosítanunk kell, hogy mindenki hozzájuthasson a szükséges élelemhez. Tudjuk, hogy a klímaváltozás befolyásolja a mezőgazdasági termelést. Tudjuk, hogy a Föld ma kb. egy fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti korban. Ez pedig a világ számos pontján kihat a hőmérsékletre és a csapadékmennyiségre, ami befolyásolja a mezőgazdaság termelékenységét. És nemcsak hőmérséklet- és csapadékváltozással kell számolnunk, hanem az extrém időjárással is. Olyasmire gondolok, mint a hőséghullámok, az árvizek és az aszályok, melyek komoly hatással vannak a termelékenységre.
And that carbon dioxide, besides making plants grow, has other consequences as well, that plants, when they have higher carbon dioxide, increase the synthesis of carbohydrates, sugars and starches, and they decrease the concentrations of protein and critical nutrients. And this is very important for how we think about food security going forward.
A megnövekedett szén-dioxid mennyiség azon túl, hogy segíti a növények fejlődését, más következményekkel is jár. Ha ugyanis a növények több szén-dioxidhoz jutnak, több szénhidrátot, cukrot és keményítőt állítanak elő, és ezzel csökken bennük a fehérjék és egyéb fontos tápanyagok koncentrációja. És ez élelmiszerbiztonsági szempontból nagyon fontos lehet a jövőben.
A couple of nights ago in the table talks on climate change, someone said that they're a five-sevenths optimist: that they're an optimist five days of the week, and this is a topic for the other two days.
Néhány napja egy klímaváltozásról szóló kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a szakértők ötheted részben optimisták: derűlátóak ugyanis a hét öt napján, a másik két napon pedig ezt beszélik meg.
When we think about micronutrients, almost all of them are affected by higher CO2 concentrations. Two in particular are iron and zinc. When you don't have enough iron, you can develop iron deficiency anemia. It's associated with fatigue, shortness of breath and some fairly serious consequences as well. When you don't have enough zinc, you can have a loss of appetite. It is a significant problem around the world. There's about one billion people who are zinc deficient. It's very important for maternal and child health. It affects development. The B vitamins are critical for a whole range of reasons. They help convert our food into energy. They're important for the functions of many of the physiologic activities in our bodies. And when you have higher carbon in a plant, you have less nitrogen, and you have less B vitamins.
Ha a mikrotápanyagokra gondolunk, ezeknek szinte mindegyikét érinti a magas CO2-koncentráció. Különösen kettőt: a vasat és a cinket. Ha nem jutunk elég vashoz, vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ennek tünetei például a fáradékonyság és a nehéz légzés, de néhány igen súlyos következménye is lehet ennek a hiánybetegségnek. Ha nem jutunk elég cinkhez, nem lesz étvágyunk. Ez is komoly probléma ma a világban. Körülbelül egymilliárd ember szenved cinkhiányban. A cink nagyon fontos az anyák és gyermekek egészségvédelmében. Hatással van a növekedésre. B-vitaminokra több okból is szükségünk van. Ezek segítenek abban, hogy az élelmet energiává alakítsuk át. Nagyon fontosak a test különböző fiziológiai feladatainak ellátásához. Ha a növényekben több a szén-dioxid, kevesebb bennük a nitrogén, és így kevesebb a B-vitamin is.
And it's not just us. Cattle are already being affected because the quality of their forage is declining. In fact, this affects every consumer of plants. And give a thought to, for example, our pet cats and dogs. If you look on the label of most of the pet and dog food, there's a significant amount of grain in those foods. So this affects everyone.
És nem csak rólunk, emberekről van szó. Érinti ez például a szarvasmarha-állományt is, hiszen a legelők minősége is romlik. Valójában érint mindenkit, aki növényi táplálékot fogyaszt. És gondoljuk kis kedvenceinkre: a cicákra és a kutyákra is. Ha megnézik a nekik készült eledelek címkéit, látják, ezekben is jelentős mennyiségű gabona van. Tehát mindenkit érint ez a probléma.
How do we know that this is a problem? We know from field studies and we know from experimental studies in laboratories. In the field studies -- and I'll focus primarily on wheat and on rice -- there's fields, for example, of rice that are divided into different plots. And the plots are all the same: the soil's the same, the precipitation's the same -- everything's the same. Except carbon dioxide is blown over some of the plots. And so you can compare what it looks like under today's conditions and under carbon dioxide conditions later in the century.
Honnan tudjuk, hogy gond van? Alátámasztják ezt terepkutatások, valamint laboratóriumi vizsgálatokra épülő kutatások is. Mit is takarnak a terepkutatások? És itt hadd korlátozzam a kérdést a búzára és a rizsre. Ebben az esetben például rizsföldeket vizsgálnak, melyeket parcellákra osztanak: mindig ugyanazokat a parcellákat nézik, ahol ugyanaz a talaj, ugyanaz a csapadékmennyiség, minden ugyanaz. Annyi a különbség, hogy egyes parcellák légkörébe több szén-dioxidot juttatnak. Így össze tudják hasonlítani a mai körülményeket azzal, ami az emelkedő szén-dioxid szint mellett a jövőben várható.
I was part of one of the few studies that have done this. We looked at 18 rice lines in China and in Japan and grew them under conditions that you would expect later in the century. And when you look at the results, the white bar is today's conditions, the red bar is conditions later in the century. So protein declines about 10 percent, iron about eight percent, zinc about five percent. These don't sound like really big changes, but when you start thinking about the poor in every country who primarily eat starch, that this will put people who are on the edge over the edge into frank deficiencies, creating all kinds of health problems.
Magam is részt vettem az egyik ilyen kutatásban. 18 rizstáblát tanulmányoztunk Kínában és Japánban. A termesztés ebben az esetben is olyan körülmények közt történt, amely az évszázad későbbi időszakában várható. Mutatom az eredményeket. A fehér oszlop a mai helyzetet mutatja, a piros pedig a jövőbelit. Ahogy látjuk, itt 10%-kal kevesebb a fehérjetartalom, kb. 8%-kal kevesebb a vas, és kb. 5%-kal kevesebb a cink. Ez nem tűnik nagy különbségnek, de ha belegondolunk a szegényebb rétegek helyzetébe, akik elsősorban keményítőtartalmú élelmiszereket fogyasztanak, ez a helyzet a már ma is nélkülözőnek még több nélkülözést jelent, és ez egyidejűleg sokféle egészségügyi problémát is okoz majd.
The situation is more significant for the B vitamins. When you look at vitamin B1 and vitamin B2, there's about a 17 percent decline. Pantothenic acid, vitamin B5, is about a 13 percent decline. Folate is about a 30 percent decline. And these are averages over the various experiments that were done. Folate is critical for child development. Pregnant women who don't get enough folate are at much higher risk of having babies with birth defects. So these are very serious potential consequences for our health as CO2 continues to rise.
A helyzet még súlyosabb a B-vitaminok esetében. Ha megnézzük a B1- és B2-vitamin szintjét, látjuk, hogy ez kb. 17%-kal kevesebb. A pantoténsav, vagyis a B5-vitamin szintje 13%-kal csökkent. A folsav 30%-kal. És itt most a kutatási mérések átlagáról beszélünk. A folsav fontos szerepet játszik a terhesség korai szakaszaiban. Azoknak a várandós nőknek, akik nem jutnak elég folsavhoz, nagyobb valószínűséggel születik gyermeke rendellenességgel. Ezek tehát nagyon komoly lehetséges egészségügyi következmények, ha a CO2-szintje tovább nő.
In another example, this is modeling work that was done by Chris Weyant and his colleagues, taking a look at this chain from higher CO2 to lower iron and zinc -- and they only looked at iron and zinc -- to various health outcomes. They looked at malaria, diarrheal disease, pneumonia, iron deficiency anemia, and looked at what the consequences could be in 2050. And the darker the color in this, the larger the consequences. So you can see the major impacts in Asia and in Africa, but also note that in countries such as the United States and countries in Europe, the populations also could be affected. They estimated about 125 million people could be affected. They also modeled what would be the most effective interventions, and their conclusion was reducing our greenhouse gases: getting our greenhouse gas emissions down by mid-century so we don't have to worry so much about these consequences later in the century.
Egy másik példa. Chris Weyant és kollégái azt modellezték, milyen következményei vannak a CO2 emelkedésének a vas és cink szintjére – ők csak a vasat és a cinket nézték –, és hogy mik a lehetséges egészségügyi kockázatok. Nézték a maláriát, a hasmenéses betegségeket, a tüdőgyulladást, a vashiányos vérszegénységet, és azt, mire számíthatunk 2050-re. Minél sötétebb egy adott szín, annál súlyosabbak a következmények. Láthatjuk tehát, hogy ez elsősorban Ázsiát és Afrikát érinti, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy például az Egyesült Államokban, vagy az európai országokban, szintén érintett a lakosság – becslések szerint mintegy 125 millió ember. A kutatók modellezték azt is, mi lenne a leghatékonyabb ellenlépés. Arra jutottak, hogy a megoldás az lenne, ha az évszázad közepéig csökkentenénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, így az évszázad második felében már nem kellene aggódnunk a következmények miatt.
These experiments, these modeling studies did not take climate change itself into account. They just focused on the carbon dioxide component. So when you put the two together, it's expected the impact is much larger than what I've told you.
Ezek a kísérletek, vagyis a modellezés magát a klímaváltozást nem vette figyelembe. Csak a szén-dioxidra koncentráltak. Ha viszont a két hatást összeadjuk, a várható következmények sokkal súlyosabbak, mint ahogy eddig bemutattam.
I'd love to be able to tell you right now how much the food you had for breakfast, the food you're going to have for lunch, has shifted from what your grandparents ate in terms of its nutritional quality. But I can't. We don't have the research on that. I'd love to tell you how much current food insecurity is affected by these changes. But I can't. We don't have the research on that, either. There's a lot that needs to be known in this area, including what the possible solutions could be. We don't know exactly what those solutions are, but we've got a range of options. We've got advancements in technologies. We've got plant breeding. We've got biofortification. Soils could make a difference. And, of course, it will be very helpful to know how these changes could affect our future health and the health of our children and the health of our grandchildren. And these investments take time. It will take time to sort all of these issues out. There is no national entity or business group that is funding this research. We need these investments critically so that we do know where we're going.
Nagyon szeretném elmondani önöknek, hogyan változott meg nagyszüleink kora óta a reggelink és az ebédünk tápanyagtartalom tekintetében. De nem tudom. Ezzel kapcsolatban nincsenek még kutatási eredményeink. Szeretnék választ adni arra is, hogy az élelmiszerellátás biztonságát hogyan befolyásolják ezek a tényezők, de erről sem tudok beszámolni. Ezzel kapcsolatban sincsenek eredményeink. Sok mindennek kell még utánajárnunk ezen a területen, ide értve azt is, hogy mik a lehetséges megoldások. Ma ugyanis nem tudjuk még pontosan, de egy sor lehetőségünk van. Fejlett technológia áll rendelkezésünkre. Aztán itt a növénynemesítés, a táplálék-összetétel biztosítás. A talajminőség is sokat jelenthet. És természetesen jó lenne tudni, hogy ezek a változások hogyan hatnak majd az egészségünkre, valamint gyermekeink és unokáink egészségére. Mindehhez viszont időre és pénzre van szükség. Sok időbe telik, míg minden kérdésünkre választ kapunk. Nincs olyan országos testület vagy üzleti csoport, aki az ilyen kutatásokat finanszírozná. Nagy szükségünk van pedig forrásokra, hogy meg tudjuk határozni az irányt.
In the meantime, what we can do is ensure that all people have access to a complete diet, not just those in the wealthy parts of the world but everywhere in the world. We also individually and collectively need to reduce our greenhouse gas emissions to reduce the challenges that will come later in the century.
Addig annyit tehetünk, hogy biztosítjuk, hogy mindenki teljes értékű élelmiszerekhez jusson hozzá – és nemcsak a föld gazdagabb részein, hanem mindenhol. Az is fontos, hogy egyénileg és társadalmi szinten is csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását és így a ránk váró kihívásokat.
It's been said that if you think education is expensive, try ignorance. Let's not. Let's invest in ourselves, in our children and in our planet.
Szoktuk mondani: "Ha az oktatás szerinted drága, gondolj bele, milyen drága a tudatlanság!" Ne jussunk el idáig. Vállaljunk anyagi áldozatot önmagunkért, a gyermekeinkért és a bolygónkért.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)