Suppose that two American friends are traveling together in Italy. They go to see Michelangelo's "David," and when they finally come face-to-face with the statue, they both freeze dead in their tracks. The first guy -- we'll call him Adam -- is transfixed by the beauty of the perfect human form. The second guy -- we'll call him Bill -- is transfixed by embarrassment, at staring at the thing there in the center. So here's my question for you: Which one of these two guys was more likely to have voted for George Bush, which for Al Gore?
Tegyük fel, hogy két amerikai barát utazik együtt Olaszországban. Elmennek megnézni Michelangelo "Dávidját", és amikor végre szemtől szemben állnak a szoborral, mindkettőjük lába földbe gyökerezik. Az egyiket -- nevezzük Ádámnak -- megigézi a tökéletes emberi test szépsége. A másikat -- nevezzük Billnek -- megdermeszti a zavar, hogy azt a dolgot kell bámulnia ott középen. A következő a kérdésem: melyikük szavazott vajon George Bushra, és melyikük Al Gore-ra?
I don't need a show of hands, because we all have the same political stereotypes. We all know that it's Bill. And in this case, the stereotype corresponds to reality. It really is a fact that liberals are much higher than conservatives on a major personality trait called openness to experience. People who are high in openness to experience just crave novelty, variety, diversity, new ideas, travel. People low on it like things that are familiar, that are safe and dependable.
Nem kell senkinek jelentkeznie, mert ugyanazok a politikai sztereotípiáink. Mind tudjuk, hogy Bill volt az. És ebben az esetben a sztereotípia megegyezik a valósággal. Tény, hogy sokkal inkább jellemző a liberálisokra, mint a konzervatívokra egy fő jellemvonás, az élményekre való nyitottság. Azok, akik jellemzően nyitottak az élményekre szomjúzzák az újdonságot, a változatosságot, az új ötleteket, az utazást. Akikre ez kevésbé jellemző, szeretik azt, ami megszokott, biztonságos és megbízható.
If you know about this trait, you can understand a lot of puzzles about human behavior, like why artists are so different from accountants. You can predict what kinds of books they like to read, what kinds of places they like to travel to and what kinds of food they like to eat. Once you understand this trait, you can understand why anybody would eat at Applebee's, but not anybody that you know.
Ha tudsz erről a jellemvonásról az emberi viselkedés sok furcsaságát megértheted. Megértheted, hogy miért különböznek annyira a művészek a könyvelőktől. Ki tudod következtetni, hogy milyen könyveket olvasnak, milyen helyekre szeretnek utazni és milyen ételeket szeretnek enni. Ha egyszer megértetted ezt a jellemvonást, meg tudod érteni hogy miért eszik bárki is a McDonaldsban, de senki azok közül, akit ismersz.
(Laughter)
(nevetés)
This trait also tells us a lot about politics. The main researcher of this trait, Robert McCrae, says that "Open individuals have an affinity for liberal, progressive, left-wing political views ..." They like a society which is open and changing, "... whereas closed individuals prefer conservative, traditional, right-wing views."
Ez a jellemvonás a politikáról is sokat elárul. A jellemvonás legfőbb kutatója, Robert McCrea szerint „A nyitott egyének vonzódnak a liberális, progresszív, baloldali nézetekhez” -- szeretik a nyitott és változó társadalmat -- „míg a zárkózott egyének előnyben részesítik a konzervatív, hagyományos, jobboldali nézeteket.” Ez a jellemvonás sokat elárul arról is, hogy az emberek milyen csoportokhoz csatlakoznak.
This trait also tells us a lot about the kinds of groups people join. Here's the description of a group I found on the web. What kinds of people would join "a global community ... welcoming people from every discipline and culture, who seek a deeper understanding of the world, and who hope to turn that understanding into a better future for us all"? This is from some guy named Ted.
Itt van egy csoport leírása, amit az interneten találtam. Milyen emberek csatlakoznak egy globális közösséghez, ami minden szakterület és kultúra képviselőit üdvözli, akik a világ alaposabb ismeretét kutatják és akik ezt a tudást egy szebb közös jövő szolgálatába remélik állitani? Valami TED nevű pasastól. (nevetés)
Well, let's see now. If openness predicts who becomes liberal, and openness predicts who becomes a TEDster, then might we predict that most TEDsters are liberal? Let's find out.
Lássuk, ha a nyitottság előrevetíti, hogy ki lesz liberális, és a nyitottság előrevetíti, hogy ki lesz TED résztvevő, akkor feltételezthetjük-e, hogy a legtöbb TED résztvevő liberális? Derítsük ki.
I'll ask you to raise your hand, whether you are liberal, left of center -- on social issues, primarily -- or conservative. And I'll give a third option, because I know there are libertarians in the audience. So please raise your hand -- in the simulcast rooms too. Let's let everybody see who's here. Please raise your hand if you'd say that you're liberal or left of center. Please raise your hand high right now. OK. Please raise your hand if you'd say you're libertarian. OK. About two dozen. And please raise your hand if you'd say you are right of center or conservative. One, two, three, four, five -- about eight or 10.
Azt fogom kérni, hogy emelje fel a kezét aki liberális vagy a középtől balra helyezkedik el -- társadalmi kérdésekről beszélünk, elsősorban -- vagy konzervatív, és adok egy harmadik lehetőséget, mert tudom, hogy van néhány libertariánus a közönség soraiban. Szóval, emelje fel a kezét most -- lent a közvetítő szobákban is, hadd lássa mindenki, ki van itt. Emelje fel a kezét aki liberálisnak vagy a középtől balra helyezkedőnek tartja magát. Magasra a kezeket! Rendben. Kérem emelje fel a kezét aki libertariánusnak vallja magát. OK, kb. -- két tucat. Emelje fel a kezét, aki a középtől jobbra helyezkedőnek vagy konzervatívnak tartja magát. Egy, kettő, három, négy, öt -- mondjuk kb. nyolc vagy tíz.
OK. This is a bit of a problem. Because if our goal is to seek a deeper understanding of the world, our general lack of moral diversity here is going to make it harder. Because when people all share values, when people all share morals, they become a team. And once you engage the psychology of teams, it shuts down open-minded thinking. When the liberal team loses,
OK. Ez egy kis gond. Mert ha az a célunk, hogy megértsük a világot, hogy a világ mélyebb megértését keressük, akkor az általános morális diverzitás hiánya itt ezt meg fogja nehezíteni. Mert amikor mindneki ugyanazokat az értékeket, ugyanazokat az erkölcsöket osztja, akkor egy csapatot alkotnak és ha egyszer belekezdtünk a csapatpszichológiába, az véget vet a nyitott gondolkodásnak. Amikor a liberális csapat veszít, ahogy 2004-ben,
[United States of Canada / Jesusland]
as it did in 2004, and as it almost did in 2000, we comfort ourselves.
és ahogy majdnem 2000-ben, megvigasztaljuk magunkat.
(Laughter)
(nevetés)
We try to explain why half of America voted for the other team. We think they must be blinded by religion
Próbáljuk megmagyarázni, hogy miért szavazott Amerika fele a másik csapatra. Azt gondoljuk, elvakította őket a vallás vagy egyszerűen a hülyeség.
[Post-election US map: America / Dumbf*ckistan]
or by simple stupidity.
(nevetés)
(Laughter)
(Applause)
(taps)
(Laughter)
Ha azt hiszed, hogy Amerika fele azért szavazott a Republikánusokra
So if you think that half of America votes Republican because they are blinded in this way, then my message to you is that you're trapped in a moral Matrix, in a particular moral Matrix. And by "the Matrix," I mean literally the Matrix, like the movie "The Matrix."
mert ilyen módon elvakultak, akkor azt üzenem neked, hogy egy morális mátrix rabja vagy, egy különleges morális mátrixé. És mátrix alatt szó szerint a mátrixot értem, mint a „Mátrix” c. filmben.
But I'm here today to give you a choice. You can either take the blue pill and stick to your comforting delusions, or you can take the red pill, learn some moral psychology and step outside the moral Matrix. Now, because I know --
De ma azért vagyok itt, hogy adjak egy választási lehetőséget. Választhatod a kék kapszulát és megmaradhatsz a tévhiteid kényelmében, vagy választhatod a piros kapszulát, tanulhatsz egy kis morális pszichológiát és kiléphetsz az morális mátrixból. Nos, mivel tudom –
(Applause)
(taps)
I assume that answers my question. I was going to ask which one you picked, but no need. You're all high in openness to experience, and it looks like it might even taste good, and you're all epicures. Anyway, let's go with the red pill, study some moral psychology and see where it takes us.
Rendben, azt hiszem ez megválaszolta a kérdést. Azt akartam kérdezni, melyiket választanátok, de szükségtelen. Mind nagyon nyitottak vagytok, és különben is, egész finomnak tűnik, és mind ínyencek vagytok. Akkor vegyük be a piros kapszulát! Tanuljunk egy kis morális pszichológiát, és lássuk, mire jutunk!
Let's start at the beginning: What is morality, where does it come from? The worst idea in all of psychology is the idea that the mind is a blank slate at birth. Developmental psychology has shown that kids come into the world already knowing so much about the physical and social worlds and programmed to make it really easy for them to learn certain things and hard to learn others. The best definition of innateness I've seen, which clarifies so many things for me, is from the brain scientist Gary Marcus. He says, "The initial organization of the brain does not depend that much on experience. Nature provides a first draft, which experience then revises. 'Built-in' doesn't mean unmalleable; it means organized in advance of experience." OK, so what's on the first draft of the moral mind? To find out, my colleague Craig Joseph and I read through the literature on anthropology, on culture variation in morality and also on evolutionary psychology, looking for matches: What sorts of things do people talk about across disciplines that you find across cultures and even species? We found five best matches, which we call the five foundations of morality.
Kezdjük az elején. Mi az erkölcs és honnan származik? A legrosszabb ötlet a pszichológiában hogy az agy születéskor egy üres tábla. A fejlődési pszichológia kimutatta, hogy a gyerekek már születésükkor rengeteget tudnak a fizikia és szociális világokról, és arra vannak programozva, hogy bizonyos dolgokat nagyon könnyen másokat nagyon nehezen tudjanak megtanulni. A legjobb meghatározás, amit a veleszületettségről láttam -- ez nagyon sok mindent tisztáz számomra -- Gary Marcus agykutatótól származik. Azt mondja „Az agy kezdeti elrendezése nem függ túlnyomóan a tapasztalatoktól. A természet ad egy első vázlatot, amit a tapasztalás később finomít. A beépített nem azt jelenti, hogy merev, azt jelenti, hogy a tapasztalat előtt rendszerezett.” OK, szóval mi áll a morális elme első vázlatán? Hogy kiderítsük, a kollégám Craig Joseph és én kiolvastuk az irodalmat az antropológiáról, az kultúrális morális variációról és az evolúcíós pszichológiáról, egyezéseket keresve. Miről beszélnek az emberek szaktárgyakon átívelően, mi az amit megtalálunk kultúrákon, sőt, fajokon átívelően? Találtunk öt – a legjobb öt egyezést, amiket mi az erkölcs öt pillérének nevezünk.
The first one is harm/care. We're all mammals here, we all have a lot of neural and hormonal programming that makes us really bond with others, care for others, feel compassion for others, especially the weak and vulnerable. It gives us very strong feelings about those who cause harm. This moral foundation underlies about 70 percent of the moral statements I've heard here at TED.
Az első a bántalom-törődés. Mind emlősök vagyunk, rengeteg idegi és hormonális programozással, ami arra késztet, hogy kötődjünk másokhoz, törődjünk másokkal, együttérezzünk másokkal, főleg a gyengékkel és sebezhetőekkel. Ezért nagyon erős érzéseink vannak azok iránt, akik másokat bántalmaznak. Ez az erkölcsi pillér az alapja a morális kijelentések kb. 70%á-nak, amit itt a TED-en hallottam.
The second foundation is fairness/reciprocity. There's actually ambiguous evidence as to whether you find reciprocity in other animals, but the evidence for people could not be clearer. This Norman Rockwell painting is called "The Golden Rule" -- as we heard from Karen Armstrong, it's the foundation of many religions. That second foundation underlies the other 30 percent of the moral statements I've heard here at TED.
A második pillér a igazságosság-kölcsönösség. A bizonyíték kétértelmű, hogy vajon a kölcsönösség megtalálható-e más állatoknál, de a bizonyíték emberek esetében nem is lehetne egyértelműbb. Ennek a Norman Rockwell festménynek a címe „Az arany szabály”, és erről természetesen hallottunk Karen Armstrongtól, mint megannyi vallás alapjáról. A második pillér alátámasztja a morális kijelentések másik 30%-át itt a TED-en.
The third foundation is in-group/loyalty. You do find cooperative groups in the animal kingdom, but these groups are always either very small or they're all siblings. It's only among humans that you find very large groups of people who are able to cooperate and join together into groups, but in this case, groups that are united to fight other groups. This probably comes from our long history of tribal living, of tribal psychology. And this tribal psychology is so deeply pleasurable that even when we don't have tribes, we go ahead and make them, because it's fun.
A harmadik pillér a csoporton belüli lojalitás. Az állatvilágban is találunk csoportokat – kooperatív csoportokat-- de ezek a csoportok vagy nagyon kicsik vagy kizárólag testvérekből állnak. Egyedül az emberek között találunk nagyon nagy csoportokat amik képesek együttműködni, csoportokat alkotni -- de ebben az esetben azért, hogy más csoportok ellen harcoljanak. Ez valószínűleg a hosszú törzsi életformánkból fakad, a törzsi pszichológiából. Ez a törzsi pszichológia annyira élvezetes, hogy amikor egyébként nincsenek törzseink, akkor is kialakítjuk őket, mert mókás.
(Laughter)
(nevetés)
Sports is to war as pornography is to sex. We get to exercise some ancient drives.
A sport az a háborúnak, ami a pornográfia a szexnek. Így ki tudjuk élni néhány ősi, ősi ösztönünket.
The fourth foundation is authority/respect. Here you see submissive gestures from two members of very closely related species. But authority in humans is not so closely based on power and brutality as it is in other primates. It's based on more voluntary deference and even elements of love, at times.
A negyedik pillér a tekintély-tisztelet. Itt egy alázatos gesztus látható két nagyon küzeli rokonságban álló faj tagjától -- de a tekintély az embereknél kevésbé szoros kapcsolatban áll az erővel és brutalitással, mint más főemlősöknél. Inkább az önkéntes tiszteletadáson alapul, időnként akár a még a szereteten is.
The fifth foundation is purity/sanctity. This painting is called "The Allegory Of Chastity," but purity is not just about suppressing female sexuality. It's about any kind of ideology, any kind of idea that tells you that you can attain virtue by controlling what you do with your body and what you put into your body. And while the political right may moralize sex much more, the political left is doing a lot of it with food. Food is becoming extremely moralized nowadays. A lot of it is ideas about purity, about what you're willing to touch or put into your body.
Az ötödik pillér a tisztaság-szentség. Ennek a festménynek a címe a „A szüzesség allegóriája”, a tisztaság azonban nem csak a női szexualitás elnyomásáról szól. Akármilyen ideológiára igaz, akármilyen gondolatra ami azt állítja, erényességet érhetsz el azáltal, hogy felügyeled, mit teszel a testeddel, hogy felügyeled, hogy mit teszel a testedbe. És míg a politikai jobboldal inkább a szexből csinál erkölcsi kérdést, a politikai baloldal nagyjából ugyanezt teszi az étellel. Az étel kezd igazán erkölcsi kérdéssé válni manapság, és ennek nagy része a tisztaságról szól, arról, hogy mit vagyunk hajlandóak megérinteni vagy elfogyasztani.
I believe these are the five best candidates for what's written on the first draft of the moral mind. I think this is what we come with, a preparedness to learn all these things. But as my son Max grows up in a liberal college town, how is this first draft going to get revised? And how will it end up being different from a kid born 60 miles south of us, in Lynchburg, Virginia?
Azt hiszem, ez az öt legjobb jelölt arra, hogy mi van a morális elménk első vázlatára írva. Azt hiszem, ezzel születünk, legalábbis a készséggel, hogy mindezeket megtanuljuk. De ahogy a fiam Max felnő egy liberális egyetemi városban, hogyan fog ez az első vázlat megváltozni? És hogyan lesz más, mint azé a gyereké, aki innen 60 mérfölddel délre született, Lynchburg, Virginia-ban?
To think about culture variation, let's try a different metaphor. If there really are five systems at work in the mind, five sources of intuitions and emotions, then we can think of the moral mind as one of those audio equalizers that has five channels, where you can set it to a different setting on every channel. My colleagues Brian Nosek and Jesse Graham and I made a questionnaire, which we put up on the web at www.YourMorals.org. And so far, 30,000 people have taken this questionnaire, and you can, too. Here are the results from about 23,000 American citizens. On the left are the scores for liberals; on the right, conservatives; in the middle, moderates. The blue line shows people's responses on the average of all the harm questions.
Hogy elképzeljük a kultúrális variációt, vegyünk egy másik metafórát. Ha tényleg öt rendszer működik az agyban – öt intuitív és érzelmi forrás -- akkor elképzelhetjük a morális elmét úgy, mint egy hangszínszabályozót öt csatornával, ahol mindegyik csatorna másik állásra állítható. A kollégáim, Brian Nosek, Jesse Graham és én összeállítottunk egy internetes kérdőívet ami elérhető a www.YourMorals.org címen. Eddig 30.000 ember töltötte ki a kérdőívet és ti is megtehetitek. Íme az eredmények. Ez itt kb. 23.000 amerikai állampolgár eredménye. A bal oldalon ábrázoltam a liberálisok pontszámait, a jobb oldalon a konzervatívokéit, középen a mérsékeltekéit. A kék vonal mutatja az emberek válaszait az összes bántalom kérdés átlagában.
So as you see, people care about harm and care issues. They highly endorse these sorts of statements all across the board, but as you also see, liberals care about it a little more than conservatives; the line slopes down. Same story for fairness. But look at the other three lines. For liberals, the scores are very low. They're basically saying, "This is not morality. In-group, authority, purity -- this has nothing to do with morality. I reject it." But as people get more conservative, the values rise. We can say liberals have a two-channel or two-foundation morality. Conservatives have more of a five-foundation, or five-channel morality.
Amint látjuk, az embereket érdekli a bántalom és törődés. Az ilyen típusú kijelentések általánosan magas pontszámot kapnak, de azt is látjuk, hogy a liberálisokat kicsit jobban érdekli, mint a konzervatívokat, a vonal lefelé ível. Ugyanez a helyzet a igazságossággal. De nézzük a másik három vonalat, a liberálisok pontszámai nagyon alacsonyak. A liberálisok alapvetően azt mondják „Nem, ez nem erkölcsi érték. Csoporton belüli tekintély, tisztaság -- ennek semmi köze az erkölcsiséghez. Ezt elutasítom.” De ahogy az emberek egyre konzervatívabbak, az értékek növekednek. Azt mondhatjuk, hogy a liberálisok erkölcsi rendje két-csatornás vagy két-pillérű. A konzervatívok erkölcsi rendje inkább öt-pillérű vagy öt-csatornás.
We find this in every country we look at. Here's the data for 1,100 Canadians. I'll flip through a few other slides. The UK, Australia, New Zealand, Western Europe, Eastern Europe, Latin America, the Middle East, East Asia and South Asia. Notice also that on all of these graphs, the slope is steeper on in-group, authority, purity, which shows that, within any country, the disagreement isn't over harm and fairness. I mean, we debate over what's fair, but everybody agrees that harm and fairness matter. Moral arguments within cultures are especially about issues of in-group, authority, purity.
Ugyanezt látjuk bármelyik országot is nézzük. Itt van 1100 kanadai eredménye. Gyorsan átlapozok néhány másik dián. Egyesült Királyság, Ausztrália, Új Zéland, Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Latin-Amerika, a Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Dél-Ázsia. Figyeljük meg azt is, hogy a grafikonok mindegyikén meredekebb a vonal a közösség, tekintély és tisztaság kérdésekben. Ami azt mutatja, hogy az országok semelyikében sem a bántalom és az igazságosság körül forog a vita. Mindenki – persze vitatkozunk azon, hogy mi az igazságos – de mindenki egyetért abban, hogy a bántalom és az igazságosság fontos. A kultúrák közötti morális viták kifejezetten a közösség, tekintély és tisztaság körül forognak.
This effect is so robust, we find it no matter how we ask the question. In a recent study, we asked people, suppose you're about to get a dog, you picked a particular breed, learned about the breed. Suppose you learn that this particular breed is independent-minded and relates to its owner as a friend and an equal. If you're a liberal, you say, "That's great!" because liberals like to say, "Fetch! Please."
Ez a hatás annyira erőteljes, hogy mindig megtaláljuk, akárhogy tesszük fel a kérdést. Egy felmérésben nem rég arra kértük az embereket, képzeljék el, hogy egy kutyát készülnek venni. Amikor kiválasztottál egy fajtát, új információkat kaptál arról a fajtáról. Tegyük fel, hogy megtudod, ez a fajta független és barátként és egyenrangúként viszonyul a gazdájához. Ha liberális vagy, azt mondod „Hű, ez remek!” mert a liberálisok szeretik azt mondani „Hozd vissza, légyszi!”
(Laughter)
(nevetés)
But if you're a conservative, that's not so attractive. If you're conservative and learn that a dog's extremely loyal to its home and family and doesn't warm up to strangers, for conservatives, loyalty is good; dogs ought to be loyal. But to a liberal, it sounds like this dog is running for the Republican nomination.
De ha konzervatív vagy, ez nem annyira vonzó. Ha konzervatív vagy, és megtudod, hogy egy kutya végtelenül hűséges az otthonához, a családjához és nem barátkozik könnyen idegenekkel, a konzervatívok számára -- a hűség jó -- egy kutya legyen hűséges. De egy liberálisnak ez úgy hangzik, mintha ez a kutya a Republikánus elnökjelöltségért indulna.
(Laughter)
(nevetés)
You might say, OK, there are differences between liberals and conservatives, but what makes the three other foundations moral? Aren't they the foundations of xenophobia, authoritarianism and puritanism? What makes them moral? The answer, I think, is contained in this incredible triptych from Hieronymus Bosch, "The Garden of Earthly Delights." In the first panel, we see the moment of creation. All is ordered, all is beautiful, all the people and animals are doing what they're supposed to be doing, are where they're supposed to be. But then, given the way of the world, things change. We get every person doing whatever he wants, with every aperture of every other person and every other animal. Some of you might recognize this as the '60s.
Szóval azt mondod, rendben, léteznek ezek a különbségek a liberálisok és konzervatívok között, de mi teszi ezt a három pillért morálissá? Ezek nem csupán az idegengyűlölet, a tekintélyelvűség és a puritanizmus alapkövei? Mitől morálisak? Hieronymus Bosch lenyűgöző triptichonja, „A gyönyörök kertje”, szerintem magában hordozza a választ. Az első táblán a teremtés pillanatát látjuk. Minden rendezett, minden gyönyörű, minden ember és állat teszi a saját dolgát, a maga helyén. De aztán, ahogy az lenni szokott, a dolgok megváltoznak. Minden ember azt csinál amit csak akar minden másik ember és állat összes testnyílásával. Néhányan talán felismerik ezt, mint a 60-as éveket.
(Laughter)
(nevetés)
But the '60s inevitably gives way to the '70s, where the cuttings of the apertures hurt a little bit more. Of course, Bosch called this hell. So this triptych, these three panels, portray the timeless truth that order tends to decay. The truth of social entropy.
De a 60-as évek elkerülhetetlenül a 70-es évekké válnak, ahol a testnyílások vágásai kicsit jobban fájnak. Természtesen Bosch ezt a pokolnak nevezte. Ez a triptichon, ez a három tábla ábrázolja az időtlen igazságot, miszerint a rend általában lehanyatlik. A szociális entrópia tétele.
But lest you think this is just some part of the Christian imagination where Christians have this weird problem with pleasure, here's the same story, the same progression, told in a paper that was published in "Nature" a few years ago, in which Ernst Fehr and Simon Gächter had people play a commons dilemma, a game in which you give people money, and then, on each round of the game, they can put money into a common pot, then the experimenter doubles what's there, and then it's all divided among the players. So it's a nice analog for all sorts of environmental issues, where we're asking people to make a sacrifice and they don't really benefit from their own sacrifice. You really want everybody else to sacrifice, but everybody has a temptation to free ride. What happens is that, at first, people start off reasonably cooperative. This is all played anonymously. On the first round, people give about half of the money that they can. But they quickly see other people aren't doing so much. "I don't want to be a sucker. I won't cooperate." So cooperation quickly decays from reasonably good down to close to zero.
De mielőtt azt gondolnád, hogy ez csak a keresztény képzelet része, amiben a keresztényeknek valami bizarr problémája van a gyönyörrel, itt van ugyanez a történet, ugyanez a folyamat elmesélve egy a Nature által pár évvel ezelőtt publikált cikkben, amiben Ernst Fehr és Simon Gachter egy közösségi dilemmát játszattak emberekkel. A játékban az emberek pénzt kapnak, ezután a játék minden fordulójában betehetnek pénzt a közös edénybe, a kísérlet végzője megduplázza, ami a közösben van, aztán szétosztják az egészet a játékosok között. Ez egy nagyon jó analógia mindenféle környezetvédelmi kérdésre, ahol arra kérjük az embereket, hogy áldozatokat hozzanak és ők maguk nem igazán profitálnak a saját áldozatukból. De azt akarod, hogy mindenki más hozzon áldozatot, miközben mindenkit kísért a potyázás. És az történik, hogy először mindenki többé kevésbé együttműködik -- mindenki névtelenül játszik -- az első körben az emberek kb. a felét adják annak, amit tudnak. De hamar rájönnek, hogy „Tudod mit? Mások nem tesznek ennyit. Én nem akarok balek lenni. Nem fogok együttműködni.” És az együttműködés hamar lehanyatlik az egészen jóról a majdnem nullára. De aztán -- és ez benne a csavar --
But then -- and here's the trick -- Fehr and Gächter, on the seventh round, told people, "You know what? New rule. If you want to give some of your own money to punish people who aren't contributing, you can do that." And as soon as people heard about the punishment issue going on, cooperation shoots up. It shoots up and it keeps going up. Lots of research shows that to solve cooperative problems, it really helps. It's not enough to appeal to people's good motives. It helps to have some sort of punishment. Even if it's just shame or embarrassment or gossip, you need some sort of punishment to bring people, when they're in large groups, to cooperate. There's even some recent research suggesting that religion -- priming God, making people think about God -- often, in some situations, leads to more cooperative, more pro-social behavior.
Fehr és Gachter a hetedik körben azt mondták, „Tudjátok mit? Új szabály. Ha be akarod fizetni a pénzed egy részét arra, hogy megbüntessük azokat, akik nem fizetnek be, megteheted.” És amint az emberek hallanak a büntetésről, felszökik az együttműködési kedv. Felszökik, és folyamatosan emelkedik. Számos kutatás tanúsítja, hogy ez tényleg segít kooperatív problémák megoldásában. Nem elég az emberek jóindulatára apellálni, sokat segít, ha van valamilyen büntetés. Még akkor is, ha ez csak szégyen vagy zavar vagy pletyka, Kell valamilyen büntetés, hogy rábírjuk az embereket, nagy létszámban, az együttműködésre. Néhány újabb keletű tanulmány még azt is felveti, hogy a vallás -- Isten felébresztése, az emberek eszébe juttatni Istent -- gyakran, bizonyos helyzetekben, együttműködőbb, társadalom-barát viselkedéshez vezet.
Some people think that religion is an adaptation evolved both by cultural and biological evolution to make groups to cohere, in part for the purpose of trusting each other and being more effective at competing with other groups. That's probably right, although this is a controversial issue. But I'm particularly interested in religion and the origin of religion and in what it does to us and for us, because I think the greatest wonder in the world is not the Grand Canyon. The Grand Canyon is really simple -- a lot of rock and a lot of water and wind and a lot of time, and you get the Grand Canyon. It's not that complicated. This is what's complicated: that people lived in places like the Grand Canyon, cooperating with each other, or on the savannahs of Africa or the frozen shores of Alaska. And some of these villages grew into the mighty cities of Babylon and Rome and Tenochtitlan. How did this happen? It's an absolute miracle, much harder to explain than the Grand Canyon.
Van aki úgy gondolja, hogy a vallás egy alkalmazkodási eszköz, ami a kultúrális és biológiai evolúcón során alakult ki, hogy összefogásra késztessen egy csoportot, részben a csoporton belüli bizalom céljából, és hogy ezután hatékonyabbak legyenek a más csoportokkal való versengésben. Szerintem ez valószínűleg igaz, bár ez egy ellentmondásos kérdés. De engem különösen érdekel a vallás, a vallás eredete, hogy mit tesz velünk és hogy mit tesz értünk. Mert szerintem a világ legnagyobb csodája nem a Grand Canyon. A Grand Canyon nagyon egyszerű. Csak egy rakás szikla, utána egy csomó víz és szél, rengeteg idő és kész a Grand Canyon. Nem annyira bonyolult. Ami igazán bonyolult az az, hogy voltak emberek, akik olyan helyeken éltek, mint a Grand Canyon, egymással kooperálva, vagy mint az afrikai szavannák, mint Alaszka fagyos partjai, és aztán néhány falu ezek közül Babylon, Róma és Tenochtitlan hatalmas városává fejlődött. Hogy történt mindez? Ez egy abszolút csoda, amit sokkal nehezebb megmagyarázni, mint a Grand Canyont.
The answer, I think, is that they used every tool in the toolbox. It took all of our moral psychology to create these cooperative groups. Yes, you need to be concerned about harm, you need a psychology of justice. But it helps to organize a group if you have subgroups, and if those subgroups have some internal structure, and if you have some ideology that tells people to suppress their carnality -- to pursue higher, nobler ends. Now we get to the crux of the disagreement between liberals and conservatives: liberals reject three of these foundations. They say, "Let's celebrate diversity, not common in-group membership," and, "Let's question authority," and, "Keep your laws off my body."
A válasz szerintem abban rejlik, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználtak. A morális pszichológiánk egészét igénybe vette, hogy létrehozzuk ezeket a kooperatív csoportokat. Igen, kell, hogy törődj a bántalmazással, szükség van az igazságosság pszichológiájára. De sokkal könnyebb irányítani egy csoportot, ha vannak al-csoportok, és ha ezeknek az al-csoportoknak van valamilyen belső szerkezete, és ha van egy ideológia, arra inti az embereket, hogy fojtsák el a nemiségüket magasabb, nemesebb célok érdekében. És most értünk el a liberálisok és konzervatívok közötti ellentét lényegéhez. Mert a liberálisok ezekből három értéket elutasítanak. Azt mondják „Ünnepeljük a különbözőséget, ne az egy csoporthoz tartozást!” Azt mondják „Kérdőjelezzük meg a tekintélyt!” És azt mondják „El a törvényeiddel a testemtől!”
Liberals have very noble motives for doing this. Traditional authority and morality can be quite repressive and restrictive to those at the bottom, to women, to people who don't fit in. Liberals speak for the weak and oppressed. They want change and justice, even at the risk of chaos. This shirt says, "Stop bitching, start a revolution." If you're high in openness to experience, revolution is good; it's change, it's fun. Conservatives, on the other hand, speak for institutions and traditions. They want order, even at some cost, to those at the bottom. The great conservative insight is that order is really hard to achieve. It's precious, and it's really easy to lose. So as Edmund Burke said, "The restraints on men, as well as their liberties, are to be reckoned among their rights." This was after the chaos of the French Revolution. Once you see that liberals and conservatives both have something to contribute, that they form a balance on change versus stability, then I think the way is open to step outside the moral Matrix.
A liberálisok indíttatásai nagyon nemesek. A hagyományos tekintély, a hagyományos erkölcs elnyomó és korlátozó tud lenni a ranglétra alján lévők, a nők, a különcök számára. Tehát a liberálisok a gyengék és elnyomottak nevében szólnak. Változást és igazságot akarnak, akár a káosz kockázatára. A srác polójára az van írva, „Hagyd a nyavajgást, kezdj forradalmat!” Ha erősen nyitott vagy az élményekre, a forradalom jól dolog, változást, izgalmat jelent. A konzervatívok viszont az intézményekért és hagyományokért állnak ki. Rendet akarnak, akár a ranglétra alján lévők kárára is. A nagyszerű konzervatív betekintés az, hogy a rendet nagyon nehéz elérni. Nagyon értékes, és nagyon könnyű elveszteni. Edmund Burke szavaival „Az emberek korlátozásait, akárcsak a szabadságjogaikat, a jogaik közt kell számontartani.” Mindez a francia forradalom után. Ha az ember egyszer belátja ezt, -- hogy mind a liberálisoknak, mind a konzervatívoknak van mit hozzátenniük, hogy egyensúlyt alkotnak a változás és a stabilitás között -- akkor szerintem megnyílik az út, hogy kilépjünk a morális mátrixból.
This is the great insight that all the Asian religions have attained. Think about yin and yang. Yin and yang aren't enemies; they don't hate each other. Yin and yang are both necessary, like night and day, for the functioning of the world. You find the same thing in Hinduism. There are many high gods in Hinduism. Two of them are Vishnu, the preserver, and Shiva, the destroyer. This image, actually, is both of those gods sharing the same body. You have the markings of Vishnu on the left, so we could think of Vishnu as the conservative god. You have the markings of Shiva on the right -- Shiva's the liberal god. And they work together.
Ez egy nagyszerű bepillantás, amit minden ázsiai vallás elért. Gondolj a Yin és Yangre! Yin és Yang nem ellenségek. Yin és Yang nem gyűlölik egymást. Yin és Yang mindketten szükségesek, mint a nappal és az éjszaka, a világ működéséhez. Ugyanez megtalálható a Hinduizmusban is. A Hinduizmusban nagyon sok a magasrangú istenség. Ezek közül kettő Visnu, a fenntartó és Siva, a pusztító. Ez a kép mindkét istent ugyanabban a testben ábrázolja. Visnu jelei láthatók a baloldalon, tehát gondolhatunk Visnura úgy, mint a konzervatív istenre. A jobb oldalon Siva jelei vannak, Siva a liberális isten – és ketten együtt dolgoznak.
You find the same thing in Buddhism. These two stanzas contain, I think, the deepest insights that have ever been attained into moral psychology. From the Zen master Sēngcàn: "If you want the truth to stand clear before you, never be 'for' or 'against.' The struggle between 'for' and 'against' is the mind's worst disease." Unfortunately, it's a disease that has been caught by many of the world's leaders. But before you feel superior to George Bush, before you throw a stone, ask yourself: Do you accept this? Do you accept stepping out of the battle of good and evil? Can you be not for or against anything?
Ugyanezt találjuk a Buddhizmusban. Azt hiszem, ez a két versszak tartalmazza a legmélyebb bepillantást, ami a morális pszichológiában elérhető. A Zen mester Seng-ts’an szerint: „Ha tisztán akarod látni az igazságot, ne harcolj soha valamiért vagy valami ellen, a valamiért és valami ellen közötti küzdelem az agy legkárosabb betegsége." Sajnos ez egy olyan betegség, amiben a világ sok vezetője szenved. De mielőtt felsőbbrendűnek éreznéd magad George Bushhoz képest, mielőtt elvetnéd az első követ, kérdezd meg magad: te elfogadod ezt? Elfogadod, hogy kilépj a jó és a rossz közötti harcból? Tudsz semmi mellett vagy semmi ellen lenni?
So what's the point? What should you do? Well, if you take the greatest insights from ancient Asian philosophies and religions and combine them with the latest research on moral psychology, I think you come to these conclusions: that our righteous minds were designed by evolution to unite us into teams, to divide us against other teams and then to blind us to the truth. So what should you do? Am I telling you to not strive? Am I telling you to embrace Sēngcàn and stop, stop with the struggle of for and against?
Akkor mi a lényeg? Mit tudsz tenni? Ha vesszük a legmélyebb betekintéseket amit az ázsiai filozófiák és vallások nyújtanak, és kombináljuk a legújabb morális pszichológiai kutatásokkal azt hiszem erre a végkövetkeztetésre jutunk: Az igazságos elménket arra alakította ki az evolúció, hogy csoportokat alkossunk, hogy elválasszon más csoportoktól és hogy elvakítson az igazságra. Mit tudsz tenni? Azt mondom-e, hogy ne törekedj? Azt állítom-e, hogy fogadd el Seng-ts’ant és ne küzdj semmiért vagy semmi ellen?
No, absolutely not. I'm not saying that. This is an amazing group of people who are doing so much, using so much of their talent, their brilliance, their energy, their money, to make the world a better place, to fight wrongs, to solve problems. But as we learned from Samantha Power in her story about Sérgio Vieira de Mello, you can't just go charging in, saying, "You're wrong, and I'm right," because, as we just heard, everybody thinks they are right.
Egyáltalán nem. Nem ezt állítom. Ez itt olyan emberek csodálatos csoportja akik olyan sokat tesznek, a tehetségük, zsenialitásuk, energiájuk, pénzük olyan nagy részét fektetik abba, hogy jobbá tegyék a világot, hogy küzdjenek -- küzdjenek az igazságtalanságok ellen és megoldásokat találjanak. De ahogy azt hallottuk Samantha Power Sergio Viera de Mello-ról szóló történetéből, nem ronthatunk csak úgy be mondván, hogy „Te tévedsz és nekem van igazam.” Mert, amint hallottuk, mindenki úgy hiszi, hogy neki van igaza.
A lot of the problems we have to solve are problems that require us to change other people. And if you want to change other people, a much better way to do it is to first understand who we are -- understand our moral psychology, understand that we all think we're right -- and then step out, even if it's just for a moment, step out -- check in with Sēngcàn. Step out of the moral Matrix, just try to see it as a struggle playing out, in which everybody thinks they're right, and even if you disagree with them, everybody has some reasons for what they're doing. Step out. And if you do that, that's the essential move to cultivate moral humility, to get yourself out of this self-righteousness, which is the normal human condition. Think about the Dalai Lama. Think about the enormous moral authority of the Dalai Lama. It comes from his moral humility.
Nagyon sok problémánk azt kívánja, hogy megváltoztassunk másokat. És ha meg akarunk változtatni másokat, jobb először megértenünk, hogy mi kik vagyunk -- megértenünk a morális pszichológiánkat, megértenünk, hogy mind azt hisszük, nekünk van igazunk-- és aztán kilépjünk -- még ha csak egy perce is, lépjünk ki -- és gondoljunk Seng-ts’anra. Lépj ki a morális mátrixból, próbáld meg úgy látni, mint egy folyamatos harcot, amiben mindenki azt hiszi, hogy neki van igaza, és mindnekinek vannak valamilyen okai -- ha nem is értesz velük egyet -- mindenkinek megvannak az okai arra, amit tesz. Lépj ki! És ha megteszed, ez a legfontosabb lépés az erkölcsi alázat neveléséhez, hogy megszabadulj az önelégültségtől, ami a természetes emberi állapot. Gondolj a dalai lámára! Gondolj a dalai láma hihetetlen erkölcsi tekintélyére -- és mindez az erkölcsi alázatából fakad.
So I think the point -- the point of my talk and, I think, the point of TED -- is that this is a group that is passionately engaged in the pursuit of changing the world for the better. People here are passionately engaged in trying to make the world a better place. But there is also a passionate commitment to the truth. And so I think the answer is to use that passionate commitment to the truth to try to turn it into a better future for us all.
Az hiszem a lényeg -- az előadásom lényege és a lényeg – a TED lényege az, hogy ez olyan emberek csoportja, akik szenvedélyesen kutatják a világ megváltoztatását. Az itt lévő emberek szenvedélyesen kutatják a világ jobbá tételét. Ugyanakkor szenvedélyesen ragaszkodnak az igazsághoz. És azt hiszem a megoldás az, hogy ezt az igazsághoz való szenvedélyes elkötelezettséget próbáljuk egy jobb közös jövő szolgálatába állítani.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(taps)