To many, one of the coolest things about "Game of Thrones" is that the inhabitants of the Dothraki Sea have their own real language. And Dothraki came hot on the heels of the real language that the Na'vi speak in "Avatar," which, surely, the Na'vi needed when the Klingons in "Star Trek" have had their own whole language since 1979. And let's not forget the Elvish languages in J.R.R. Tolkien's "Lord of the Rings" trilogy, especially since that was the official grandfather of the fantasy conlangs. "Conlang" is short for "constructed language." They're more than codes like Pig Latin, and they're not just collections of fabricated slang like the Nadsat lingo that the teen hoodlums in "A Clockwork Orange" speak, where "droog" from Russian happens to mean "friend." What makes conlangs real languages isn't the number of words they have. It helps, of course, to have a lot of words. Dothraki has thousands of words. Na'vi started with 1,500 words. Fans on websites have steadily created more. But we can see the difference between vocabulary alone and what makes a real language from a look at how Tolkien put together grand old Elvish, a conlang with several thousands words. After all, you could memorize 5,000 words of Russian and still be barely able to construct a sentence. A four-year-old would talk rings around you. That's because you have to know how to put the words together. That is, a real language has grammar. Elvish does. In English, to make a verb past, you add an "-ed." Wash, washed. In Elvish, "wash" is "allu" and "washed" is "allune." Real languages also change over time. There's no such thing as a language that's the same today as it was a thousand years ago. As people speak, they drift into new habits, shed old ones, make mistakes, and get creative. Today, one says, "Give us today our daily bread." In Old English, they said, "Urne gedaeghwamlican hlaf syle us todaeg." Things change in conlangs, too. Tolkien charted out ancient and newer versions of Elvish. When the first Elves awoke at Cuiviénen, in their new language, the word for "people" was "kwendi," but in the language of one of the groups that moved away, Teleri, over time, "kwendi" became "pendi," with the "k" turning into a "p." And just like real languages, conlangs like Elvish split off into many. When the Romans transplanted Latin across Europe, French, Spanish, and Italian were born. When groups move to different places, over time, their ways of speaking grow apart, just like everything else about them. Thus, Latin's word for hand was "manus," but in French, it became "main," while in Spain it became "mano." Tolkien made sure Elvish did the same kind of thing. While that original word "kwendi" became "pendi" among the Teleri, among the Avari, who spread throughout Middle Earth, it became "kindi" when the "w" dropped out. The Elvish varieties Tolkien fleshed out the most are Quenya and Sindarin, and their words are different in the same way French and Spanish are. Quenya has "suc" for "drink," Sindarin has "sog." And as you know, real languages are messy. That's because they change, and change has a way of working against order, just like in a living room or on a bookshelf. Real languages are never perfectly logical. That's why Tolkien made sure that Elvish had plenty of exceptions. Lots of verbs are conjugated in ways you just have to know. Take even the word "know." In the past, it's "knew," which isn't explained by any of the rules in English. Oh well. In Elvish, "know" is "ista," but "knew" is "sinte." Oh well. The truth is, though, that Elvish is more a sketch for a real language than a whole one. For Tolkien, Elvish was a hobby rather than an attempt to create something people could actually speak. Much of the Elvish the characters in the "Lord of the Rings" movies speak has been made up since Tolkien by dedicated fans of Elvish based on guesses as to what Tolkien would have constructed. That's the best we can do for Elvish because there are no actual Elves around to speak it for us. But the modern conlangs go further. Dothraki, Na'vi, and Klingon are developed enough that you can actually speak them. Here's a translation of "Hamlet" into Klingon, although performing it would mean getting used to pronouncing "k" with your uvula, that weird, cartoony thing hanging in the back of your throat. Believe it or not, you actually do that in plenty of languages around the world, like Eskimo ones. Pronouncing Elvish is much easier, though. So, let's take our leave for now from this introduction to conlangs in Elvish and the other three conlangs discussed with a heartfelt quad-conlangual valedictory: "A Na Marie!" "Hajas!" Na'vi's "Kiyevame!" "Qapla!" and "Goodbye!"
Sokak számára a Trónok harcában az egyik legmenőbb dolog az, hogy a Dothraki-tenger lakóinak saját igazi nyelve van. A dothraki szorosan a nyomában jár a na'vik által beszélt igazi nyelvnek az Avatar című filmben, ami a na'viknak azért kell, mert a klingonoknak már 1979 óta saját nyelve van a Star Trekben. És ne feledjük a tünde nyelveket J. R. R. Tolkien <i>A Gyűrűk Ura</i> c. trilógiájából, főleg mivel a fantasy mesterséges nyelvek hivatalos nagyapjáról van szó. A mesterséges nyelv kifejezés angol rövidítése a conlang. A mesterséges nyelv nem csak kód, mint a Pig latin, és nem csak a nadsathoz hasonló kitalát szlenggyűjtemény, amit a tini huligánok beszélnek a Gépnarancs című műben, ahol az oroszból vett <i>drúg</i> szó történetesen barátot jelent. Nem a szavak számától lesz egy mesterséges nyelv igazi. Igaz, hogy csak előny, ha gazdag a szókincse. A dothrakiban több ezer szó van. A na'vi 1500 szóval indult, de a rajongók állandóan újakat hoztak létre az interneten. De látható a különbség az egyszerű szókészlet és az igazi nyelv közt, ha vetünk egy pillantást Tolkien jól ismert tünde nyelveire, amelyeket több ezer szóból állított össze. Elvégre bebiflázhat valaki ötezer orosz szót, és mégse képes összeállítani egy értelmes mondatot. Egy négyéves is lekörözné. Mivel tudnunk kell, hogyan kell összekapcsolni a szavakat. Vagyis az igazi nyelvnek van nyelvtana, mint a tünde nyelveknek. A magyarban a múlt idő jele a -t vagy -tt toldalék: a mos múlt időben mosott. Tündéül a mos az <i>allu</i>, míg a mosott az <i>allune</i>. Az igazi nyelvek változnak is az idők folyamán. Lehetetlen, hogy egy nyelv ugyanolyan legyen ma is, mint ezer évvel ezelőtt volt. Beszéd közben az emberek új szokásokat vesznek fel, felhagynak régiekkel, hibáznak és kreatívkodnak. Ma azt mondjuk: "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma." Az ómagyarban azt mondták: "Mi testi kenyerönk felett való kenyeret adjad mü nekönk ma." A mesterséges nyelvek is változnak. Tolkien feltérképezte a tünde nyelvek ősi és újabb változatait. Amikor a tündék felébredtek Cuiviénenben, az új nyelvükön az embereket <i>kwendek</i>nek nevezték, de az egyik elvándorló csoport, a telerek nyelvén, a <i>kwendek</i>ből <i>pendek</i> lett, mert a k hang p hanggá változott. Az igazi nyelvekhez hasonlóan a tünde nyelvek is több ágra váltak. Amikor a rómaiak Európában elterjesztették a latint, megszületett a francia, a spanyol és az olasz. Amikor embercsoportok szétszélednek, a beszédmódjuk idővel eltávolodik egymástól, csakúgy, mint minden más szokásuk. Így a kezet jelentő latin manus szóból a franciában main lett, a spanyolban pedig mano. Tolkien gondoskodott róla, hogy a tündében is így legyen. Amíg az eredeti <i>kwendek</i> szóból <i>pendek</i> lett a telerek között, addig az avárok nyelvén, akik Középföldén terjeszkedtek, <i>kindi</i> lett, amikor kiesett a w hang. Tolkien a quenya és sindarin változatokat fejlesztette ki a legjobban, és szókincsük olyan mértékben különbözik, mint a franciáé és a spanyolé. A quenyában az inni szó az <i>suc</i>, a sindarinban pedig <i>sog</i>. Mint tudjuk, az igazi nyelvek kaotikusak, mivel változnak, és a változások gyakran felborítják a rendet, pont mint egy nappali szobában vagy egy könyvespolcon. Az igazi nyelvek sosem teljesen logikusak, ezért Tolkien tett róla, hogy a tünde nyelvekben is legyenek kivételek. Sok igének rendhagyó ragozása van. Vegyük a magyar <i>van</i> igét, ami múlt időben <i>volt</i>, amit a magyar nyelv egyik szabálya sem magyaráz. Hát igen. Tündéül a tud ige az <i>ista</i>, de a múlt idejű alakja az <i>sinte</i>. Hát igen. Ettől függetlenül azonban a tünde inkább csak egy igazi nyelv vázlata, nem pedig teljes nyelv. Tolkiennak ez csak hobbi volt, és nem szándékozott igazi, beszélhető nyelvet alkotni. A Gyűrűk Ura filmekben hallott tünde mondatokat elhivatott tünderajongók találták ki Tolkien ötleteit és írásait alapul véve. Ez a legtöbb, amit a tünde nyelvekért tehetünk, mert nem léteznek a tündék, akik nekünk azt bemutathatnák. A mai mesterséges nyelvek még egy lépéssel továbbmennek. A dothraki, a na'vi és a klingon annyira kifejlettek, hogy valóban lehet őket beszélni. Íme a Hamlet klingon fordítása, bár az előadása érdekében, hozzá kéne szoknunk hogy a k hangot a nyelvcsappal képezzük, azzal a torkunkban lógó vicces izével. Ha hisszük, ha nem, vannak nyelvek, amelyekben ez tényleg előfordul, például az Inuit nyelvekben. A tünde nyelvek kiejtése sokkal könnyebb. Vegyünk hát búcsút a mesterséges nyelvek eme bemutatásától tündéül és a másik három említett nyelven egy szívből jövő, négyszeres mesterséges nyelvű elköszönéssel: A Na Marie! Hajas! Kijevame! na'viul Qapla! és viszlát!