So, my question: are we alone?
Tehát, a kérdésem: egyedül vagyunk?
The story of humans is the story of ideas -- scientific ideas that shine light into dark corners, ideas that we embrace rationally and irrationally, ideas for which we've lived and died and killed and been killed, ideas that have vanished in history, and ideas that have been set in dogma. It's a story of nations, of ideologies, of territories, and of conflicts among them. But, every moment of human history, from the Stone Age to the Information Age, from Sumer and Babylon to the iPod and celebrity gossip, they've all been carried out -- every book that you've read, every poem, every laugh, every tear -- they've all happened here. Here. Here. Here. (Laughter)
Az emberiség története az ötletek története: tudományos ötleteké, melyek fényt gyújtanak a sötétben, ötleteké, melyekben ésszerűen és ésszerűtlenül hiszünk, ötleteké, melyekért élünk, halunk, ölünk és melyekért megölnek, ötleteké, melyek eltűntek a történelemben, és ötleteké, melyek dogmává váltak. Nemzetek története, ideológiáké, territóriumoké, és a köztünk lévő konfliktusoké. De az emberi történelem minden pillanata a kőkorszaktól az információs korszakig, Sumériától Babilonon át az iPodig és celeb-pletykákig, mindegyik, minden könyv, amit olvastunk, minden vers, minden nevetés, minden könny, mind itt történt. Itt. Itt. Itt. (Nevetés)
Perspective is a very powerful thing. Perspectives can change. Perspectives can be altered. From my perspective, we live on a fragile island of life, in a universe of possibilities. For many millennia, humans have been on a journey to find answers, answers to questions about naturalism and transcendence, about who we are and why we are, and of course, who else might be out there. Is it really just us? Are we alone in this vast universe of energy and matter and chemistry and physics? Well, if we are, it's an awful waste of space. (Laughter) But, what if we're not?
A nézőpont egy nagyon erőteljes dolog. A nézőpontok megváltozhatnak. A nézőpontokat megváltoztathatják. Az én nézőpontom az, hogy az élet törékeny szigetén élünk a lehetőségek univerzumában. Évezredeken át keresték az emberek a válaszokat kérdéseikre a naturalizmusról, transzcendenciáról, hogy kik vagyunk és miért vagyunk, és természetesen, hogy ki más lehet még odakint. Valóban magunk lennénk? Vajon egyedül vagyunk-e ebben a hatalmas energia-, anyagi-, kémiai- és fizikai univerzumban? Hát ha egyedül vagyunk, ez egy szörnyű pocséklása a térnek. (Nevetés) De mi van, ha nem?
What if, out there, others are asking and answering similar questions? What if they look up at the night sky, at the same stars, but from the opposite side? Would the discovery of an older cultural civilization out there inspire us to find ways to survive our increasingly uncertain technological adolescence? Might it be the discovery of a distant civilization and our common cosmic origins that finally drives home the message of the bond among all humans? Whether we're born in San Francisco, or Sudan, or close to the heart of the Milky Way galaxy, we are the products of a billion-year lineage of wandering stardust. We, all of us, are what happens when a primordial mixture of hydrogen and helium evolves for so long that it begins to ask where it came from. Fifty years ago, the journey to find answers took a different path and SETI, the Search for Extra-Terrestrial Intelligence, began.
Mi van, ha odakint mások hasonló kérdéseket tesznek föl és válaszolnak meg? Mi van, ha ők is felnéznek az égre, ugyanazokra a csillagokra, csak éppen az túloldalról? Vajon egy öregebb kulturális civilizáció felefedezése segítene-e túlélnünk egyre bizonytalanabb technológiai ifjúságunkat? Talán éppen egy távoli civilizáció felfedezése, és közös kozmikus eredetünk lesz majd az, ami végül összeköti az embereket? Akár San Franciscóban vagy Szudánban, vagy a Tejútrendszer szívéhez közel születtünk, egy milliárd éves vándorló csillagpor végtermékei vagyunk. Mi, mindannyian, azok vagyunk, ami akkor történik, amikor a hidrogén és hélium ősi keveréke addig fejlődik, míg elkezdi a származását firtatni. Ötven évvel ezelőtt a válaszkeresés más irányba kanyarodott el, és elkezdődött a földönkívüli intelligencia keresése, a SETI.
So, what exactly is SETI? Well, SETI uses the tools of astronomy to try and find evidence of someone else's technology out there. Our own technologies are visible over interstellar distances, and theirs might be as well. It might be that some massive network of communications, or some shield against asteroidal impact, or some huge astro-engineering project that we can't even begin to conceive of, could generate signals at radio or optical frequencies that a determined program of searching might detect. For millennia, we've actually turned to the priests and the philosophers for guidance and instruction on this question of whether there's intelligent life out there. Now, we can use the tools of the 21st century to try and observe what is, rather than ask what should be, believed.
Mi is pontosan a SETI? A SETI a csillagászat eszközeivel próbál bizonyítékot keresni más technológiák létezésére odakint. Saját technológiánk csillagközi távolságból is észlelhető, és talán az övék is. Lehet, hogy egy kiterjedt hírközlőrendszer, vagy aszteroida elleni védőpajzs, esetleg egy hatalmas asztrogépészeti projekt, amit még csak fel sem foghatunk, generálhat jeleket olyan rádió- vagy optikai frekvencián, melyeket a megfelelő keresőprogram észlelhet. Évezredeken át papokhoz és filozófusokhoz fordultunk útmutatásért és irányításért abban a kérdésben, hogy vajon létezik-e intelligens élet odakint. Most, a 21. század eszközeivel megpróbálhatjuk megfigyelni, ahelyett, hogy azt kérdeznénk, miben higgyünk.
SETI doesn't presume the existence of extra terrestrial intelligence; it merely notes the possibility, if not the probability in this vast universe, which seems fairly uniform. The numbers suggest a universe of possibilities. Our sun is one of 400 billion stars in our galaxy, and we know that many other stars have planetary systems. We've discovered over 350 in the last 14 years, including the small planet, announced earlier this week, which has a radius just twice the size of the Earth. And, if even all of the planetary systems in our galaxy were devoid of life, there are still 100 billion other galaxies out there, altogether 10^22 stars. Now, I'm going to try a trick, and recreate an experiment from this morning. Remember, one billion? But, this time not one billion dollars, one billion stars. Alright, one billion stars. Now, up there, 20 feet above the stage, that's 10 trillion. Well, what about 10^22? Where's the line that marks that? That line would have to be 3.8 million miles above this stage. (Laughter) 16 times farther away than the moon, or four percent of the distance to the sun.
A SETI nem vélelmezi a földönkívüli intelligencia létezését, pusztán tudomásul veszi a lehetőségét, sőt, valószínűségét ebben a hatalmas univerzumban, ami egységesnek tűnik. A számok egy univerzumnyi lehetőséget sejtetnek. Napunk egyike a 400 milliárd csillagnak galaxisunkban, és tudjuk, hogy számos más csillagnak van bolygórendszere: az elmúlt 14 évben több, mint 350-et fedeztünk fel, beleértve a kis bolygót, melyet ezen a héten jelentettek be, és aminek a sugara kétszerese Földünk méretének. De ha galaxisunk egyetlen bolygórendszerében sem lenne élet, akkor is van még 100 milliárd másik galaxis odakint, összesen 10 a 22-en csillag. Most kipróbálok egy trükköt, és újra megcsinálom a ma reggeli kísérletet. Egy milliárd, emlékeznek? De ezúttal egy milliárd dollár helyett egy milliárd csillag. Tehát egy milliárd csillag. Ott fenn, 6 méterrel a színpad fölött, az már 10 billió. Nos, mi van a 10 a 22-ennel? Hol van a vonal, ami ezt jelöli? Az a vonal több, mint 6 millió km-el a színpad fölött lenne. (Nevetés) 16-szor messzebb, mint a Hold, ami négy százaléka a Nap távolságának.
So, there are many possibilities. (Laughter) And much of this vast universe, much more may be habitable than we once thought, as we study extremophiles on Earth -- organisms that can live in conditions totally inhospitable for us, in the hot, high pressure thermal vents at the bottom of the ocean, frozen in ice, in boiling battery acid, in the cooling waters of nuclear reactors. These extremophiles tell us that life may exist in many other environments.
Tehát rengeteg a lehetőség. (Nevetés) És ennek a hatalmas univerzumnak sokkal nagyobb része lehet lakható, mint valaha gondoltuk, ahogy az extremofilokat tanulmányozzuk a Földön: organizmusokat, melyek általunk lakhatatlan körülmények közt élnek, a forró, nagy nyomású termikus kigőzölgésekben az óceán fenekén, jégbe fagyva, forró savban, a nukleáris reaktorok hűtővizében. Ezektől az extremofiloktől tudjuk, hogy más környezetekben is létezhet élet.
But those environments are going to be widely spaced in this universe. Even our nearest star, the Sun -- its emissions suffer the tyranny of light speed. It takes a full eight minutes for its radiation to reach us. And the nearest star is 4.2 light years away, which means its light takes 4.2 years to get here. And the edge of our galaxy is 75,000 light years away, and the nearest galaxy to us, 2.5 million light years. That means any signal we detect would have started its journey a long time ago. And a signal would give us a glimpse of their past, not their present. Which is why Phil Morrison calls SETI, "the archaeology of the future." It tells us about their past, but detection of a signal tells us it's possible for us to have a long future.
De ezek a környezetek nagyon szétszórtan létezhetnek az univerzumban. Még a legközelebbi csillag, a Nap sugárzását is a fénysebesség uralja. Sugárzásának kerek 8 perc kell, hogy elérjen minket. A legközelebbi csillag 4,2 fényévre van, ami azt jelenti, hogy a fénye 4,2 év alatt ér ide. Galaxisunk széle 75 000 fényévre van, a legközelebbi galaxis pedig 2,5 millió fényévre. Eszerint bármilyen észlelt jel sokkal régebben indult útjára. És a jel a múltjukba enged bepillantani, nem a jelenükbe. Ezért is hívja Phil Morrison a SETI-t a "jövő régészetének". A múltról mesél, de egy jel észlelése azt üzeni, hogy nekünk is lehet hosszú jövőnk.
I think this is what David Deutsch meant in 2005, when he ended his Oxford TEDTalk by saying he had two principles he'd like to share for living, and he would like to carve them on stone tablets. The first is that problems are inevitable. The second is that problems are soluble. So, ultimately what's going to determine the success or failure of SETI is the longevity of technologies, and the mean distance between technologies in the cosmos -- distance over space and distance over time. If technologies don't last and persist, we will not succeed. And we're a very young technology in an old galaxy, and we don't yet know whether it's possible for technologies to persist.
Azt hiszem, erre utalt David Deutsch 2005-ben, amikor oxfordi TEDTalk-ja végén azt mondta, hogy két alapelvet szeretne megosztani az élőkkel, és kőbe vésni. Az első, hogy a problémák elkerülhetetlenek. A második, hogy a problémák megoldhatóak. Tehát végső soron ami meghatározza a SETI sikerét vagy kudarcát, az a technológiák élettartama, és a technológiák közötti távolság a kozmoszban: térbeli és időbeli távolság. Ha a technológiák nem maradnak fenn, nem járunk sikerrel. A miénk egy nagyon fiatal technológia egy öreg galaxisban, és még csak nem is sejtjük, lehetséges-e a technológiák fennmaradása.
So, up until now I've been talking to you about really large numbers. Let me talk about a relatively small number. And that's the length of time that the Earth was lifeless. Zircons that are mined in the Jack Hills of western Australia, zircons taken from the Jack Hills of western Australia tell us that within a few hundred million years of the origin of the planet there was abundant water and perhaps even life. So, our planet has spent the vast majority of its 4.56 billion year history developing life, not anticipating its emergence. Life happened very quickly, and that bodes well for the potential of life elsewhere in the cosmos.
Mostanáig igen nagy számokról beszéltem Önöknek, hadd beszéljek most egy viszonylag kicsi számról. Ez az időtartam, amíg a Földön nem volt élet. Ha megnézzük a cirkonokat, amiket a nyugat-ausztráliai Jack Hills-ben bányásznak, az itt kinyert cirkonok arról árulkodnak, hogy bolygónk eredetétől néhány száz millió éven belül már bőséges víz volt itt, és talán élet is. Tehát bolygónk 4,5 milliárd éves történetének nagy részében kifejlődött az élet, anélkül, hogy ez előre látható lett volna. Az élet nagyon gyorsan történt, és ez előrevetítheti a élet lehetőségét máshol is a kozmoszban.
And the other thing that one should take away from this chart is the very narrow range of time over which humans can claim to be the dominant intelligence on the planet. It's only the last few hundred thousand years modern humans have been pursuing technology and civilization. So, one needs a very deep appreciation of the diversity and incredible scale of life on this planet as the first step in preparing to make contact with life elsewhere in the cosmos.
A másik dolog, amit ebből leszűrhetünk, az a nagyon szűk idő-intervallum, amin belül az emberek uralkodó intelligenciának tartják magukat a bolygón. Csak az elmúlt néhány százezer évben dolgoznak a modern emberek a technológián és civilizáción. Egy nagyon mély megbecsülés szükséges a bolygón található élet változatossága és hihetetlen skálája iránt első lépésként a kapcsolatteremtéshez más élettel a kozmoszban.
We are not the pinnacle of evolution. We are not the determined product of billions of years of evolutionary plotting and planning. We are one outcome of a continuing adaptational process. We are residents of one small planet in a corner of the Milky Way galaxy. And Homo sapiens are one small leaf on a very extensive Tree of Life, which is densely populated by organisms that have been honed for survival over millions of years. We misuse language, and talk about the "ascent" of man. We understand the scientific basis for the interrelatedness of life but our ego hasn't caught up yet. So this "ascent" of man, pinnacle of evolution, has got to go. It's a sense of privilege that the natural universe doesn't share.
Nem mi vagyunk az evolúció csúcsa. Nem egy több milliárd éves evolúciós tervezés előre meghatározott végtermékei vagyunk. A folyamatos alkalmazkodás egyik lehetséges kimenetele vagyunk. Egy kicsiny bolygó lakói vagyunk a Tejútrendszer egyik sarkában. És a Homo sapiens csak egy parányi levele a rendkívül szerteágazó Élet Fájának, melyet sűrűn laknak olyan életformák, amik több millió éven keresztül alkalmazkodtak a túléléshez. Rosszul használjuk a nyelvet, és az ember felemelkedéséről beszélünk. Megértjük a tudományos alapot az élet összefüggéseiről, de az egónk még nem fogta fel. Az ember felemelkedésétől, az evolúció csúcsától búcsút kell vennünk. Ezt a kiváltság-érzetet nem osztja a természetes univerzum.
Loren Eiseley has said, "One does not meet oneself until one catches the reflection from an eye other than human." One day that eye may be that of an intelligent alien, and the sooner we eschew our narrow view of evolution the sooner we can truly explore our ultimate origins and destinations.
Loren Eiseley mondta, hogy addig nem találkozunk önmagunkkal, amíg meg nem pillantjuk tükörképünket egy nem emberi szemben. Egy nap ez a szem talán egy intelliges idegené lehet, és minél előbb szabadulunk meg korlátoltságunktól, annál hamarabb tudjuk felkutatni végső eredetünket és célunkat.
We are a small part of the story of cosmic evolution, and we are going to be responsible for our continued participation in that story, and perhaps SETI will help as well. Occasionally, throughout history, this concept of this very large cosmic perspective comes to the surface, and as a result we see transformative and profound discoveries. So in 1543, Nicholas Copernicus published "The Revolutions of Heavenly Spheres," and by taking the Earth out of the center, and putting the sun in the center of the solar system, he opened our eyes to a much larger universe, of which we are just a small part. And that Copernican revolution continues today to influence science and philosophy and technology and theology.
Apró része vagyunk a kozmikus evolúció történetének, felelősek vagyunk a történetben való részvételünkért, és ebben talán a SETI is segíthet. Alkalmanként, a történelem során felbukkan ez a gondolat a nagy kozmikus távlatról, és végül megújító és radikális felfedezéseket eredményez. 1543-ban Nikolausz Kopernikusz megjelentette "Az égitestek keringéséről" című művét, és azzal, hogy kivette a Földet a középpontból, és a Napot helyezte a Naprendszer közepébe, felnyitotta szemünket egy sokkal nagyobb univerzumra, melynek mi csak parányi része vagyunk. A kopernikuszi forradalom ma is folytatódik, hatással van a tudományra, filozófiára, technológiára és teológiára.
So, in 1959, Giuseppe Coccone and Philip Morrison published the first SETI article in a refereed journal, and brought SETI into the scientific mainstream. And in 1960, Frank Drake conducted the first SETI observation looking at two stars, Tau Ceti and Epsilon Eridani, for about 150 hours. Now Drake did not discover extraterrestrial intelligence, but he learned a very valuable lesson from a passing aircraft, and that's that terrestrial technology can interfere with the search for extraterrestrial technology.
1959-ben Giuseppe Coccone és Philip Morrison megjelentették az első SETI-cikket egy tudományos folyóiratban, és a SETI bekerült a tudományos főáramba. 1960-ban Frank Drake vezette az első SETI megfigyelést: két csillagot, a Tau Cetit és az Epszilon Eridanit figyelték kb. 150 óráig. Drake nem fedezett fel földönkívüli életet, de megtanult egy nagyon értékes leckét egy elhaladó repülőtől: mégpedig, hogy a földi technológia zavarhatja a földönkívüli technológia keresését.
We've been searching ever since, but it's impossible to overstate the magnitude of the search that remains. All of the concerted SETI efforts, over the last 40-some years, are equivalent to scooping a single glass of water from the oceans. And no one would decide that the ocean was without fish on the basis of one glass of water. The 21st century now allows us to build bigger glasses -- much bigger glasses. In Northern California, we're beginning to take observations with the first 42 telescopes of the Allen Telescope Array -- and I've got to take a moment right now to publicly thank Paul Allen and Nathan Myhrvold and all the TeamSETI members in the TED community who have so generously supported this research. (Applause)
Azóta is kutatunk, de nem lehet túlhangsúlyozni a hátralévő kutatás nagyságrendjét. A SETI minden összehangolt erőfeszítése az elmúlt 40-valahány év alatt egyenlő egy pohár víz kimerésével az óceánból. És senki sem jelentené ki, hogy az óceánban nincsenek halak, egyetlen pohár víz alapján. A 21. században nagyobb poharakat tudunk építeni, sokkal nagyobb poharakat. Észak-Kaliforniában elkezdtük a megfigyeléseket az Allen Telescope Array első 42 teleszkópjával, és szeretném megragadni az alkalmat, hogy nyilvánosan megköszönjem Paul Allennek és Nathan Myhrvoldnak, és a TeamSETI tagjainak a TED közösségben, hogy olyan nagylelkűen támogatták ezt a kutatást. (Taps)
The ATA is the first telescope built from a large number of small dishes, and hooked together with computers. It's making silicon as important as aluminum, and we'll grow it in the future by adding more antennas to reach 350 for more sensitivity and leveraging Moore's law for more processing capability. Today, our signal detection algorithms can find very simple artifacts and noise. If you look very hard here you can see the signal from the Voyager 1 spacecraft, the most distant human object in the universe, 106 times as far away from us as the sun is. And over those long distances, its signal is very faint when it reaches us. It may be hard for your eye to see it, but it's easily found with our efficient algorithms. But this is a simple signal, and tomorrow we want to be able to find more complex signals.
Az ATA az első teleszkóp, ami számos kisebb antennából áll, melyeket számítógépek hangolnak össze. Így a szilikon éppolyan fontos, mint az alumínium, és a jövőben további antennák hozzáadásával gyarapítjuk 350-ig az érzékenység és a Moore-törvény növeléséért a jobb feldolgozási képesség érdekében. Mai jelérzékelő algoritmusaink nagyon egyszerű leleteket és zajokat találnak. Ha elég elszántan keresünk, megtaláljuk a Voyager 1 űrszonda jeleit, a legtávolabbi emberi tárgyat az univerzumban, 106-szor messzebb tőlünk, mint a Nap. És ezeken a nagy távolságokon keresztül a jel legyengül, mire ideér. Szabad szemmel nehéz lenne megtalálni, de hatékony algoritmusainkkal már könnyű. De ez egy egyszerű jel, és holnap sokkal összetettebb jeleket akarunk találni.
This is a very good year. 2009 is the 400th anniversary of Galileo's first use of the telescope, Darwin's 200th birthday, the 150th anniversary of the publication of "On the Origin of Species," the 50th anniversary of SETI as a science, the 25th anniversary of the incorporation of the SETI Institute as a non-profit, and of course, the 25th anniversary of TED. And next month, the Kepler Spacecraft will launch and will begin to tell us just how frequent Earth-like planets are, the targets for SETI's searches. In 2009, the U.N. has declared it to be the International Year of Astronomy, a global festival to help us residents of Earth rediscover our cosmic origins and our place in the universe. And in 2009, change has come to Washington, with a promise to put science in its rightful position. (Applause)
Ez egy nagyon jó év. 2009 Galilei első teleszkóphasználatának 400. évfordulója, Darwin 200. születésnapja, a "Fajok eredete" publikálásának 150. évfordulója, a SETI, mint tudomány, 50. évfordulója, a SETI intézet non-profit működésének 25. évfordulója, és természetesen a TED 25. évfordulója. És jövő hónapban útnak indul a Kepler űrtávcső, ami arról fog tudósítani, mennyire gyakoriak a földszerű exobolygók, a SETI kutatásainak célpontjai. 2009-et az ENSZ a Csillagászat Nemzetközi Évének kiáltotta ki, egy globális fesztiválnak, ami segít Földünk lakóinak kozmikus eredetük és az univerzumban elfoglalt helyük újra-felfedezésében. 2009-ben megérkezett a változás Washingtonba azzal az ígérettel, hogy a tudomány a jogos helyére kerül. (Taps)
So, what would change everything? Well, this is the question the Edge foundation asked this year, and four of the respondents said, "SETI." Why? Well, to quote: "The discovery of intelligent life beyond Earth would eradicate the loneliness and solipsism that has plagued our species since its inception. And it wouldn't simply change everything, it would change everything all at once." So, if that's right, why did we only capture four out of those 151 minds? I think it's a problem of completion and delivery, because the fine print said, "What game-changing ideas and scientific developments would you expect to live to see?" So, we have a fulfillment problem. We need bigger glasses and more hands in the water, and then working together, maybe we can all live to see the detection of the first extraterrestrial signal.
Tehát, mi változtathatna meg mindent? Nos, ezt a kérdést feltette tavaly az Edge alapítvány, és négyen válaszolták azt, hogy a SETI. Miért? Idézem: "A földönkívüli intelligens élet felfedezése megszüntetné a magányt és szolipszizmust, mely kezdettől fogva csapásokkal sújtja fajtánkat. És nem csak hogy mindent megváltoztatna, hanem mindent egyszerre változtatna meg." Ha ez igaz, miért csak négyet nyertünk meg a 151 elméből? Szerintem ez a teljesítés és végeredmény problémája, mert az apró betűs részben ez állt: "Milyen megújító eszmékre és tudományos fejlődésekre számíthatunk ebben az életben?" Tehát problémás a teljesítés. Nagyobb poharakra és több kézre van szükségünk a vízben, és együttműködve talán mindannyian megérhetjük az első földönkívüli jel érzékelését.
That brings me to my wish. I wish that you would empower Earthlings everywhere to become active participants in the ultimate search for cosmic company.
Ezzel elérkeztem a kívánságomhoz. Azt kívánom, hogy lehetővé tegyük a földlakóknak mindenütt, hogy tevékeny résztvevői legyenek a kozmikus társaink utáni végső kutatásnak.
The first step would be to tap into the global brain trust, to build an environment where raw data could be stored, and where it could be accessed and manipulated, where new algorithms could be developed and old algorithms made more efficient. And this is a technically creative challenge, and it would change the perspective of people who worked on it. And then, we'd like to augment the automated search with human insight. We'd like to use the pattern recognition capability of the human eye to find faint, complex signals that our current algorithms miss.
Az első lépés az lenne, hogy egy globális agytrösztöt hozzunk létre, hogy megépítsünk egy környezetet, melyben a nyers adatokat tárolnánk, és ahol aztán hozzájuk férhetnénk és manipulálhatnánk, ahol új algoritmusokat hozhatnánk létre és hatékonyabbá tehetnénk a régieket. Ez egy műszaki kreativitást igénylő kihívás, ami megváltoztatná a rajta dolgozó emberek távlatait. Szeretnénk az automatikus keresést emberi éleslátással erősíteni. Szeretnénk felhasználni az emberi szem minta-felismerő képességét, hogy halvány, összetett jeleket leljen, amiket jelenlegi algoritmusaink kihagynak.
And, of course, we'd like to inspire and engage the next generation. We'd like to take the materials that we have built for education, and get them out to students everywhere, students that can't come and visit us at the ATA. We'd like to tell our story better, and engage young people, and thereby change their perspective.
És természetesen szeretnénk inspirálni és bevonni a következő generációt. Szeretnénk az általunk készített oktató anyagokat felhasználni, és eljuttatni minden diákhoz, azokhoz is, akik nem tudnak eljönni az ATA-ba. Szeretnénk elmondani a történetünket, és bevonni a fiatalokat, s ezáltal megváltoztatni a távlataikat.
I'm sorry Seth Godin, but over the millennia, we've seen where tribalism leads. We've seen what happens when we divide an already small planet into smaller islands. And, ultimately, we actually all belong to only one tribe, to Earthlings. And SETI is a mirror -- a mirror that can show us ourselves from an extraordinary perspective, and can help to trivialize the differences among us. If SETI does nothing but change the perspective of humans on this planet, then it will be one of the most profound endeavors in history.
Sajnálom Seth Godin, de az elmúlt évezredben láttuk, hová vezet a törzsi rendszer. Láttuk, mi történik, amikor egy már kicsi bolygót tovább osztunk fel még kisebb szigetekre. És végső soron mindannyian egyetlen törzshöz tartozunk, a földlakókéhoz. És a SETI a tükör, mely megmutathatja nekünk önmagunkat egy rendkívüli nézőpontból, és segíthet eljelentékteleníteni a köztünk lévő különbségeket. Ha a SETI semmi mást nem ér el, csak azt, hogy megváltozzon az emberek nézőpontja, már az a történelem egyik legjelentősebb erőfeszítése lesz.
So, in the opening days of 2009, a visionary president stood on the steps of the U.S. Capitol and said, "We cannot help but believe that the old hatreds shall someday pass, that the lines of tribe shall soon dissolve, that, as the world grows smaller, our common humanity shall reveal itself." So, I look forward to working with the TED community to hear about your ideas about how to fulfill this wish, and in collaborating with you, hasten the day that that visionary statement can become a reality.
2009 első napjaiban egy látnoki elnök állt a Kapitólium lépcsőin, és azt mondta: "Elkerülhetetlen abban hinnünk, hogy a régi gyűlölködések egy nap elmúlnak, a törzsi különbségek hamarosan megszűnnek, és ahogy a világ egyre zsugorodik, napvilágra kerül közös emberségünk." Izgatottan várom, hogy a TED közösséggel dolgozhassak, meghallgathassam gondolataikat a kívánság teljesítéséről, és együttműködve siettessük a napot, amikor ez a látnoki kijelentés valósággá válhat.
Thank you. (Applause)
Köszönöm. (Taps)