Pablo Neruda published his first collection of poems at age 19. He went on to win the Nobel Prize in Literature— and also rescue 2,000 refugees, spend three years in political exile, and run for president of Chile.
Pablo Neruda 19 éves volt, mikor első verseskötete megjelent. Később elnyerte az irodalmi Nobel-díjat, megmentett 2000 menekültet, három évet töltött politikai száműzetésben, és indult a chilei elnökválasztáson.
A romantic and a revolutionary, Neruda was one of the most celebrated poets of the 20th century, but also one of the most accessible and controversial. Originally written in Spanish, his poems often use straightforward language and everyday experience to create lasting impact.
Neruda romantikus volt és forradalmár. Nemcsak a 20. század egyik legünnepeltebb költője, de egyben az egyik legkönnyebben olvasható és legellentmondásosabb is. Eredetileg spanyol nyelven írt, és verseiben azzal ért el átütő hatást, hogy egyszerű nyelvezetet használt, és hétköznapi tapasztalatokra épített.
Neruda was born Ricardo Eliezer Neftalí Reyes Basoalto in a small Chilean town in 1904. His father didn’t want him to be a poet, so at sixteen he began to write under the pen name “Pablo Neruda.” The poems in his early collection "Twenty Love Poems and a Song of Despair" were tender and perceptive, illuminating the subtleties of love and enchantment. In "Poem VI," for example, he writes: “Tu recuerdo es de luz, de humo, de estanque en calma!/ Más allá de tus ojos ardían los crepúsculos.” Later, he poured this attention to detail into poems of appreciation for everyday objects. Many of the 225 short poems in his collection "All the Odes" are dedicated to the assortment of small, apparently insignificant items that surround us, from a pair of shoelaces to a watermelon. An onion is más hermosa que un ave/ de plumas cegadoras, while a tuna in the market is a bala del profundo/ océano, proyectil natatorio, te vi, muerto.
Neruda, eredeti nevén Ricardo Eliezer Neftalí Reyes Basoalto egy chilei kisvárosban született 1904-ben. Édesapja nem akarta, hogy költő legyen, ezért 16 évesen Pablo Neruda álnéven kezdett írni. A “Húsz szerelmes vers és egy kétségbeesett ének” című korai kötetének gyöngéd és érzelmes versei a szerelem varázsának finom árnyalataira irányítják a figyelmet. A kötet hatos számú versében ezt olvashatjuk: “Emléked könnyű, mint a füsté, mint tóé, mely elsimult. Szemeden túl homállyal küzdött az esti láng.” Később részletek iránti érdeklődését hétköznapi tárgyak dicséretét zengő versekbe öntötte. 225 ódájának számos darabja minket körülvevő apró, látszólag jelentéktelen tárgyakról szól: például egy pár cipőfűzőről vagy egy görögdinnyéről. A vöröshagymáról például így ír: “ragyogóbb vakító röptű madaraknál”, míg a tonhalat, amit a piacon látott ezekkel a sorokkal festi le: “golyó az óceán mélyéről, úszó lövedék, holtan láttalak.”
Despite this early literary success, Neruda struggled financially, and took a series of diplomatic jobs in places such as Burma, Indonesia, Singapore and Spain. In 1936, while Neruda was working at the consulate in Madrid, civil war broke out and the government was overthrown by a fascist military dictatorship. Neruda organized an evacuation of refugees from Spain to Chile, saving 2,000 lives. Over a period of twenty years, Neruda captured his experiences abroad in a three volume poetry collection titled "Residence on Earth." Many of these poems were experimental and surreal, merging epic landscapes, supernatural themes, and feelings of longing with discussion of political strife and a poet’s responsibility to speak out against injustice. In “I Explain a Few Things” he lingers on haunting details of the destruction of the Spanish Civil War.
Bár Neruda költőként hamar sikeres lett, anyagi gondokkal küzdött, ezért különböző diplomáciai feladatokat vállalt olyan országokban, mint Burma, Indonézia, Szingapúr és Spanyolország. 1936-ban, mikor épp a madridi konzulátuson dolgozott, Spanyolországban kitört a polgárháború, és egy katonai puccsot követően fasiszta diktatúra vette át a hatalmat. Neruda menekülőútvonalat szervezett Spanyolországból Chilébe, és ezzel 2000 ember életét mentette meg. Több mint 20 évet töltött külföldön, és ekkor szerzett tapasztalatait háromrészes versgyűjteményben jelentette meg “Ittlétünk a Földön” címmel. A versek nagy része kísérleti jellegű, szürreális képekkel: csodás tájakhoz természetfölötti témákat kapcsol, a vágyódást pedig a politikai küzdelemről szóló gondolatokkal vegyíti, de a versekben tükröződik a költő felelőssége is, akinek fel kell lépnie az igazságtalanság ellen. “Megmagyarázok néhány dolgot” című versében hosszasan részletezi a spanyol polgárháború pusztító hatását.
For the rest of his life, Neruda remained committed to revolutionary ideals. His politics led to several years of exile before he was able to return to Chile in 1952. While in exile, he published his influential "Canto General." The book attempts to retell the entire history of Latin America through poetry, touching on everything from its flora and fauna to its politics and wars, but above all paying homage to the common people behind its civilizations’ achievements.
Neruda élete végéig elkötelezett maradt a forradalmi eszmék mellett, és bár politikai szerepvállalása miatt évekre száműzetésbe kényszerült, 1952-ben végül visszatérhetett Chilébe. Száműzetése idején adta ki nagy hatású “Teljes ének” c. kötetét, melyben Latin-Amerika átfogó történetét kísérli meg versekbe önteni. Olvashatunk a kötetben a növény- és vadvilágról éppúgy, mint politikáról és háborúkról, de a költő elsősorban azok előtt az egyszerű emberek előtt tiszteleg, akik a földrészen elért eredmények mögött állnak.
Although he continued to travel, after returning from exile Neruda lived in Chile for the rest of his life. In 1970, at age 66, Neruda ran for president of Chile before yielding to Salvador Allende and becoming his close advisor. But in 1973, Allende was overthrown in a military coup by General Augusto Pinochet. Neruda died in the hospital a couple of weeks later. Because of the timing of his death so soon after the coup, rumors swirled that he had died of sadness or even been assassinated, but the hospital recorded his cause of death as cancer.
Miután hazatért a száműzetésből, továbbra is sokat utazott, de otthona élete végéig Chile maradt. 1970-ben, 66 évesen indult a chilei elnökválasztáson, később azonban visszalépett Salvador Allende javára, akinek aztán közeli tanácsadója lett. 1973-ban Allendét Augusto Pinochet tábornok puccsa döntötte meg. Neruda néhány hétre rá egy santiagói kórházban meghalt. Mivel halála nem sokkal a puccs után következett be, olyan hírek röppentek fel, hogy a bánat emésztette el, sőt az is felmerült, hogy gyilkosság áldozata lett. A kórházi zárójelentésen azonban rákbetegség szerepelt halála okaként.
Today, Neruda’s lines are recited at protests and marches worldwide. Much like his life, Neruda’s poems bridged romance and revolution by emphasizing the everyday moments worth fighting for.
Tüntetéseken, felvonulásokon ma is hallhatjuk Neruda verssorait világszerte. Versei - ahogy egész élete is - hidat emeltek a romantika és a forradalom eszméje között azzal, hogy megmutatták hétköznapi életünk azon pillanatait, melyekért érdemes harcolni.