At no point did I think superheroes would become such a huge part of my life. As a kid, I looked at them, and I saw everything I wasn't. They had big muscles, supermodel good looks, and phenomenal cosmic powers. And me? I kind of looked like this, except shorter and with frizzier hair, and I never felt powerful. I was always just one big ball of nervous, soft energy, and superheroes, much like the bullies at school, didn't seem to have a lot of room for that, for me. So I stayed away. And besides, who needs superheroes when you're surrounded by Puerto Rican women from the Bronx?
Soha nem gondoltam, hogy a szuperhősök ekkora szerepet kapnak majd az életemben. Gyerekként mindent láttam bennük, ami én nem voltam. Nagy izmuk, szupermodell kinézetük és elképesztő kozmikus erejük volt. És én? Én valahogy így néztem ki, csak kicsit alacsonyabb és még inkább göndör hajú voltam, és sohasem éreztem magam erősnek. Leginkább egy nagy labdányi ideges és érzékeny energia voltam, és a hősök, csakúgy, mint az iskolai zaklatók, nem igazán hagytak érvényesülni. Így távol maradtam. Meg különben is, kinek van szüksége szuperhősökre, ha bronxi Puerto Rico-i csajok veszik körbe?
(Laughter)
(Nevetés)
My tías were cops and paramedics, my abuelas were seamstresses and sold jewelry up the street, and my mom got her master's degree in education and taught kindergarten in New York City public schools for over 30 years. So my superheroes were sitting around the dinner table with me.
A nagynénéim zsaruk és mentősök voltak, a nagymamáim varrónők, és ékszereket árultak az utcán, édesanyám pedig a mesterdiplomáját pedagógiából szerezte, és óvodapedagógus volt New York-i állami iskolákban 30 éven át. Szóval az én szuperhőseim mellettem ültek a vacsoraasztalnál.
And I don't know how much time you've spent with Puerto Rican women from the Bronx, but we're also some of the world's greatest storytellers. And I'd sit there at my grandmother's dining room table and I'd listen to the women in my family tell these wild, rambunctious tales about navigating their lives in the Bronx. And I wanted to be them so bad. But I wasn't tough like them either. So mostly, I listened, and I soaked it in, and I found myself gravitating to the soft threads in their stories, and I wrote those down. The funny, the goofy, the gentle -- those were my in to storytelling, so much so that I wrote a young-adult novel called "Juliet Takes a Breath," about a chubby, queer Puerto Rican girl from the Bronx navigating sexuality, family and identity. And on the strength of "Juliet," Marvel Comics tapped me to write the solo series for their first-ever Latina lesbian superhero, America Chavez.
Nem tudom, önök mennyi időt töltöttek életükben bronxi Puerto Rico-i nők társaságában, de mi a világ legnagyobb mesemondói közé tartozunk. Ott ültem nagyanyám ebédlőasztalánál, és hallgattam a családom nőtagjait, ahogy vad és féktelen történeteket meséltek bronxi életükről. Annyira akartam hasonlítani hozzájuk! De nem voltam olyan kemény, mint ők. Így többnyire hallgattam, elraktároztam mindezt, és azon kaptam magam, hogy történeteikben az érzékeny részek fognak meg, hát leírtam azokat. A vicces, a lökött, a szelíd – ezek voltak az én meséim, olyannyira, hogy írtam egy tiniregényt "Júlia levegőt vesz" címmel egy pufók, meleg Puerto Rico-i lányról Bronxból, aki a szexualitás, a család és az identitás között lavíroz. A "Júlia" sikere miatt, a Marvel Comics engem választott, hogy írjak képregényt az első leszbikus latin-amerikai szuperhősről, America Chavezről.
Yeah!
Igen!
(Cheers)
(Éljenzés)
(Laughter) Listen, OK. Created by Joe Casey and Nick Dragotta for the Marvel miniseries "Vengeance," America Chavez has been in the Marvel Universe for over seven years. She's tough, Latina, and she's so strong that she can punch portals into other dimensions.
(Nevetés) Figyeljetek, oké? Joe Casey és Nick Dragotta készítette a a Marvel "Vengeance" minisorozatot, így America Chavez a Marvel Univerzumnak már több mint hét éve része. Kemény, latin-amerikai, és olyan erős, hogy kapukat tud nyitni más dimenziókba.
(Laughter)
(Nevetés)
I know, right?
Ugye?
(Laughter)
(Nevetés)
And people were so excited, because finally, someone who shared her identities -- queer and Latina -- would be writing her story. And I saw that, right? And also, when I looked at America, I saw a young Latina in survival mode. See, because her moms had sacrificed themselves to the universe when she was a kid, and she'd been on her own ever since. No wonder she had to be tough. And that link, that link of having to be tough, that rested heavy with me. Like I said, I'm from the Bronx, and the Bronx is tough, tough like walking past sidewalk memorials and dodging cop towers on your way to the train type of tough. When stuff happens that's bad, people are like, "Yo, you gotta keep it moving. You gotta keep trucking. Don't cry. Don't let it get to you." And my mom and my tías and my abuelas, I never saw them take a moment to rest or to invest in self-care. And their soft? It never left the house.
Az emberek olyan izgatottak voltak, mert végre valaki hozzá hasonló – meleg és latin-amerikai – írja majd a történetét. És én ezt láttam, oké? Amikor Amerikára néztem, egy fiatal latin-amerikait is láttam túlélő üzemmódban. Azért, mert az anyukái feláldozták magukat az univerzumnak, amikor még gyerek volt, és azóta is egyedül van. Nem csoda, ha kemény. A kapcsolat, az a kapcsolat, hogy keménynek kell lenni, mélyen érintett. Ahogy mondtam, Bronxból jöttem, és a Bronx kemény, olyan kemény, mint a járdán lévő emléktáblák, vagy olyan kemény, mint a rendőrök elkerülése a vonat felé. Ha valami rossz történik, az emberek azt mondják: "Hé, menj tovább! Ne add fel! Ne sírj! Ne hagyd, hogy lehúzzon!" Az anyukám, a nagymamáim és a nagynénéim, sosem láttam, hogy megálltak volna pihenni vagy magukkal foglalkozni. Az érzékeny oldaluk? Sosem hagyta el a házat.
And so that was the first thing that I wanted to give to America, the thing that I wished I'd been able to give to my abuelas and my tías, the thing that I'm trying to give to my mom now: permission to be soft. Like, it's OK to sit in silence and go on a journey just to discover yourself, and your pain will make you crumble and you will fall and you will need to ask people for help, and that's OK, and that being vulnerable is good for us.
Így ez volt az első dolog, amit Amerikának akartam adni, az, amit szerettem volna nagynénéimnek és nagymamáimnak adni, az, amit most próbálok édesanyámnak adni: megengedni, hogy érzékeny legyen. Mint hogy: „Rendben van, ha csendben ülsz hogy felfedezd önmagad, és a fájdalomtól összeomlasz és elesetté válsz, és segítséget kell kérned emberektől, és ez rendben van, és a sebezhetőség jót tesz nekünk.”
But see, I didn't come to all this compassion and healing stuff like, you know, out of nowhere, and so when it came to America's story, I wanted to give her the space to be human, to mess up, and to find soft on her own.
De látjátok, nekem sem jött ez a sok együttérzés és gyógyító cucc csak úgy a semmiből, így amikor America történetéhez láttam, teret akartam neki adni, hogy emberi legyen, hogy elrontson dolgokat, és saját maga találja meg az érzékenységét.
So she kind of had to quit her day job. You know what I'm saying? I had to give her a superhero sabbatical,
Így ott kellett hagynia a napi munkáját. Tudjátok, miről beszélek? Egy kis szuperhős pihenést kellett adjak neki.
(Laughter)
(Nevetés)
and the first thing I did was enroll her in Justice Sonia Sotomayor University.
így az első dolog az volt, hogy beírattam a Justice Sonia Sotomayor Egyetemre.
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
Because where else would she feel safe and represented and liberated but a university dedicated to the first Puerto Rican woman nominated to the Supreme Court of the United States? And her first class is "Intergalactic Revolutionaries and You," and America is so excited, she's ready to show off her strength, she's ready to show off her portal-punching skills,
Mert hol érezné magát biztonságban, képviselve és felszabadultan, ha nem az első Puerto Rico-i nőről elnevezett egyetemen, aki Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagja? És az első órája "Az intergalaktikus forradalmárok és te", és Amerika annyira izgatott, készen áll, hogy megmutassa az erejét, és kész arra, hogy megmutassa portálütő képességeit,
(Laughter)
(Nevetés)
and I stripped that safety net from her right away. And I limited her powers, and I changed up her location and shook up her world, because that is what college is like,
és én rögtön elvettem tőle ezt a biztonsági hálót. Korlátoztam a hatalmát és megváltoztattam a helyét, és felfordítottam a világát, mert ez az, ami a főiskolán történik,
(Laughter)
(Nevetés)
especially if you're alone. But I didn't want America to be alone for long, and so in a homework assignment gone totally wrong, she lands on a battlefield with the X-Men.
főleg, ha egyedül vagy. De nem akartam, hogy Amerika sokáig egyedül maradjon, és így egy rosszul elsült házi feladat során egy csatatéren landol X-mennel.
(Laughter)
(Nevetés)
Because, when I was in college, the Reverend Kelly Brown Douglas was my mentor, and I knew that America Chavez needed one, too. And who better to mentor America Chavez than Storm, the first black female superhero and one of the most powerful members of the X-Men? Nobody, that's who.
Mert amikor én főiskolás voltam, Kelly Brown Douglas tiszteletes volt a mentorom, és tudtam, hogy Amerika Chaveznek is szüksége van egyre. Ki mentorálná jobban Amerika Chavezt, mint Storm, az első fekete női szuperhős, és az egyik legerősebb tagja az X-mennek? Senki.
(Laughter)
(Nevetés)
And Storm teaches America how to quiet her mind inside of a star portal, and when America quiets her mind, she opens up the dimensions, and in that silence, she can listen for anything and anyone. And no one has ever offered her silence and deep reflection as a way to be powerful. And at first, she rejects it, but with Storm's encouragement, it clicks, and America quiets the world around her, and she leans into a deep vulnerability. I mean, her and Storm even hug. I know. And that's because my mentors loved me enough to encourage me to investigate myself and my ancestors, and when you're 19, how do you even know what that means? I didn't learn about the history of my people in college. I learned about the history of my people sitting on my grandmother's lap when she pulled out the photo album and she named everyone that was here and everyone still left on the island.
És Storm megtanítja Amerikának, hogyan csendesítse le elméjét egy csillagportál belsejében, és amikor Amerika lecsendesíti az elméjét, megnyitja a dimenziókat, és abban a csendben meghallhat bármit és bárkit. Még senki sem javasolta neki a csendet és a mély reflexiót, hogy így váljon erőssé. Először elutasítja, de Storm bátorításával minden a helyére kerül, és Amerika lecsendesíti a világot maga körül, és súlyosan sebezhetővé válik. Úgy értem, ő és Storm még meg is ölelik egymást. Tudom... s ez azért van, mert a mentoraim eléggé szerettek ahhoz, hogy arra ösztönözzenek, ismerjem meg magamat és az őseimet, és ha 19 éves vagy, honnan is tudhatnád, hogy ez mit jelent? Nem a főiskolán ismertem meg a népem történetét. A nagyanyám ölében ülve ismertem meg a népem történetét, amikor elővett egy fotóalbumot, és megnevezett mindenkit, akik itt voltak, és mindenkit, aki még a szigeten maradt.
So obviously, I had to crash-land a grandma on America Chavez, and not just any grandma -- a big, strong, luchador grandma, one that loved her enough to take her to the ancestral plain, where America Chavez could see the history of her people play out in the skies above.
Nyilván landoltatnom kellett egy nagymamát Amerika Chaveznek, és nem csak akármilyen nagymamát - egy nagy, erős, luchador nagymamát, aki eléggé szerette ahhoz, hogy elhozza őt az ősi síkhoz, ahol Amerika Chavez láthatta népének történelmét lejátszódni a csillagok között.
And America gets to see Planeta Fuertona, the birth planet of her grandmother, and she sees it get invaded, and she sees her grandmother and her mom flee. And she also sees the joy that they experience when their new homeland accepts them openly and offers them tremendous care. She gets to see great pain met with even greater compassion, and that's right alongside the tremendous strength of her family. And so everywhere that I could, right, I wrote her little love notes for her and for all the other queer kids of color trying to be magnificent. Like, when you lose yourself, dig deep into your ancestry, because you will find the pieces there.
Amerika meglátja Planeta Fuertonát, nagymamája szülőbolygóját, látja, ahogy megtámadják, és látja, ahogy nagymamája és édesanyja elmenekülnek. És látja az örömöt is, amit tapasztalnak, amikor új hazájuk tárt karokkal fogadja őket, és hihetetlen gondoskodással fordul feléjük. Látja, ahogy a nagy fájdalom a még nagyobb együttérzéssel találkozik, együtt a családja hatalmas erejével. Így mindenhol, ahol tudtam, kis szeretetjegyzeteket írtam neki és a többi színes meleg gyereknek, aki csodálatos próbál lenni. Amikor elveszted önmagad, mélyedj el a származásodban, mert ott találod meg majd a gyökereidet.
And also, reminders that soft is not a pass to duck, to hide, to be silent, to cower. Soft is also a push to hold ourselves accountable. Kind of like when America lands in World War II and comes face-to-face with Hitler, and she knocks him the hell out ...
Emlékeztetőket is, hogy az érzékenység nem kibúvó, hogy lebukj, elrejtőzz, csendben maradj és meglapulj. Az érzékenység is egyfajta nyomás, hogy elszámoltathatók legyünk. Olyan, mint amikor Amerika a második világháborúba csöppen, és találkozik Hitlerrel, és kiveri belőle a lelket...
(Laughter)
(Nevetés)
just like Captain America did in 1941, and who knew we'd need America Chavez to punch Nazis in 2018.
mint Amerika Kapitány 1941-ben, és ki gondolta, hogy 2018-ban szükség lesz Amerika Chavezre a nácik kiosztásához?
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
(Laughter)
(Nevetés)
And even that, that justified act kind of wrecks her a little bit, so I made sure that she linked up with her best friend, and they talk feelings and they go on a road trip and they sing "Just a Girl" by No Doubt at the top of their lungs.
És mégis, ez az indokolt cselekedet is megroppantja kicsit, így gondoskodtam arról, hogy találkozzon a legjobb barátjával, és érzelmekről beszélnek, autós kirándulásra indulnak, és a „Just a Girl”-t énekelik a No Doubttól, ahogy a torkukon kifér.
(Laughter)
(Nevetés)
And when Midas, a sinister corporation, takes control of Sotomayor, threatens to ban portals and almost kills America ... her ancestors reach for her ... because they know that she needs to heal. And it is that burst of care, that healing, that gives her the fuel to defeat Midas and reclaim herself.
És amikor a Midas, egy ördögi társaság, átveszi az irányítást a Sotomayor felett, betiltással fenyegetik a portálokat és majdnem megölik Amerikát... ősei kinyúlnak felé... mert tudják, hogy meg kell gyógyítaniuk. És ez az a kirobbanó törődés, ez a gyógyítás az ő üzemanyagává válik, hogy legyőzze a Midas-t és megújuljon.
See, because that myth of having to go it alone and having to be tough ... doesn't serve us. America Chavez is a whole superhero, and she still needed a team of support to help her find herself. And she needed that gentleness, the type of gentleness that is rooted in compassion and still very much invested in justice and liberation. Because it's in that space where softness and vulnerability meet strength that we transcend our everyday selves, that we become something greater, something majestic, maybe even something super.
Látod, mert ez a mítosz, hogy egyedül kell nekimenni, és keménynek kell lenni... nem szolgál bennünket. Amerika Chavez egy összetett szuperhős, mégis szüksége volt egy támogató csapatra, hogy segítsen neki megtalálnia önmagát. És szüksége volt erre a szelídségre, arra a fajta szelídségre, amely az együttérzésben gyökerezik, és még mindig nagy szerepet játszik az igazságban és a szabadságban. Mert abban a térben, ahol a lágyság és a sebezhetőség az erővel találkozik, lépjük át a mindennapi önmagunkat, hogy valami nagyobbá, valami fenségesebbé váljunk, talán még valami szuperré is.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)