All right, I want to see a show of hands: how many of you have unfriended someone on Facebook because they said something offensive about politics or religion, childcare, food?
Emeljék fel a kezüket azok, akik a Facebookról törölték ismerősüket, mert sértő megjegyzést tett politikával, vallással, gyerekneveléssel vagy étellel kapcsolatosan.
(Laughter)
(Nevetés)
And how many of you know at least one person that you avoid because you just don't want to talk to them?
Hányan ismernek legalább egyvalakit, akit kerülnek, mert egyszerűen nem akarnak beszélni vele?
(Laughter)
(Nevetés)
You know, it used to be that in order to have a polite conversation, we just had to follow the advice of Henry Higgins in "My Fair Lady": Stick to the weather and your health. But these days, with climate change and anti-vaxxing, those subjects --
Tudják, régebben a művelt társalgáshoz elég volt a My Fair Lady Higgins professzora tanácsát követnünk: Beszélgess az időjárásról és az egészségről. De manapság a klímaváltozás és az oltásellenesség megjelenésével
(Laughter)
(Nevetés)
are not safe either. So this world that we live in, this world in which every conversation has the potential to devolve into an argument, where our politicians can't speak to one another and where even the most trivial of issues have someone fighting both passionately for it and against it, it's not normal. Pew Research did a study of 10,000 American adults, and they found that at this moment, we are more polarized, we are more divided, than we ever have been in history. We're less likely to compromise, which means we're not listening to each other. And we make decisions about where to live, who to marry and even who our friends are going to be, based on what we already believe. Again, that means we're not listening to each other. A conversation requires a balance between talking and listening, and somewhere along the way, we lost that balance.
e témák sem biztonságosak. Ez a világ, amelyben élünk, amelyben minden társalgás vitába torkollhat, amelyben politikusok nem tudnak szót érteni, és amelyben csipcsup ügyeknek is heves harcosai és ellenzői vannak, ez a világ nem normális. A Pew Research felmérést készített 10 000 amerikai felnőttről, és megállapította, hogy az egyoldalúságunk és a megosztottságunk minden eddiginél nagyobb mértékű. Kevésbé törekszünk megegyezésre, azaz nem figyelünk egymásra. A döntéseink, hogy hol éljünk, kivel házasodjunk, sőt, kik legyenek a barátaink, előfeltevéseken alapulnak. Ez megint csak azt jelenti, hogy nem figyelünk egymásra. A társalgás egyensúlyt kíván a beszélgetés és az odafigyelés között, de valahogyan elvesztettük ezt az egyensúlyt.
Now, part of that is due to technology. The smartphones that you all either have in your hands or close enough that you could grab them really quickly. According to Pew Research, about a third of American teenagers send more than a hundred texts a day. And many of them, almost most of them, are more likely to text their friends than they are to talk to them face to face. There's this great piece in The Atlantic. It was written by a high school teacher named Paul Barnwell. And he gave his kids a communication project. He wanted to teach them how to speak on a specific subject without using notes. And he said this: “I came to realize...”
Ennek oka részben a technológia. Az okostelefon, ami vagy a kezünkben van, vagy elég közel, hogy gyorsan fölkapjuk. A Pew Research szerint az amerikai tizenévesek egyharmada több mint 100 üzenetet küld naponta. Sokan, szinte mindegyikük inkább üzenetet küld barátainak, mintsem személyesen beszélgetne velük. Van egy nagyszerű cikk a The Atlanticben, amit Paul Barnwell középiskolai tanár írt. Kommunikációs leckét adott fel diákjainak. Meg akarta tanítani nekik, hogyan kell egy témáról jegyzetek nélkül beszélni. Azt mondta: "Rájöttem, hogy..."
(Laughter)
(Nevetés)
"I came to realize that conversational competence might be the single most overlooked skill we fail to teach. Kids spend hours each day engaging with ideas and each other through screens, but rarely do they have an opportunity to hone their interpersonal communications skills. It might sound like a funny question, but we have to ask ourselves: Is there any 21st-century skill more important than being able to sustain coherent, confident conversation?"
"Rájöttem, hogy a társalgási készség a leginkább elhanyagolt képesség, és képtelenek is vagyunk megtanítani. A gyerekek nap mint nap, órákon át képernyőn keresztül kommunikálnak, ritkán van lehetőségük rá, hogy csiszolják társalgási képességüket. Furcsának tűnhet a kérdés, de fel kell tennünk: Van-e olyan 21. századi készség, ami fontosabb annál, mint hogy értelmes, magabiztos társalgást tudjunk folytatni.
Now, I make my living talking to people: Nobel Prize winners, truck drivers, billionaires, kindergarten teachers, heads of state, plumbers. I talk to people that I like. I talk to people that I don’t like. I talk to some people that I disagree with deeply on a personal level. But I still have a great conversation with them. So I'd like to spend the next 10 minutes or so teaching you how to talk and how to listen.
Abból élek, hogy beszélgetek emberekkel: Nobel-díjasokkal, kamionsofőrökkel, milliárdosokkal, óvónőkkel, államfőkkel, vízvezetékszerelőkkel. Beszélgetek olyanokkal, akiket kedvelek, de azzal is, akiket nem. Néhányukkal személy szerint egyáltalán nem értek egyet. Mégis remekül társalgok velük. A következő 10 percben szeretném megtanítani önöket, hogyan beszélgessenek, és hogyan figyeljenek.
Many of you have already heard a lot of advice on this, things like look the person in the eye, think of interesting topics to discuss in advance, look, nod and smile to show that you're paying attention, repeat back what you just heard or summarize it. So I want you to forget all of that. It is crap.
Sokan hallottak már ezzel kapcsolatos tanácsokat, például, hogy nézzenek a másik szemébe, gondoljanak ki előre érdekes témákat, biccentsenek, mosolyogjanak, jelezve, hogy figyelnek, ismételjék vagy foglalják össze, amit hallottak. Szeretném, ha ezeket elfelejtenék. Süket duma.
(Laughter)
(Nevetés)
There is no reason to learn how to show you're paying attention if you are in fact paying attention.
Felesleges megtanulni, hogyan jelezzék a figyelmet, ha tényleg odafigyelnek.
(Laughter)
(Nevetés)
(Applause)
(Taps)
Now, I actually use the exact same skills as a professional interviewer that I do in regular life. So, I'm going to teach you how to interview people, and that's actually going to help you learn how to be better conversationalists. Learn to have a conversation without wasting your time, without getting bored, and, please God, without offending anybody.
Profi kérdezőként pontosan ugyanazokat a készségeket használom, mint amiket a mindennapi életben. Így hát azt tanítom meg önöknek, hogy miként kérdezzenek, és ez segíteni fog abban, hogy jobb beszélgetőpartnerek legyenek. Tanulják meg, hogyan lehet időpazarlás és untatás nélkül társalogni, úgy, hogy Isten ments megsérteni másokat.
We've all had really great conversations. We've had them before. We know what it's like. The kind of conversation where you walk away feeling engaged and inspired, or where you feel like you've made a real connection or you've been perfectly understood. There is no reason why most of your interactions can't be like that.
Van tapasztalatunk a kitűnő beszélgetésről. Volt benne részünk. Tudjuk, milyen. Amikor ambíciót és inspirációt ad egy beszélgetés, vagy érezzük, hogy valódi kapcsolatot teremtettünk, vagy hogy tökéletesen megértettek. Miért is ne lehetne ilyen a legtöbb párbeszéd?
So I have 10 basic rules. I'm going to walk you through all of them, but honestly, if you just choose one of them and master it, you'll already enjoy better conversations.
10 alapszabályom van. Mindegyiken végigmegyünk, de istenigazából, ha csak egyet választanak is, és azt elsajátítják, már jobbak lesznek a beszélgetéseik.
Number one: Don't multitask. And I don't mean just set down your cell phone or your tablet or your car keys or whatever is in your hand. I mean, be present. Be in that moment. Don't think about your argument you had with your boss. Don't think about what you're going to have for dinner. If you want to get out of the conversation, get out of the conversation, but don't be half in it and half out of it.
Első szabály: Ne foglalkozzanak mással! Nemcsak úgy értem, hogy tegyék le a telefont, a táblagépet, az autókulcsot, vagy ami a kezükben van, Legyenek jelen. Legyenek ott. Ne gondoljanak a főnökkel való vitára. Ne gondoljanak arra, hogy mi lesz a vacsora. Ha be akarják fejezni a beszélgetést, fejezzék be, de ne legyenek félig benne, félig kívül.
Number two: Don't pontificate. If you want to state your opinion without any opportunity for response or argument or pushback or growth, write a blog.
Második szabály: Ne papoljanak! Ha úgy akarnak véleményt mondani, hogy ne lehessen válaszolni, vitatkozni, ellenezni vagy hozzátenni, akkor írjanak blogot.
(Laughter)
(Nevetés)
Now, there's a really good reason why I don't allow pundits on my show: Because they're really boring. If they're conservative, they're going to hate Obama and food stamps and abortion. If they're liberal, they're going to hate big banks and oil corporations and Dick Cheney. Totally predictable. And you don't want to be like that. You need to enter every conversation assuming that you have something to learn. The famed therapist M. Scott Peck said that true listening requires a setting aside of oneself. And sometimes that means setting aside your personal opinion. He said that sensing this acceptance, the speaker will become less and less vulnerable and more and more likely to open up the inner recesses of his or her mind to the listener. Again, assume that you have something to learn.
Jó okom van rá, miért nem engedek szakértőket a műsoromba: azért, mert annyira unalmasak. Ha konzervatívok, utálják Obamát, az élelmiszerjegyet és az abortuszt. Ha liberálisok, utálják a nagy bankokat, az olajtársaságokat és Dick Cheney-t. Teljesen kiszámíthatók. Önök nem akarnak azok lenni. Minden társalgáshoz úgy kell hozzáállni, hogy valamit lehet tanulni belőle. M. Scott Peck, a híres pszichiáter azt mondta, a valódi odafigyeléshez félre kell tennünk saját személyünket. Ebbe beletartozik az is, hogy néha félre kell tenni a véleményünket. Azt mondta: ha a beszélő érzi ennek elfogadását, egyre kevésbé lesz félénk, és egyre inkább feltárja rejtegetett gondolatait a másik személynek. Tehát, úgy álljanak hozzá, hogy mindig lehet tanulni.
Bill Nye: "Everyone you will ever meet knows something that you don't." I put it this way: Everybody is an expert in something.
Bill Nye: "Mindenki, akivel valaha is találkozol, tud valamit, amit te nem." Én így fogalmazom ezt meg: Mindenki szakember valamiben.
Number three: Use open-ended questions. In this case, take a cue from journalists. Start your questions with who, what, when, where, why or how. If you put in a complicated question, you're going to get a simple answer out. If I ask you, "Were you terrified?" you're going to respond to the most powerful word in that sentence, which is "terrified," and the answer is "Yes, I was" or "No, I wasn't." "Were you angry?" "Yes, I was very angry." Let them describe it. They're the ones that know. Try asking them things like, "What was that like?" "How did that feel?" Because then they might have to stop for a moment and think about it, and you're going to get a much more interesting response.
Harmadik szabály: Használjanak kérdőszavakat! Ez ügyben vegyenek példát az újságírókról. Kérdéseiket kezdjék úgy, hogy ki, mi, mikor, hol, miért, hogyan. Ha eldöntendő kérdést tesznek fel, egyszerű lesz a válasz. Ha azt kérdezném: "Rémisztő volt?", akkor a kérdés leglényegesebb szavára érkezik válasz, ami a "rémisztő", és a válasz "Igen" vagy "Nem". "Mérges voltál?" "Igen." Engedjék, hogy a másik kifejtse a választ. Mert ő tudja a választ. Kérdezzenek például úgy, hogy "Milyen volt?" "Milyen érzést keltett...?" –, és akkor a másik talán megáll egy pillanatra, elgondolkozik, és sokkal érdekesebb választ kapnak.
Number four: Go with the flow. That means thoughts will come into your mind and you need to let them go out of your mind. We've heard interviews often in which a guest is talking for several minutes and then the host comes back in and asks a question which seems like it comes out of nowhere, or it's already been answered. That means the host probably stopped listening two minutes ago because he thought of this really clever question, and he was just bound and determined to say that. And we do the exact same thing. We're sitting there having a conversation with someone, and then we remember that time that we met Hugh Jackman in a coffee shop.
Negyedik szabály: Gyorsítsák az áramlást! Azaz, ha közben eszünkbe ötlenek mindenféle gondolatok, ki kell őket űznünk a fejünkből. Gyakran hallunk interjúkat, amelyben a vendég percekig beszél, majd a műsorvezető feltesz egy kérdést, ami a semmiből jön, vagy már válaszoltak rá. Tehát a riporter valószínűleg már két perce nem figyelt, mert ezen az okos kérdésen agyalt, amit mindenképpen fel akart tenni. Ugyanezt csináljuk mi is. Ülünk és beszélgetünk valakivel, aztán hirtelen eszünkbe jut, hogy láttunk egy filmsztárt egy kávézóban.
(Laughter)
(Nevetés)
And we stop listening. Stories and ideas are going to come to you. You need to let them come and let them go.
És már nem figyelünk. Történetek, ötletek bukkanak elő. Hagyni kell, hogy jöjjenek, és hogy tovaszálljanak.
Number five: If you don't know, say that you don't know. Now, people on the radio, especially on NPR, are much more aware that they're going on the record, and so they're more careful about what they claim to be an expert in and what they claim to know for sure. Do that. Err on the side of caution. Talk should not be cheap.
Ötödik szabály: Ha nem tudnak valamit, ismerjék el! A rádióknál, különösen az NPR-nél, ma már sokkal inkább tudatosult, hogy az adásokat rögzítik, ezért a műsorvezetők figyelnek rá, hogy miben szakértők, mit tudnak biztosan. Önök is álljanak az óvatosság oldalán! Ne legyen felszínes a beszélgetés.
Number six: Don't equate your experience with theirs. If they're talking about having lost a family member, don't start talking about the time you lost a family member. If they're talking about the trouble they're having at work, don't tell them about how much you hate your job. It's not the same. It is never the same. All experiences are individual. And, more importantly, it is not about you. You don't need to take that moment to prove how amazing you are or how much you've suffered. Somebody asked Stephen Hawking once what his IQ was, and he said, "I have no idea. People who brag about their IQs are losers."
Hatodik szabály: Ne vegyék azonosnak a tapasztalatokat! Ha a másik arról beszél, hogy valaki meghalt a családban, ne kezdjenek önök is egy családtag elvesztéséről beszélni! Ha az illető munkahelyi zűrökről panaszkodik, ne mondják, hogy mennyire utálják a munkájukat! Az nem ugyanaz. Sosem ugyanaz. Minden tapasztalat egyedi. És fontos, hogy ne önök legyenek előtérben. Nem kell megragadni a pillanatot, hogy bebizonyítsák, milyen nagyszerűek, vagy mennyire szenvednek. Mikor valaki megkérdezte Hawkingtól, mennyi az IQ-ja, azt felelte, „Fogalmam sincs. Aki az IQ-jával henceg, mind lúzer."
(Laughter)
(Nevetés)
Conversations are not a promotional opportunity.
A társalgás nem önreklámra való.
Number seven: Try not to repeat yourself. It's condescending, and it's really boring, and we tend to do it a lot. Especially in work conversations or in conversations with our kids, we have a point to make, so we just keep rephrasing it over and over. Don't do that.
Hetedik szabály: Kerüljék az ismétlést! Lekezelő és igen unalmas, sajnos, hajlamosak vagyunk rá, Különösen munkahelyen, vagy amikor gyerekeinkkel beszélgetünk, kénytelenek vagyunk érvelni, és közben állandóan ismételjük önmagunkat. Ne tegyék!
Number eight: Stay out of the weeds. Frankly, people don't care about the years, the names, the dates, all those details that you're struggling to come up with in your mind. They don't care. What they care about is you. They care about what you're like, what you have in common. So forget the details. Leave them out.
Nyolcadik szabály: Hagyják ki, ami felesleges! Az embereket nem érdeklik az évszámok, a nevek, a dátumok, a sok részlet, ami egyébként is nehezen jut eszünkbe. Ezek nem fontosak. Önök a fontosak. Az a fontos, hogy önök milyenek, és mi az, ami közös önökben. Ne törődjenek a részletekkel, és hagyják ki őket!
Number nine: This is not the last one, but it is the most important one. Listen. I cannot tell you how many really important people have said that listening is perhaps the most, the number one most important skill that you could develop. Buddha said, and I'm paraphrasing, "If your mouth is open, you're not learning." And Calvin Coolidge said, "No man ever listened his way out of a job."
Kilencedik szabály: Nem ez az utolsó, de ez a legfontosabb. Figyeljenek! Sok nagy ember mondta már, hogy a figyelem talán a legfontosabb készségünk. Buddha mondása, kissé átfogalmazva: „Ha jár a szád, nem tanulsz”. Calvin Coolidge szerint: "Hallgatás miatt még senki sem vesztette el az állását."
(Laughter)
(Nevetés)
Why do we not listen to each other? Number one, we'd rather talk. When I'm talking, I'm in control. I don't have to hear anything I'm not interested in. I'm the center of attention. I can bolster my own identity. But there's another reason: We get distracted. The average person talks at about 225 word per minute, but we can listen at up to 500 words per minute. So our minds are filling in those other 275 words. And look, I know, it takes effort and energy to actually pay attention to someone, but if you can't do that, you're not in a conversation. You're just two people shouting out barely related sentences in the same place.
Miért nem figyelünk egymásra? Egyrészt, szívesebben beszélünk. Amikor én beszélek, én irányítok. Nem kell meghallgatnom, ami nem érdekel. Én vagyok a középpontban. Fényezhetem magam. De van egy másik ok is. Elterelődik a figyelmünk. Egy átlagember percenként 225 szót mond, viszont percenként 500 szóra tudunk figyelni. A figyelmünket leköti a többi 275 szó. Nézzék, tudom, hogy erőfeszítést és energiát igényel, hogy odafigyeljünk valakire, de ha nem figyelünk rá, akkor nincs valódi párbeszéd. Akkor ez csak két süket párbeszéde egyazon helyen.
(Laughter)
(Nevetés)
You have to listen to one another. Stephen Covey said it very beautifully. He said, "Most of us don't listen with the intent to understand. We listen with the intent to reply."
Figyelni kell egymásra! Stephen Covey szépen megfogalmazta ezt: "A legtöbben nem azzal a szándékkal figyelünk, hogy megértsünk valamit. Azzal a szándékkal figyelünk, hogy válaszoljunk."
One more rule, number 10, and it’s this one: Be brief. Be interested in other people.
Még egy szabály, a tizedik, ami így szól: Fogalmazzanak röviden! Legyenek érdeklődők mások iránt!
You know, I grew up with a very famous grandfather, and there was kind of a ritual in my home. People would come over to talk to my grandparents, and after they would leave, my mother would come over to us, and she’d say, “Do you know who that was? She was the runner-up to Miss America. He was the mayor of Sacramento. She won a Pulitzer Prize. He's a Russian ballet dancer." And I kind of grew up assuming everyone has some hidden, amazing thing about them. And honestly, I think it's what makes me a better host. I keep my mouth shut as often as I possibly can. I keep my mind open. And I’m always prepared to be amazed, and I'm never disappointed.
Tudják, gyerekkoromban velünk élt híres nagyapám, és volt egyfajta szertartás otthon. Jöttek a vendégek beszélgetni a nagyszüleimmel, és miután elmentek, anyám átjött hozzánk, és megkérdezte: „Tudjátok, ki volt ez?” A Miss America második helyezettje. Sacramento polgármestere. Egy Pulitzer-díjas. Egy orosz balett-táncos.” Úgy nőttem fel, hogy azt hittem, mindenkiben van valami rejtett, csodálatos dolog. Őszintén szólva, szerintem emiatt lettem jobb műsorvezető. Amilyen gyakran lehet, becsukom a számat. Kitárom a lelkemet, mindig csodás élményt remélek, és sosem csalódom.
You do the same thing. Go out, talk to people, listen to people, and, most importantly, be prepared to be amazed.
Ezt javaslom önöknek is. Menjenek, beszélgessenek az emberekkel, figyeljenek rájuk, és mindenekelőtt reméljenek a társalgástól csodás élményeket!
Thanks.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)