I, like many of you, am one of the two billion people on Earth who live in cities. And there are days -- I don't know about the rest of you -- but there are days when I palpably feel how much I rely on other people for pretty much everything in my life. And some days, that can even be a little scary. But what I'm here to talk to you about today is how that same interdependence is actually an extremely powerful social infrastructure that we can actually harness to help heal some of our deepest civic issues, if we apply open-source collaboration.
Én, mint sokan közületek, egyike vagyok azon 2 milliárd embernek a Földön, aki városban él. Vannak napok -- nem tudom ti hogy vagytok ezzel --, amikor túlságosan is érzem, mennyire függök másoktól az élet szinte minden területén. Néha ez kicsit megijeszt. De amiről ma beszélni szeretnék az, hogy ez a kölcsönös függés valójában egy rendkívül erős társadalmi háló, amit arra használhatunk, hogy a legmélyebb közösségi problémáink némelyikét megoldjuk a nyílt forrású együttműködéssel.
A couple of years ago, I read an article by New York Times writer Michael Pollan, in which he argued that growing even some of our own food is one of the best things that we can do for the environment. Now at the time that I was reading this, it was the middle of the winter and I definitely did not have room for a lot of dirt in my New York City apartment. So I was basically just willing to settle for just reading the next Wired magazine and finding out how the experts were going to figure out how to solve all these problems for us in the future. But that was actually exactly the point that Michael Pollan was making in this article -- it's precisely when we hand over the responsibility for all these things to specialists that we cause the kind of messes that we see with the food system.
Néhány éve olvastam egy cikket a New York Timesnak író Michael Pollantől amiben amellett érvelt, hogy ha a saját élelmünk csak egy részét magunk termesztjük, az az egyik legjobb dolog amit a környezetért tehetünk. Amikor ezt olvastam, a tél közepén jártunk, és egyáltalán nem volt hely nálam földnek a New York-i lakásomban. Jobb híján kész voltam elfogadni, hogy elolvasom a Wired magazin következő számában, a szakértők hogyan találják ki a megoldást a jövő minden problémájára helyettünk. De pont ez volt Michael Pollan cikkének a lényege -- épp azzal, hogy szakértőkre hárítjuk a felelősséget mindenre vonatkozóan, okozzuk a gondokat
So, I happen to know a little bit from my own work
amiket az élelmezésben látunk.
about how NASA has been using hydroponics to explore growing food in space. And that you can actually get optimal nutritional yield by running a kind of high-quality liquid soil over plants' root systems. Now to a vegetable plant, my apartment has got to be about as foreign as outer space. But I can offer some natural light and year-round climate control.
Saját munkámból kifolyólag tudom, hogy a NASA kísérletezett a hidropóniával az űrben való növénytermesztés lehetőségeként. Megfelelő tápértékű növényeket lehet termelni, ha bizonyos jó minőségű folyékony tápanyagokkal öntözzük a gyökereket. Egy zöldségnek a lakásom legalább annyira idegen közeg, mint a világűr. De van nálam természetes fény, és egész évben szabályozott légkör.
Fast-forward two years later: we now have window farms, which are vertical, hydroponic platforms for food-growing indoors. And the way it works is that there's a pump at the bottom, which periodically sends this liquid nutrient solution up to the top, which then trickles down through plants' root systems that are suspended in clay pellets -- so there's no dirt involved. Now light and temperature vary with each window's microclimate, so a window farm requires a farmer, and she must decide what kind of crops she is going to put in her window farm, and whether she is going to feed her food organically.
Két évvel később: ablakban termesztünk, függőleges, hidropóniás állványokon, amik kifejezetten beltéri termesztésre valók. Úgy működik, hogy egy szivattyú az alján megfelelő időközönként tápoldatot juttat a tetejére ami lecsöpög a növények gyökerein. A gyökerek agyag pelletben állnak, így nincs föld a rendszerben. Mivel a fény és a hőmérséklet minden ablakban más mikroklímát teremt, egy ilyen farmnak farmerre van szüksége, akinek el kell döntenie, milyen növényeket fog termeszteni, és hogy szerves tápoldattal akarja-e táplálni?
Back at the time, a window farm was no more than a technically complex idea that was going to require a lot of testing. And I really wanted it to be an open project, because hydroponics is one of the fastest growing areas of patenting in the United States right now, and could possibly become another area like Monsanto, where we have a lot of corporate intellectual property in the way of people's food. So I decided that, instead of creating a product, what I was going to do was open this up to a whole bunch of codevelopers.
Akkor még az ablakban termesztés csak egy bonyolult ötlet volt, ami sok kísérletezést kívánt. De én azt akartam, hogy nyitott projekt legyen, mert a hidropónia az egyik leggyorsabban növekvő szabadalmi terület az Egyesült Államokban, és könnyen egy Monsantóhoz hasonló területté válhat, ahol rengeteg ipari szellemi termék áll az emberek élelmének útjában. Ezért egy termék létrehozása helyett, én inkább nyitottam egy nagy csoport társfejlesztő felé.
The first few systems that we created, they kind of worked. We were actually able to grow about a salad a week in a typical New York City apartment window. And we were able to grow cherry tomatoes and cucumbers, all kinds of stuff. But the first few systems were these leaky, loud power-guzzlers that Martha Stewart would definitely never have approved.
Az első néhány megoldás úgy-ahogy működött. Nagyjából heti egy salátát meg tudtunk termelni egy átlagos New York-i ablakban. Termesztettünk koktélparadicsomot és uborkát, mindenfélét. De az első néhány rendszer csöpögős, hangos energiafaló volt, amit Martha Stewart sosem engedne.
(Laughter)
(Nevetés)
So to bring on more codevelopers, what we did was we created a social media site on which we published the designs, we explained how they worked, and we even went so far as to point out everything that was wrong with these systems. And then we invited people all over the world to build them and experiment with us. So actually now on this website, we have 18,000 people. And we have window farms all over the world.
Hogy társfejlesztőket toborozzunk, létrehoztunk egy közösségi oldalt, amin nyilvánosságra hoztuk a terveket, és elmagyaráztuk hogy működnek. Sőt, megemlítettük a gyenge pontokat is a rendszerben. Eztán megkértünk mindenkit, hogy készítsék el ők is, és kísérletezzenek velünk. Jelenleg ezen a honlapon 18.000 tagunk van. Akik ablakban termesztenek világszerte.
What we're doing is what NASA or a large corporation would call R&D, or research and development. But what we call it is R&D-I-Y, or "research and develop it yourself."
Amit mi csinálunk, a NASA vagy egy nagy cég kutatás-fejlesztésnek hív. De mi a 'kutasd és fejleszd magad' híve vagyunk.
(Laughter)
Például:
So, for example, Jackson came along and suggested that we use air pumps instead of water pumps. It took building a whole bunch of systems to get it right, but once we did, we were able to cut our carbon footprint nearly in half. Tony in Chicago has been taking on growing experiments, like lots of other window farmers, and he's been able to get his strawberries to fruit for nine months of the year in low-light conditions by simply changing out the organic nutrients. And window farmers in Finland have been customizing their window farms for the dark days of the Finnish winters by outfitting them with LED grow lights that they're now making open source and part of the project.
Jackson azt javasolta, hogy levegőpumpát használjunk vízpumpa helyett. Sokszor próbálkoztunk mire sikerült, de ezzel majdnem felére csökkentettük az ökolábnyomunkat. Tony Chicagóban növekedési kísérleteket végzett, mint sok más farmer, és az eprei az év 9 hónapjában teremnek fényszegény környezetben egyszerűen a megfelelő tápanyagoknak köszönhetően. Finn ablakban termesztők az ottani telek sötét napjaihoz alakították a farmjaikat LED lámpák felszerelésével. Ezt ők megosztották és már részei a projektnek.
So window farms have been evolving through a rapid versioning process similar to software. And with every open source project, the real benefit is the interplay between the specific concerns of people customizing their systems for their own particular concerns, and the universal concerns. So my core team and I are able to concentrate on the improvements that really benefit everyone. And we're able to look out for the needs of newcomers.
Így az ablakban való termesztés a szoftverekhez hasonló gyors, verzió alapú fejlődésen ment keresztül. Minden nyílt projekt valódi haszna a közjáték, azon bizonyos igények, amik alapján az emberek a saját igényeik szerint alakítják a rendszert, és az általános igények közt. Így a törzscsapat és én a fejlesztésekre koncentrálhatunk ami mindenkinek a javára válik. És az új tagok szükségleteire is figyelhetünk.
So for do-it-yourselfers, we provide free, very well-tested instructions so that anyone, anywhere around the world, can build one of these systems for free. And there's a patent pending on these systems as well that's held by the community. And to fund the project, we partner to create products that we then sell to schools and to individuals who don't have time to build their own systems.
Tehát a barkácsolni vágyóknak ingyenes, kipróbált útmutatót adunk, hogy bárki, bárhol a világon ingyen építhessen hasonló rendszert. Elbírálás alatt van egy szabadalom ezekre a rendszerekre ami a közösség tulajdona. A projekt finanszírozására olyan termékeket kínálunk, melyeket olyan iskolák és magánszemélyek vehetnek, akiknek nincs idejük maguk barkácsolni.
Now within our community, a certain culture has appeared. In our culture, it is better to be a tester who supports someone else's idea than it is to be just the idea guy. What we get out of this project is support for our own work, as well as an experience of actually contributing to the environmental movement in a way other than just screwing in new light bulbs. But I think that Eleen expresses best what we really get out of this, which is the actual joy of collaboration. So she expresses here what it's like to see someone halfway across the world having taken your idea, built upon it and then acknowledging you for contributing. If we really want to see the kind of wide consumer behavior change that we're all talking about as environmentalists and food people, maybe we just need to ditch the term "consumer" and get behind the people who are doing stuff.
A mi közösségünkben kialakult egy kultúra. Ebben jobb olyan tesztelőnek lenni, aki más ötletét próbálja, mint ötletgazdának lenni. Ettől a projekttől támogatást kapunk a munkánkhoz, és jobban hozzájárulunk a környezetvédő mozgalomhoz, mintha csupán kicserélnénk a villanykörtéinket. Ahogy Eileen mondja: ennek az egésznek a valódi haszna az együttműködés öröme. Ő itt fejezi ki milyen érzés, hogy valaki a világ túloldalán fogja az ötleted, továbbfejleszti, és elismer a segítségedért. Ha tényleg szeretnénk a fogyasztói szokások széleskörű változását -- legyünk környezetvédők vagy ínyencek -- lehet, hogy a csak a "fogyasztó" címkét kellene elhagynunk, és azon emberek mögé állnunk, akik csinálnak valamit.
Open source projects tend to have a momentum of their own. And what we're seeing is that R&D-I-Y has moved beyond just window farms and LEDs into solar panels and aquaponic systems. And we're building upon innovations of generations who went before us. And we're looking ahead at generations who really need us to retool our lives now. So we ask that you join us in rediscovering the value of citizens united, and to declare that we are all still pioneers.
A nyílt projekteknek saját lendületük van. Úgy látjuk, hogy a 'kutasd-fejleszd-csináld magad' túlnőtt az ablakban termesztésen és a LED-en, a napelem és az akvapóniás rendszer felé. Mi az előző generációk innovációiból építkezünk. És olyan generációkra gondolunk előre, akikért most kell újragondolni az életünket. Ezért azt kérjük csatlakozz, hogy újra felfedezzük a polgárok összefogásának értékét, és hogy kijelentsük, hogy még mindig mind pionírok vagyunk.
(Applause)
(Taps)