For the past decade, I've been studying non-state armed groups: armed organizations like terrorists, insurgents or militias. I document what these groups do when they're not shooting. My goal is to better understand these violent actors and to study ways to encourage transition from violent engagement to nonviolent confrontation. I work in the field, in the policy world and in the library.
Egy évtizede tanulmányozok nem állami fegyveres csoportokat: fegyveres szervezeteket, mint a terroristák, lázadók vagy a milicisták. Dokumentálom ezen csoportok agressziótól mentes tevékenységét. Célom, hogy jobban megértsem eme erőszakos szereplőket, és tanulmányozzam, milyen módon lehetne az erőszakos megnyilvánulásból a békés szembenállásba való átmenetet elősegíteni. Dolgozom terepen, a politika világában és a könyvtárban is.
Understanding non-state armed groups is key to solving most ongoing conflict, because war has changed. It used to be a contest between states. No longer. It is now a conflict between states and non-state actors. For example, of the 216 peace agreements signed between 1975 and 2011, 196 of them were between a state and a non-state actor. So we need to understand these groups; we need to either engage them or defeat them in any conflict resolution process that has to be successful.
A nem állami fegyveres csoportok megértése kulcsfontosságú a konfliktusok megoldásához, mivel a háborúk változtak. Régen államok közötti harcok voltak. Ez ma már nem így van. A háború immár állami és nem állami szereplők közötti konfliktus. Például a 216 békemegállapodás közül, melyeket 1975 és 2011 között írtak alá, 196 köttetett állami és nem állami felek között. Meg kell értenünk e csoportokat; tárgyalunk velük vagy legyőzzük őket, akárhogy is, de a konfliktus megoldásában sikerrel kell járnunk.
So how do we do that? We need to know what makes these organizations tick. We know a lot about how they fight, why they fight, but no one looks at what they're doing when they're not fighting. Yet, armed struggle and unarmed politics are related. It is all part of the same organization. We cannot understand these groups, let alone defeat them, if we don't have the full picture.
Mégis miként fogjunk hozzá? Meg kell tudnunk, mi motiválja ezeket a szervezeteket! Sok mindent tudunk arról, miként vagy miért harcolnak, ám senki nem nézi, mivel is foglalkoznak, amikor nem háborúznak. Pedig a fegyveres összetűzés és a fegyvertelen politika kapcsolatban állnak. Mind ugyanannak a szervezetnek a részei. Nem hogy legyőzni, megérteni sem tudjuk ezeket a csoportokat, amíg nem látjuk a teljes képet.
And armed groups today are complex organizations. Take the Lebanese Hezbollah, known for its violent confrontation against Israel. But since its creation in the early 1980s, Hezbollah has also set up a political party, a social-service network, and a military apparatus. Similarly, the Palestinian Hamas, known for its suicide attacks against Israel, also runs the Gaza Strip since 2007. So these groups do way more than just shoot. They multi-task. They set up complex communication machines -- radio stations, TV channels, Internet websites and social media strategies. And up here, you have the ISIS magazine, printed in English and published to recruit. Armed groups also invest in complex fund-raising -- not looting, but setting up profitable businesses; for example, construction companies. Now, these activities are keys. They allow these groups to increase their strength, increase their funds, to better recruit and to build their brand.
És a fegyveres csoportok manapság összetett szervezetek. Vegyük például a libanoni Hezbollahot, mely az Izrael elleni erőszakos konfrontációiról ismert. Azonban a 80-as évek elején történt megalapítása óta a Hezbollah politikai pártot, szociális hálózatot, és katonai apparátust is létrehozott. Hasonlóképpen a palesztin Hamasz, mely az Izrael elleni öngyilkos merényleteiről ismert, 2007 óta a Gázai övezetet is igazgatja. Tehát e csoportok többet tesznek a puszta lövöldözésnél. Egyszerre több dologgal is foglalkoznak. Bonyolult kommunikációs gépezetet hoznak létre -- rádió állomásokat, TV csatornákat, weboldalakat és közösségi média stratégiákat. Íme az ISIS magazin angol nyelven, toborzási céllal publikálva. Fegyveres csoportok bonyolult pénzgyűjtésekbe is invesztálnak. Nem fosztogatásra gondolok, hanem hogy nyereséges üzleteket létesítenek: például építőipari cégeket. Ezen tevékenységek kulcsfontosságúak. Segítségükkel e csoportok növelhetik erejüket, tőkéjüket a sikeresebb toborzásért és márkanevük kiépítéséért.
Armed groups also do something else: they build stronger bonds with the population by investing in social services. They build schools, they run hospitals, they set up vocational-training programs or micro-loan programs. Hezbollah offers all of these services and more. Armed groups also seek to win the population over by offering something that the state is not providing: safety and security. The initial rise of the Taliban in war-torn Afghanistan, or even the beginning of the ascent of ISIS, can be understood also by looking at these groups' efforts to provide security. Now, unfortunately, in these cases, the provision of security came at an unbearably high price for the population. But in general, providing social services fills a gap, a governance gap left by the government, and allows these groups to increase their strength and their power. For example, the 2006 electoral victory of the Palestinian Hamas cannot be understood without acknowledging the group's social work.
A fegyveres csoportok továbbá szoros kapcsolatot létesítenek a lakossággal oly módon, hogy a szociális szolgáltatásokba invesztálnak. Iskolákat építenek, kórházakat működtetnek, szakképzési vagy mikrokölcsön programokat hoznak létre. A Hezbollah mindezen szolgáltatásokat képes nyújtani - és még többet is. E csoportok előszeretettel nyerik meg maguknak a lakosságot azzal, hogy olyasmit ajánlanak, amit az állam nem: személyes- és közbiztonságot. A tálibok kezdeti előretörése a háború sújtotta Afganisztánban, vagy akár az ISIS kezdeti felemelkedése, mind érthetők, ha megnézzük, mi mindent is tettek e csoportok a biztonságért. Sajnos azonban ezekben az esetekben a biztonság kiépítésének mérhetetlenül magas ára volt a lakosságra nézve. Ám általánosságban elmondhatjuk, hogy szociális szolgáltatások nyújtásával a kormány által hagyott űrt töltenek be, ily módon ezen csoportok erejüket és hatalmukat növelhetik. Például a palesztin Hamasz 2006-os választási győzelmét nem érthetjük meg a csoport társadalmi munkájának ismerete nélkül.
Now, this is a really complex picture, yet in the West, when we look at armed groups, we only think of the violent side. But that's not enough to understand these groups' strength, strategy or long-term vision. These groups are hybrid. They rise because they fill a gap left by the government, and they emerge to be both armed and political, engage in violent struggle and provide governance.
Nos, ez egy igen összetett kép, mégis Nyugaton, a fegyveres csoportok elemzésekor, csupán az erőszakos oldalukat nézzük. Ám ez nem elegendő e csoportok erejének, stratégiájának, vagy hosszú távú céljainak megértéséhez. Ezek hibrid csoportok. A kormány által hagyott űr betöltésének köszönhető az előretörésük, és felemelkedésükkel fegyveres és politikai szerepet is vállalnak, erőszakos harcokban vesznek részt és gondoskodnak a kormányzásról is.
And the more these organizations are complex and sophisticated, the less we can think of them as the opposite of a state. Now, what do you call a group like Hezbollah? They run part of a territory, they administer all their functions, they pick up the garbage, they run the sewage system. Is this a state? Is it a rebel group? Or maybe something else, something different and new? And what about ISIS? The lines are blurred. We live in a world of states, non-states, and in-between, and the more states are weak, like in the Middle East today, the more non-state actors step in and fill that gap. This matters for governments, because to counter these groups, they will have to invest more in non-military tools. Filling that governance gap has to be at the center of any sustainable approach. This also matters very much for peacemaking and peacebuilding. If we better understand armed groups, we will better know what incentives to offer to encourage the transition from violence to nonviolence.
És minél összetettebbek és kifinomultabbak e szervezetek, annál kevésbé tekintjük őket az állam ellentéteinek. Akkor minek nevezhető egy olyan csoport, mint a Hezbollah? Igazgatják egy körzet egy részét, ellátják az összes funkciót: szemetet szállítanak, a csatornarendszerről is gondoskodnak. Mi volna ez? Egy állam? Egy felkelő csoport? Vagy valami egyéb? Valami más? Valami új? Mi a helyzet az ISIS-szal? A határvonalak elmosódnak. Államok, nem államok és szervezetek világában élünk, és minél gyengébbek az államok, mint napjainkban a Közel-Keleten, annál inkább felvállalják a nem állami szereplők az űr betöltését. A kormányok számára ez fontos, mert ahhoz, hogy felvegyék velük a versenyt, többet kell majd invesztálniuk nem katonai eszközökbe. A kormányzati űr betöltése bármely fenntartható szemléletmód központi kérdése kell, hogy legyen. Mindez a békekötés és béketeremtés szempontjából is fontos. A fegyveres csoportok mélyrehatóbb ismeretével magabiztosabban tehetünk ösztönző ajánlatokat, így támogatva az erőszakból az erőszakmentességbe való átmenetet.
So in this new contest between states and non-states, military power can win some battles, but it will not give us peace nor stability. To achieve these objectives, what we need is a long-term investment in filling that security gap, in filling that governance gap that allowed these groups to thrive in the first place.
Tehát az államok és nem állami szereplők közötti új versenyben a katonai hatalom ugyan megnyerhet egy-két csatát, ám sem békét sem stabilitást nem hoz magával. Céljaink eléréséhez ezen biztonsági és kormányzati rés betöltéséhez nélkülözhetetlen hosszú távú befektetésre van szükség, hisz mindenekelőtt e rés tette lehetővé e csoportok megerősödését.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(taps)