From space, our planet appears to be more ocean than Earth. But despite the water covering 71% of the planet’s surface, more than half the world’s population endures extreme water scarcity for at least one month a year. And current estimates predict that by 2040, up to 20 more countries could be experiencing water shortages. Taken together, these bleak statistics raise a startling question: are we running out of clean water?
A világűrből nézve bolygónk sokkal inkább óceán, mint föld. De annak ellenére, hogy a bolygó felszínének 71 százalékát víz borítja, a Föld lakosságának több mint fele évente legalább egy hónapon át súlyos vízhiánnyal küzd. Jelenlegi becslések szerint 2040-re további húsz országban lesz kevés a víz. Ezek a lehangoló adatok felvetik az elgondolkodtató kérdést: El fog fogyni az iható víz?
Well yes, and no. At a planetary scale, Earth can’t run out of freshwater thanks to the water cycle, a system that continuously produces and recycles water, morphing it from vapour, to liquid, to ice as it circulates around the globe. So this isn’t really a question of how much water there is, but of how much of it is accessible to us. 97% of earth’s liquid is saltwater, too loaded with minerals for humans to drink or use in agriculture. Of the remaining 3% of potentially usable freshwater, more than two-thirds is frozen in ice caps and glaciers. That leaves less than 1% available for sustaining all life on Earth, spread across our planet in rivers, lakes, underground aquifers, ground ice and permafrost. It’s these sources of water that are being rapidly depleted by humans, but slowly replenished by rain and snowfall.
Nos, igen is, és nem is. Globális szinten a víz nem fogyhat el, hiszen körforgásának köszönhetően a földön megtett útja során párából vízzé, jéggé alakulva folyamatosan újratermelődik és újrahasznosul. Így valójában nem az a kérdés, hogy mennyi víz van, hanem az, hogy ebből a vízből mennyi hozzáférhető számunkra. A Föld vízkészletének 97 százaléka tengervíz, melyben az ember és a mezőgazdaság számára is túl sok az ásványi anyag. Így mindössze három százalék marad, ami potenciálisan fogyasztható, azonban ennek is több mint kétharmadát jégsapkák és gleccserek őrzik. Vagyis a földi élet fenntartására kevesebb, mint egy százalék marad. Ez bolygónkon folyókban, tavakban, föld alatti víztározókban, illetve felszíni jég vagy permafroszt formájában lelhető fel. Ezeket a forrásokat az ember gyorsan kimeríti, az esőzés és a havazás viszont csak lassan tölti fel újra.
And this limited supply isn’t distributed evenly around the globe. Diverse climates and geography provide some regions with more rainfall and natural water sources, while other areas have geographic features that make transporting water much more difficult. And supplying the infrastructure and energy it would take to move water across these regions is extremely expensive.
Ráadásul ez a korlátozott vízkészlet sem oszlik el a földön egyenletesen. A különböző éghajlat és az eltérő földrajzi fekvés miatt egyes területeken több az eső és a természetes vízforrás, más helyek földrajzi adottságai viszont megnehezítik a vízhez való hozzáférést. Az infrastruktúra és az energiaellátás, melyek lehetővé tennék, hogy a víz ilyen helyekre is eljusson, rendkívül költséges.
In many of these water-poor areas, as well as some with greater access to water, humanity is guzzling up the local water supply faster than it can be replenished. And when more quickly renewed sources can’t meet the demand, we start pumping it out of our finite underground reserves. Of Earth’s 37 major underground reservoirs, 21 are on track to be irreversibly emptied. So while it’s true that our planet isn’t actually losing water, we are depleting the water sources we rely on at an unsustainable pace.
Sok vízben szegény helyen, de bővízű területeken is, gyorsabban fogyasztjuk el a készleteket, mint ahogy azok újratöltődhetnének. És mikor a gyorsabban feltöltődő készletek sem tudják kielégíteni az igényeket, a vizet véges készletű föld alatti tározókból hozzuk felszínre. A Föld 37 nagy föld alatti víztározójából 21 visszafordíthatatlanul elapadóban van. Amíg tehát igaz az, hogy a bolygón nem fogy el a víz, igaz az is, hogy vízkészleteinket jelenleg fenntarthatatlan mértékben merítjük ki.
This might seem surprising – after all, on average, people only drink about two liters of water a day. But water plays a hidden role in our daily lives, and in that same 24 hours, most people will actually consume an estimated 3000 liters of water. In fact, household water – which we use to drink, cook, and clean – accounts for only 3.6% of humanity’s water consumption. Another 4.4% goes to the wide range of factories which make the products we buy each day. But the remaining 92% of our water consumption is all spent on a single industry: agriculture.
Mindez furcsának tűnhet, hiszen egy ember átlagban mindössze két liter vizet iszik meg naponta. A víz azonban nemcsak így van jelen az életünkben. Becslések szerint naponta közvetve akár 3000 liter vizet is elhasználunk. Az a vízmennyiség, melyet megiszunk vagy főzésre, takarításra felhasználunk, az emberiség vízfogyasztásának mindössze 3,6 százaléka. További 4,4 százalékot használnak fel a különféle gyárak, ahol azok a termékek készülnek, melyeket naponta megvásárolunk. A fennmaradó 92 százalék vizet egyetlen iparág használja fel: a mezőgazdaság.
Our farms drain the equivalent of 3.3 billion Olympic-sized swimming pools every year, all of it swallowed up by crops and livestock to feed Earth’s growing population. Agriculture currently covers 37% of Earth’s land area, posing the biggest threat to our regional water supplies. And yet, it’s also a necessity. So how do we limit agriculture’s thirst while still feeding those who rely on it?
A gazdaságokban évente annyi víz fogy, amellyel 3,3 milliárd olimpiai méretű úszómedencét megtölthetnénk. Mindezt a gabonafélék öntözése és az állattenyésztés emészti fel, hogy a Föld egyre növekvő népességét élelmezni tudjuk. A mezőgazdaság jelenleg a Föld szárazföldi területének 37 százalékát foglalja el. A világ vízkészletére ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Kényszerű helyzet ez. Hogyan korlátozzuk a mezőgazdaság vízfelhasználást, és elégítsük ki az emberiség élelmiszerigényét egyszerre?
Farmers are already finding ingenious ways to reduce their impact, like using special irrigation techniques to grow “more crop per drop”, and breeding new crops that are less thirsty. Other industries are following suit, adopting production processes that reuse and recycle water. On a personal level, reducing food waste is the first step to reducing water use, since one-third of the food that leaves farms is currently wasted or thrown away. You might also want to consider eating less water-intensive foods like shelled nuts and red meat. Adopting a vegetarian lifestyle could reduce up to one third of your water footprint. Our planet may never run out of water, but it doesn’t have to for individuals to go thirsty. Solving this local problem requires a global solution, and small day-to-day decisions can affect reservoirs around the world.
A gazdák eredeti ötletekkel igyekeznek csökkenteni az ártalmakat: speciális öntözési technikákat használnak, hogy minden csöpp vizet hasznosítsanak, és kevésbé vízigényes új gabonafajtákat nemesítenek. A példát más iparágak is követik: átveszik azokat a technológiákat, melyek a vizet újra felhasználják és újrahasznosítják. A víztakarékosság felé vezető első lépés az élelmiszer-pazarlás csökkentése, ugyanis a megtermelt élelmiszerek harmada kárba megy vagy kidobják őket. Törekedhetünk arra is, hogy kevesebb olyan vízigényes terméket fogyasszunk, mint a hántolt magvak vagy a vörös hús. Azok, akik vegetáriánus életmódra térnek át, akár egyharmadával is csökkentik vízlábnyomukat. Bár Földünkön talán sosem fogy el a víz, az emberek ettől még szomjan maradhatnak. A helyi problémák megoldása csak globális szinten lehetséges. A mindennapok apró döntései pedig Földünk teljes vízkészletére kihathatnak.