Following a devastating nuclear war, Lilith Iyapo awakens after 250 years of stasis to find herself surrounded by a group of aliens called the Oankali. These highly evolved beings want to trade DNA by breeding with humans so that each species’ genes can diversify and fortify the other. The only alternative they offer is sterilization of the entire human race. Should humanity take the leap into the biological unknown, or hold on to its identity and perish?
Egy pusztító nukleáris háborút követően, 250 évnyi mélyalvásból ébredve Lilith Iyapót az oankali nevű idegen faj egy csoportja veszi körül. Ezek a rendkívül fejlett lények DNS-t szeretnének cserélni emberekkel szaporodva, hogy mindkét faj génállománya megerősödjön és változatossá váljon. A másik lehetőség, amit ajánlanak, hogy a teljes emberi fajt sterilizálják. Belevesse-e magát az emberiség a biológiai ismeretlenbe, vagy ragaszkodjon az identitásához és vesszen?
Questions like this haunt Octavia Butler’s "Dawn," the first in her trilogy "Lilith’s Brood." A visionary storyteller who upended science fiction, Butler built stunning worlds throughout her work– and explored dilemmas that keep us awake at night.
Ehhez fogható kérdések kísértenek Octavia Butler Hajnal könyvében, amely a Xenogenezis trilógia első kötete. Egy látnoki történetmondó, aki a feje tetejére állította a sci-fi műfajt. Butler káprázatos világokat épített műveiben, és olyan dilemmákat vizsgált, amelyek nem hagynak minket aludni.
Born in 1947, Butler grew up shy and introverted in Pasadena, California. She dreamt up stories from an early age, and was soon scribbling these scenarios on paper. At twelve, she begged her mother for a typewriter after enduring a campy science fiction film called "Devil Girl From Mars." Unimpressed with what she saw, Butler knew she could tell a better story.
1947-ben született, Pasadenában, Kaliforniában nőtt fel, szégyenlős és zárkózott volt. Már kicsi korában meséket talált ki, és hamarosan papírra is vetette ezeket a jeleneteket. Tizenkét évesen kikönyörgött az anyukájától egy írógépet, miután elviselte a Devil Girl From Mars című abszurdan eltúlzott sci-fi filmet. Nem nyűgözte le, amit látott, és Butler tudta, hogy ő jobb történetet tudna írni.
Much science fiction features white male heroes who blast aliens or become saviors of brown people. Butler wanted to write diverse characters for diverse audiences. She brought nuance and depth to the representation of their experiences.
Sok sci-fi történet főszereplője fehér férfi, aki lelövi az idegeneket, vagy a barna emberek megmentője. Butler változatos szereplőket akart írni változatos közönségnek. Árnyalatot és mélységet adott tapasztalataik megjelenítésének.
For Butler, imagination was not only for planting the seeds of science fiction– but also a strategy for surviving an unjust world on one’s own terms. Her work often takes troubling features of the world such as discrimination on the basis of race, gender, class, or ability, and invites the reader to contemplate them in new contexts.
Butler számára a képzelet nem csak a sci-fi magvainak elültetésére szolgált, hanem stratégiaként egy igazságtalan világ túlélésére. Munkái gyakran veszik alapul a világ problémáit, például a faji, nemi, osztály és képesség alapú megkülönböztetést, és arra ösztönzik az olvasót, hogy új szemszögből vizsgálja ezeket.
One of her most beloved novels, the "Parable of the Sower," follows this pattern. It tells the story of Lauren Oya Olamina as she makes her way through a near-future California, ruined by corporate greed, inequality, and environmental destruction. As she struggles with hyperempathy, or a condition in the novel that causes her to feel others’ pain, and less often, their pleasure. Lauren embarks on a quest with a group of refugees to find a place to thrive. There, they seek to live in accordance with Lauren’s found religion, Earthseed, which is based on the principle that humans must adapt to an ever-changing world.
Egyik közkedvelt regénye, a Parable of the Sower is ezt a mintát követi. Lauren Oya Olamina történetét mondja el, ahogy bejárja a közeljövő Kaliforniáját, amit tönkretett a vállalatok kapzsisága, az egyenlőtlenség és a környezeti pusztítás. Ahogy küzd a hiperempátiájával, amely lehetővé teszi, hogy átérezze mások fájdalmát és ritkábban a gyönyörüket, Lauren és egy menekültcsoport nekivág egy új otthon keresésének. Ott Lauren földmag nevű vallása szerint szeretnének élni, amely azon az elven alapul, hogy az embereknek alkalmazkodniuk kell egy állandóan változó világhoz.
Lauren’s quest had roots in a real life event– California Prop 187, which attempted to deny undocumented immigrants fundamental human rights, before it was deemed unconstitutional. Butler frequently incorporated contemporary news into her writing. In her 1998 sequel to "The Parable of the Sower," "Parable of the Talents," she wrote of a presidential candidate who controls Americans with virtual reality and “shock collars.” His slogan? “Make America great again.”
Lauren útja valós eseményből fakad; A 187-es Kaliforniai Indítvány, amely megkísérelte az emberi jogok megtagadását a papírok nélküli bevándorlóktól, de végül alkotmányellenesnek ítélték. Butler gyakran kortárs híreket is belefoglalt írásaiba. A Parable of the Sower 1998-as folytatásában, a Parable of Talents-ben egy elnökjelöltről írt, aki az amerikaiakat virtuális valósággal és elektromos nyakörvekkel irányítja. Jelmondata: Újra naggyá tenni Amerikát.
While people have noted her prescience, Butler was also interested in re-examining history. For instance, "Kindred" tells the story of a woman who is repeatedly pulled back in time to the Maryland plantation of her ancestors. Early on, she learns that her mission is to save the life of the white man who will rape her great grandmother. If she doesn’t save him, she herself will cease to exist. This grim dilemma forces Dana to confront the ongoing trauma of slavery and sexual violence against Black women.
A jövőbe látáson túl Butlert a történelem újravizsgálása is érdekelte. Kindred című műve például egy nőről szól, akit többször visszarántanak a múltba a marylandi ültetvényre, ahol az ősei rabok voltak. Az elején megtudja, hogy a küldetése a fehér férfi életének a megmentése, aki majd megerőszakolja a dédanyját. Ha nem menti meg, ő maga is megszűnik létezni. Ez a zord dilemma arra kényszeríti Danát, hogy szembenézzen a traumával, amelyet a rabszolgaság és a szexuális erőszak okoz a fekete nőknek.
With her stories of women founding new societies, time travelers overcoming historical strife, and interspecies bonding, Butler had a profound influence on the growing popularity of Afrofuturism. That’s a cultural movement where Black writers and artists who are inspired by the past, present and future, produce works that incorporate magic, history, technology and much more.
Történetei az új társadalmat építő nőkről, történelmi viszályt legyőző időutazókról, és a fajok közti kapcsolatépítésről óriási hatással voltak az egyre népszerűbb afrofuturizmusra. Ezt a kulturális mozgalmat fekete írók és művészek indították, akiket megihletett a múlt, jelen és jövő, és alkotásaikban egyesül a varázslat, történelem, technológia.
As Lauren comes to learn in "Parable of the Sower," "All that you touch you Change. All that you Change Changes you. The only lasting truth is Change.”
A Parable of the Sower Laurenje megtanulja, hogy: "Minden, amit megérintesz, megváltozik. Minden, ami megváltozik, megváltoztat téged is. Az egyetlen tartós igazság a változás."