You know, it's a big privilege for me to be working in one of the biodiversity hotspots in the world: the Mascarene Islands in the Indian Ocean. These islands — Mauritius, Rodrigues, and Réunion — along with the island of Madagascar, they are blessed with unique plants found nowhere else in the world. And today I will tell you about five of them and their particular features and why these plants are so unique.
Kitüntetett helyzetben vagyok. A bolygónak egy olyan pontján dolgozom, amit biodiverzitási forró pontnak neveznek: páratlanul gazdag az élővilág a Mascarenhas-szigetcsoporton, az Indiai-óceánban. Ezeken a szigeteken: Mauritius, Rodrigues és Réunion szigetein, és persze Madagaszkár szigetén, olyan különleges növények élnek, amelyek sehol másutt a világon. Az előadásomban öt ilyen növényt szeretnék Önöknek bemutatni, és elmondom azt is, miért különlegesek ezek a növények.
Take a look at this plant. I call it benjoin in the local vernacular, and the botanical name is Terminalia bentzoe, subspecies bentzoe. This subspecies is endemic to Mauritius, and its particular feature is its heterophylly. What do I mean by heterophylly? It's that the same plant has got leaves that are different shapes and sizes. Now, these plants have evolved very far away from the mainland, and within specific ecosystems. Often, these particular features have evolved as a response to the threat presented by the local fauna, in this case, grazing tortoises. Tortoises are known to have poor eyesight, and as such, they tend to avoid the plants they don't recognize. So this evolutionary foil safeguards the plant against these rather cute animals, and protects it and of course ensures its survival.
Elsőként nézzük ezt a fajt. A helyi nyelven a neve "benjoin", a botanikai neve Terminalia bentzoe, bentzoe alfaj. Ez az alfaj a Mauritius-szigeten honos, és van egy különleges tulajdonsága: a heterofília. Mit is jelent ez a szó? Azt jelenti, hogy ugyanazon a növényen különböző formájú és méretű levelek nőnek. Ezek a növények az Afrikai kontinenstől nagyon távol fejlődtek ki, egy sajátos ökoszisztéma részeként. Ilyen különös tulajdonságok gyakran a helyi faunával kölcsönhatásban, valamilyen fenyegetettségre reagálva fejlődnek ki. Jelen esetben ezt a veszélyt a növényevő teknősök jelentik. A teknősök rosszul látnak, és ezért inkább elkerülik azokat a növényeket, amelyeket nem ismernek fel. Így ez az evolúciós találmány védelmet nyújt ezek ellen a legelésző fenevadak ellen, akik egyébként nagyon helyesek, és biztosítja a növény túlélését.
Now the question you're probably asking yourself is, why is she telling us all these stories? The reason for that is that we tend to overlook the diversity and the variety of the natural world. These particular habitats are unique and they are host to a whole lot of plants. We don't realize how valuable and how precious these resources are, and yet, through our insouciance, we keep on destroying them. We're all familiar with the macro impact of urbanization, climate change, resource exploitation, but when that one last plant — or animal for that matter — when that very last specimen has disappeared from the face of this Earth, we would have lost an entire subset of the Earth's biology, and with it, important plants with medicinal potential or which could have ingredients that would speak to the cosmetic, nutrition, pharma, and even the ethno-veterinary sectors, be gone forever. And here we have a very prime example of the iconic dodo, which comes from Mauritius, and, of course, we know is now a symbol of extinction.
Bizonyára már mindenki a teremben feltette magában a kérdést: mit akar az előadó ezekkel a dolgokkal? Azt próbálom elmondani Önöknek, hogy gyakran nem értékeljük eléggé a természet sokféleségét. Ezek az élőhelyek egyediek, és temérdek fajta növénynek nyújtanak élőhelyet. Nem értékeljük, mekkora kincset jelenthetnek számunkra ezek a források, és hogy az emberi nemtörődöm hozzáállás egyre pusztítja ezeket az értékeket. Mindnyájan tudjuk, milyen nagy léptékű hatásai vannak az urbanizációnak, a klímaváltozásnak, a természeti források kimerítésének; de amikor egy növény, vagy éppenséggel egy állat utolsó példánya eltűnik a Föld színéről, elvész számunkra a bolygó élővilágának egy teljes szelete, és ezzel együtt fontos növények is, amelyek gyógyászati lehetőségeket rejtenek, vagy amelyeknek olyan összetevőik vannak, amelyek hasznosak lehetnek a kozmetikai ipar, az élelmiszer- vagy gyógyszeripar, vagy esetleg az állatgyógyászat számára -- ezek a lehetőségek mind odavesznek. Minderre a legkifejezőbb példa a legendás mauritiusi dodó madár, amely, mint jól tudjuk, a kihalt fajok szimbóluma.
We know plants have a fundamental role to play. Well, first of all, they feed us and they also give us the oxygen we breathe, but plants are also the source of important, biologically active ingredients that we should be studying very carefully, because human societies over the millennia, they have developed important knowledge, cultural traditions, and important plant-based medicinal resources. Here's a data point: 1.4 percent of the entire land surface is home to 40 percent of the species of higher plants, 35 percent of the species of vertebrates, and this 1.4 percent represents the 25 biodiversity hotspots in the world, and this 1.4 percent of the entire land surface already provides for 35 percent of the ecosystem services that vulnerable people depend on. And as you can see, the island of Mauritius where I work and where I live, belongs to one such biodiversity hotspot, and I study the unique plants on the island for their biomedical applications.
Közismert tény, hogy milyen fontos a növények szerepe az életünkben. Mindenek előtt táplálékot nyújtanak, és ellátnak minket életadó oxigénnel, de emellett még tartalmaznak fontos, biológiailag aktív anyagokat is, amelyeket érdemes behatóan tanulmányozni, ahogy hosszú évezredek alatt az emberi közösségek fontos tudást halmoztak fel, kulturális tradíciókat alakítottak ki, és felhasználták a növények gyógyhatásait. A következő adatokat szeretném megmutatni: a teljes földfelszín 1,4 százaléka ad otthont a fejlett növényfajok 40 százalékának, és a gerinces fajok 35 százalékának. És ezen a pici 1,4 százaléknyi felszínen található a Föld 25, biodiverzitás szempontjából kiemelkedő jelentőségű területe, úgynevezett "forró pontja". A Föld szárazföldjeinek ez az 1,4 százaléka biztosítja annak az ökoszisztémának a 35 százalékát, amelytől a gyenge és kiszolgáltatott emberiség függ. Mint Önök is láthatják, Mauritius szigete, ahonnan jöttem, és ahol dolgozom, az egyik ilyen "forró ponton" található, és az a munkám, hogy ezeket a különleges növényeket vizsgálom, hogy megismerjem a gyógyászati tulajdonságaikat.
Now, let's go back again to that first plant I showed you, the one, of course, with different-shaped leaves and different sizes, Terminalia bentzoe, subspecies bentzoe, a plant only found in Mauritius. Now, the local people, they used a decoction of the leaves against infectious diseases. Now our work, that is, the scientific validation of this traditional information, has shown that precisely that leaf extract shows activity, potent activity, against a wide range of bacteria that could be pathogenic to humans. Now, could this plant be the answer to antibiotic resistance? You know, antibiotic resistance is proving to be a big challenge globally. While we may not be sure, one thing is certain: we will not want this plant to disappear. But the harsh reality is that this particular plant is in fact considered to be vulnerable in its natural habitat.
Most térjünk vissza ahhoz a növényhez, amit az előbb mutattam, aminek másmilyen méretűek és alakúak a levelei. A Terminalia bentzoe, bentzoe alfaj olyan növény, melyet csakis a Mauritius-szigeteken lehet megtalálni. Itt a helyi emberek a növény leveleiből főzetet készítenek, amelyet fertőző betegségek kezelésére használnak. A kutatásunk tudományosan alátámasztotta ezt az ősi tudást: ennek a levélnek a kivonata erős hatást gyakorol nagyon sokféle baktériumra, olyanokra, amelyek betegségeket okozhatnak az emberi szervezetben. Lehet, hogy épp ez a növény adja meg a választ az antibiotikum-rezisztenciára? Világszerte komoly gondokat okoz, hogy a baktériumok egy része ellenállóvá vált az antibiotikumokkal szemben. Még nem tudhatjuk, hogy ez a növény lesz-e a segítségünkre ebben, de az biztos, hogy nem szeretnénk, ha kihalna. Ugyanakkor az a zord valóság, hogy ez a növény nagyon is sérülékeny a természetes élőhelyén.
This brings me to another example. This bush here is known as baume de l'ile plate in the local vernacular. The botanical name is Psiadia arguta. It's a plant which is rare, which is endemic to Mauritius. It used to grow on the mainland, but through the sheer pressures of urbanization has been pushed out of the mainland, and we've managed to bring it back from the brink of extinction by developing in vitro plants which are now growing in the wild. Now, one thing I must point out straightaway is that not all plants can be developed in vitro. While we humans, we are happy in our comfort zone, these plants also need their ecosystem to be preserved, and they don't react — endemic plants don't react to very harsh changes in their ecosystem, and yet we know what are the challenges that climate change, for example, is posing to these plants. Now, the local people again use the leaves in traditional medicine against respiratory problems. Now, our preliminary labwork on the leaf extract has shown that precisely these leaves contain ingredients that are very close, in terms of structures, chemical structures, to those medicines which are sold in the chemist's shop against asthma. So who knows what humanity will benefit from should this plant decide to reveal all its secrets.
Ezzel kapcsolatban egy másik példát is szeretnék bemutatni. A helyi nyelven ennek a növénynek a neve: "baume de l'ile plate". A botanikai neve Psiadia arguta . Ez egy ritka növény, és Mauritiuson őshonos. Valaha a legnagyobb szigeten is megtalálható volt, de a lakott terültek olyan mértékben terjeszkedtek, hogy onnan kiszorították. Szerencsére sikerült a kipusztulás széléről laboratóriumi munkával megmenteni, és ma már kezd újra elterjedni a természetes környezetben is. Ezen a ponton el kell mondanom azt is, hogy nem minden növényt lehet lombikban nevelni. Ahogy mi emberek is ragaszkodunk a számunkra kényelmes körülményekhez, ezek a növények is a saját ökoszisztémájukban érzik jól magukat, és az őshonos növények rosszul tűrik a környezetváltozást. Ugyanakkor azt is jól tudjuk, hogy például a klímaváltozás és más tényezők is milyen akadályokat jelentenek ezeknek a növényeknek. Ez is egy olyan növény, amelynek a helyiek felhasználják a levelét légzőszervi betegségek gyógyítására. Laboratóriumi kutatásaink azt mutatják, hogy a levelek kivonata olyan molekulákat tartalmaz, amelyeknek a kémiai összetétele nagyon közel áll azoknak a gyógyszereknek a hatóanyagához, amelyek asztma kezelésére gyógyszertári forgalomban vannak. Ha ez a növény felfedi számunkra a titkait, ki tudja, milyen jótékony hatással lehet az emberiségre.
Now, I come from the developing world where we are forever being challenged with this issue of population explosion. Africa is the continent which is getting younger, and whenever one talks about population explosion, one talks about the issue of food security as being the other side of the same coin. Now this plant here, the baobab, could be part of the answer. It's an underutilized, neglected food plant. It defines the landscape of West Africa, where it is known as the tree of life, and later on I will tell you why the Africans consider it to be the tree of life. Now interestingly, there are many legends which are associated with this plant. Because of its sheer size, it was meant to be lording over lesser plants, so God didn't like this arrogance, uprooted it, and planted it upside down, hence its particular shape. And if you look at this tree again within the African context, in West Africa, it's known as the palaver tree, because it performs great social functions. Now if you have a problem in the community, meeting under the palaver tree with the chiefs or the tribesmen would be synonymous to trying to find a solution to that particular problem, and also to reinforce trust and respect among members of the community. From the scientific point of view, there are eight species of baobab in the world. There's one from Africa, one from Australia, and six are endemic to the island of Madagascar. The one I have showed you is the one from Africa, Adansonia digitata. Now, the flower, this beautiful white flower, it opens at night, is pollinated by bats, and it gives rise to the fruit which is curiously known as the monkey apple. The monkeys are not stupid animals. They know what's good for them. Now, if you open the fruit of the baobab, you'll see a white, floury pulp, which is very rich in nutrients and has got protein, more protein than in human milk. Yes, you heard right: more protein than in human milk. And this is one of the reasons why the nutrition companies of this world, they are looking for this fruit to provide what we know as reinforced food. The seeds give an oil, a very stable oil which is sought after by the cosmetic industry to give to produce body lotions, for example. And if you look at the trunk, the trunk, of course, safeguards water, which is often harvested by a thirsty traveler, and the leaves are used in traditional medicine against infectious disease. Now, you can see now why the Africans consider it to be the tree of life. It's a complete plant, and in fact, the sheer size of these trees is hiding a massive potential, not only for the pharma, nutrition, and the cosmetic industry. What I have showed you here is only the species from Africa, Adansonia digitata. We have six species yet in Madagascar, and we don't know what is the potential of this plant, but one thing we know is that the flora is considered to be threatened with extinction.
Én magam a harmadik világban élek, ahol a népességrobbanás problémáját naponta a bőrünkön tapasztaljuk. Az afrikai kontinens folyamatosan fiatalodik, és a népességrobbanástól elválaszthatatlan az élelemellátás kérdésköre: ez az érem másik oldala. Lehet, hogy ez a fa, a baobab, hozzájárulhat a probléma megoldásához. A baobab jelentőségét ezen a téren kevesen ismerik fel. Nyugat-Afrikában mindenütt meghatározó látvány a tájban. A helyi neve: életfa, és később azt is elárulom Önöknek, miért. Ezzel a növénnyel kapcsolatban sok legenda kering. A baobab hatalmasra megnő, amivel a többi növény fölé magasodik. Az isteneknek nem tetszett ez a pökhendi magatartás, kitépték a földből, és fejjel lefelé tették vissza -- így nyerte ez a különös formát. Az afrikaiak mást is tudnak erről a fáról: különös célt szolgál. Nyugat-Afrikában perpatvar fának is nevezik, mert fontos társadalmi célt tölt be. Ha valakinek a közösségen belül valamilyen problémája adódik, a perpatvar fa alatt megbeszélheti a vezetőkkel vagy az érintettekkel, mert ez a hely alkalmas arra, hogy közösen megoldást keressenek arra az adott problémára, és egyben fenntartsanak egy bizalmon és tiszteleten alapuló légkört a közösség tagjai között. A tudomány nyolc baobab fajt tart számon. Van egy afrikai, egy ausztrál, és hat faj kizárólag Madagaszkár szigetén él. Az, amit a képen látnak, az afrikai faj, az Adansonia digitata. A fa virága, ez a csodálatos fehér tünemény, éjszaka virágzik, és denevérek porozzák be. És belőle lesz az a gyümölcs, aminek a neve, vicces módon, majomkenyér. A majmok nem bolondok, tudják, mi kell nekik. A baobab termését kettévágva előtűnik a fehér, lisztes bele, ami gazdag tápanyagforrás: magas a fehérjetartalma, magasabb, mint az anyatejé. Igen, jól hallották: több benne a fehérje, mint az anyatejben. És épp ez az egyik oka annak, hogy az élelmiszer-feldolgozó ipar azt vizsgálja, miként használhatja fel dúsított táplálékként. A magokból olaj nyerhető, egy nagyon stabil szerkezetű olaj, amit a kozmetikai ipar nagy becsben tart, és többek között testápolók készítésére használják. Ha pedig a törzsére nézünk, nos, könnyű észrevenni, hogy vizet tárol, amit a szomjas utasok gyakran megcsapolnak. Emellett a leveleket is fel lehet használni: a hagyományos gyógyászat fertőző betegségek ellen használja. Így könnyen érthető, miért tekintik Afrika népei ezt a fát az élet fájának. A baobab egy sokoldalú növény, és már csupán a méretei hatalmas lehetőségeket rejtenek, nem csupán a gyógyszerészeti, az élelmiszer- és a kozmetikai ipar számára. A képen látható fa ugyanis csupán az afrikai faj: az Adansonia digitata. További hat faj él nálunk Madagaszkáron, és hogy ezeknek a növénynek milyen hasznai lehetnek, még nem derült ki, de egy dolog teljesen biztos: hogy a madagaszkári növényvilágot kihalás veszélyezteti. Térjünk most vissza Afrikába,
Let me take you to Africa again, and introduce you to one of my very favorite, the resurrection plant. Now here you'll find that even Jesus has competition. (Laughter) Now, this plant here has developed remarkable tolerance to drought, which enables it to withstand up to 98 percent dehydration over the period of a year without damage, and yet it can regenerate itself almost completely overnight, over 24 hours, and flower. Now, us human beings, we're always on the lookout for the elixir of youth. We don't want to get old, and rightly so. Why should we, especially if you can afford it? And this gives you an indication of what the plant looks like before. Now, if you are an inexperienced gardener, the first thing you'll do when you visit the garden is to uproot this plant because it's dead. But if you water it, this is what you get. Absolutely amazing. Now, if you look at our aging process, the aging process is in fact the loss of water from the upper epidermis, resulting in wrinkling as we know it, especially women, we are so conscious of this. And this plant, in fact, is giving the cosmetic chemists very important ingredients that are actually finding ways to slow down the aging process and at the same time reinforce the cells against the onslaught of environmental toxins.
meg szeretném Önöket ismertetni az egyik kedvencemmel, a "feltámadásvirággal". Itt tetten érhető, hogy még Jézusnak is akad riválisa. (Nevetés) Ez a növény képes volt páratlan módon alkalmazkodni a szárazsághoz, ami azt jelenti, hogy elviseli a 98%-os vízveszteséget egy év során, és nem szenved károsodást, sőt, szinte teljes mértékben képes helyreállítani a szöveteit 24 óra leforgása alatt, sőt virágba is borul. Mi emberek folyton az örök ifjúság elixírjét keressük. Nem akarunk megöregedni, miért akarnánk? Nem is kell, főként ha megvannak erre az eszközeink. Ezen a képen az láthatják, hogy néz ki ez a növény kiszáradva. Egy tapasztalatlan kertész azonnal kitépné a földből, hiszen halottnak látszik. De csak egy öntözés kell neki, és erre a csodára képes. Ha az öregedés folyamatát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy nagymértékű vízveszteséggel jár együtt, főként a bőr felső rétegéből, ami a ráncok kialakulásához vezet -- ezt a jelenséget, főleg mi, nők, nagyon jól ismerjük. Valójában ez a növény fontos anyagokat rejt a kozmetikai ipar vegyészei számára, akik azt kutatják, hogyan lehetne lelassítani az öregedés folyamatát, és védekezőképessé tenni a sejteket a külvilágból folyamatosan érkező toxinok ellen.
Now, these four examples I have just given you are just a very tiny reminder as to how our health and our survival are closely linked to the health and the resilience of our ecosystem, and why we should be very careful about preserving biodiversity. Every time a forest is cut down, every time a marsh is filled in, it is a potential lab that goes with it, and which we will never, ever recover. And I know what I'm talking about, coming from Mauritius and missing the dodo.
Nos, az előbbi négy példa, amit itt bemutattam, csak apró emlékeztető arra vonatkozólag, hogy az emberi egészség, sőt a túlélésünk mennyire szoros kapcsolatban van azzal, hogy mennyire egészséges és ellenálló a Föld ökoszisztémája, és hogy miért kell akkora figyelmet fordítanunk a biodiverzitás megőrzésére. Mikor kivágnak egy erdőt, vagy amikor feltöltenek egy mocsarat, egy kész biológiai laboratórium megy veszendőbe, amit soha többé nem lehet helyreállítani. Nekem igazán elhihetik: Mauritius szigetén fájó veszteség a dodó hiánya.
Let me finish with just one last example. Conservation issues are normally guided towards rare, endemic plants, but what we call exotic plants, that is, the ones which grow in many different habitats across the world, they also need to be considered. You know why? Because the environment plays a very important role in modifying the composition of that plant.
Szeretnék még egy utolsó példát hozni. A természetvédelmi erőfeszítések középpontjában a ritka, őshonos fajok állnak, de azok a növények, melyeket egzotikusnak nevezünk, amelyek a föld legkülönfélébb élőhelyein otthonosan érzik magukat, szintén fontosak lehetnek. De vajon miért? Mert a környezet erősen befolyásolja minden növény kémiai összetételét.
So let's take a look at this plant here, Centella asiatica. It's a weed. We call it a weed. Now, Centella asiatica grows across the world in many different habitats — in Africa, in Asia — and this plant has been instrumental in providing a solution to that dreadful disease called leprosy in Madagascar in the 1940s. Now, while Centella grows across the world — in Africa, in Asia — the best quality Centella comes from Madagascar, because that Centella contains the three vital ingredients which are sought after by the pharma and the cosmetic companies. And the cosmetic companies are already using it to make regenerating cream.
Nézzük tehát meg ezt a növénykét. A neve Centella asiatica. Gyomnövény. Mi, emberek legalábbis gyomnövénynek nevezzük. Ez a növény a földön szinte mindenütt megtalálható a legkülönbözőbb élőhelyeken. És ez a kis növény megoldást hozott egy rettenetes betegség, a lepra gyógyításában Madagaszkáron az 1940-es években. És bár a Centella a világon mindenfelé nő -- Afrikában és Ázsiában -- a legjobb Centella madagaszkári, mert az a növény, ami itt nő három lényeges alkotóelemet tartalmaz, amelyek értékesek a gyógyszerészet és a kozmetikai ipar számára. És valóban, ma már fel is használják regeneráló krémek gyártására.
Now, there is an ancient saying that for every disease known to mankind, there is a plant to cure it. Now, you may not believe in ancient sayings. You may think they're obsolete now that our science and technology are so powerful. So you may look on Centella as being an insignificant, humble weed, which, if destroyed, won't be missed. But you know, there is no such thing as a weed. It's a plant. It's a living biological lab that may well have answers to the question that we may have, but we have to ensure that it has the right to live.
Egy ősi mondás azt tartja, hogy minden egyes betegségre van megfelelő gyógynövény. Lehet, hogy Önök nem hisznek a régi bölcsességekben. Talán elavultnak tartják őket a mai világban, mikor a tudomány és a technika annyi kérdést megold. És talán a Centellára is úgy tekintenek, mint egy jelentéktelen, szerény gyomra, ami, ha végképp eltűnne, senkinek sem hiányozna. De azt kell mondjam, gyomnövények nincsenek. Csak növények vannak. Mindegyikük egy élő biológiai vegykonyha, és könnyen lehet, hogy megoldásokat rejtenek még megoldatlan problémáinkra. Csak annyit kell tennünk, hogy megőrizzük mindnek az élethez való jogát.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)