How does the news shape the way we see the world? Here's the world based on the way it looks -- based on landmass. And here's how news shapes what Americans see. This map -- (Applause) -- this map shows the number of seconds that American network and cable news organizations dedicated to news stories, by country, in February of 2007 -- just one year ago. Now, this was a month when North Korea agreed to dismantle its nuclear facilities. There was massive flooding in Indonesia. And in Paris, the IPCC released its study confirming man's impact on global warming. The U.S. accounted for 79 percent of total news coverage. And when we take out the U.S. and look at the remaining 21 percent, we see a lot of Iraq -- that's that big green thing there -- and little else. The combined coverage of Russia, China and India, for example, reached just one percent.
Hogy alakítják a hírek a világról alkotott képünket? Itt látható a világ ahogy a valóságban kinéz, legalábbis a szárazföld mérete alapján. És ilyennek látják a világot az amerikaiak a hírekből. Ez a térkép -- (Taps) -- ez a térkép azt az időt mutatja másodpercben amennyit az amerikai földi szórású és kábeles adóinak híműsoraiban szenteltek az egyes országokból érkező híreknek 2007 februárjában, azaz egy éve. Egyébként ebben a hónapban egyezett bele Észak-Korea az atomreaktorának leszerelésébe. Óriási árvizek voltak Indonéziában. Valamint Párizsban az IPCC kiadta a tanulmányát ami alátámasztja az emberiség szerepét a globális felmelegedésben. Ezalatt, az USA szerepelt a hírek 79 százalékában. És ha leszámítjuk az amerikai híreket és megnézzük a maradék 21 százalékot, rengeteg iraki hírt látunk -- az a nagy zöld valami ott -- és hát nem sok egyebet. Oroszország, Kína és India hírei összesen alig értek el 1 százalékot.
When we analyzed all the news stories and removed just one story, here's how the world looked. What was that story? The death of Anna Nicole Smith. This story eclipsed every country except Iraq, and received 10 times the coverage of the IPCC report. And the cycle continues; as we all know, Britney has loomed pretty large lately.
Ha egy hír kihagyásával újra elvégeztük a hírek analízisét, ilyenné vált a világ. Melyik hírt hagytuk ki? Anna Nicole Smith halálát. Ez a hír minden országot beárnyékolt, Irakot leszámítva, és tízszer annyit foglalkoztak vele mint az IPCC tanulmánnyal. És a sorozat folytatódik, mint arról mindannyian hallottunk, Britney csillaga megint feljövőben van.
So, why don't we hear more about the world? One reason is that news networks have reduced the number of their foreign bureaus by half. Aside from one-person ABC mini-bureaus in Nairobi, New Delhi and Mumbai, there are no network news bureaus in all of Africa, India or South America -- places that are home to more than two billion people.
Tehát miért nem hallunk többet a világ történéseiről? Az egyik ok az, hogy a hírcsatornák felére csökkentették a külföldi kirendeltségeik számát. Az egyszemélyes ABC kirendeltségeket leszámítva Nairobiban, Új Delhiben és Mumbaiban nincs más tévés hálózatnak kirendeltsége egész Afrikában, Indiában vagy Dél-Amerikában, ahol egyébként több mint két milliárd ember él.
The reality is that covering Britney is cheaper. And this lack of global coverage is all the more disturbing when we see where people go for news. Local TV news looms large, and unfortunately only dedicates 12 percent of its coverage to international news.
Az igazság az, hogy Birtneyvel foglalkozni olcsóbb. Az egész világ híreinek hiányos lefedettsége annál is inkább nyugtalanító, ha megvizsgáljuk, honnan szerzik be az emberek a híreket. A helyi tévék híradói vezetnek, de sajnos csak a műsoridő 12 százalékát szentelik nemzetközi híreknek.
And what about the web? The most popular news sites don't do much better. Last year, Pew and the Colombia J-School analyzed the 14,000 stories that appeared on Google News' front page. And they, in fact, covered the same 24 news events. Similarly, a study in e-content showed that much of global news from U.S. news creators is recycled stories from the AP wire services and Reuters, and don't put things into a context that people can understand their connection to it.
Na és az internet? A legnépszerűbb híroldalak sem festenek jobb képet. Tavaly, a Pew és a Columbia J-School elemezte azt a 14,000 hírt ami a Google News főoldalán jelent meg. Valójában mind ugyanarról a 24 eseményről szóltak. Az USA hírszerkesztői által elektronikus formában kiadott, a világot érintő hírek tartalmának elemzése kimutatta, hogy ezek a hírek csak az AP és Reuters ügynökségek híreinek átvétele és nem helyezik a híreket olyan kontextusba amelyek segítenének az embereknek megérteni azokkal a kapcsolatukat.
So, if you put it all together, this could help explain why today's college graduates, as well as less educated Americans, know less about the world than their counterparts did 20 years ago. And if you think it's simply because we are not interested, you would be wrong. In recent years, Americans who say they closely follow global news most of the time grew to over 50 percent.
Mindent együttvéve láthatóvá válik, hogy az egyetemmel rendelkező és az alacsonyabb végzettségű amerikaiak miért tudnak kevesebbet a világról mint a 20 évvel ezelőtti társaik. Azt gondolni, hogy ennek az egyedüli oka az, hogy nem érdeklik őket a világ dolgai hiba lenne. Az utóbbi években azon amerikaiak száma akik saját bevallásuk szerint közelről figyelik a világ eseményeit 50 százalékra nőtt.
The real question: is this distorted worldview what we want for Americans in our increasingly interconnected world? I know we can do better. And can we afford not to? Thank you.
Az igazi kérdés ez: ez az a hamis világkép amit az amerikaiakban ki akarunk alakítani az egyre inkább összekapcsolt világunkban? Tudom, hogy ennél többre is képesek vagyunk. De megengedhetjük magunknak, hogy legyünk jobbak? Köszönöm.