Now, I want to start with a question: When was the last time you were called "childish"? For kids like me, being called childish can be a frequent occurrence. Every time we make irrational demands, exhibit irresponsible behavior, or display any other signs of being normal American citizens, we are called childish. Which really bothers me. After all, take a look at these events: Imperialism and colonization, world wars, George W. Bush. Ask yourself, who's responsible? Adults.
Egy kérdéssel kezdenék: Mikor hívta Önöket valaki gyerekesnek utoljára? A hozzám hasonlóak életében hogy valaki gyerekesnek hív, elég gyakori dolog. Mindig, amikor irracionális követeléseink vannak, vagy felelőtlenül viselkedünk, vagy bármi más jelét mutatjuk annak, hogy normális amerikai állampolgárok vagyunk gyerekesnek hívnak bennünket. Ami engem igazán zavar. Végül is, vessünk egy pillantást a következőkre: Imperializmus és gyarmatosítás, világháborúk, Gerorge W. Bush. Kérdem én, ki a felelős? Felnőttek!
Now, what have kids done? Well, Anne Frank touched millions with her powerful account of the Holocaust. Ruby Bridges helped to end segregation in the United States. And, most recently, Charlie Simpson helped to raise 120,000 pounds for Haiti, on his little bike. So as you can see evidenced by such examples, age has absolutely nothing to do with it. The traits the word "childish" addresses are seen so often in adults, that we should abolish this age-discriminatory word, when it comes to criticizing behavior associated with irresponsibility and irrational thinking.
És mit tettek a gyerekek? Nos, Anne Frank milliókat érintett meg a holokausztról szóló hatásos beszámolójával, Ruby Bridges segédkezett a faji megkülönböztetés megszüntetésében az USA-ban és, a legfrissebb esemény, Charlie Simpson segített összegyűjteni 120,000 fontot Haiti-nak, a kis biciklije segítségével. Tehát, ahogyan láthatják, a példák alapján egyértelmű, hogy a kornak ehhez semmi köze. A tulajdonságok, amiket a "gyerekes" szó jelent, olyan gyakran láthatóak a felnőtteken, hogy ezt a kor-megkülönböztető szót el kéne törölni, amikor olyan viselkedést bírálunk, amelyhez felelőtlenséget vagy irracionális gondolkodást társítunk!
(Applause)
(Taps)
Thank you.
Köszönöm.
Then again, who's to say that certain types of irrational thinking aren't exactly what the world needs? Maybe you've had grand plans before, but stopped yourself, thinking, "That's impossible," or "That costs too much," or "That won't benefit me." For better or worse, we kids aren't hampered as much when it comes to thinking about reasons why not to do things. Kids can be full of inspiring aspirations and hopeful thinking, like my wish that no one went hungry, or that everything were free, a kind of utopia. How many of you still dream like that, and believe in the possibilities? Sometimes a knowledge of history and the past failures of Utopian ideals can be a burden, because you know that if everything were free, then the food stocks would become depleted and scarce and lead to chaos. On the other hand, we kids still dream about perfection. And that's a good thing, because in order to make anything a reality, you have to dream about it first.
Még egyszer, ki mondja, hogy egy bizonyos irracionális gondolkodásmód nem pont az, amire a világnak szüksége van? Talán Önöknek is voltak nagy terveik, de visszafogták magukat, mondván: Lehetetlen, vagy túl sokba kerülne, vagy nem jövedelmező eléggé. Jó vagy sem, mi gyerekek nem vagyunk ennyire gátolva, amikor arról gondolkozunk, miért NE csináljuk valamit. A gyerekeknek lehetnek inspiráló törekvéseik, és reményteli gondolataik. Mint az én kívánságom, hogy senki ne éhezzen, vagy legyen minden ingyen, kicsit utópikus. Önök közül hányan álmodnak még ilyesmiről és hisznek is a lehetőségekben? Néha a történelem ismerete és egyéb múltbéli utópikus eszmények bukásának tudata teher lehet. Hiszen tudjuk, ha minden ingyen volna, az élelmiszer készletek kimerülnének, hiány lépne fel, ami káoszhoz vezet. A másik részről viszont, mi gyerekek még mindig a tökéletességről álmodunk. És ez egy jó dolog. Mert azért, hogy bármit valóra válthassunk, először álmodnunk kell róla.
In many ways, our audacity to imagine helps push the boundaries of possibility. For instance, the Museum of Glass in Tacoma, Washington, my home state -- yoohoo, Washington!
Sok esetben, az, hogy bátrak vagyunk elképzelni segít áttörni a lehetőségek korlátait. Például, a tacomai Üvegmúzeumban, Washingtonban, ott születtem -- juhúú Washington --
(Applause)
(Taps)
has a program called Kids Design Glass, and kids draw their own ideas for glass art. The resident artist said they got some of their best ideas from the program, because kids don't think about the limitations of how hard it can be to blow glass into certain shapes, they just think of good ideas. Now, when you think of glass, you might think of colorful Chihuly designs, or maybe Italian vases, but kids challenge glass artists to go beyond that, into the realm of brokenhearted snakes and bacon boys, who you can see has meat vision.
van egy program: Gyerekek Terveznek Üveget, ahol a gyerekek lerajzolják a saját ötleteiket. Egy ott élő művész elmondása szerint a legjobb ötleteiket a program által nyerték, mivel a gyerekek nem gondolnak a korlátokra, vagy hogy milyen nehéz lehet az üveget bizonyos alakra formálni. Ők csak jó ötletekben gondolkoznak. Na most, ha azt mondjuk, üveg, talán színes Chichuly üvegre gondolnak, vagy olasz vázákra, a gyerekek azonban arra ösztönözték a művészeket, hogy ezen lépjenek túl, elvezetve őket a törött szívű kígyóhoz és Szalonnafiúhoz, aki -mint látjuk-épp húst idéz elő.
(Laughter)
(nevetés)
Now, our inherent wisdom doesn't have to be insider's knowledge. Kids already do a lot of learning from adults, and we have a lot to share. I think that adults should start learning from kids. Now, I do most of my speaking in front of an education crowd -- teachers and students, and I like this analogy: It shouldn't be a teacher at the head of the class, telling students, "Do this, do that." The students should teach their teachers. Learning between grown-ups and kids should be reciprocal. The reality, unfortunately, is a little different, and it has a lot to do with trust, or a lack of it.
A bennünk rejlő bölcsesség nem feltétlenül jelenti a bennfentesek tudását. A gyerekek már így is rengeteget tanulnak a felnőttektől, és nekünk is sok megosztani valónk van. Szerintem itt az ideje, hogy a felnőttek is tanuljanak a gyerekektől. A legtöbb beszédemet oktatás-közeli tömegek előtt tartom, tanárok és diákok, és tetszik a köztük lévő hasonlóság. Nem csak a tanárnak kéne az osztály előtt állnia, és a diákokat utasítgatnia. A diákok is taníthatnák a tanáraikat. A felnőttek és a gyerekek közti tanulásnak kölcsönösnek kéne lennie. A valóság azonban -sajnos- egy kicsit más. sok köze van a bizalomhoz - vagy annak hiányához.
Now, if you don't trust someone, you place restrictions on them, right? If I doubt my older sister's ability to pay back the 10 percent interest I established on her last loan, I'm going to withhold her ability to get more money from me, until she pays it back.
Na most, amikor valakiben nem bízunk, leszabályozzuk őt, igaz? Ha nem vagyok biztos abban, hogy a nővérem visszafizeti a 10 % kamatot, amit én szabtam ki a legutóbbi kölcsönére, megtagadom tőle a további pénzszerzési lehetőséget, amíg a tartozását meg nem adja. (Nevetés)
(Laughter)
Igaz történet egyébként.
True story, by the way. Now, adults seem to have a prevalently restrictive attitude towards kids, from every "Don't do that, don't do this" in the school handbook, to restrictions on school Internet use. As history points out, regimes become oppressive when they're fearful about keeping control. And although adults may not be quite at the level of totalitarian regimes, kids have no or very little say in making the rules, when really, the attitude should be reciprocal, meaning that the adult population should learn and take into account the wishes of the younger population.
A felnőtteknek, úgy tűnik, elnyomó, leszabályozó hozzáállása van a gyerekek felé kezdve azzal,hogy "Ezt vagy azt ne csináld" egy tankönyvben, az iskolai internet-használat leszabályozásáig. Ahogy a történelmünkből látjuk, a hatalom akkor válik elnyomóvá, amikor attól fél, hogy nem tud fegyelmet tartani. És, habár a felnőttek nem teljesen azon a szinten állnak, mint egy totalitárius hatalom, a gyerekeknek nincs, vagy alig van bármi beleszólásuk a szabályokba, amikor pedig a hozzáállásnak kölcsönösnek kéne lennie, más szóval a lakosság felnőtt része tanulhatna és számításba vehetné a fiatalabb
Now, what's even worse than restriction, is that adults often underestimate kids' abilities. We love challenges, but when expectations are low, trust me, we will sink to them. My own parents had anything but low expectations for me and my sister. Okay, so they didn't tell us to become doctors or lawyers or anything like that, but my dad did read to us about Aristotle and pioneer germ-fighters, when lots of other kids were hearing "The Wheels on the Bus Go Round and Round." Well, we heard that one too, but "Pioneer Germ Fighters" totally rules.
generáció kívánságait. Nos, ami még a szabályozásnál is rosszabb, hogy a felnőttek alulértékelik a gyerekek képességeit. Imádjuk a kihívást; de ha az elvárások alacsonyak, higgyék el, lesüllyedünk hozzájuk. Az én szüleimtől távol állt, hogy alacsony elvárásaik legyenek velem és a nővéremmel szemben. Oké, azt nem mondták, hogy legyen belőlünk orvos, ügyvéd vagy ehhez hasonló, de apukám olvasott nekünk Arisztotelészt és a gének üzenetét, amíg a többi gyerek azt hallgatta, hogy "A busz kereke körbe-körbe jár" Azt is hallottuk persze, de a Gének üzenete sokkal menőbb.
(Laughter)
(Nevetés)
I loved to write from the age of four, and when I was six, my mom bought me my own laptop equipped with Microsoft Word. Thank you, Bill Gates, and thank you, Ma. I wrote over 300 short stories on that little laptop, and I wanted to get published. Instead of just scoffing at this heresy that a kid wanted to get published, or saying wait until you're older, my parents were really supportive. Many publishers were not quite so encouraging. One large children's publisher ironically said that they didn't work with children. Children's publisher not working with children? I don't know, you're kind of alienating a large client there.
Négyéves korom óta imádok írni, és amikor hat voltam, anyukám vett egy laptopot nekem, amin ott volt a Microsoft Word. Köszönöm Bill Gates-nek és Anyukámnak! Körülbelül 300 novellát írtam azon a kis laptopon, és azt akartam, hogy kiadják őket. Ahelyett, hogy kinevették volna ezt a szentségtörést, hogy egy gyerek akar publikálni, vagy hogy azt mondták volna várjak még, míg megnövök, a szüleim támogattak. Persze a legtöbb kiadó nem volt ennyire bátorító. Az egyik nagy gyermekkönyvkiadó azt mondta, hogy nem dolgoznak gyerekekkel. Gyerekkönyveket adnak ki, és nem foglalkoznak gyerekekkel? Nem is tudom, így elég sok klienstől eshetnek el.
(Laughter)
(Nevetés)
One publisher, Action Publishing, was willing to take that leap and trust me, and to listen to what I had to say. They published my first book, "Flying Fingers," you see it here. And from there on, it's gone to speaking at hundreds of schools, keynoting to thousands of educators, and finally, today, speaking to you.
Mégis, egy kiadó, Action Publishing, hajlandó volt erre a merész lépésre, és megbíztak bennem, meghallgatták, amit mondani akartam. Kiadták az első könyvem "Flying Fingers" címmel -- itt látható -- és azóta beszédeket tartok, iskolák százaiban jártam már, pedagógusok ezreivel foglalkozom, és ma végre itt vagyok, Önökhöz beszélhetek.
I appreciate your attention today, because to show that you truly care, you listen. But there's a problem with this rosy picture of kids being so much better than adults. Kids grow up and become adults just like you.
Nagyra értékelem a figyelmüket ma, mivel így derül ki, hogy igazán törődnek a témával, mert meghallgatnak. Mert sajnos van egy kis baj ezzel a rózsaszín álomvilággal, miszerint a gyerekek sokkal jobbak a felnőtteknél. A gyerekek is felnőnek egyszer, és olyan felnőttek lesznek, mint maguk.
(Laughter)
(Nevetés)
Or just like you? Really? The goal is not to turn kids into your kind of adult, but rather, better adults than you have been, which may be a little challenging, considering your guys' credentials.
Vagy mégsem? A cél nem az, hogy olyan felnőttekké váljanak, mint Önök, hanem hogy jobbakká, mint Önök valaha voltak. Ami elég nagy kihívás lehet,
(Laughter)
látván az Önök elért eredményeit,
But the way progress happens, is because new generations and new eras grow and develop and become better than the previous ones. It's the reason we're not in the Dark Ages anymore. No matter your position or place in life, it is imperative to create opportunities for children, so that we can grow up to blow you away.
viszont a haladás mindig úgy történik, hogy az újabb generáció és az újabb kor fejlődik, és jobbá lesz az őt megelőzőnél. Ez az oka annak is, hogy nem vagyunk többé a sötét középkorban. Nem számít, hogy életük mely szakaszában vannak, feltétlenül teremtsenek lehetőségeket a gyerekeknek, hogy felnőjenek, és elsöpörhessék Önöket.
(Laughter)
(Nevetés)
Adults and fellow TEDsters, you need to listen and learn from kids, and trust us and expect more from us. You must lend an ear today, because we are the leaders of tomorrow, which means we're going to take care of you when you're old and senile. No, just kidding.
Kedves felnőttek és TED-barátok, hallgassanak a gyerekekre és tanuljanak, bízzanak bennünk, legyenek nagy elvárásaik. Ma kell bennünket meghallgatni, mert mi leszünk a holnap vezetői, vagyis mi fogunk Önökről gondoskodni amikor öregek és szenilisek lesznek. Csak viccelek!
(Laughter)
De tényleg, mi leszünk a következő generáció,
No, really, we are going to be the next generation, the ones who will bring this world forward. And in case you don't think that this really has meaning for you, remember that cloning is possible, and that involves going through childhood again, in which case you'll want to be heard, just like my generation. Now, the world needs opportunities for new leaders and new ideas. Kids need opportunities to lead and succeed. Are you ready to make the match? Because the world's problems shouldn't be the human family's heirloom.
azok, akik ezt a világot továbbviszik. És, ha esetleg azt gondolják, ez nem igazán tartozik Önökre jusson eszükbe, hogy a klónozás lehetséges, miszerint újra átélhetik a gyerekkorukat, az pedig azt jelenti, hogy ugyanúgy hallatni akarnák a hangjukat, mint mi. A világnak lehetőségekre van szüksége, hogy új vezetőket és új ötleteket kapjon. A gyerekeknek is, hogy irányítsanak és sikerrel járjanak. Készen állnak arra, hogy összerakják a képet? Mert a világ nagy problémáinak nem szabad emberi örökségként továbbadódnia.
Thank you.
Köszönöm.
(Applause)
(Taps)
Thank you. Thank you.
Köszönöm. Köszönöm.